Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)

2002-08-31 / 203. szám

8. OLDAL GAZ PASA G I TÜKÖR 2002. Augusztus 31., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. augusztus 30.) Borsodchem 5 000 Ft O Egis 12 600 Ft 0 Matáv 830 Ft ű Mól 5 320 Ft ű OTP 2 210 Ft ű Richter 13 465 Ft ff TVK 4 000 Ft ü Zalakerámia 1200 Ft Ű BUX: 7665,07 +1,83% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX Vili. 22-30-IG 780Ü 7700 TSSTß 7696,42 rN* 7665.07; 7600 ^ Jsl# * 7500 7755,18! 7300 \ i 5 7527,53' jj i __s____í____é po nt <5 *a 'S tr jbc :0 a> & c nz co cS CL AZ MNO HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 386,72 Cseh korona 8,05 Euró 245,34 Japán jen (100) 211,08 Lengyel zloty 60,14 Svájci frank 167,04 Szlovák korona 5,65 USA-dollár 249,03 Hírek BENZINÁR. A hazai benzin­árakban kis változásokra, in­kább csökkenésre lehet számí­tani az év végéig, míg a dízel­árak várhatóan még emelked­nek az év folyamán - mondta Horváth Ferenc, a Mól Rt. ke­reskedelmi igazgatója. Tartha­tónak látszik a társaság februári prognózisa, és így év végéig a 95-ös benzin ára a pénteken ér­vényes 235 forintról 225-230 forintra csökkenhet, a dízel pe­dig a mostani 207 forintról 210- 215 forintra emelkedik, mti ALAPOZNAK. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) üdvözli, hogy a kormány kistérségi fej­lesztési alap létesítését tervezi - hangsúlyozta Dióssy László, a szervezet elnöke. Az alap lét­rehozási tervét Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politi­kai államtitkára jelentette be. Dióssy úgy vélte, hogy a köz­ponti költségvetésből létesíten­dő alap különösen a hátrányos helyzetű kistelepülések ön- kormányzatain segít majd, az érintettek a pénzből támoga­tást kaphatnak a fejlesztések­hez szükséges saját forrás elő­teremtéséhez. EUROPRESS KÁRTYA. Emelkedett a bank­kártyával rendelkezők aránya, az első negyedévben a 15 év felettiek 46 százaléka rendelke­zett plasztiklappal, ez egy évvel korábban csupán 40 százalék volt - derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. Kártyáju­kat legtöbben arra használják, hogy automatából pénzt vegye­nek fel vele, ezt havonta egy- három alkalommal teszi meg a kártyatulajdonosok kétharma­da, egy-egy pénzfelvételre a vá­laszok átlaga alapján 20 400 fo­rint jut. EUROPRESS EGYSZERŰBB. A jobb át­láthatóság érdekében egyszerű­síti csoportszerkezetét a Zalakerámia. A lépést a hitelező bankok már korábban szorgal­mazták. Az átalakítás során a Zalakerámia Rt. közvetlen tulajdonába veszi a horvát Inker d.d.-, a román Cesarom S.A.-részvényeket, valamint az Inker-Trgovina üzletrészt. A befektetések könyv szerinti értéken kerülnek át a Zalakerá- miához, így az ügyletnek a konszolidált eredményre nem lesz hatása, mti ■ Ellenzik a zárt Széchenyi-klubot Az Iposz szerint a versenysemlegesség elvét sérti, ha a Széche- nyi-hitelkártya szolgáltatásait csak a VOSZ és a kereskedelmi és iparkamarák tagjai vehetik igénybe, holott azokat egy kor­mányhatározat szerint más gazdasági érdekképviseletek tag­jai számára is biztosítani kell - mondta Szűcs György elnök. Budapest Az Ipartestületek Országos Szö­vetségének (Iposz) ügyvezető el­nöksége megdöbbenve értesült arról, hogy a Széchenyi-hitelkár- tyát, illetve annak szolgáltatásait csak azok a vállalkozások igé­nyelhetik, amelyek a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) helyi szer­vezeteinek tagjai. Mint Szűcs György, az Iposz elnöke az Europressnek elmondta, a Szé- chenyi-hitelkártya bevezetéséről szóló februári kormányhatározat felkéri a hitelkártya bevezetésé­nek kezdeményezőit: keressék az. együttműködés lehetőségét további érdekképviseletekkel. A VOSZ-nak és az MKIK-nak már­cius közepe óta lett volna rá lehe­tősége, hogy bevonja a rendszer­be az Iposzt, illetve annak tagsá­gát. A szövetség már tárgyalt a VOSZ-szal, amely egyetértett ab­ban, hogy a hitelkártya-igénylés lehetőségeit más vállalkozói ér­dekképviseletek tagsága számára is meg kell teremteni - tette hoz­zá Szűcs György. A Széchenyi-hitelkártya nyúj­totta állami támogatást az adóbe­fizetésekből fedezi a kormány, ezért elfogadhatatlan, hogy a szolgáltatásokat az adófizető vál­lalkozásoknak csak a két kiemelt szervezethez tartozó köre vehes­se igénybe. Mindez érdek-képvi­seleti tagságuk megváltoztatására kényszerítené a vállalkozásokat, ami egyfajta „kvázi kötelező tag­ság” bevezetését jelenthetné. Az MKIK és a VOSZ arra számít, hogy az idén mintegy ötvenezer mikro, kis-, illetve középvállalkozás váltja ki a Szé- chenyi-hitelkártyát. Jelenleg megyén­ként 10-15 ezren érdeklődnek a kár­tya igénybevételének lehetőségéről, míg Budapesten ennél jóval több a kártyavaltást fontolgatók száma. Az Iposz folytatja tárgyalá­sait a hitelkártya-konstrukció­hoz történő csatlakozásról, így előrehaladott állapotba jutott a háromoldalú szerződés egyez­tetése. Ám ha jövő hét közepéig nem történik megnyugtató előrelépés az ügyben, akkor az Országos Érdekegyeztető Ta­nács munkaadói oldalán helyet foglaló érdek-képviseleti szö­vetségek jövő csütörtöki ülésén megvitatják, hogy miként jut- tathatőak érvényre a kormány- határozatban foglaltak - tá­jékoztatta az Europresst az Iposz elnöke. DÓCZY LÁSZLÓ Fejlesztenék a feltételeket Az OTP Lakás-takarékpénztár Rt. (OTP LTP) az első félévben mintegy 22 ezer ügyfélnek 18 milliárd forintot utalt ki. Június végéig több mint kilencezer-hatszáz hitelszerződést kötöttek 4,3 milliárd forint értékben. Budapest Sikeres volt az elmúlt öt évünk, hiszen minden évben megőriztük piacvezető pozíciónkat - mondta Hegedűs Éva, az OTP LTP elnöke. - Az első félévben az új szerződé­sek darabszámát tekintve az OTP LTP 52 százalékos részesedéssel abszolút piacvezető, a betét- állományokat tekintve pedig 49 százalékot értünk el. A 400 ezer ügyféllel rendelke­ző társaság mérlegfőösszege jú­nius végéig 54 milliárd forint volt, ami megegyezik a tavalyi év végi mérlegfőösszeggel. Ezt öt év alatt sikerült majdnem meghússzo- rozni. A több mint 360 ezer élő szerződés együttes összege meg­haladja a 230 milliárd forintot. Az első félév végén az OTP LTP 997 millió forint adózatlan nyereséget könyvelt el, amely 10 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A társaság szeretné elérni, hogy az állami támogatás maxi­muma a jelenlegi éves 36 ezer fo­rintról 54 ezer forintra emelked­jen. Javasolták, hogy a szerződé­ses összeg szabad felhasználha­tóságának ideje a jelenlegi 8 évről 6 évre csökkenjen. Az egyesület kezdeményezte azt is, hogy a tár­sasházak és lakásszövetkezetek ne csak egy, de a lakások számá­val megegyező szerződést köt­hessenek. Fontosnak tartják to­vábbá, hogy a munkaadók köt­hessenek elŐtakarékossági szer­ződést munkavállalóik számára. A Lakás-takarékpénztár piaci versenyelőnyét tovább javítva sze­retné fenntartani az OTP Bank há­lózatával való szoros és hatékony együttműködést. Az ügyfelekkel való kapcsolattartás első része­ként megvalósult a Lakás-Plusz program. Ebben az OTP Lakás­takarékpénztárnál kiutalásban ré­szesülők vehetnek részt. Mintegy kétezer cég szerepel a katalógus­ban, amelyek 2-20 százalékig ter­jedő kedvezményt biztosítanak a Lakás-Plusz kártya birtokosai számára. privacsek andrás Országos pálinkaverseny Tizenkilenc termelő mintegy nyolcvan termékét küldte el Kecskemétre, az idén második alkalommal megrendezett or­szágos pálinkaversenyre. A hagyományos fajtákon kívül, mint a barack, a szilva, a körte, az alma, érkeztek újdonságok is, például: birs, bodza, berkenye, vadcseresznye, szeder, meggy. Kecskemét A rendezvénynek a szervezők szerint három célja van. Eldön­teni, melyik a legjobb pálinka, be­vonni a potenciális vásárlókat, s elérni, hogy a pálinka imázsa ismét megerősödjön. Győry László, a Magyar Szesz­ipari Szövetség és Terméktanács igazgatója úgy nyilatkozott: sze­retnék levédetni az Európai Unió­ban a pálinkát magyar specialitás­ként. Ezzel kapcsolatosan két év­vel ezelőtt tettek kezdeménye­zést, amely azonban sikertelen maradt, mivel pálinka néven Magyarországon többféle szeszes italt forgalmaztak. Azóta első lé­pésként sikerült elérni, hogy jú­lius 1-jétől pálinka csak az az ital lehet, amely száz százalékban gyümölcsből készül, és nem tar­talmaz utólag hozzáadott cukrot. Második lépcsőként a környező országokkal kell egyeztetni, van-e termékük pálinka néven, s ké­sőbb lehet tárgyalni a levédéséről. A termék valódiságát többen is ellenőrzik, a szövetség igazga­tója szerint a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnokságá­nak Jövedéki Igazgatósága, a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a Gazdasági Versenyhivatal is jogosult a vizsgálatra. A konferencián elhangzott: a pálinka szempontjából jelentősé­ge van a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegyoltalmának, a földrajzi árujelzés védettségének, valamint a formatervezési minta oltalmának. Jelenleg 86 olyan védjegy van lajstromozva, amely tartalmazza a pálinkát. A barack- pálinka, de van védjegy szilva- cseresznye- és körtepálinkára is. AGRÁRTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS. A budapesti Mezőgazdasági Múzeumban szeptember 14-éig tekint­hető meg az a kiállítás, amely bemutatja a hódmezővásárhelyi Tárkány-Szűcs család gazdasági okleve­leit, iratait, valamint fényképeit. Az 1950 előtti dokumentumok között látható lóvizsgálati igazolvány, csikónyomozási szelvény, és több archív tanyai felvétel is. fotó: europress/kallus györgy Pavilonokból a világhálóra Balaton-part Az internetespavilon úgy mű­ködik, mint egy utcai telefon­fülke. Egy kártyára van hozzá szükség, és éjjel-nappal hasz­nálható. Az új magyar sza­badalmat a nyáron 11 helyen, a Balaton-parton tesztelték. A tapasztalatok kedvezőek. A pavilonokban egyszerre ketten tudnak internetezni. Külső kiala­kításuk illeszkedik a városi kör­nyezethez, a könnyűszerkezetes fémváznak és a felhasznált anya­goknak köszönhetően pedig a rongálásnak is ellenállnak. A pavilonban két számítógép és két monitor található. A felszerelést a külföldről beszerzett vandál­biztos speciális billentyűzet és a chipkártya-leolvasó berendezés egészíti íd. Az internetezéshez a postán vásárolt chipkártyát kell illesztem a leolvasóba. A pavilonok kihasználtsága hatvanszázalékos volt, ami ép­pen a duplája az előzetesen kalkulált igénybevételnek. A „webfülkéket” legtöbbet az esti órákban használták, és első­sorban a 15-30 éves korosztály körében bizonyult népszerűnek a szolgáltatás. Leggyakrabban levelezésre és tájékozódásra használták, de a Balaton-parton jellemző volt az is, hogy turiszti­kai információkat töltöttek le a gépeken. A társaság a tapasztalatok alapján azt tervezi, hogy kor­mányzati segítséget kér az infor­matikai kultúrát fejlesztő rend­szer országos hálózattá fejleszté­séhez. A cég jelenleg 11 net- pavilont üzemeltet a Balaton déli partján. Az év végére harmincra, jövőre pedig országszerte százra tervezi növelni internetezésre al­kalmas utcai fülkéinek számát a CityNetPoint Kft. fábos erika A telefonfülkét leváltja az internetfülke? FOTÓ: MÁRTON LÁSZLÓ Meghúzzák a nadrágszíjat Budapest _______ Jövőre s zűkülnie kell a térí­tésmentes szolgáltatások és ellátások körének - derül ki a költségvetés tervezési kör­iratából. Összhangban az an­tiinflációs törekvésekkel, el kell érni, hogy szűküljön ezen szolgáltatások köre. Emelkednek a hatósági, engedé­lyezési, felügyeleti, ellenőrzési feladatok díjtételei, valamint szé­lesedik a fizetésre kötelezettek köre is - tartalmazza a pénzügyi tárcánál készült körirat. A dologi kiadásokkal is csínján kell bán­janak a közszférában - értesült a Világgazdaság. Minden területen érvényt kell szerezni a közpén­zekkel való takarékos, a pazarlást és a párhuzamosságot kiküszö­bölő gazdálkodásnak, mert a re­latíve szűkülő állami bevételek mellett az elvégzendő feladatok forrásai csak ilyen lépéssorozat mellett biztosíthatók - olvasható. A dokumentum 2004-re teszi az uniós csatlakozás időpontját. Tartalmazza azt is, hogy az egészségügy, az oktatás, a köz- igazgatás és a rendvédelem meg­erősítését, ezen belül a bérek felzárkóztatását döntően hazai forrásokból kell finanszírozni. A rendszeresen alultervezett bevételeket a költségvetés feje­zeteinek úgy kell megbecsül­niük, hogy azok legalább a terve­zett infláció mértékével emel­kedjenek. EUROPRESS Egymilliárd még hiányzik Budapest A Tej Terméktanács küldött- gyűlésén elfogadta a föld­művelésügyi tárca ajánlatát az idei négyszázmillió literes tejfelesleg kezelésére. A kor­mány által javasolt termelés- korlátozást azonban az ága­zat nem tartja indokoltnak. Csákvári László, a Tej Termék- tanács elnöke lapunknak el­mondta: az idei mintegy négy- százmillió literes tejfelesleg keze­lésére 2 milliárd forintot ajánlott a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium, szem­ben az ágazat által kért 3,1 mü- liárd forinttal. Az agrártárca aján­latát a terméktanács elfogadta, és fenntartja korábbi vállalását, mi­szerint a feldolgozók és termelők 1-1 milliárd forintot befizetnek a terméktanács közös kasszájába. Az elnök szerint ez az összeg kö­rülbelül november végéig lesz elegendő. Ez idő alatt a hiányzó egymilliárd forintot megkísérlik előteremteni, vagy a tárcától kér­nek előleget a jövő évi agrár- támogatási keret terhére. A minisztérium tejtöbbletet csökkentő elképzelései között szerepel a tejtermelői kvóta bér­beadási, illetve eladási lehetősé­gének felfüggesztése. Ez most realizálódni látszik. A tejterme­lők egy rendeletmódosítással át­menetileg - ez év december 31-ig - felesleges kvótájukat átenged­hetik anélkül, hogy elvesztenék jövő évi termelési lehetőségüket. A tanácskozáson résztvevők nem látták indokoltnak az kormány által elvárt önkorlátozást, mert nem szeretnék, ha az évenkénti kétmilliárd literes tejtermelés csökkenne. _____________________________________________(ÚJVÁRI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom