Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-22 / 247. szám

2002. Október 22., kedd NEMZETI ÜNNEP 9. OLDAL Magyarország: köztársaság Az 1949. évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya GRÓF KAROLYI MIHÁLY 1875. március 4-én született Buda­pesten. 1905-től parlamenti képvise­lő, 1906-tól a főrendi ház tagja. Az 1918. évi őszirózsás forradalom vezéralakja, október 31-től minisz­terelnök. 1919. január 11-én nevez­ték ki köztársasági elnöknek. 1919. július 4-én emigrált, ahonnan 1945- ben tért haza. Párizsi követ volt, ám a Rajk-per idején szakított a Rákosi- rendszerrel, és ismét emigrált. 1955-ben halt meg a francia- országi Vence-ben. TILDY ZOLTÁN 1889. novem­ber 18-án született Losoncon. A református lelkész 1917-ben az FKgP-ben kezdett el politizálni, amelynek később alelnöke lett. 1945. augusztus 20-án pártvezérré választották, majd a koalíciós kor­mány államminisztere lett. Az 1946. február 1-jén kikiáltott második köztársaság első elnöki tisztségéből a kommunista párt nyomására 1948. augusztus 3-án lemondott. Később háziőrizetben élt, 1961. augusztus4-én hunyt el. SZAKASITS ÁRPÁD 1888 december 6-án született Budapes­ten. 1903-ban belépett a Magyar Szociáldemokrata Pártba. 1945-től nemzetgyűlési képviselő, 1948-tól miniszterelnök-helyettes. 1948. augusztus 3-ától köztársasági elnök, a népköztársaság kikiáltása után, augusztus 23-án az Elnöki Tanács elnöke lett. 1950 áprilisá­ban börtönbe vetették, ahonnét 1956 márciusában szabadult, majd rehabilitálták. 1965. május 3-án halt meg. SZŰRÖS MÁTYÁS 1933 szeptember 11-én született Püspök­ladányban. 1985-től országgűlési képviselő, 1989 márciusától az új törvényhozás megalakulásáig a par­lament elnöke volt. 1989. október 23-án ő kiáltotta ki a harmadik köz­társaságot, amelynek 1990 máju­sáig az Alkotmány értelmében első, ideiglenes elnökévé vált. 1990-től 2002-ig ismét parlamenti képviselőként, 1990 és 1994 közöttaz Országgyűlés egyik alelnökeként dolgozott. GÖNCZ ÁRPÁD 1922. február 10-én született Budapesten. 1945- ben belépett az FKgP-be, 1946- ban Kovács Béla főtitkár személyi titkára lett. 1956-ban letartóztatták, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1963-ban szabadult. 1965- től író, költő. Az SZDSZ alapító tag­ja.1990 májusa és augusztusa között mint az Országgyűlés elnö­ke az ideiglenes köztársasági elnök funkcióját töltötte be. 1990. au­gusztus 4-től 2000. augusztus 4-ig volt köztársasági elnök. MADL FERENC 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. 1990. május 23- tól az Antall-kormány tárca nélküli minisztere. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődésügyi és közoktatási miniszter. 1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt.1999-ben elnyerte a Francia Becsületrendet. 2000. augusztus 4-étől a Magyar Köztársaság elnöke. Sajátosan magyar Hagyományok nélkül Magyarország sokáig büszke volt királyságára. Ezt a hagyo­mányt szakította meg 1848-ban a Habsburg-ház trónfosztása. Lövétei István alkotmányjogász a Habsburgokkal való szakítás utáni hónapokat „kényszerű” köztársaságként jellemzi, s azt mondja, a Károlyi-féle 1918-as köztársaság kikiáltásának körül­ményei is kísértetiesen hasonlí­tanak a hetven évvel korábban történtekre. Az első világhábo­rút követő állami berendez­kedés tartalmilag köztársaság ugyan, ám formájában „király Az európai államok többségében - pél­dául Angliában, Spanyolországban, Dá­niában, Hollandiában, Norvégiában - nem köztársaság, hanem ma is királyság van. Ezek az államok úgy működnek, mintha köztársaságok lennének, ahol a köztársasági elnök maga a király. Ezek az uralkodók talpig polgárok, polgári módon élő uralkodók. Azokban a nagy hagyomá­nyokkal rendelkező demokráciákban, ahol az uralkodó dinasztia a polgároso­dással együtt változtatni tudott szerep- felfogásán, ott elégedettek királyaikkal az emberek. Azok az uralkodók népszerűek alattvalóik körében, akik úgy viselkednek, ahogyan azt elvárják tőlük. nélküli királyság” volt. A második világháború után a politikusok ismét a köztársa­sági berendezkedést részesítet­ték előnyben, így az 1946. évi I. törvény újra köztársaságként deklarálja Magyarország állam­formáját. A politikai erőviszo­nyok alakulása akkor nem tette lehetővé, hogy erős köztársasá­gi elnök álljon az állam élén. Az 1989. évi alkotmány­reform ismét köztársasági ál­lamberendezkedést körvonala­zott. Az ellenzéki kerekasztal- megállapodások eredménye­képpen a köztársasági elnöki intézmény sajátos, mondhatni speciálisan magyar képződmé­nye lett rendszerváltást követő államberendezkedésünknek. Sajátos azért, mert Magyar- országon nem a parlamentáris köztársaság megszokott formája jött létre. Az államfői székbe ugyanis nem a kormánypárt, a választásokon győztes Magyar Demokrata Fórum, hanem a leg­nagyobb ellenzéki párt, a Sza­bad Demokraták Szövetségének politikusa ülhetett. Az, hogy a köztársasági elnök a legna­gyobb ellenzéki párt politikusa­ként került tisztségbe, az 1990. évi MDF-SZDSZ paktum ered­ménye. Az alkotmányjogász nem tartja igaznak, hogy az 1989 után kialakult államforma telje­sen eszköztelen, gyenge köztár­sasági elnököt állított az állam élére. Talán egyedül az USA-ban regnál rendkívül aktív „politika­csinálóként” az elnök. Neki is el kell nyernie a politikai erők leg­alább hallgatólagos támogatását ahhoz, hogy nagyon sok kérdés­ben valóban egyedülálló jogosít­ványokkal dönthessen. Hozzá képest a magyar államelnök lehetőségei kisebbek, szerepe mégsem formális, nem súly­talan. Egyensúlyozó, az alkot­mány felett őrködő jogosítvá­nyai igazán éles politikai konf­liktusok idején bontakozhatnak ki. Alkotmányos feladata szerint az alaptörvényben megfogalma­zódott elveket kell képviselnie, ha kell, védenie. Ez a felhatal­mazás leginkább a kinevezési jog gyakorlásában mutatkozik meg, amellyel akkor élhet, ha meggyőződése szerint a kineve­zendő személy politikai hova­tartozása, az általa képviselt el­vek veszélyeztetnék az alkotmá­nyos rendet. Az uniós csatlakozás után az Országgyűlés jelentős hatáskö­röket lesz kénytelen átadni az Unió egyes szervezeteinek, ez­által csorbul az állam hagyo­mányos értelemben vett szuve­renitása: bizonyos uniós jog­szabályok elsőbbséget élvez­nek majd a hazai joggal szem­ben. Az alkotmányjogász állít­ja: az Unió - legalábbis politikai értelemben - kontrollt gyakorol majd a kormányzás felett is. A respublikának nincs hagyo­mánya Magyarországon. Nem ereszthetett gyökeret sem a po­litikai, sem pedig a közgondol­kodásban. A XIX. században Kossuthék ugyan kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, de ténylegesen nem jött létre a köztársaság. A következő pró­bálkozás már a XX. század ele­„Tizenkét évvel ezelőtt hosszú politikai, alkotmányos vita zajlott az államfő intézményével kapcsolatban... A Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások megindulásával az államfői intéz­mény tisztán hatalmi-politikai üggyé vált. Antall József az EKA-n jelentette be, hogy a köztársasági elnöki intézmény­nek koncepciójában az 1946. évi I. törvénycikknek kell meg­felelnie... A köztársaság kikiáltásának napja 1989. október 23. Az alkotmány szerint az államfői jogkört az új köztársa­sági elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás gyakorolja. Az ideiglenesség közjogilag és politikai­lag egyaránt szokatlanul hosszú ideig, 1990. augusztus 3-ig tartott. Az 1990. május 2-án alakuló Országgyűlésen Szűrös Mátyást Göncz Árpád mint új, ideiglenes köztársasági elnök váltotta fel. Göncz Árpádot az Országgyűlés ünnepi ülésén, 1990. augusztus 3-án titkos szavazással, 295 igen 13 ellené­ben köztársasági elnökké választották. ” (Kukorelli István alkotmányjogász, alkotmánybíró tanulmányából) jére esik, amikor is Károlyi köz­társaságát rögzítik a visszaemlé­kezések. De 1918 sem volt meg­felelő alkalom arra, hogy a ma­gyar néppel elfogadtassák, meg­szerettessék a köztársasági ál­lamformát. A köztársasági gon­dolkodás nem alakulhatott ki sem akkor, sem a második vi­lágháborút követő ’46-os köz­társaság kikiáltása után. Sajnálatos, hogy a történet- írások méltatlanul elfeledkez­nek arról a hódmezővásárhelyi ügyvédről, aki már Károlyi színrelépése előtt, 1912-ben megalakította az Országos Köztársaság Pártot - tartja Vadász Sándor történészpro­fesszor. A respublikát éltető párt felbukkanásának a Habs­burgok érthetően nem örültek. Olyannyira nem, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös közben­járására a magyar parlament 1913-ban törvényt is alkotott, amelyet később csak „Lex Nagy Gyurkaként” említettek. Ez kimondta: „aki a királysá­got támadja, 5 év fegyházra és 4000 korona pénzbüntetésre ítéltetik”. Azt is kevesen tud­hatják, hogy 1918. november 16-án a parlament előtt nem Károlyi, hanem Nagy György volt az, aki díszmagyarban fel­olvasta a Magyar Köztársaság kikiáltását jelentő proklamá- ciót. 1918 végén Nagy György és Károlyi Mihály Egyesült Függetlenségi és ’48-as Pártja egyesült, de ennek vezetésébe a hódmezővásárhelyi ügyvéd már nem került be. A világ- és a hazai esemé­nyekre fogékony közéleti em­berek, Nagy György és politikai szándékának korabeli támoga­tói nagy tisztelettel adóztak a hódmezővásárhelyi ügyvéd előtt. Ady egyik írásában pél­dául így emlékezik róla: „Gyö­nyörűségem telik a te bátorsá­godban, Bátor vagy, s tarts ki, légy magyar, kultúrás és szé­kely. Ha ezer cinikusság ér is, ma már Veled vagyok. ” Károlyi Mihályt 1919. január 11-én választották köztársasági elnökké, s nem sokkal később tragikus körülmények között mondatták le. A hányattatott sorsú grófra Horthyék rásütöt­ték, hogy ő volt Kun Béláék szálláscsinálója, s emiatt meg­ítélése sem volt azonos minden történelmi helyzetben. Amikor Károlyi 1946-ban több évtize­des emigrációjából hazatért, az A köztársasági elnök az Alkotmány sze­rint kifejezi a nemzet egységét, és őrkö­dik az államszervezet demokratikus mű­ködése felett. Az államelnök mint „alkot­mányőr” semleges, széles összeférhe­tetlenségi szabályokkal függetlenné tett hatalmi ág, nem sorolható sem a végre­hajtó, sem a törvényhozó hatalomhoz. A köztársaság elnök kitűzi az országgyű­lési választásokat: összehívja az ország- gyűlés alakuló ülését; aláírja, kihirdeti a törvényeket; a fegyveres erők főparancs­noka; kinevezi a bírákat; egyéni kegyel- mezési joga van. A köztársasági elnököt öt évre titkosan választja az Ország- gyűlés, az elnök egyszer újraválasztható. akkori politikai erők egyike sem támogatta, hogy ő legyen a köztársasági elnök. Rákosi azt hozta fel Károlyi ellen, hogy hosszú emigrációja miatt nem ismerheti kellően a hazai viszo­nyokat. A kommunisták nem szerették, mert antant- és nyu­gatbarátnak tartották. A szo­ciáldemokratáknak sem kellett a „vörös gróf”. A kisgazdák, bár tisztelték Károlyit, kiszemeltjük az államfői tisztségre Nagy Ferenc volt. Végül a politikai erők a Nagy Ferencnél kevésbé harcos Tildy Zoltán személyé­ben egyeztek meg. Tildy politi­kai sorsa is a lemondatás volt. Az elnökről mondták A közvetlen választás kétségtelenül demokrati­kusabb, de az elnök túlzottan függetlenedhet a parlamenttől, hiszen ő egyedül ugyanúgy az állampolgárok szavazata alapján jut tisztségé­hez, mint a parlament egésze. Schmidt Péter alkotmányjogász (Vas Népe, 1989. október 28.) Ha a parlament választja meg a köztársasági elnököt, az nem olyan „erős”, mint a közvetle­nül a nép által megválasztott államfő. Csurka István MDF-politikus (Napló, 1990. május 12.) Kezdettől nagyon határozottan az a vélemé­nyünk, hogy a köztársasági elnököt a parla­mentnek kell megválasztania. Orbán Viktor Fidesz-politikus (Fejér Megyei Hírlap, 1990. július 23.) Ma Magyarországon a demokráciához hata­lommegosztásra van szükség, s ehhez hozzá­tartozik az is, hogy a köztársasági elnök a nép­től kapja hatalmát. Kovács László szocialista politikus (Vas Népe, 1990. július 27.) Szerintünk itt az ideje annak; hogy a köztársa­sági elnököt is közvetlenül válasszák meg. Torgyán József kisgazda politikus (Napló, 1994. június 23.) A KÖZTÁRSASÁG Mivel a köztársasági elnöknek pártsemleges­nek kell lenni, nincs semmi ok arra, hogy pár­tok válasszák. Különösen nem indokolja sem­mi, hogy pártalku eredményeként nyerje el tisztét. Kulcsár Kálmán jogszociológus (Napló, 1994. augusztus 27.) Az ideális államfő: Göncz Árpád - fiatalabb ki­adásban. Horn Gyula MSZP-politikus (Észak-Magyarország, 1999. október 21.) Az elnök a Magyar Köztársaság első embere' akkor is, ha hatalmi jogai korlátozottak. Eörsi Mátyás SZDSZ-politikus (Népszabadság, 1999. november 19.) Az a szerencsés, ha az államfő személye nem­csak az alkotmányban, hanem az emberek szivében is megtestesíti a nemzeti egységet. Magyar Bálint SZDSZ-politikus (Népszabadság, 1999. december 3.) Az elnök legnehezebb feladata nem az, hogy helyesen cselekedjen, hanem hogy tudja, mi a helyes és mi nem. Temesi Ferenc író (Magyar Nemzet, 2000. június 10.) Állam- és kormányforma, amelyben az (örökletes) monarchiával szemben az állam- és kormányfőt az alkotmány értelmében bizonyos időszakokra ne­vezik ki. A legtöbb modern államra jel­lemző; ezért korábbi jelentése és vonzereje már megkopott azon korok­hoz képest, amikor még az örökletes politikai hatalommal szemben alternatí­vát képviselt. A köztársaságok több­féle formája létezik napjainkban, a libe­rális demokratikus államoktól az egy­személyes diktatúráig. (Forrás: Cambridge Enciklopédia) Magyar köztársaságok I. köztársaság: 1918. november 16- 1919. március 21. II. köztársaság: 1946. február 1- 1948. augusztus 20. III. köztársaság: 1989.október 23­Az elnökök mondták Nem a köztársaságot akarom, hanem az ön­álló, demokratikus Magyarországot. Károlyi Mihály (Hit, illúziók nélkül, 1956) A köztársasági elnök fontos feladata, hogy ki- egyensúlyozó-egyeztető szerepet töltsön be a pártok között. Szűrös Mátyás (Fejér Megyei Hírlap, 1989. november 29.) A reprezentatívnak nevezhető államelnöki funkció mentes mindennemű pártpolitikai csatározásoktól. Göncz Árpád (Napló, 1990. május 4.) A köztársaság elnöke szuverén személyiség, de nem feladata, hogy a miniszterelnök vetély- társa legyen. Mádl Ferenc (Hajdú-Bihari Nap, 1995. június 19.) A köztársasági elnök dolga, hogy a nemzeti egységet a béke és az együttműködés jegyé­ben a politikai konszenzus javára kifejtse. Mádl Ferenc (Napló, 2000. június 13.) A Magyar Köztársaság elnökének hatásköre az alkotmány szerint szerény. Csakis a szemé­lyiség, a szavak ereje adhat tekintélyt e tiszt­ség viselőjének. Göncz Árpád (Népszabadság, 1999. december 24.) Hangsúlyt szeretnék adni a társadalmi-politikai együttműködésnek. Mádl Ferenc (Fejér Megyei Hírlap, 2000. augusztus 15.) Az államfő egyik legfontosabb feladata a törvé­nyek alkotmányossági szempontból való tanul­mányozása és kihirdetése. Mádl Ferenc (Kisalföld, 2000. november 20.) Főleg az ország közérzetén tudtam változtatni, a politikára viszont kisebb befolyásom volt. Göncz Árpád (Délmagyarország, 2001. december 7.) A köztársasági elnök tízmillió embert kép­visel, a miniszterelnök pedig egy pártot vagy koalíciót. Göncz Árpád (Délmagyarország, 2001. december 9.) Az oldalt írta és szerkesztette Dóczy László és Horváth Magdolna k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom