Tolnai Népújság, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-28 / 227. szám
10. OLDAL HÉTVÉGI MAGAZIN 2002. Szeptember 28., szombat Bor, ecset és fakanál Szabó Ernő hangulatos beszélgetései, egy csokorban Légy városunk éber őrzője Boda Vilmos arcképe a tűzoltóságon Szabó Ernő (kiváló szakács, gasztronómus, borértő, festő, lírikus, életművész) hatodik könyve jelenik meg a napokban, melynek címe: Bor, ecset, fakanál. Az író vállalja, hogy most megjelent könyve szubjektív módon mutatja be szeretett borvidékét, a szekszárdit. „Állok a leányvári hegytetőn. Felettem az ég és körülöttem tízezer szőlőtőke. Csend. A venyigék első sóhajai köszöntik a Napot. Most érzem, hogy a bor miért tűz, mámor, szabadság, vallás, Isten.” - írja könyvében Szabó Ernő, amikor Dúzsi Tamás, szekszárdi borászt és a szőlejét mutatja be. Helyet kapott a könyvben több neves borász: dr. Domonyai Péter, Takler Ferenc, Vida Péter, Módos Ernő, Vesztergombi Ferenc és még sorolhatnánk. A jó barát, Kovács János mesterszakács kiemelt szerepet kapott Szabó Ernő könyvében. Megtudhatjuk, hogyan kell elkészíteni a rezéti batyulevest, a hédervári galamblevest, a gemenci őzgerincet sza- lonnás tarhonyával. Külön fejezet foglalkozik a könyvben a spanyol, a sárközi, a szigetközi étkekkel, a bor és a sajt egymáshoz való „viszonyával”. No és az ecset, vagyis a művészet is szerepet kapott a könyvben. Kő Pál szobrász, Gábriel József, Sváby Lajos, Mözsi Szabó István, Báky Péter festőművészek művei, és kedves, személyes történeteik. A nőkről is szól egy fejezet, pontosabban a férfiak és a hölgyek sokszor ellentmondásos, mégis felemelő kapcsolatáról. Szabó Ernő életében, a „lista élén”, felesége Ágnes áll, akinek a kedvéért nyolc évvel ezelőtt került ő maga is Szekszárdra. A Bor, ecset, fakanál című könyv ötlete 4 évvel ezelőtt fogant, de egy súlyos autóbaleset, a megvalósítást már- már kettétörte. Szabó Ernő 3 évig betegeskedett, végül mégis elkészült egy jól szerkesztett, igényesen megírt, hangulatos, szép kivitelű könyv. Szerettem volna letenni valami maradandót a szekszárdiaknak, mondta az író, de folytatni kell amit elkezdtem, mert nagyon sokan kimaradtak ebből a kötetből. mauthner Politikus, aki tanult a hibáiból Kossuth Lajos: botlás után tizenöt évvel pénzügyminiszterség Hallani lehetett a meghökkent csendet, amikor az ismert televíziós személyiség az egyik műsorban megjegyezte: kevesen tudják, hogy Kossuth annak idején sikkasztott... A háttérmagyarázat, a válasz akkor elmaradt, erre a most Tolna megye székhelyén előadást tartó Hermann Róbert történészt kértük meg.- Sikkasztásnak nem nevezném a történteket -, húzta alá Hermann Róbert, a kor ismert hazai kutatója. - Az előzményeket tekintve szólni kell az 1831-es felvidéki koleralázadásról, amikor is a felkelt parasztok több nemest is megöltek. A meggyilkoltak vagyonát a megyei árvabizottmány összeíratta, s ekkor bízták meg Kossuthot azzal, hogy írja össze és becsültesse meg egy néhai szolgabíró borait. Kossuth nemcsak ezt tette meg, hanem nyomban el is adta a bort. A kapott pénzt megpróbálta befizetni az árvaszékhez, ám az összeget nem vették át tőle, mondván, hogy erre nincs felhatalmazásuk. Sőt, felszólították Kossuthot, hogy adja vissza a pénzt a kereskedőnek, s vegye vissza tőle a bort. A bort Kossuth vissza is vette, de a pénzt már nem tudta átadni: lévén ekkoriban erős kártyás, nagy valószínűséggel adósságainak kiegyenlítésére fordította. Ám még mielőtt azt mondanánk, hogy a fiatal ügyvéd elkártyázta az árvák pénzét, azért azt ne feledjük: ekkoriban az átmeneti pénzzavarba kerülő megyei tisztség- viselők adott esetben hozzányúltak a közpénzekhez, majd anyagi helyzetük javulásakor rendezték a számlát.- Kossuth végül is kifizette a borkereskedőt?- Váltót adott neki, a kereskedő azt továbbadta valakinek, Kossuth pedig még 1834-ben is törlesztette a részleteket. Mindenesetre tény az, hogy az ügyből meglehetős botrány kerekedett Zemplén megyében, ám elvbarátai segítségével Kossuth egy megrovással megúszta a dolgot. Ezzel együtt kénytelen volt eltávozni működésének színhelyéről, s legközelebb már a pozsonyi országgyűlésen, mint tudósítót láthatjuk viszont.- Ha lehet így fogalmazni, ez volt a kedvező hozadéka a bor eladási afférnak.- Ha Zemplénben marad, nagy valószínűséggel sohasem lesz belőle országos hírű politikus. S ifjonti botlását átgondolva ekkor tanulta meg igazán: ha valaki közszereplésre adja a fejét, akkor szinte bármit elkövethet, de egyvalamire, az anyagi tisztesség megőrzésére kínosan ügyelni kell. Ez így is történt, s 1848-ban nem kevesebbet, mint az ország pénzét bízták rá, hiszen az első felelős kormány pénzügyminisztere lett.- S vérbeli politikus, a magyarság megtestesítője, dalok hőse, Kossuth- apánk, ma pedig néha aktuálpoltikai kötélhúzások áldozat...- Nagy szomorúsággal vettem tudomásul a személye körül fellobbanó indulatokat: Kossuth Lajos eszmevüágában valamennyi nem szélsőséges párt és politikus megtalálhatja a neki tetsző elemeket. A nemzeti érzést, a liberalizmust, az önkormányzatiság, a hagyományok, sőt, ha úgy tetszik a másság tiszteletét is. A mai politikusok számára abban is példa lehetne, hogy tanult a hibáiból, legyen szó a Zemplén megyei ügyről, avagy a nemzetiségekkel, kisebbségekkel való viszonyról: arról, hogy miként kellene megpróbálni békében együtt élni mind- annyiunknak ebben a térségben, ^száElkészült és a szekszárdi városi tűzoltó- parancsnok szobájában kap helyet a megyei tűzoltóság megalapítójának az arcképe. Szekszárd A napokban elkészült Boda Vilmos, hajdanvolt tűzoltó főparancsnok arcképe. Az olajképet Velencei István tűzoltó ezredes, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltóságának a parancsnoka rendelte meg Baky Péter festőművésztől.- Úgy éreztem, hogy ezzel az emberei szemben adósságom van, ezért a gondolat már évek óta bennem volt. Kezdeményezésére alakult meg a megyében elsőként, az akkori hatvannégy vármegyés országban pedig ötödikként a Szegzárdi Tornász Tűzoltó Egylet 1873-ban, amelynek főparancsNévjegy Boda Vilmos Veszprémben született 1873 augusztus 15-én, Szekszárdon halt meg 1916 augusztus 28-án. Az alsóvárosi temetőben nyugszik. Felesége Fejős Janka, egy fiúk és egy lányuk született. Tolna Megyei Közlöny címmel ö alapította a megyében az első újságot, amelynek tulajdonosa és főszerkesztője volt. nokává választották. Negyvenegy évig látta el ezt a feladatot, majd amikor visszavonult, örökös elnöknek és főparancsnoknak választották meg egyhangúlag. A Kaszinóban lógott az arcképe. Az emlékezet szerint 1945-ig látták, de már nincs meg, s nem tudni mi lett vele. Nagyon kevés emlék maradt a tűzoltóság múltjából, ami van azt Csöglei István gyűjtötte össze. Tartoztam ezzel a képpel az elődeimnek, annál is inkább, mivel Boda Vilmos rengeteget tett Szekszárdért. Elnöke volt a szekszárdi dalárdának, a Kaszinónak, a Népbanknak. Sokat tett a főgimnázium, a polgári fiúiskola és a lányiskola megteremtéséért. Több cikluson át országgyűlési képviselő volt. A sétatér, a közfürdő, a Garay szobor, a vasút, a Baja-bátaszéki híd létrehozásában is része volt. Itt a helye a képének az irodában, a parancsnok feje fölött. Még azon leszek, hogy valamelyik utca is viselje a nevét, mert igazán megérdemli. Azt tervezem, hogy a képet, illetve a róla elnevezett laktanya emléktábláját együtt avatjuk fel ünnepélyes keretek között. Mivel a Tolna-váraljai Függetlenségi 48-as Olvasókör is tiszteletbeli elnökévé választotta, Amrein István, Váralja polgármestere ingyen elkészíttette a Boda Vilmos laktanya márvány emléktábláját. Szekszárd asszonyai 1881-ben zászlót adományoztak a tűzoltóknak, ennek a jelszava volt: Légy városunk éber őrzője. -ihiBoda Vilmos és Velencei István $ Y o e ™ h h i ■1 c"”: X ÉS Beszámoló a Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének 1998 és 2002 közötti működéséről A Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége (továbbiakban a Szövetség) még 1995 januárjában országosan elsőként, az akkor megalakult 13 német önkormányzat társulásaként alakult meg, bíróságilag bejegyzett egyesületként. Az egyesület, ill. Szövetség alapszabálya szerint az 1998-as önkormányzati választások során létrejött 10 új önkormányzat testületé minősített határozatban előterjesztett kérelme alapján nyerhetett felvételt a Szövetségbe. Az új tagok felvételét szolgáló, indító, első közgyűlésünk napja 1998. november 24 - én volt. Áz Országos Német Ön- kormányzat Közgyűlésében az eddigi gyakorlatnak megfelelően Tolna Megyét 5 képviselői hely illette meg. Az öt képviselőt a közgyűlés az induló ülésen választotta meg. Az alakuló ülés óta összesen 20 közgyűlést tartottunk, ebből egy volt határozatképtelen. A Szövetség működésében új struktúraként 1998-ban a megyében folyó német nemzetiségi és kéttannyelvű alsó és középfokú oktatás felügyeletére megalakult Oktatási Bizottság említhető meg. Az Oktatási Bizottságot, 2000-ben a Kulturális Bizottság megalakulása követte. Fontosabb új programok: még 1998-ban megalkotott középiskolai ösztöndíj-határozatunk említhető meg. Tíz megyénkben tanuló tehetséges középiskolai diák számára havi nettó 5000 Ft-os ösztöndíjat biztosítottunk, azzal a céllal, hogy a megyében folyó Hírek, információk a Tolna megyei németség házatájáról német nemzetiségi középiskolai oktatást támogassuk. Ösztöndíjrendeletünket egy 3 főt jutalmazó egyetemi és főiskolai ösztöndíj határozattal egészítettük ki 2001- ben. Igazodtunk az országos trendekhez, így havi nettó 10.000 Ft-os ösztöndíjat írtunk ki. Az 1998 és 2002 közötti időszak a magyar millennium időszaka volt. Ebben a megye német önkormányzatai aktívan, az elmúlt 300 év történelmének ismeretében vettek részt. Rendezvényeink csúcsa a 2000. évi kakas- di rendezvények voltak, ahol a kormány részéről az igazságügyi miniszter, dr. Dávid Ibolya, valamint dr. Német Zsolt államtitkár Úr, a parlament részéről pedig dr. Kaltenbach Jenő vett részt. Kakasdon a népek együttélését reprezentáló szoborcsoport átadására, felavatására került sor. Még 2000-ben működésünket egy új, kitüntetési rendelettel egészítettük ki. Minden évben a megye német kisebbségéért sokat cselekvő, életművel bizonyító személyeket tüntettünk ki:- 2000-ben Rónainé Kiszler Teréziát és Szendrei Mihályt- 2001-ben Glöckner Jánost és Kanter Józsefet- 2002-ben Georg Denzert és Horst Gallertet A Közgyűlés által megtárgyalt legfontosabb témák:- Az oktatás helyzete Tolna megye iskoláiban- A Deutsche Bühne Ungarn helyzete az utóbbi évek tapasztalata alapján (beszámoló: Dávid Zsuzsa, igazgatónői- A német kisebbségi könyvtári szolgáltatás helyzete a megyében (beszámoló: Elekes Eduárdné, igazgató). Fontos fejezetet jelentett számunkra a 2001 évi népszámlálásra történő felkészülés. Szövetségünk energikus fellépése , az ellenoldalon mutatkozó ellenérdekeltség ellenére népcsoportunk nem zárt rossz évet. A nemzetközi - elsősorban osztrák- és német - kapcsolatok területén elsősorban a partnerkapcsolati rendszert Baden- Württemberg valamint Sachsen és Tolna Megye szervezetei között említhetjük. Hozzájárultunk, a megye fiatal nemzedéke és a német nyelvterület közötti jó kapcsolatok kialakulásához. A 2001-es év fontos eseménye között említhető a megyei sajtó és a megyei németség között kialakult jó viszony. Ennek mindennapi jeleit a megyei sajtóban lehet olvasni. Mindezek mellett természetesen továbbra is fontosak a dél-dunántúli sajtó híradásai. Dr. Józan - Jilling Mihály elnök A Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége értesíti azokat a diákokat, akik a nemzetiségi középiskolai és felsőoktatási pályázati kiírásra pályázatot nyújtottak be, hogy a döntésekről a pályázókat október végén értesíti a Tolnai Népújságon keresztül. A Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége: Balról jobbra első sor: Krausz Jánosné. Racské Steffi, Rónai Jézsefné, Baloghné Wusching Ágota. dr. Józan-Jilling Mihály. Hadifalvi Istvánná, Petz Péterné, Koncz Jánosné. második sor: Fetzer Gábor. Kohári Jakabné, Szalontai Jézsefné, Hoós Ernő, Herr Péter. Harmadik sor: Féhr György, Féber Ferenc, Rittinger Antal, Tiegelmann Péter. Kanter József. Negyedik sor: Krémer György, Heringes László, Glaub Róbert, Holcz János, Propszt János, Glöckner János. 4 i
