Tolnai Népújság, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-19 / 219. szám

2002. Szeptember 19., csütörtök 6. OLDAL PÉL-PUNÁNTÚL: A PER 0 S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI Nemzeti Fejlesztési Terv A sikerhez valamennyi szereplőnek részt kell vennie a tervezés folyamatában A Nemzeti Fejlesztési Terv célja és jelentősége Magyarország tervezett 2004. évi EU-csatlakozási időpontjának kö­zeledtével egyre inkább előtérbe kerülnek azok az Európai Unió ál­tal megkövetelt feladatok, melyek alátámasztják hazánk felkészült­ségét és az uniós normáknak való megfelelést. Az Európai Unió a vüág egyik legsikeresebb és legkiterjedtebb politikai, társadalmi és gazdasági integrációja, ugyanakkor az egyes tagországok és régiók között jelen­tős fejlettségbeli különbségek van­nak. Az Unió egyik alapvető célki­tűzése a tagállamok, s azok régiói közötti fejlettségbeli különbségek mérséklése. Ezért hozták létre a Strukturális és a Kohéziós Alapo­kat. A csatlakozásig hazánknak is ki kell dolgoznia a támogatások igénybevételéhez a Nemzeti Fej­lesztési Tervet (NFT), és azt az Eu­rópai Bizottság elé kell terjesztenie. A Nemzeti Fejlesztési Terv egyfelől egy olyan stratégiai terv- dokumentum, amely tartalmazza hazánk középtávú fejlesztési cél­jait, stratégiáját, prioritásait, más­felől egy tárgyalási dokumentum, amely rögzíti, hogy az EU és a magyar fél 2004 és 2006 között, mely fejlesztési területre milyen összegeket kíván fordítani. Az EU-val szemben vállalt köte­lezettségünknek megfelelően, éz év végén hazánk benyújtja Brüsz- szelben a Nemzeti Fejlesztési Ter­vet, amely alapján megkezdődhet­nek a tárgyalások a közösségi tá­mogatásokról. Az előzetes számí­tások alapján 2004 és 2006 között az Európai Unió várhatóan közel 500 milliárd Ft támogatást nyújt az NFT végrehajtásához a Strukturá­lis Alapokból, és 250 Mrd Ft támo­gatást a Kohéziós Alapból finan­szírozott nagyméretű közlekedési és környezetvédelmi infrastruktu­rális projektek megvalósításához. Ezen összegek kiegészülnek még a hazai állami, önkormányzati és magán szféra fejlesztési forrásai­val. így összesen a hazai társfinan­szírozással együtt - a végrehajtás időigénye miatt - a következő 5 évben mintegy 1100-1600 Mrd Ft fejlesztés valósulhat meg. Az NFT fejlesztési irányai A Nemzeti Fejlesztési Tervet a kö­zösségi jogszabályok maximális figyelembevételével dolgozza ki a kormány a MÉH Nemzeti Fejlesz­tési Terv és EU-támogatások Hi­vatalának (Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivata­la, 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel. 349-4349. Fax. 320-4473) koordinálása mellett. Az NFT célul tűzi ki az európai átlaghoz viszonyított strukturális elmaradottság csökkentését, hosszabb távon pedig optimális esetben azt, hogy Magyarország 2015-re ne csak megközelítse, de néhány fontos területen el is érje, vagy akár meg is haladja az EU át­lagát. A hosszú távú célok között szerepel a tudásalapú, innovatív és egészséges társadalom alapjai­nak megteremtése, az ország ver­senyképességének javítása, tőke­vonzó képességének erősítése, a foglalkoztatási szint növelése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, illetve a társadal­mi és területi kohézió megerősíté­se és az életminőség javítása. A Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzések több éves, az egyes beavatkozási területeket, fejlesztési szektoro­kat, illetve régiókat megjelenítő alábbi Operatív Programokon (OP) keresztül valósulnak meg: 1. Humán erőforrás fejlesztés 2. Gazdasági versenyképesség fejlesztés 3. Agrár- és vidékfejlesztés 4. Környezetvédelmi, infrast­ruktúra fejlesztés 5. Regionális fejlesztés Az NFT-nek - mindezek mel­lett - ki kell egészülnie olyan, a fejlődést messzemenően befolyá­soló hazai programokkal, intéz­kedésekkel, reformokkal is, me­lyek bár nem képezik részét a Brüsszelbe eljuttatandó Nemzeti Fejlesztési Tervnek, de az abban megfogalmazott célok eléréséhez nélkülözhetetlenek. Ilyen a köz- igazgatás reformja, a közszféra modernizációja, az adóreform, il­letőleg az államháztartás és al­rendszereinek reformja. E nélkül az NFT-ben megfogalmazott cé­lok elérése sem lehetséges. A Nemzeti Fejlesztési Terv meg­alkotásának és sikeres végrehajtá­sának nélkülözhetetlen előfeltéte­le, hogy valamennyi érintett sze­replő részt vegyen a tervezés folya­matában. Ezért a kormány arra tö­rekszik, hogy társa­dalmi part- f FFíTszíísi nereit-are- TTFí' gionális, a szakmai és civil szervezetek, vala­mint a gazdasági és a tudományos élet képviselőit - minél szélesebb körben bevonja az egyeztetésbe. Az NFT kidolgozásának ütemezése Az EU-val szemben vállalt kötele­zettségünknek megfelelően, a „Re­gionális politika” csatlakozási feje­zet tárgyalása során ez év végén ha­zánk benyújtja Brüsszelben a Nem­zeti Fejlesztési Tervet, amely alap­ján megkezdődhetnek a tárgyalá­sok a közösségi támogatásokról. 1. 2002. szeptemberében elké­szül az NFT Stratégia fejezete 2.2002. októberében elkészül az Operatív Programok első változata 3. 2002. decemberében elfoga­dásra kerül az NFT és az Operatív Programok egyeztetett anyaga 4. 2003. szeptemberéig elké­szülnek az egyes intézkedések (projektek, pályázatok) részletes leírását tartalmazó un. pro­gramkiegészítő dokumentumok. A Nemzeti Fejlesztési Terv do­kumentumai a Dél-Dunántúli Re­gionális Fejlesztési Ügynökség honlapján, a www.ddrft.hu cí­men tekinthetők meg majd teljes terjedelmükben. A DDRFÜ a kö­zeljövőben egy konferencia szer­vezését is tervezi az NFT Regio­nális Operatív Programok téma­körében. ■ Tájékoztatás az Európai Unióról Képzési programsorozat a foglalkoztatást segítő civil szervezetek számára A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. és a Magyar Foglalkoztatási Célú Nonprofit Szervezetek Társasá­ga képzési programsorozatot indított a foglalkoztatást segítő civil szervezetek számára. Az Országos Foglalkoztatási Köz- alapítvány támogatásával megvalósuló program a szerveze­tek felkészítését hivatott elősegíteni az EU-s csatlakozással együtt járó kihívásokra és lehetőségekre. támogatáspolitikájáról, az ország csatlakozási előkészületeiről, va­lamint a regionális fejlesztési el­képzelésekről és programlehető­ségekről kap tájékoztatást a mint­egy 40 főből álló hallgatóság, amelynek soraiban a civil szerve; zetek képviselőin kívül részt vesznek az érdekelt partnerintéz­mények (pl. a munkaügyi köz­pontok, önkormányzatok) mun­katársai is. A résztvevők a képzés zárónapján saját elképzeléseik és lehetőségeik megfogalmazása mellett közös felkészülési felada­tokat és konkrét együttműködési célokat is meghatároznak. A kép­zés részletes programjával kap­csolatos felvilágosítás és jelentke­zési lap az alábbi elérhetőségeken keresztül kapható: Magyar Foglal­koztatási Célú Nonprofit Szerve­zetek Társasága Budapest, Faragó György (Tel.: 06-1-399-0762, e- mail: tarsasag@enternet.hu ) Dombóvári Jóléti Szolgálat Ala­pítvány, Soponyai Mihályné (Tel: 06-74-466-424), Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Pusztai Beatrix (Tel.: 06-72- 513-739, e-mail: beatrix@ddrft. hu). ■ Változások és választások A dél-dunántúli régió életében nem elhanyagolható változásoknak lehe­tünk tanúi mostanában - húzta alá Koltai Tamás, a Dél-Dunántúli Re­gionális Fejlesztési Tanács elnöke a vele készített beszélgetésben. Az egyik - mely összefüggésben van a kormányváltással - a regionális ta­nács személyi összetételének meg­változtatása Visszahívták a szerve­ződés ágazati minisztériumi képvi­selőit, helyettük újakat delegáltak. A váltás nem voü zökkenőmentes: néhány hétre beállt a döntésképte­lenség állapota A választások után a baranyai és a somogyi közgyűlési elnök kollégák, akik a tanácsban alelnöki tiszt­séget viselnek, a sajtó hasábjain keresztül személyeskedő üzenetekben fejtették ki véleményeiket a tanács jövőjére vonatkozóan. Egyesek azt is vélelmezték, hogy bizonyos központosítás fog történni a régióban, egyes, korábban konszenzussal elfogadott regionális alapelvek - fel­adatmegosztás, társközpontúság, partnerség - figyelmen kívül hagyá­sával. Megjelent olyan vélemény is, mely szerint az egyetlen Tolna me­gyei regionális intézmény, avagy a néhány Somogy megyei, települjön át Baranya megye székhelyére. A tanácsnak azonban az önkormány­zati választások után is, akár megváltozott összetételben, továbbra is a régió felemelkedését kell szolgálnia. Amikor két esztendővel ezelőtt a grémium elnöke lehettem, ezt a hely­zetet az akkori ellenzék tagjai közül néhányan kifogásolták. Akkor azt kértem, hogy várjunk egy esztendőt, s akkor tegyük mérlegre a műkö­dést. Egy év után ezen sajtó hasábjain a regionális konszenzusról, a me­gyék törekvéseinek figyelembevételéről lehetett olvasni. Fontos, hogy ezek a vívmányok, a jövőben se szenvedjenek csorbát. Az új tanács munkáját a tényleges munkavégzés alapján ítélném meg - ha mi bizal­mat kértünk, akkor azt nekünk is meg kell adni. Ám ehhez hozzáten­ném, hogy sajnálatos napi eseményeink közé tartozik a kistérségi meg­bízottak kinevezésének új gyakorlata. Komoly aggodalmaim vannak: a parlament tegnap ülésező területfejlesztési albizottságában, a kormány- párti képviselők leszavazták azt, hogy napirendre vettessük a lassan or­szágos botránnyá duzzadó kérdést. Így nem tudtuk meg például, hogy a kistérségi megbízottak pályázati kiírásából miért hiányzott a szakmai tapasztalat, a felsőfokú szakmai végzettség kizáró feltétele. Ez aggasz­tó, hiszen régiónkban az eddigi, a szükséges végzettséggel és gyakorlat­tal, nyelvtudással rendelkező kistérségi menedzserek helyébe nemegy­szer pártkötődéssel rendelkező, kevéssé alkalmas személyek kerültek. Ez ellen felemelte szavát a Települési Önkormányzatok Szövetsége, s a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is. A vita, a botrány terebélyesedik, s ez nem jó a Dél-Dunántúl számára sem. Azért a munka zajlik, a tanács ügynöksége gőzerővel kapcsolódik be a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális léptékű feladatainak elvégzé­sébe. Alelnök kollégáim - miután a Pécs Városi Bíróságon jogerősen helyreigazítási pert nyertem - úgy veszem észre, belátták nyilatkoza­taik elhamarkodott mivoltát, s éppen néhány napja olvashattam: ők maguk sem tartanák fontosnak azt, hogy a fejlesztési tanács az ön­kormányzati vá­lasztásokig össze­üljön, esetleges személyi kérdések megtárgyalása cél­jából. Nem is len­ne túl komoly do­log, ha a tanács most választana elnököt magának, és csak ideig-óráig - az október 20-i megmérettetésig - lenne képes tevé­kenykedni a régió javára. Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült. Folytatódik a Regionális Innovációs Stratégia program Széles egyetértésen nyugvó stratégia a régió versenyképességének javítása érdekében Mint ahogy arról már beszámoltunk, 2001 tavaszán elindult a Regionális Innovációs Stratégia megalkotását célzó program. A RIS célkitűzése az, hogy széles konszenzuson nyugvó stra­tégia készüljön, amely képes lehet arra, hogy az innovációt eszközül használva javítsa a régió versenyképességét. Ennek során egy asztalhoz kívánja ültetni a régió meghatározó sze­mélyiségeit, és fórumot kíván teremteni ahhoz, hogy minél szélesebb körben induljon meg az innovációval kapcsolatos közös gondolkodás. A RIS szemléletet, gondolkodást kíván formálni, hogy a gazdaság szereplői megtalálják az együtt­működés formáit. 2002. május 23-án rendezték meg Pécsett az I. Regionális Innovációs Fórumot, melyen három munkacsoport alakult.Vitáik eredményeképpen hasznos, további vizsgálatra érde­mes tanulságok, tapasztalatok fo­galmazódtak meg. Az egyetem és a gazdaság kö­zötti kapcsolat javításának lehető­ségét megvitató munkacsoport résztvevői között általános egyet­értés volt abban, hogy szükség van egy interfész szervezetre az egyetemek és a gazdasági szféra között, hiszen nagyon esetleges és gyenge az interakció mind a két szféra, mind az egyetemi ka­rok között. Nem áll rendelkezésre adat arról sem, hogy egyáltalán milyen kutatási témák, illetve sza­badalmaztatható kutatási ered­mények vannak az egyetemeken. Emellett felmerült az igény az egyetemek proaktivitásának foko­zására, amennyiben • az egyete­men belül működő, erre speciali­zálódott intézmény részt vehetne a helyi vállalkozások látens igé­nyeinek felmérésében. További problémaként jelölték meg a résztvevők a kutatók motiválat­lanságát a kutatási eredmények piacosítására, hiszen megélnek az oktatásból, illetve a kutatásból. Bizonyos anomáliák fedezhetők fel a törvényi szabályozásban is. A Dél-Dunántúl innovációs csomópontjainak, a vállalkozói hálózatok, klaszterek kialakulásá­nak lehetőségeit vizsgáló munka- csoport vitájából levonható konk­lúzió, hogy hiányzik egy olyan át­fogó elemzés, illetve stratégia, amelynek segítségével kimutatha­tók lennének a régió innovációs csomópontjai. A Dél-Dunántúl fejlesztési programjában 1998- ban mérlegelték a klaszterképzés lehetőségeit. Háromféle klaszter megvalósulásának lehetőségét látták, amelyekhez megvolt a kapcsolódó intézményrendszer, de természetesen szükség van ezeknek az elképzeléseknek a fe­lülvizsgálatára: 1. Szőlészeti, bo­rászati klaszter (három történel­mi borvidékre alapozva, oktatás­hoz, tradicionális gépgyártáshoz köthető) 2. Környezettechnológi­ai klaszter (a környezetterhelés növekedésének megállítására, az EU által is támogatott technológi­ák, eljárások alkalmazása)3. Je­lenleg formálódik az egyetemre alapozva egy életmóddal kapcso­latos potenciális klaszter (új lehe­tőség mozgásszervi megbetege­désekkel is összefüggésben). Fel­merült az igény egy olyan intéz­mény iránt is, amely gazdaság- szervezési központként működne a régióban és a befektetés ösztön­zéstől a régiómarketingig terjedő komplex feladatkört látna el. A harmadik munkacsoport az inno­váció finanszírozási modelljeit és támogató intézményrendszerét vizsgálta. Általános volt az a né­zet, mely szerint nem pusztán tő­ke szükséges a sikeres innováció­hoz, hanem számos olyan egyéb tevékenységre, szolgáltatásra is igény van, amely elősegíti a tőke és a jó ötlet sikeres találkozását. A résztvevők hangsúlyozták az in­novációhoz szükséges egyéb készségek, ismeretek fontosságát is. A fenti munkacsoportok ősztől újabb szereplők bevonásával foly­tatják munkájukat, illetve a továb­bi stratégiai fontosságú probléma­körök megvitatására felállításra kerül két újabb munkacsoport. Egyikük az Innováció menedzs­menttel, valamint az innovatív készségek fejlesztésével foglalko­zik, hiszen a régió vállalkozásai­nak elemzése során szembetűnő hiányosságként merült fel a vállal­kozói készségek, és azon belül az innováció vállalaton belüli kezelé­sének, menedzselésének módja. A munkacsoportnak fórumot kell teremtenie ahhoz, hogy a vállal­kozások számára tanfolyamok, képzések formájában felkészítést nyújtó intézmények és a vállalko­zók találkozzanak, és oldott lég­körben vitassák meg a téma kér­déseit. A találkozón ezért a vállal­kozói központ és a kamarák szak­emberei vesznek részt olyan vál­lalkozók társaságában, akik stabi­lan működő céget vezetnek, és esetleg már végrehajtottak vala­milyen innovációt. Nem titkolt feladata ennek a munkacsoport­nak, hogy a gazdaságfejlesztési intézmények közötti partneri együttműködést elősegítse, és azt egy stratégiai rendszerbe foglalja. Az ötödik munkacsoport a Technológia transzfer témakört vizsgálja. A RIS-DD projekt ki­emelt célja az, hogy a már megle­vő kezdeményezésekre, intézmé­nyekre építsen, ezért merült fel az az elképzelés, hogy fő szakmai partnerként a régió kereskedelmi és iparkamaráit vonjuk be e vitá­ba. Kitűnő szakmai segítséget nyújthat a Pécs Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara, melynek in­novációs bizottságában olyan cé­gek képviseltetik magukat, me­lyek eredendően érdeklődnek az innováció iránt, és sikereket értek el annak alkalmazásában. A mun­kacsoport célja, hogy megvitassa a technológia transzfer kérdéseit egyrészt a régiós vállalkozói igé­nyek felől, másrészt a gazdaság- fejlesztési intézményrendszer kí­nálata felől. A munkacsoport fó­rumot kíván teremteni ahhoz, hogy a két szféra minél közelebb kerüljön egymáshoz, és megin­duljon közöttük a hatékony és gyümölcsöző kommunikáció. A munkacsoportok megbeszé­léseinek eredménye megtalálható lesz a RIS-DD program hamaro­san elinduló honlapján, amely nem pusztán információszolgál­tatási funkciót tölt be, hanem le­hetőséget nyújt arra is, hogy a munkacsoport tagjai az inter­neten keresztül fejtsék ki vélemé­nyüket egy adott témával kapcso­latban. A honlap a w ww.ris@ddrft.hu címen lesz el- érhető, szeptember végétől. (61120 V i * Az országos program általános és speciális (öt tematikus modult tartalmazó) három-három napos képzési blokkból épül fel, és az információ- és ismeretközvetíté­sen kívül fontos célja a különbö­ző intézmények és a civil szerve­zetek közötti, a majdani EU-s tá­mogatások eléréséhez szükséges együttműködés alapjainak leraká­sa. Az általános képzési program­nak a dél-dunántúli régióban szeptember 23. és 25. között a dombóvári polgármesteri hivatal ad otthont. A napirend keretében többek között az EU regionális és

Next

/
Oldalképek
Tartalom