Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)

2002-08-06 / 182. szám

2002. Augusztus 6., kedd TOLNA MEGYE 2 0 0 2 R E G Ö L Y 7. OLDAL Falunapok és fogatverseny Az idei nyáron augusztus 9. és 11. között kilencedik alkalom­mal rendezik meg Regölyben a falunapokat. A kezdetben még Sörnapok néven futó program ötletgazdája Szintai Géza vállalkozó volt. 1999-től az önkormányzat kulturális bizottsá­ga vette át a szervezést, amit a he­lyi vállalkozók és a lakosság is te­vékenyen támogat. Tavaly került a programba a rockest és a fogathaj­tó verseny, mely utóbbi a legjobb regölyi lovashagyományok nyom­dokán halad. Az idei programok helyszíne a strand és a volt futball- pálya területe. Augusztus 9. péntek 19.00: rockzenekarok, Septic, Wackor, Lay off, Chaos Of fellé­pése Augusztus 10. szombat: 13.00: a regölyi, magyarkeszi, pörbölyi népdalkórusok, a keszőhidegkúti néptánccsoport fellépése 14.00: a pincehelyi IHM csoport műsora 14.50: Niki&Niki aerobic bemu­tató 15.00: A Magical tánccsoport mű­sora 16.45: A Táncika és Sundance tánccsoport műsora 17.30: A Belegi Mazsorett bemu­tatója 18.00: a simontomyai kórus fellé­pése 18.25: a Bagatelle Brass Fúvós­együttes játszik 19.00: sörivóverseny 19.30: a bál megnyitója, a majsai táncc6oport latin táncaival 20.00: utcabál a Vagabund Brú­derrel 23.30: tombolasorsolás 24.00: tűzijáték Augusztus 11. vasárnap: 9.00: fogathajtóverseny póni-, népi és kettesfogatok kategóriá­ban 9.00: főzőverseny 11.00: a fogathajtóverseny ünne­pélyes megnyitója 11.30: pusztaötös-bemutató 14.00: a főzőverseny eredmény- hirdetése 16.00: a lovas versenyek ered­ményhirdetése 17.00: pusztaötös-bemutató 17.30: tombolasorsolás, a fődíj egy csikó Kiállítások a könyvtárban: Sárvári Lajosné szőttesei, Dávid Lajosné babái, Lukács Zsuzsan­na és a regölyi iskolások origa- mi-kiállítása, Cziráki Judit bőr­műves, Kustán Béla fafaragó művei Csökkentenék a hátrányokat A regölyi általános iskola a megye kisiskolái közé tarto­zik: a tanév végén száztíz di­ák örült a szünidőnek. Az is­kolával egy szervezeti egysé­get alkot az óvoda, ahová har­minchat kisgyermek jár, az intézményben tizenegy peda­gógus, három óvónő és kilenc technikai alkalmazott dolgo­zik.- A kis létszámból a hátrányok mellett megpróbálunk előnyöket kovácsolni azzal, hogy az oktatás mellett nagy gondot fordítunk a nevelésre is - mondja Porga Fe­renc igazgató. - Számos tehetség- gondozó, szabadidős és sport- programot kínálunk tanulóink­nak. Kiemelném közülük a szá­mítástechnika és a természetjáró szakkört, az idén alakult modern tánccsoportunkat és aerobic csa­patunkat. Minden évben bérlete­sek vagyunk valamelyik színház­ban. Két éve szervezett sportágként elindítottuk a futballt, és csatla­koztuk az országos Góliát prog­ramhoz. Igyekszünk minél több megyei és körzeti versenyre el­juttatni diákjainkat, tagjai va­gyunk a Kisiskolák Tolna Megyei Szövetségének, amely sok lehe­tőséget teremt a különböző meg­mérettetésekre. Az igazgató hozzátette: céljuk, hogy minél kisebb legyen az a hátrány, amelyet a falusi gyere­kek elszenvednek a középiskolá­ba lépve. A neveléshez szorosan hozzátartozik az iskola és kör­nyezetének szebbé tétele. Nagy öröm, hogy a nyári szünetben az iskolaépület az FVM vfc-pályáza- tán elnyert támogatás segítségé­vel teljesen megújult: új tetőt és külső vakolást kapott. Az ez évben másodszor meg­rendezett fafaragó tábor eredmé­nyeként az óvodát és a községet látták el játékokkal, díszes pa­dokkal. A regölyi iskola a tanév elején csatlakozott a Comenius 2000 minőségfejlesztési prog­ramhoz és szeptembertől a kony­ha is a HACCP rendszer alapján fog működni. V ízimadár-paradicsom Megtartani a falu népességét Regöly sok tekintetben különbözik a Kapos és Koppány körül fekvő hasonló településektől: a régmúltat illetően kiemeli a határában feltárt páratlan régészeti leletegyüttes, az elmúlt év­tizedeket tekintve pedig a többieknél koráb­ban fejlődésnek indult. Névjegy Dávid Sándor 1945. október 22-én született Regölyben végzettsége: kertész- és erdészmémök 1997- ig a Högyész Farm Rt. igazgatóhelyettese 1998- tól polgármester- Regöly a hat­vanas-hetvenes években sokat fejlődött, a ve­zetékes ivóvíz már 1959-ben kiépült, a kör­nyéken első­ként alakult meg a takarékszövetkezet, járdák, utak épültek - mondja a település a rendszervál­tozás előtti évtizedeiről Dávid Sándor polgármes­ter. - Ebből következik a falu jelenlegi gondja is: ezek a közművek elöregedtek, jelentős felújításra szorulnak, és mindenre nem jut pénz.- A község korábban a földművelésből élt, a termelőszövetkezet megalakulása után támogat­ta a háztáji gazdálkodást, és _______________ vi szonylag jól működött. Regölyben régen nem csak az itt élők találtak munkát, hanem más településekről, Tamásiból is jártak ide dol­gozni. A rendszerváltás után a szövetkezet meg­szűnt, a helyébe lépő vállal­kozók nem tudnak annyi embert foglalkoztatni. Jellem­ző, hogy Regölynek 1960-ban kétezerhatvan lakosa volt, ke­véssel több, mint szomszédos Szakálynak, ma 1371-en lakják a falut. Mindezzel együtt jár, hogy az idősek száma nő, ezért több figyelmet kell fordítanunk ellátásukra. Jelenleg az Idősek Klubjának fejlesztése van folya­matban, év végére gondozási központtá fogjuk átalakítani. A TELEPÜLÉS ADATAI lakosság: külterület: erdőterület: belterület: vállalkozások száma: gépjárművek száma: A LAKOSSÁG SZAMARAK ALAKULÁSA fő A 3000 2000 1000 1949 Képviselő-testület: Kelemen Gyula alpolgármester, Antal Ernő, Dékány Viktória, Dunai Attila, Fazekas Zoltánná, Porga Ferenc, Szintai Géza, Tolnai Zoltán, Véghné Erdélyi Valéria Mellé telepítettük a gyermekjó­léti szolgálatot, a házi segítség- nyújtást, az időseknek segít a fa­lugondnoki szolgálat. Korábbi célkitűzés volt, hogy helyi idő­sek otthonát hozzunk létre, en­nek azonban rendkívül magasak lennének a költségei.- Az intézményeink felújításával haladunk: az iskola most készült el, a hivatal szintén jelenleg van felújítás alatt. El­mondhatjuk, hogy az ön- kormányzatnak sikerült majdnem teljes mérték­ben megvalósítania négyéves munkatervét. A program lényege az volt, hogy próbáljuk úgy ala­kítani a községet, intézményi és szolgáltatási hát­terét, hogy az ezredfordulón véletlenül se legyen ez az akadálya annak, hogy valaki nem marad eb­ben a faluban; tehát őrizzük meg Regöly népes­ségmegtartó képességét. A tervbe beletartozott a _______________működés javítása, utak, jár­dák építése. A közvilágítás fejlesztésével, önkormány­zati ingatlanok rendbehoza­talával, földes utak megépí­tésével utolértük magunkat. Szerettünk volna kialakítani sportlétesítményt, ez azon­ban a magas költségek miatt nem sikerült. Megterveztet­tük a község felszíni vízelveze­tését is, ami azonban 160 mil­lió forintba kerülne. A csator­názás távlati cél, Tamásival kö­zösen pályázunk szorgalma­san, megvalósulása nem raj­tunk múlik. A temető környe­zetét az egyházzal közösen gondozzuk, portálrészt, urna­falat, új ravatalozót tervezünk. A jövő feladatai közé tartozik sportlétesítmények kialakítása, amit előtérbe kell helyezni, bár tornatermünk a hetvenes évek közepétől van, de szabadtéri pályánk nincs. Összegezve: az elmúlt négy évben sok mindent a településfejlesztés­nek rendeltünk alá, és évi 25-35 millió forintos fejlesztéssel a lakosság zömének életfeltételeit javító munka történt. 13 71 fő 5873 ha 1288 ha 273 ha 67 400 1980 2002 A tanítónő Fizet a szövetkezet Harcsára fel! Feladat és megoldás A vadásztársaság Móri Istvánné harminckilenc évet töltött a pedagógusi pá­lyán. Szakály- ban kezdte óvó­nőként munká­ját, 1976-tól a regölyi iskola tanítója, 1990- től pedig igazgatóhelyettese is. Legutóbbi osztályából hárman tanulnak tovább gimnázium­ban, és mindannyian kitűnőek lettek, megállták a helyüket.- Az én világom a hat-tízéves korosztály, leginkább az eleven' gyerekeket szerettem, akiket meg lehet fogni. Nagyon sok örömet szereztek nekem a gye­rekek, nem tudok még egy pá­lyát, ahol ennyi szeretetet kap az ember. Ha még egyszer kez­deném a pályámat, ismét peda­gógus lennék - mondja a tanári hivatásról. ■ A Regölyi Me­zőgazdasági Szövetkezetét az egykor öt községben működött Kaposvölgye MGTSZ-ből csoportosan kivált tagok alakították 1993-ban. Üzletrésze­ikért, részjegyeikért és az átvál­lalt adósságért cserébe 160 millió forint vagyont kaptak, melyet beadtak az új szövetkezetbe. Je­lenleg a 203 fős tagság nagy ré­sze nyugdíjas, és csak huszon­egyen aktívak a szövetkezeti esz­közöket bérlő vállalkozásoknál. Vas István elnök elmondta: a szövetkezet kötelezettséget .vál­lalt arra, hogy minden tag kama­tokkal megkapja valamikori üz­letrészének ellenértékét, ame­lyet várhatóan 2003. végéig fizet­nek ki. ■ Az 1981-ben alakult Kapos­völgye Hor­gászegyesület a Somlyó-pa- tak felduz­zasztásával, saját erővel ki­épített tavon gazdálkodik jelenleg nyolcvan taggal. A négy hektáros tó faunája és halállo­mánya vegyes összetételű - mondja Kelemen Gyula, egyesü­leti tag. A tó országszerte kere­sett a horgászok előtt, a táj szép­sége, a kulturált környezet, és nem utolsósorban a most, au­gusztus 17-19-re meghirdetett három napos éjszakai harcsafo­gó verseny miatt is. A versenyen délután öt órától másnap reggel nyolcig harcsázhatnak az állami horgászjeggyel rendelkező szö­vetségi tagok. Tehát: harcsára fel! ■ A Tamásiban élő Varga Gyu­la 1976 óta kis­iparos-vállal­kozó, egyik ü- zemét Regöly­ben működte­ti. Fő profüja a finommecha­nikai alkatré­szek gyártása a szemüvegcsa­vartól a betonkeverő-tengelyig, de gyártottak szatelitalkatré- szeket, és számítógéphez, lám­pákhoz is állítottak elő finom- mechanikai darabokat. Vállal­kozása öt alkalmazottat foglal­koztat. Huszonhat éve ugyan­azt csinálja, és azon kevesek kö­zé tartozik, akinek több a meg­rendelése, mint amit ki tud elé­gíteni. Úgy véli: eredményt csak elkötelezve lehet elérni minden­féle vállalkozásban, úgy, hogy csak a feladat és a jó megoldás számít. ■ A Kapos-Kop- pány Vadász- társaság 1998- tól működik aktívan 3800 hektáros va­dászterületen, amelynek ré­sze a pacsma- gi természet­védelmi terület is. Jelenleg ti­zenkilencen tagjai. - Jellege vegyesvadas, az apróvad a jel­lemző, bár nagyvadat is szép számmal lövünk - mondja Vinkovics József, a társaság tit­kára. - A legfőbb értékünk a nagyvadak között a legkisebb, az őz, erre alapozzuk a vadász- társaság jövőjét. Mivel megyei szinten is elismert őzes terüle­ten vadászunk, s az állomány a vendégvadászok szempontjából is fontos, nagyon vigyáznak az őzekre, minden szükségessel el­látva őket. ■ A sánctól a mezővárosig A település nevét valószínű­leg személynévből kapta, a hagyomány szerint a mai Kis-Regő dűlőben volt vala­ha Rege falu. A hely benépesülése már a kő­korszak első felében kezdődött, s a bronzkor végén, majd a vas­korban fejedelmi központ ala­kult itt ki megerősített földvár­ral. A temetkezési halmok az itt élt előkelők hatalmát hirdetik. A kelták pénzt vertek itt, a púpos hátú ezüst- és bronzpénzek ma is előkerülnek még a vízmosás­okból, a vár közelében fekvő szántásokból. Homokbányászás során egy alán fejedelemnő arany ékszerei, madárfejes kor­sója került elő. Ezek a szekszár­di Wosinsky Mór Múzeum gyűj­teményében láthatók. A honfoglalás idején a Keszi törzs egyik szálláshelye volt, s Géza fejedelem idején a korai várkerületek egyikének köz­pontja lehetett. A kereszténység felvétele után hamarosan espe- rességi székhely lett. Hatalmi szerepét először Koppány legyő­zése után veszítette el, a hozzá tartozó területeket megosztották Somogy és Tolna megye között. A török uralom idején a köz­ség egyre inkább pusztult. 1703- ban mezővárosként szerepel 10 jobbágy és 6 zsellér családfővel. 1718-ban 7 magyar család él itt, de ettől kezdve gyors fejlődés­nek indul, 1730. május 22-én is­mét mezővárosi rangot kap, s ezt őrizte 1871-ig, mikor tör­vénnyel szüntették meg a mező­városokat. Betelepítése katoli­kus vallású magyarokkal tör­tént. A község határából a legér­tékesebb rész és az erdő egy ré- sze is az Esteházy-birtok volt. ■ Lovashagyományok Regöly azok közé a települések közé tartozik, amelyek nagy ha­gyományokkal bírnak a lóte­nyésztésben: a község volt a Tolnatamási tájfajta tenyésztési központja. Az előzmények a 19. századra nyúlnak vissza, ami­kor a majsai uradalom híressé vált angol félvér tenyészetéről, fedeztető állomást hoztak létre. A regölyi kancák törzskönyve­zése és a félvér tájfajta rendsze­res tenyésztése a 20. század ele­jén indult el, s 1916-ban megala­kult a helyi lótenyésztő szövet­kezet. Az országos mezőgazda- sági kiállításokon 1929-től 1970- ig rangos elismeréseket szerez­tek a regölyi lótenyésztők. A ménes a termelőszövetkezet ke­reteiben is megmaradt. 1954-től megszakításokkal 1959-ig Re­gölyben rendezték a Tamási Lovasnapok elődjét. A verseny alapítója, Dávid Gyula, egykori tanácselnök, a Dél-Magyaror­szági Lovasszövetség elnöke volt. Tiszteletére a Lovasnapo­kon versenyszámot nevezetek el róla. Napjainkban is viszonylag nagy számban tartanak lovat a községben, a nemes négylábúak száma elérte a kilencvenet. A ta­valy novemberben alakult Re­gölyi Lovassport Egyesületnek ma már hatvanan tagjai. Tóth Zsigmond elnök elmondta: az egyesület a lószerető embereket tömöríti, akik leginkább a me­gyén belüli fogathajtó verse- nyekre neveznek. __________■ i A községből közelíthető meg a Koppány-patak felduzzasztásá­val keletkezett legjelentősebb tó­rendszer, a Pacsmagi-tavak. Összterületük 487 hektár. A vízi- madár paradicsomot 1990-ben nyilvánították országos jelentő­ségű természetvédelmi területté, 1997 óta nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, hazánk tizenkilenc Ramsari területének egyike. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom