Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-21 / 246. szám

2002. Október 21., hétfő N Ö I 9. OLDAL T U K 0 R Vonzások és választások CICUSOK. Macskasétánynak is hívják a kifutót a divatbemutató­kon, talán nem is véletlenül. Úgy tűnik, a tervezők nem is a hölgyek­re, hanem egyre inkább a férfiakra gondolva készítenek női ruhát, ahol a legfőbb cél a könnyű hozzáférhetőség. Éva Herzigova topmo­dell az olasz Roberto Cavalli célirányos hasítékokkal ellátott darabját viseli. FOTÓ: EPA A rokonszenv, vagyis a sze­mélyek közti vonzalom alap­vető meghatározója a kutatók szerint a fizikai vonzóság, a közelség, az ismerősség és a hasonlóság. Ezek a tényezők azonban nem mindig elegen­dőek egy hosszú távú kapcso­lat kialakításához. Szemben a jellemmel, a kedves­séggel és más személyes tulaj­donságokkal, a fizikai megjele­nés olyan tényező, amely felett kevés kontrollal rendelkezünk. Az évtizedekre visszamenő fel­mérések valóban azt mutatják, hogy az emberek a fizikai vonz­erőt, abból a szempontból, hogy más embereket miért kedvelnek, nem osztályozzák nagyon fon­tosnak - ám a viselkedésük sok­szor eltér attól, amit mondanak. A „közeli barát” Egy pszichológuscsoport olyan táncos összejövetelt szervezett, ahol minden egyes személyt szá­mítógép segítségével, véletlensze­rűen párosítottak egy-egy ellenke­ző neművel. A szünetben min­denki kitöltött egy névtelen, tár­sát értékelő kérdőívet. Az ered­mények szerint csak a fizikai vonzerő játszott szerepet abban, hogy az egyes személyeket meny­nyire kedvelte partnerük. Fontos, hogy a vonzó külső je­lentősége nemcsak az első, ha­nem az azt követő randevúkon is megmarad. Az is kiderült, hogy már a csinosabb kinézetű, öt- és hatéves fiúk és lányok is népsze­rűbbek társaik közt, mint a kevés­bé szép gyerekek. A kutatások szerint azonban a fizikai vonzerő fontossága csökkenni látszik, amikor nem csupán szeretőt, ha­nem házastársat választunk. Elemzések szerint az ismerős­ség - vagyis pusztán az, hogy már láttuk az adott illetőt vagy dolgot - önmagában is növeli a vonzalmat. Kísérleti személyek arcképeket láttak, és azután azt kérdezték tő­lük, mit gondolnak, mennyire tartják szimpatikusnak a bemuta­tott embereket. Minél gyakrab­ban láttak egy bizonyos arcot, an­nál többször mondták, hogy az ábrázolt személy tetszik neki, és úgy gondolják, hogy kedvelnék. Statisztikai fel­mérések bizonyít­ják, hogy a férjek és a feleségek nem­csak szociológiai jellegzetességeik (életkor, faj, vallás, iskolázottság és tár­sadalmi osztály) te­kintetében hasonlí­tanak egymásra, hanem olyan pszi­chológiai és fizikai tulajdonságaik vonatkozásában is, mint amilyen az intelligencia, illetve a magas­ság és a szemszín. Úgy tűnik, a kevésbé vonzó emberek kevésbé vonzó embereket keresnek, mivel attól félnek, hogy egy náluk von­zóbb valaki visszautasítja őket. Éppen ezért legtöbb ember olyan partnernél köt ki, aki épp olyan vonzó, mint amilyen ő maga. A közelségről a kutatások azt mutatják, hogy arra vonatkozóan, két ember barát-e, a legmeghatározóbb az, mennyire messze élnek egymástól. Egy vizsgálatban egy bérház lakóit arra kér­ték, hogy nevezzék meg azt a három embert, akit a leggyakrabban felkeresnek. A lakók 41 százalékban említették a közvetlen szomszé­dokat, 22 százalékban azokat, akik kétajtónyi- ra laktak, és csak 10 százalékban választottak azok közül, akik a folyosó másik végén laktak. Fiatal nők - boldogtalanságban Túlhajszoltságra, lelki bajokra panaszko­dik a fiatal nők jelentős százaléka. A Semmelweis Egyetem Magatartás-tudo­mányi Intézetének munkatársai felmér­ték a 15-24 év közötti magyar nők egész­ségét és pszichés viszonyait, s legutóbbi vizsgálataik szerint az ifjú lányok és asz- szonyok közel egyharmada boldogtala­nul éli hétköznapjait. A mostani fiatal nők a jövő anyái, testi-lelki egészségük meghatározza a következő nemzedékek életét. Ha azt szeretnénk, hogy az egészségi és demográfia állapotok pozití­van változzanak, ismernünk kell a mai fiata­lok egészségi állapotát. E korosztály életminőségét leginkább a lelki problémák határozzák meg, és az, hogy elégedettek-e anyagi helyzetükkel, karrierjükkel. Veszély a túlterheltség, a fiatal nők többféle szerep szorításában élnek, gyakran érzik úgy, hogy egyiknek sem tud­nak megfelelni. A fokozott és nem egyértel­mű szerepelvárások, a túlvállalás okozta fe­szültségek, az elégedetlenségérzet, önbiza­lomhiány játszhatnak szerepet a pszichés, depressziós tünetek kialakulásában. Feltűnő, hogy amíg a közömbösség eddig főleg a férfiak depressziójára volt jellemző, addig mostanra ez az életérzés a fiatal nők­nél is megjelent. Az apátia, az unalom azon­ban nagyon is rossz tanácsadó, hiszen ez vi­heti közel őket a drogozáshoz, az alkoholi­záláshoz, a kívülről jövő izgalmat vagy örö­möt ígérő tevékenységekhez. A lelki zavarok testi megbetegedések ki­váltó okai lehetnek. A premenstruációs fáj­dalmaktól, az ízületi panaszokon túl az aller­giáig számtalan betegség mögött ott találjuk a pszichés problémákat. A megoldatlan lelki helyzetek gyakran állnak az abortuszok hát­terében is. A fiatal nők ugyanis sokszor ki­szolgáltatottak partnerkapcsolataikban, és bi­zonytalanok önmagukban is, ezért döntenek a művi vetélés mellett. Megdöbbentő tapasz­talat, hogy a legtöbben, akik anyagi okokra hivatkozva nem szeretnének gyereket, nem szegények, csupán má­sokhoz képest ítélik rossznak helyzetüket. Elsősorban nem a szegénység, hanem az anyagi lemaradásérzet az, amely lelkileg megterheli a fi­atal nőket. Ez a rájuk kény- szerített verseny káros önér­tékelésükre. Családjuk szoci­ális helyzetét másokhoz ké­pest rosszabbnak ítélik, emi­att sokszor depressziósak. A kistelepülésen élőknél az önmegvalósítás egyik formája az anyaság, ám a városi nők közül sokan késleltetik a gyerek- vállalást, mert a sokféle feladat szorításában az anyaságot is újabb, megterhelő szerepként élik meg. A szülők partnerkapcsolati konflik­Tízből három remények nélkül Országos, reprezentatív felmérés során közel négyezer 15-24 év kor közötti fiatal magyar nőt kérdeztek meg testi és lelki egészségi állapotukról. A válaszadók 30 százaléka látja kilátástalannak a jövőjét. k A 15-24 évesek 26 százaléka panaszkodik depressziós tünetekre, amelyek bűntudatban, fáradékonyságban, túlter­heltségérzetben nyilvánulnak meg. A korábbi felmérések­hez képest a magukat túlhajszoltnak érzők aránya növeke­dett a legnagyobb mértékben. A megkérdezettek 5,3 százalékának volt már öngyilkos- sági kísérlete. Szerelmes népszokások Vannak népek, ahol a férfi és nő közti kapcsolat különösnek tűnik a kívülálló számára. Néhol a vőlegény még bele is hal­hat, mire eléri szíve hölgyét. A Kaukázusban élő abházok hosszú és igen aktív, öregkori sze­xuális életükről ismertek. Felfogá­suk szerint fiatalon tartózkodni kell a nemi élettől, azt harminc­éves korig el sem szabad kezdeni. Szerintük ez magyarázza hosszú életüket, valamint azt, hogy so­kan százéves koruk után is szerel- mileg aktívak maradnak. Az eszkimók népe a tudósok szerint a világ talán legérdekesebb szexuális szokásait mondhatja ma­gáénak. Ilyen például az állítólagos nemi vendéglátás, amikor a házi­A pénz nem elég gazda fölkínálja a feleségét a látoga­tónak, vagy a feleségcsere, amely­ben két eszkimó férfi asszonyt cse­rél, hogy ily módon „megváltoztas­sa” a saját személyiségét, és össze­zavarja a gonosz szellemeket. To­vábbi hiedelmek, hogy a havi cik­lus idején a nővel nem szabad egyesülni, mert attól a férfi később belefullad a tengerbe. Egyes eszki­mó törzseknél többnejűség dívik, s legalább egynél, a necilik- eszkimóknál a többférjűség is. Kelet-szibériai, halászó-vadá- szó közösség a kamcsadáloké. Di­vatos körükben a többnejűség, ami azonban igazán érdekessé te­szi őket, az maga a házassági szertartás. Hogy a frigy törvényes legyen, a vőlegénynek meg kell érintenie arája meztelen alsótes­tét, amit könnyebb mondani, mint megtenni. Hiába adják ugyanis a szülők áldásukat a há­zasságra, a helyi népszokás sze­rint a falu összes asszonya üti-ve- ri a vőlegényt, hogy tettében meg­akadályozza, miközben neki a szibériai hidegben kellene 10-15 réteg ruhájától megszabadítania a menyasszonyát. Azt mondják, megesett, hogy mire a fiú levet­kőztette a lányt, bele is halt. Sztárpletykák JULIA GYŰRŰJE. Nem igaz, hogy a szerelemben nem számít a pénz. Nemrég derült ugyanis fény arra, hogy Julia Roberts új férje tulajdonképpen egy „gagyi” jegygyűrűvel lepte meg aráját, mivel az operatőr mindössze 3750 dollárért vásárolta az ék­szert. Catherina Zeta-Jones férje, Michael Douglas például 375 ezer dollárt költött a céltárgyra. JADE BOSSZÚJA. Jade Jagger, aki ékszertervezőként lépett a hí­res papa örökébe, különös bosz- szút állt egykori barátnőjén, Kate Moss-on, aki elszerette tőle egy­kori kedvesét, Dán MacMillant. Jade nemrégiben egy „lotyó” fel­iratú nyakláncot küldött a híres modellnek, aki eleinte nem is ér­tette, hogy miért érkezett hozzá a küldemény, a férfi ugyanis az­óta rég továbbállt. Szemérmes irodalom Számos munkalélektani ku­tatás keresi a választ arra, hogyan lehet jól ösztönözni a dolgozót. Úgy tűnik, nem igaz a feltételezés, hogy elég pusztán megfizetni az embe­reket - senki nem szereti ugyanis, ha megvehető és el­adható árunak tekintik. Vizsgálatok kimutatták, hogy más dolgok hatnak a dolgozók munkával való elégedetlenségé­re, mint a motivációjukra. Ennek megfelelően két tényezőcsopor­tot különböztettek meg: az úgy­nevezett higiéniás tényezőket és a motivátorokat. Motivátor az eredmény, az elismertség, az elő­meneteli lehetőségek, a nagyobb felelősség, a személyes fejlődés vagy a munka tartalma, érdekes­sége. Ezekkel magyarázhatjuk a munkával való megelégedettsé­get, míg kielégítetlenségük ese­tén az örömérzet hiányzik. A higiéniás tényezők között ott vannak a munkakörnyezet fi­zikai és szervezeti jellemzői: a cégre jellemző szabályok, mű­ködési elvek, a közvetlen mun­kafeltételek, a fizetés nagysága, a munkafelügyelet, a munkavég­zés biztonsága, és a munka tár­sas környezete, vagyis a felettes­sel, a munkatársakkal és a be­osztottakkal való kapcsolat mi­nősége, a kommunikáció, a kiví­vott státus vagy a magánélet. A „negatív rugdosás” (az el­lenőrzés vagy a szigorú szabá­lyok) és a „pozitív rugdosás” (pénz, anyagi ösztönzés) egyike sem hat eléggé a munkavállaló­ra. Ezektől a dolgozó csak a pénz elnyerésére törekszik, azért teszi meg azt, amit elvár­nak tőle, és nem azért, mert ma- ga is akar cselekedni. ________■ A mai, sokszor túlságosan is szókimondó világban sokszor olyan szavakat hallunk, ame­lyekre száz éve gondolni sem illett. Legfeljebb csak képze­lődni róla. A közerkölcs önjelölt őreinek ma­gatartása bowdlerizmus néven is ismertté vált angol nyelvterüle­ten. A szó dr. Thomas Bowdler nevéből származik, aki a viktoriá­nus korban az „erkölcstelen” sza­vakat kicenzúrázta az irodalmi szövegekből. Tönkretette Shakes­peare összes műveit is, megjelen­tetve a finomított Családi Shakes- peare-t. Bowdler legfélelmete­sebb újítása az volt, amikor a bi­kát több ízben „tehén úrnak” írta. Az is előfordult, hogy a klasszi­kus szerelmi irodalomban három csillaggal jelezték egy-egy obszcén rész kihagyását. Az olyan monda­tok, mint a „bementek a hálószo­bába, becsukták az ajtót és xxx” eleget* tettek az erkölcsi elvárások­nak, mégis serkentették a szexuális fantáziát. Ezt figurázta ki Karinthy Frigyes Zola-paródiájában, ■ PIERCE KÉTELYE. Pierce Bros nan, a szuperférfi hírében álló 007-es ügynök csak most mesél­te el, hogy kamaszfiú korában azt hitte, saját neméhez vonzó­dik. Később rájött, hogy csupán a híres „férfibarátságot” kereste, de nagyon is a hölgyek érdeklik. JACKO TITKA. Michael Jack- son fizetett Lisa Marie Presley- nek és Debbie Rowe-nak a há­zasságért - állítja a sztár volt só­gora, Jack Gordon. A sztár hú­gának egykori férje szerint az énekes 15 millió dollárt fizetett Lisának, csak hogy feleségül menjen hozzá. _____________■ Ol dalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. ARANYTOJÁSOS. Cicababák állják körül a gumifejű Michael Schumacher utánzatot a japán nagydíjon. A kép figyelmeztetés is lehet: egyes nőknek ugyanis elég, ha egy férfi fejes és van egy jobb kocsija, hogy mi van belül, nem lényeg.__________________________________________________________fotó, epa tu sai is gyakran megismétlődnek az utódok életében. Rombolóan hat a lelki egészségre az anya-apa kapcsolat válsága. A gyerekért folyta- •tott szülői küzdelem, a válás utáni iskola-, óvo­da-, lakóhelyváltás, a nevelőszülő megjelenése megsokszorozza a fiatalra nehezedő nyomást, amely testi megbetegedésekhez vezet. A kutatás eredményeit látva fontos volna, hogy az ifjabb korosztályokat már az iskolá­ban készítsék fel arra, hogyan lehet kikerülni, megoldani konfliktus- és krízishelyzeteket. Manapság ugyanis fiúk és lányok egyaránt úgy nőnek fel, hogy nem ritkán a legalapve­tőbb emberi helyzetekben sem tudnak helyt­állni, és képtelenek egy kapcsolati probléma egyszerű és hatékony megoldására. _________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom