Tolnai Népújság, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-11 / 238. szám

2002. Október 11., péntek HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Adómentes juttatások Budapest Nem vett részt az Országgyűlés oktatási bizottságának munkájá­ban a Fidesz és az MDF, mert az ellenzéki képviselők elfogadhatat­lannak tartották, hogy csak a tes­tület tanácskozása előtt kapták meg a tervezet ajánlását. Az ülés elején a honatyák kezdeményez­ték, hogy vegyék le a napirendről az adótörvények tárgyalását, ám a testület a javaslatot elvetette. Ré­vész Máriusz, a bizottság fideszes alelnöke az eljárást az ellenzéki jogok sárba tiprásának nevezte. Szabados Tamás, a testület elnö­ke ugyanakkor azt mondta: bár nem tartja elegánsnak, hogy az ajánlásokat csak az utolsó pilla­natban kapják meg, ezt már lehe­tett tudni. A kormánypárti képviselők tá­mogatták azt a javaslatot, hogy adómentes legyen a Magyar Álla­mi Eötvös Ösztöndíj, a Balassi Bá­lint Intézetben tanulók juttatása, akárcsak a két- és többoldalú ok­tatási együttműködés keretében, az oktatási miniszter által adomá­nyozott ösztöndíj. Elfogadta a bi­zottság azt a kormánypárti előter­jesztést is, hogy a közoktatásról szóló törvény szerinti nevelési, oktatási intézmény által a tanu­lóknak biztosított helyi vagy hely­közi tömegközlekedési eszközre a bérlet adómentes legyen. mti Törvényes forrásmegosztás Budapest Törvényjavaslatot terjeszt a parla­ment elé az önkormányzatok forrásmegosztásáról a Magyar Demokrata Fórum, amennyiben Lamperth Mónika belügyminisz­ter november 15-ig nem nyújtja be a kormány nevében azt a ja­vaslatot, amely az Alkotmány- bíróság döntésének megfelelően szabályozza újra a fővárosi for­rásmegosztást. Az MDF szerint elfogadhatatlan a forrásmegosz­tás fővárosi gyakorlata. 2001-ben az Alkotmánybíróság határozatá­ban többek között megállapította, hogy a kialakult helyzet jogsértő és alkotmányellenes, ezért köte­lezte az Országgyűlést, hogy 2002. december 31-ig tegyen ele­get jogalkotási kötelezettségének, és teremtse meg a források meg­osztásánál az önkormányzatiság alapelemeit. Az új szabályozás­nak feladat- és forrásarányosnak kell lennie, lehetőséget kell bizto­sítani a kerületeknek arra, hogy az állami feladatokat és a helyi igényeket egyaránt finanszíroz­hassák. MTI A lemaradó régiók pénze Barcs November elsejétől létrejön a kistérségek fejlesztési alapja, januártól pedig négymilliárd forintot különít el a kormány a fejlődésben hátrányba ke­rült területek felzárkóztatá­sára. Az előbbi kifejezetten azoknak a lemaradott terüle­teknek szól, ahol még pályáz­ni sem tudnak, mert az ehhez szükséges önerőt sem képe­sek előteremteni. A négymil­liárdos keretre közel félszáz kisrégió pályázhat majd - je­lentette be Kiss Péter munka­ügyi miniszter.- Mi alapján választották ki a le­maradóit régiókat és hol húzták meg a határt a hátrányos és a ked­vező adottságú térségek között?- Minden esetben a gazdasági mutatók döntöttek. A térség adó­fizető képessége és az egy főre ju­tó GDP beszédesen mutatja, hogy hol van szükség a segítségre. Ezek a térségek a maguk erejéből nem juthatnak ki a gödörből, ha az ál­lam nem adna hozzá segítséget, a különbségek csak tovább növe­kednének a hazai régiók között.- Milyen esélyeik vannak e tér­ségeknek az EU-s források elnyeré­sére?- A helyi erőfeszítések és a kor­mányzati támogatás együttesen akkora forrást jelenthet, amelyek mellé uniós támogatás is elnyer­hető. Már jövőre a kormányzati támogatási keret többszöröse várható az EU-ból, s ez a csatlako­zás közeledtével minden évvel tovább nő.- A munkahelyteremtés hosz- szú folyamat, a munkanélküliek­nek azonban holnap is enniük kell. Mire számítsanak addig, amíg e törekvések megvalósulnak?- Idén megdupláztuk a köz­munkaprogramokat, és ezt foly­tatjuk jövőre is. Annyi változás­sal, hogy ezek képzésekkel páro­sulnak. Sok helyütt ugyanis az alacsony iskolázottság is oka, hogy a többség nem képes elhe­lyezkedni. Ez azért is fontos, mert reményeink szerint néhány év alatt eljutunk oda, hogy meg­nő a munkahelykínálat. Vigyázni kell, hogy ez találkozzon a mun­kaerő-kínálattal. A következő na­pokban két nagy programot indí­tunk: az egyik a távmunkaprog­ram, ami leginkább a képzett munkaerőt érinti. A másik az élethosszig tanulás programja, ami azt célozza, hogy 3-5 évente kapják meg az emberek a mun­kájukhoz szükséges ismereteket, s ne értékelődjenek le a koruk előrehaladtával. Ez a program 3-5 év alatt több mint 800 ezer em­bert érint majd. NAGY LÁSZLÓ Kertész Imre Nobel-díjas Kertész Imrének ítélte oda a svéd Királyi Akadémia a 2002. évi irodalmi Nobel-díjat. A világ legrangosabb elismerése az idén 101 éves és Alfred Nobel svéd kémikus, feltaláló, vállalkozó és nagyiparos alapította. A robbanóanyagok kifejlesztésével, ipari alkalmazásával szerzett vagyonából ötféle, fizikai, kémiai, fiziológiai-orvosi, irodalmi és békedíjat alapított. Nobel végrendelete szerint hátra­hagyott vagyona kamatait évente azok között osztják ki díjként, akik a megelőző évben a legna­gyobb szolgálatot tették az embe­riségnek. A svéd Királyi Akadé­mia indoklása szerint „Kertész Imre munkássága azt kutatja, le- hetséges-e még az egyéni lét és gondolkodás egy olyan korban, ahol az emberek csaknem telje­sen a politikai hatalom alávetett­jeiként élnek”. A hír a Nobel-díj odaítéléséről futótűzként terjedt. Elsők között Medgyessy Péter kormányfő gratu­lált Kertész Imrének, a világtör­ténelem első magyar irodalmi Nobel-díjasának. „Életpályája és munkássága méltó elismerése ez a díj. A Magyar Köztársaság nevé­ben tiszta szívből gratulálok, s őszinte hálámat fejezem ki Ker­tész Imrének, amiért hazáját ilyen dicsőséghez juttatta. Különösen fontos, hogy Kertész Imre egye­bek mellett egy magyar sorstragé­dia, a magyar zsidóság elpusztítá­sa általános érvényű tapasztalatá­nak irodalmi megfogalmazásáért kapta a legjelentősebb irodalmi elismerést. Remélem, mielőbb személyesen is lesz alkalmam köszönteni a jeles alkalomból, s méltóképpen megemlékezhetünk e páratlan elismerésről” - áll a miniszterelnök közleményében. Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntő táviratában azt írta: „Ma megint ünnep magyarnak lenni, hiszem, hogy valamennyi magyar hasonlóan érez.” A kitüntetésről szóló hírhez hozzátartozik egy másik. Szerdán Kertész Imrét életművéért Berlin­ben Hans Sahl-díjjal tüntették ki. A 10 ezer euróval járó díj 1995 óta létezik, a Szövetségi Köztársasági Szerzői Köre elnevezésű értelmi­ségi társaság adományozza évről évre a nácik elől menekülni kény­szerülő író és újságíró, Hans Sahl emlékére. A Szerzői Kör azzal in­dokolta döntését, hogy Kertész Imre a trilógiát alkotó Sorstalan- ság, A kudarc és a Káddis a meg nem született gyermekért című művekkel „beírta magát a világiro­A Rákosi-korszakban nem újságot, leckét kellett írni. Kertész Imre (Magyar Nemzet, 1996) ki irodalom valójában úgy hat az emberre, ahogy a jó szél az erdőre. Sütő András (Békés Megyei Hírlap, 1994) Az írónak akkor kell politizálni, amikor nem szabad. Jókai Anna (Vas Népe, 1992) Azt hiszem, csak egy dilettáns író ír örökké remekműveket. Mándy Iván (Kurír, 1995. április 22.) dalomba”, megörökítve a nyugati civilizáció legtraumatikusabb fej­leményét, a náci táborok világát. A Nobel-díjra a jelölést szigorú titok övezi, a jelölési procedúra és a döntés hosszú és bonyolult folyamat. A jelölésre csak termé­szetes személy - így intézmény nem - jogosult, a díj pedig csak élő személynek ítélhető oda. Az elismeréssel oklevél, aranyérem, és évről évre változó, jelenleg kö­rülbelül egymillió dolláros csekk jár. A legfiatalabb Nobel-díjas sir William Bragg fizikus volt, aki 25 éves korában, a legidősebbek pe­dig Peyton Rous és Karl Frisch or­vosok voltak, akik 87 éves koruk­ban kapták meg a Nobel-díjat. Az összes díjazott-között mindössze 30 nő szerepel. A díjat először 1901-ben adták át. A közgazdasági elismerés nem Nobel-díj, hanem a Svéd Bank fennállásának 300. évfordulója alkalmából 1968-ban Nobel emlé­kére alapított Nobel-emlékdíj. Az elmúlt 101 év alatt 12 - más szá­mítások szerint 13 - magyar ré­szesült a világ legrangosabb elis­merésében. (A különbség abból származik, hogy Wiesel Elie-t, aki 1986-ban kapott béke Nobel-dí­jat, sokan nem tartják magyar­nak, sőt maga is nyilatkozott úgy, hogy nem magyar.) A magyar irodalomban Kertész Imre az első, aki Nobel-díjat ka­pott. A díjat az idén is december 10-én, Alfred Nobel halálának év­fordulóján tartott ünnepségen ve­heti át. A kitüntetett első nyilatko­zatában azt mondta: óriási meg­tiszteltetés, hogy a magyar írók közül elsőként kapta meg az iro­dalmi Nobel-díjat. Az MTI-nek azt mondta: „Nagy-nagy örömmel fo­gadtam a hírt, de ha nem kaptam volna meg, akkor sem keseredem el, mert megmarad nekem az írás, s az mindenképpen kárpótol.” Az írótársak közül Konrád György kö­szöntötte az első magyar irodalmi Nobel-díjast. A DPA német hír- ügynökségnek azt mondta, „sze­retném Kertész Imre kollégámat nyilvánosan átölelni és gratulálni Az írók minden ostobasága sok fa életébe kerül. Konrád György (Kritika, 1995. augusztus) Komoly író csak élő mondattal dolgo­zik, olyan, mint a jó szakács. Esterházy Péter (168 Óra, 1996) ki író a tér, amelyben megtörténik a műalkotás. Kányádi Sándor (Békés Megyei Hírlap, 2000) Nem az író arcát kell megismerni, hanem a müveit. Csukás István (Magyar Nemzet, 2001) KERTÉSZ IMRE 1929. november 9-én született Budapesten 1944 Auschwitzba deportálják 1945 hazatért Magyarországra, munkás 1948-50 Világosság, Esti Budapest újságíró 1951-53 minisztériumi sajtómunkatárs 1953-tól szabadfoglalkozású író 1960-73 első regénye Sorstalanság 1980-as években írásaiból él 1999-ben összegyűjtött művei németül FŐBB MÜVEI: Sorstalanság (regény, 1975) A nyomkereső (kisregények, 1977) A kudarc (regény, 1988) Kaddis a meg nem született gyermekért (regény, 1990) Az angol lobogó (elbeszélések, 1991) Gályanapló (regény, 1992) A holocaust mint kultúra (esszék, 1993) Valaki más (1997) A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újra tölt (1998) A száműzött nyelv (2001) Németből fordította többek között Freud, Canetti, Frischmuth, Wittgenstein műveit. MAGYAR NOBEL-DÍJASOK 1905 Lénárd Fülöp (fizikai) 1914 Bá­rány Róbert (orvosi) 1925 Zsigmondy Richárd (kémiai) 1937 Szent-Györgyi Albert (orvosi) 1943 Hevesy György (kémiai) 1961 Békésy György (orvosi) 1963 Wigner Jenő (fizikai) 1971 Gábor Dénes (fizikai) Wiesel Elie (béke) 1986 Polányi János (kémiai) 1994 Harsányi János (közgazdasági) 1994 Oláh György (kémiai) 2002 Kertész Imre (irodalmi) A Nobel-díj adója- Mintegy 100 millió forint adó terheli a Nobel-díjat a hatályos magyar adó­szabályok szerint. Ezt Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke mondta el az MTI érdeklődésére. Nobel-díjjal 10 millió svéd korona (több mint 260 millió forint) elismerés is jár. Megjegyezte: a személyi jövedelemadó­ról szóló törvény szerint a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj adómentes, de a Nobel- díjat nem nevesítették a törvényhozók. A külföldön szerzett jövedelem Magyar- országon adóköteles, arról bevallást kell készíteni. A díjjal szemben költségeket sem lehet elszámolni. Zara László sze­rint az lenne méltányos, ha az Ország- gyűlés az idén, visszamenőleges hatál­lyal módosítaná a személyi jövedelem- adóról szóló törvényt, és a Nobel-díjat is adómentessé tenné. neki.” europress AZ ÍRÁSRÓL, AZ IRODALOMRÓL, AZ ÍRÓRÓL Vasárnapi vásárlók Budapest Idén az első hat hónapban több mint 23 millió vásárlást bonyolítottak le vasárnapon­ként az üzletek, a tavalyi 21 millióval szemben - mondta Kozák Ákos, a Gfk piackutató intézet igazgatója. Bevásárlási naplót vezet a 3,8 mil­lió magyar háztartást reprezentá­ló kétezer vásárló. A naplóban hetente jelentik, mit, mikor, hol, mennyiért vásároltak. Az idén a háztartások közel 38 milliárd fo­rint értékben vettek élelmiszert, vagy háztartási vegyi árut - szem­ben az előző év 30, azt megelőző év 20 milliárd forintos forgalmá­val. A vasárnapi vásárlásoknál a hipermarketek vezetnek, a vásár­lások értékét tekintve 9 százalék­kal részesülnek a forgalomból. Az összes vásárlás 35 százalé­ka reggel nyolc óráig lebonyoló­dik, további 35 százalékuk déli 12 óráig vásárol. Délután négy óráig 20, este 8 óráig 9 százaiéiba csök­ken'a forgalom, és a vásárlóknak egy százaléka választja az este nyolc óra utáni időpontot. Krisdn László, a VOSZ kereske­delmi és szolgáltató szekciójának vezetője szerint az idei vizsgála­tok azt is mutatják, hogy a nagy bevásárlóközpontok mellett a kis boltok is megélhetnek. Ezt az bi­zonyítja, hogy ebben a félévben nem esőkként, hanem nőtt a kis üzletek száma. A vasárnapi nyitva tartásról azonban sok vita folyik napjainkban. Krisán László kije­lentette: a kereskedelem egységei addig tartanak nyitva szombaton és vasárnap, amíg arra igény van és a közönség hétvégén végzi el többnyire egész heti, esetleg egész havi bevásárlását. A keres­kedelemnek minden esetben al­kalmazkodnia kell a vásárlók igé­nyeihez^ ____________ko6stamás VÁLA SZTÁSOKRA KÉSZEN. Megkezdték az önkormányzati választások szavazólapjainak nyomdai munkálatait. Az Állami Nyomdában 20 millió, 5321 féle szavazólap készül, amelyhez csaknem 180 ton­na papírt használnak fel. A voksoláshoz szükséges lapokat zárt teherautókon, fegyveres kísérettel juttat- ják el a településekre._______________________________________ fotó, europress/kallus györgy _________Hírek_________ Ok tóberi szavazás Október 20-án, vasárnap reggel 6 órától este 7 óráig adhatják le szavazataikat a választópolgár­ok az ország csaknem 11000 szavazókörében. A szavazás­hoz mindenkinek magával kell vinnie a személyazonosságát és lakcímét igazoló dokumentu­mot. Aki tartózkodási helyén adja le voksát, annak a lakóhe­lyén kiállított igazolást is be kell mutatnia a szavazáskor, mti Elmarasztaló jelentés A társadalmi szervezetek és köztestületek költségvetési tá­mogatásának elosztási rendsze­rében 1998 és 2001 között nem érvényesült kellő módon az ál­lamháztartási törvényben meg­fogalmazott alapelvek közül a teljesség, az egységesség, az át­tekinthetőség és a nyilvánosság követelménye - derül ki az Ál­lami Számvevőszéki jelentés összefoglalójából, mti Szervezett fiatalok Úgy tűnik, mégsem egyesül az egységes ifjúsági érdek-képvise­leti szervezet megalakítására in­dított két folyamat; a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által kezdeményezett ifjúsági kerekasztal november végén tartja következő ülését, a Nem­zeti Gyermek és Ifjúsági Szö­vetség pedig november 16-án a tervek szerint meg is alakul, mti Fizetős kijózanító A kórházak detoxikáló állomá­saira szállított ittas emberek többsége hajléktalan, illetve munkanélküli, ezért nem lehet behajtani rajtuk a kijózanítás több mint ötezer forintos díját. Az egészségügyi tárca rendelet- módosítást tervez annak érde­kében, hogy az érintettek he­lyett a biztosító fizesse a kórhá­zak, illetve a mentők költségeit. EUROPRESS Zenekari morál Anyagi, emiatt pedig morális gondokkal küszködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara - derült ki azon a sajtóbeszélge­tésen, amelyet csütörtökön tar­tottak az intézményben. Vásáry Tamás vezető karmester ismer­tetése szerint a visszajelzések alapján az együttes kiválóan megfelel feladatának, a kortárs művek bemutatásának, az együttest a magyar zenei élvo­nalban jegyzik, ugyanakkor pénzügyi gondjaik komoly mo­rális hátrányt jelentenek szá­mukra. MTI Szakmai síkon A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szerint a film­szakmával kapcsolatos vala­mennyi kérdést a filmtörvény kereteiben kell megoldani, helyre tenni. Schneider Márta, a művészeti ügyekért felelős helyettes államtitkár azt mond­ta: a készülő filmtörvény kon­cepciójának egyeztetése pénz­ügyi, valamint gazdasági és szakmai síkon folyik; a pénz­ügyi síkon meglehetősen nehéz az egyeztetés, mti Civil érdekvédők Harminchat országos érdekvé­dő szövetség meghatalmazottjai létrehozták az Érdekvédő Tár­sadalmi Szervezetek Ország Képviseletét. A szervezetek az erős civil társadalom létrehozá­sát sürgető koncepciójával egyetértve alakították meg kép­viseletet. MTI Tapírbébi Nőstény dél-amerikai tapírbébi született a Szegedi Vadaspark­ban. A Mandula névre keresz­telt állat szeptember 23-án látta meg a napvilágot. Mandula 15 kilogramm súlyú, szőre sötét­barna alapon világosszürke csí- kozású, kis ormánya van. Fel­nőtt, kifejlett korában súlya el- éri a 200-250 kilogrammot, mti ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom