Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-16 / 242. szám
6. OLDAL TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2002. Október iá., SZERDA „A megye zsákját befoltoztuk, hogy végre pénzzel tölthessük meg” Kottái Tamás megyei elnök személyes számvetése az elmúlt négy évről Eltelt négy év. Októberben ismét választunk, a megye, a városok a községek polgárai döntenek merre tovább. Milyen irányban haladjon kisebb-nagyobb közösségük élete. Az októberi döntéssel értékelik az elmúlt négy év munkáját. Ki hallomásból, ki személyes tapasztalatból véleményt formál, és ítéletet mond. Interjúnkban Koltai Tamást, a megyei közgyűlés fideszes elnökét kértük meg, hogy készítsen egy személyes számvetést, értékelje az elmúlt négy évet. Beszéljen arról, merre indult el, és merre halad Tolna megye. Mit sikerült és mit nem megvalósítani a négy évvel ezelőtti elképzelésekből. Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan élte meg, hogy ilyen fiatalon lett a megye első embere, milyen élményekkel, milyen tapasztalatokkal gazdagodott, nemcsak mint politikus, hanem mint magánember.- Négy évvel ezelőtt ön volt az ország legfiatalabb megyei elnöke. Visszatekintve, milyen volt akkor belevágni a munkába, milyennek látja az akkori önmagát? Milyen problémákkal kellett megküzdenie?- Valóban 1998-ban 30 évesen kerültem a megye elnöki székébe. Ez hatalmas felelősséget és tengernyi munkát jelentett. Mindjárt a- Hogyan vette át a hivatalát? Milyen nehézségekkel kellett szembenézni?- A legnagyobb problémát a pénz jelentette. Üres zsák állva nem marad, tartja a mondás, és ez a zsák, amiben jelképesen a megye pénze volt, nemcsak üres, hanem jó néhány helyen lyukas is volt. Pénz nélkül pedig a terveink mindig csak tervek maradnak. Több mint százötven sikeres pályázat Újra elérkeztünk egy választási ciklus végéhez, érdemes tehát számba venni az elmúlt négy esztendőben elvégzett munkát. Erről, azaz a megye területfejlesztési politikájáról beszélgettünk Fábián Lászlóval, a szekszárdi kistérség területfejlesztési koordinátorával.- Nagyon jó tapasztalatokkal gazdagodtunk az elmúlt években, ami a területfejlesztési politikát illeti - mondta. - A megyei terület- fejlesztési tanács teljes mértékben bevonta a döntésekbe a helyi ön- kormányzatokat, a kistérségi megbízottakat. Ennek köszönhetően négy év alatt Szekszárd és térsége több mint 150 pályázaton kapott komoly támogatást. A folyamatos kapcsolattartásnak köszönhetően az önkormányzatok elképzelései mindig találkoztak a megyei területfejlesztési tanács elképzeléseivel. Koltai Tamás minden olyan rendezvényt, minden olyan kezdeményezést, ami erősítheti, ezt az összetartozás élményt.- Ez volt négy éve, hol tartunk most?- Röviden? A megye zsákját befoltoztuk, hogy végre pénzzel tölthessük meg. Sikerült létrehoznunk a megyenapot, ami hagyománnyá vált és többek között egy újságot is, amely kétheti rendszerességgel beszámol a megye életéről.- Kicsit bővebben? Kilencvenmilliós fejlesztés a BOGÉP-nél Saválló és rozsdamentes anyagok megmunkálásával, elsősorban élelmiszer- és gyógyszeripari gépek, berendezések gyártásával foglalkozik a bonyhádi BOGEP Kft. Futár Rajmundot, a cég ügyvezető igazgatóját arról kérdeztük, saját tapasztalatai szerint mennyire valósult meg az elmúlt négy évben a polgári kormány, illetve a megyei vezetés által is hangoztatott cél: a kis- és középvállalkozások támogatása.- Ez a szféra régen kapott ilyen széles körűen támogatást, korábban inkább egy szűkebb réteg részesült a pénzekből. A változásban meghatározó szerepe volt a megyei vezetésnek és az iparkamarának - mondta az ügyvezető. - Ugyanez értendő a regionális fejlesztési alapokra is. Véleményem szerint a fejlesztési tanács elnökeként Koltai Tamás megfelelően # képviselte Tolna megye érdekeit, s így fel tudtunk zárkózni a korábban domináns Baranya és Somogy mellé.- Az önök cége mennyire tudott élni a különböző pályázati lehetőségekkel?- A megyei területfejlesztési tanácstól és a regionális fejlesztési tanácstól, valamint a Széchenyi Terv révén több mint 40 millió forinthoz jutottunk. Ezt persze nem feltétel nélkül adták, megvizsgálták az eddigi tevékenységünket, és saját erővel is kellett rendelkeznünk. Az elnyert összeg döntő többségét egy új technológiai gépsor beállítására fordítottuk, és jó néhány járulékos beruházás is követte, így a támogatások és az önrész révén mintegy 90 millió forint értékű fejlesztést tudtunk végrehajtani. A támogatások egyébként kötelezettséggel is járnak: a megyei területfejlesztési tanács feltételként kötötte ki például tíz új munkahely létesítését. A Széchenyi Terv a termelékenység növelését írta elő. A fejlesztés révén nőtt a környékbeli beszállítóink és megrendelőink száma is. így elmondhatom, hogy az elmúlt időszak támogatáspolitikája a kedvezőtlen külső feltételek - például a német gazdasági recesszió - ellenére jelentősen hozzájárult a bonyhádi térség gazdasági élénkítéséhez. kezdet kezdetén bizonyítanom kellett. De akkor is, és mai is vallom, hogy az ember nem születik megyei elnöknek, és ez nem is az a foglalkozás, amit ha megkérdeznek az iskolában a diákoktól, rávágják, hogy igen tanító néni kérem, én megyei elnök szeretnék lenni. Szóval kezdetben oda kellett figyelni, hogy az ember megtanulja a hivatal működését, hogy átlássa a megye ügyeit, hogy megtapasztalja a döntéshozatal működését. Azt, hogy ezt viszonylag hamar sikerült elsajátítanom, nagyban köszönhetem kollégáimnak, barátaimnak, akik a hivatalban, a közgyűlésben, vagy az önkormányzatokban, intézményekben együttműködtek és átadták tapasztalataikat. Ezért máig hálás vagyok nekik. No és persze, amit hátrányként szoktak emlegetni, az gyakran előny is volt. Hiszen az a javamra szolgált, hogy nem voltam a rabja azoknak a régi beidegződéseknek, annak a patópáli szemléletnek, aminek köszönhetően Tolnát gyakran a Dunántúl Szabolcsának tekintették, amely mélyen alussza „Csipkerózsika álmát”. így aztán a bennem buzgó tettvágy és a barátaim segítségével, hamar átlendültem a kor okozta kezdeti nehézségeken, és elkezdhettük felébreszteni a megyét. Ezért az első feladat, amivel meg kellett birkóznunk, hogy először befoltozzuk a zsákot, aztán megtöltsük pénzzel, hogy valóra válthassuk az elképzeléseinket. A másik ilyen probléma, ami nem pénz kérdés volt, hogy hiányzott egy egészséges összetartozás tudat, egy egészséges lokálpatriotizmus. Úgy tűnt néha, mintha csak összefújt volna minket ide a szél, aztán a történelem esetlegesen meghúzta a határokat, és csak vagyunk. Bár lehet, hogy vannak, akiknek ez elég, én úgy gondolom, hogy az ember közösségi lény, szeret közösségben élni, szüksége van, arra, hogy valahová tartozik, egy családhoz, egy városhoz, egy megyéhez, vagy egy nemzethez. Ezért támogattam- Először is megakadályoztuk a közpénzek elszivárgását, megnyirbáltuk a közgyűlés költségvetését, megszüntettük a felesleges kiadásokat. A megye fenntartásában lévő intézmények kiadásait jobban ellenőriztük, több helyen kontrolling rendszert vezettünk be, ami ésszerűvé tette a kiadásokat. De, és ezt nem kis büszkeséggel mondom, miközben szigorú kontroll alá vetettük az intézmények költségvetését, addig az ott dolgozók béreit jelentősen, a négy évvel ezelőttihez képest 70%-kal sikerült növelnünk. Ezt a gazdasági kúrát, ahol egyrészt visszafogtuk a kiadásokat és növeltük a béreket, Tolna megyei modellnek is nevezték. Ennek köszönhetően ma a megye költség- vetését hitelfelvétel nélkül tudjuk finanszírozni. Ezt követően kezdődhetett meg annak a bizonyos zsáknak a feltöltése. Mivel a megye a költségvetési törvény által szabott keretek között gazdálkodott, új források bevonására volt szükségünk, hogy feltöltsük a kasszát és megkezdjük a megye felzárkóztatását. Elkezdődhetett tehát a házalás. Állami, régiós és EU-s támogatásokat kutattunk, számtalan pályázatot adtunk be, és persze elkezdődhetett a jó értelemben vett lobbizás a megyéért. Persze sokan álltunk sorban támogatásokért, de azt a bizonyos tortát, ami kiosztásra kerül, nem lehet végtelen számú szeletre felvágni. Ezért sokszor minden trükköt be kellett vetni ahhoz, hogy a Tolna megyét előretoljuk, helyzetbe hozzuk. Hála Istennek, ilyen szempontból jó természetem van, hiszen bulldogként tudok küzdeni azért, amit a fejembe veszek. így aztán az sem számított, ha néha egy- egy miniszter viccesen szóvá tette, hogy már megint itt van a Koltai.- Hasonló helyzet lehetett a Dél- Dunántúli Régióban is, ahol So- moggyal és Baranyával kellett megküzdeni a régiós pénzekért.- Ez sem volt egyszerű eset. Baranyával és Somoggyal szemben kellett egyenrangú támogatást szerezni az ország egyik legtósebb megyéjének. De ha néha keménynek és következeíesnek is kellett lennem, ha néha mások érdekeit kellett megsértenem, még ha a súrlódásokat is vállalnom kellett, akkor is, és ezt büszkén mondom, sikerült elérni a célunkat. Tolna megye ma, egyenrangú támogatásokat élvez, mint a népességében sokkal nagyobb Somogy és Baranya.- Alakul a kép, kezd megtelni a zsák. Ezek után, milyen elképzelések, milyen tervek alapján indult meg a megye fejlesztési programja?- A megye fejlesztését négy pillérre helyeztük. Az első az infrastruktúra fejlesztése volt. Az elmúlt négy évben a katasztrofális állapotban lévő bajai és dunaföldvári hidat sikerült felújítanunk, és jövő ilyenkorra már a szekszárdi Duna-hídon is elindulhat a forgalom. Megújult az őcsényi repülőtér, és elkészültek a tervek a 6-os út gyorsforgalmivá tételére. A megyénknek déli közlekedési csomóponttá kell válnia. Ezt szolgálja a déli autópálya megépítése is. Persze az infrastruktúra fejlesztése, nemcsak híd- és útépítést jelent. Célunk a megye 100 százalékos közművesítése, a gáz és á csatornalefedettség teljes kiépítése. Itt is jó úton járunk, példaként a faddi-gerjeni, a bátaszéki vagy Már Újiregen is fűthetnek gázzal Ezen a télen már Újireg lakosai is az olcsóbb, kényelmesebb és környezetkímélőbb gázzal fűthetnek. A 350 lelket számláló falucskában már sok éve vártak erre, ám a 17,5 millió forint értékű beruházásra csak tavaly kerülhetett sor. Mint Tóth Márton polgármester lapunknak elmondta, az elmúlt négy év legnagyobb közműfejlesztését a megyei területfejlesztési tanács 10 millió forintos támogatásával, az önkormányzat saját költségvetéséből és a helybeliek anyagi áldozatvállalásával tudták megvalósítani. A gerincvezetéket 2001. novemberében adták át, azóta a háztartások több mint felénél már ott van a gázcsonk, és a tulajdonosok folyamatosan kötnek rá. A polgármester úgy véli, ha Újireg 1997-ben nem maradt volna ki a környékbeli településeket már akkor érintő fejlesztésből, a családonkénti hozzájárulás ösz- szege a jelenlegi 140 ezer forintnak csak a fele lett volna. Tolna - a vállalkozóbarát megye A hőgyészi kastély pezsgést hozott a község életébe is Egy befektetőnek, ha új területen akar megtelepedni, egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora a fogadókészség üzleti elképzeléseire az adott helyen. Piros László, a Hermelin Termál Kastélyszálló Rt. elnök-vezérigazgatója, aki 1999-ben vásárolta meg a hőgyészi volt Apponyi-kasté- lyt, csak pozitív benyomásokról tud beszámolni.- A tulajdonos megyei önkormányzat, élén Koltai Tamással, a közgyűlés elnökével, az első perctől kezdve mindenben segítségünkre volt - mondja. - Felgyorsították a terület telekkönyvi megosztását, .tanácsot adtak, és segítettek a Széchenyi Terv gyó- gyturizmus-fejlesztési pályázatán való részvételben; azzal, hogy vezető politikusokat is elkalauzoltak hozzánk, hozzájárultak gyógyszállónk minél szélesebb körű megismertetéséhez. Kezdettől fogva érzékeltem, hogy a megye vezetése felismeri és értékeli a terveinkben rejlő, a térPiros László elnök-vezérigazgató ség fejlesztését is előmozdító lehetőségeket. Belátták, hogy a kastély eladásával nemcsak annak megóvásához, építészeti és műemléki jellegének megőrzéséhez, hanem gazdaságos hasznosításához, a község és környéke foglalkoztatási helyzetének javításához, a turizmus fellendítéséhez is hozzájárulunk. dunaföldvári közművesítési programot tudom említeni. Az infrastruktúra mellett támogatnunk kell a beruházásokat. Itt elsősorban a kis- és középvállalkozókra gondolok, akiknek jövője, életben maradása szorosan összekapcsolódik a megye életével, a megye esélyeivel. A Széchenyi tervből megtanultuk, hogy minden a vállalkozásokra fordított pénz 3-4 további forintot mozdít meg.- Ha már a Széchenyi Tervnél tartunk, ennek külön támogatott része volt a turizmus fejlesztése.- Igen, éppen erről akartam beszélni. Második pillére a programunknak a turizmus. Akár a gyó- gyturizmus, akár a falusi turizmus. Hiszen a lábunk alatt szinte fortyog a termálvíz, amit ki kell használnunk. Ezért épült meg a hőgyészi fürdő. Ezért újult meg a tengelici, a tamási és a simon- tornyai fürdő is. És ezért van szükség még hasonlóan sikeres további programokra is, itt az ezerarcú Tolnában, az ezer domb vidékén.- Milyen további pillérei vannak ennek a programnak?- Gondolnunk kell természetesen a nem is olyan távoli jövőre is. Ezért a programunk következő pillérét az oktatás jelenti. Ha jól emlékszem, Churchill mondta egyszer, hogy a szülők lehetőleg ne pénzt adjanak a gyereküknek, hanem egy jó lovat! Nos, erre a jó lóra, itt Tolnában is égetően nagy szükség van. Hiszen a ma beruházásai hosszú távon csak akkor életképesek, ha lesz elegendő humán utánpótlás. Ha a tehetségeknek lesz helyük és kedvük itt maradni. Ezért meg kellett erősítenünk a szakképzést, összevonások árán is, támogatnunk kellett az iskolákat, és nem titkolt vágyunk, hogy itt Szekszárdon egy informatikai és közgazdasági diplomát is adó főiskolát hozzunk létre. Végül, de nem utolsósorban, programunk negyedik pillérét az úgynevezett Bezerédj program jelenti. Amelyben hidat építünk az Unió, a központi költség- vetés, a régiós támogatások és a helyi vállalkozói és települési elképzelések között. Ennek szolgálatába állítottuk a megyei fejlesztési forrásokat is. (Folytatás a 7. oldalon) Új technológiai gépsor az elnyert összegből
