Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)
2002-08-21 / 194. szám
2002. Augusztus 21., szerda TOLNA MEGYE 2 0 0 2 VÁRALJ A 7. OLDAL Több társulás kellene Egyszerre kellene gondoskodni az idősekről, a hátrányos helyzetűekről, munkahelyet teremteni a fiataloknak, s emelni a közigazgatás szakmai színvonalát, vélekedik a jegyző. A megoldás egyik módozataként a társulásokat emelte ki. Ez az erőforrások hatékonyabb felhasználását is jelenti. Dr. Erményi Gyula a település jegyzője.- A hivatal vezetője a jegyző, milyen elvek szerint végzik a munkát?- Nagyon jó kollektívába kerültem, s úgy érzem, hogy a munkatársaimmal, a polgármesterrel és a képviselőtestülettel is jó, korrekt a kapcsolatom A célom az, hogy a lakosság úgy nézzen a hivatalra és annak minden munkatársára, mint akik értük dolgoznak. Mindannyian a köz- igazgatás szolgáltató jellegét igyekszünk erősíteni, hogy minél inkább emberközpontú legyen az ügyintézés. A jogszabály adta keretek között természetesen kötelezésre is sor kerülhet.- Mint fiatal szakember nem kötődik a régi gyakorlathoz, milyen további válNévjegy Dr. Erményi Gyula jegyző 1975. szeptember 27-én született Bonyhádon, most is ott él, édesanyja révén kötődik Váraljához, aki innen származik. A jogi egyetemet Pécsett végezte. Az ezredfordulón került a faluba, jelenleg a közgazdasági egyetemre jár másoddiplomás képzésre. Nős. toztatást tudna elképzelni a köz- igazgatásban?- Biztosan jót tenne a közigazgatás szakmai színvonalának, ha a jelenleginél szélesebb körben kötelező lenne a társulások szervezése, ez a módszer lehetővé tenné a pénzforrások ésszerűbb felhasználását is. Itt is mód lenne regionális szemléletmód kialakítására és alkalmazására. Az ön- kormányzati önállóságot nem vitatva, ha valamilyen szakkérdés merül fel, akkor álljon a kis települések rendelkezésére a szakértő. Minden kis faluban nem lehet egészségügyi, oktatási, vagy éppen építési szakértőt alkalmazni. Utóbbi területen egyébként kötelező a társulás.- Helyben mit tart a legfontosabb feladatnak?- Több is van, az egyik az idősekről, a másik a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliekről való gondoskodás. Hasonlóan fontos lenne új munkahelyek teremtése, hogy a fiatalok lássanak maguk előtt perspektívát, de ez sem lehet csak egy-egy kis település feladata. A kistérség, a megye és az állam összefogása hozhat megoldást. Itt helyben az a vágyam, vagy éppen feladatom, hogy a Péró problémáját sikerüljön megoldani, mert az telep nagyon messze van az Európai Uniótól. A község történetéből A helyi népszavazás 1989. május 27-én kinyilvánította a község újbóli önállóságának szándékát. 1990. január 1-jén Váralja - élve hét évszázados történelmi-közigazgatási jogával, ismét önálló község. Váralja mai nevének kialakulása a XIII. századtól: Varelly, Varalla, Várallya, Varalja, német nevén Váralla, Váróié, Waroli. A szájhagyomány a község nevét a falu elején található Várfő-hegy, más néven Török-dombról nevezi el, melynek szabályos alakja török földsáncra emlékeztet, tetején körbefutó sáncokkal. A községről az első írásos feljegyzés 1270-ből maradt fenn. IV. László király átírja Moys nádornak Abraham Kolostor szekszárdi földesúr részére kiadott adománylevelét, melyben a csupa Tolna megyei helységek között Villa Varelly is szerepel.A törökök kiűzése után az 1687. évi visszafoglalási jegyzékben Váralját a mecseknádasdi kerület egyik helységeként említik. A község kálvinista hitű besenyő, magyar őslakossága vallási és fajfenntartási megfontolásból, szinte kizárólag a Baranya megyei kálvinista községekkel és a szintén kálvinista Sárközzel keveredett házasságok útján. A németek 1770-től eleinte szórványosan, a század utolsó évtizedében már nagyobb számban telepedtek le a községben. Az 1828-as összeírás szerint a község lélekszáma 1291 fő volt, ebből a református valláshoz tartozott 958 magyar, az evangélikushoz 299 német, a katolikusok száma 34 volt, szintén németek. A zárt világnak számító Váralját az I. világháború és az azt követő gazdasági válság ingatja meg. AII. vüághábo- rú és az utána következő évtizedek alapjaiban rendítették meg a község évszázados múltú társadalmi-gazdasági berendezkedését, szokásrendjét. 1988-89-ben az addig hallgatag fiatalság a székhelyközségtől való elválás kezdeményezőjévé vált. Eredményeként a helyi népszavazás 1989. május 27- én kinyilvánította a község újbóli önállóságának szándékát. 1990. január 1-jén Váralja - élve hét évszázados történelmi-közigazgatási jo- gával, ismét önálló község lett. ■ Egy összkomfortos település Szociális problémák és lelki béke Összkomfortos település, elöregedő lakossággal. Bővíteni kell a szociális otthont, felszámolni a pérói telepet és megőrizni a falu békéjét - ebben határozta meg a polgármester a következő önkormányzat legfontosabb feladatait Amrein István polgármester elsőként a csatornaberuházást említette, mint eredményt, amelyet Győrével és Izménnyel együtt csináltak meg, Váralja gesztorságával.- Jó érzés visszagondolni az önállóvá válás és rendszerváltás óta megtett útra. A semmiből indultunk, s mostanra összkomfortos lett a falu, teljes a közművesítés, kábeltévé is van. Amiről mégis külön szólnék, az a szociális otthon. A kilencvenes évek elején nagy küzdelmet folytattunk az épületért, s most kezdődik az időszak, amikor beigazolódik, hogy akkor jól döntöttünk. Váralja elöregedő település, nap mint nap kérnek bebocsátást az emberek az otthonba. A konyha 350 személynek főz, nyáron az ifjúsági tábort is ellátjuk. Az intézményben 18 bentlakó van, s körülbelül 70 ember kap ellátást. Be is járnak és házhoz is visszük az ebédet. Szerencsére az idősek életminőségét javítja az is, hogy Váralja bányász település volt. 1793-ban telepítették az első bányát a Mecsekben. Amikor bezárták, nagy sokkot jelentett az emberek számára, de szerencsére a bányász nyugdíjak elég jók. Ami szomorú, az a munkavállalók helyzete, aki dolgozik, az is ingázik. Azokban a családokban pedig más természetű gondok keletkeznek, ahonnan külföldre, Németországba mennek dolgozni.- Ahol sok az idős ember, ott fontos az orvosi ellátás.- Minden nap van orvosi rendelés és gyógyszer- tár működik a faluban, ami azelőtt sosem volt. Azt kértem, hogy a nyitva tartást és a rendelési időt hangolják össze. Nemzetközi kapcsolatunkat 1998-ban hoztuk létre, a meinzi tartományi belügyminisztérium közvetítésével, Hahnheimmel. A partneri viszony nagyon jól működik. A vállalkozásom és az egészségem is ráment a polgármesterségre, ugyanakkor nagyon sok örömöm is származott ebből a munkából. A kistérség székhelye nálunk van, területfejlesztési társulat működik. A működés a lehetséges legdemokratikusabb, a pénzt a községek megkapják fejkvóta alapján. Viták vannak, hiszen szegények vagyunk, de a kistérségek tiszteletben tartják egymás érdekeit. A megye területfejlesztésében szép eredményeket értünk el.- Mennyi az éves költségvetés?- Olyan kilencven millió forint, de amikor beruházások mennek, akkor ez látszólag megnövekszik, de célirányosan. Működési költségelve hitelünk nincsen, csak kezességvállalásunk van a lakosság beruházási hiteleire, a gazdálkodásunk tehát megnyugtató. A képviselők Névjegy Amrein István 1940-ben született Püspöknádasdon, építőipari technikus, 1963 november másodikétól 2001 december 20-ig kisiparosként dolgozott. Tizenkét éve tiszteletdíjas polgármester. Tagja a megyei közgyűlésnek, a Dél-Dunántúli Területfejlesztési Tanácsnak. Birtokosa a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjének. Hobbyja a sporthorgászat, de éppen erre nem jutott idő az utóbbi években. Frank Imre alpolgármester, Feik Jánosné, Füle Józsefné, Horváth Béla, Kazinczy Gyula, Schmidt Zoltán, Toláczi Sándor, Orsós Ferenc cigány kisebbségi képviselő. A szociális bizottság tagjai: Toláczi Sándor elnök, tagok: Bartha Istvánná, Csapó Sándor, Füle Józsefné, Gűth Józsefné, Orsós Ferenc, Schmidt Zoltán.- Tagja a megyei közgyűlésnek is.- A megyei közgyűlésben arra vagyok a legbüszkébb, hogy a hangnem előkelő helyet foglal el a hazai közéltben uralkodó hangnemhez képest.- Indul-e ősszel ismét a választásokon?- Erről most még nem nyilatkoznék, nyolc héttel ezelőtt válságos helyzetben voltam. Még nem tudom, hogy őszig mi lesz. Elgondolkodtat ugyanakkor, hogy sokan keresnek meg, mindkét oldalról, megyei és helyi szinten is, hogy fojtassam a munkát. Amit elértünk, azt természetesen egyedül nem lehetett volna, csak regionálisan és a helyi képviselőtestülettel együtt tudtunk megvalósítani.- Ön szerint mi lesz a következő önkormányzat legnagyobb feladata?- Az én meglátásom szerint két egyformán fontos feladat van, az egyik a humán, másik a fejlesztések területén Meg kell oldani a belvízelvezetést, mert a vízelvezetők a faluban elhanyagoltak, a parkerdei tavak pedig megteltek, eliszaposodtak. Meg kell oldani a szociális otthon azonnali bővítését. Emberi oldalról pedig nagyon fontos cél és feladat a békét megtartani.- Milyen feszültségek vannak a faluban?- Van a falunak egy úgynevezett pérói része, ahonnan az emberek a maguk erejéből nem tudnak kiemelkedni. Az ő lakásgondjaikat meg kell oldani. Biztos vagyok benne, hogy meg lehet találni a megoldást, természetesen állami pénzek bevonásával. Széles a paletta a vallások tekintetében, a falu lakossága 7 felekezet- hez, illetve vallási irányzathoz tartozik, jó lenne a rejtett feszültségeket feloldani mielőtt felszínre kerülnek. ■ A címerről A címertervezés alapjául a szfrag- isztikai hagyományok és a községről megjelent, 1991-ben kiadott történelmi monográfia szolgált. A régi pecsét a mezőgazda- sági munkát szimbolizálja. Olyan motívumot kellett tehát keresni, amely ennél többet tud elmondani számunkra Váraljáról. Szem előtt kellett tartani ugyanakkor azt a fontos heraldikai felfogást, mely szerint annál értékesebb egy címer, minél kevesebb címerképpel tud sokat elmondani tulajdonosáról. Ezt az ősi szőttes motívum teszi lehetővé. Miről is mesél ez a címerkép? Elsőként arról, hogy Váralja a Sárközhöz kapcsolódó, de abban különleges helyet elfoglaló, néprajzi és nép- művészeti jelentőséggel bíró település. Ez a motívum, az úgynevezett „négykőlábas csillagrózsa” mindemellett színeivel, a vörösezüst színpárral a község 1270-es keletkezési korát idézi, az állam- alapítást követő Árpád-házi királyok címerszíneire utalva. Ehhez társítva a pajzs zöld mezejét, nemzeti színeinket kapjuk, jelezve ezzel Váralja egykori színmagyar lakosságát. A motívumot csillagként szemlélve pedig a kálvinista vallású őslakosságot jelző református jelképet látunk. Minden lényeges történelmi emléket tükröz tehát ez az egy címermotí- vum.A címer tervezője Kovács Ferenc grafikus. ____________■ A sportkör Dr. Csullag Zsolt a község családorvosa, de ez alkalommal mint a sportegyesület vezetőségi tagja szerepel. A labdarúgó szakosztály kiszolgálja a község bizonyos rétegének kulturális, szórakozásbeli és közösségi igényeit. Egy ekkora településen 150- en nézik rendszeresen a mécseseket. Magyarázni sem igen kell, hogy a fiatalok és már kevésbé fiatalok számára mennyire fontos, mind a betegségmegelőzés, mind pedig a lelki egészség szempontjából, hogy sportoljanak. ' ■ Az idősgondozó Bóvári Ferenc- né, szociális munkás, az idősek gondozóházának a vezetője. Az intézmény magába foglalja a 18 fővel működő, átmeneti szállást nyújtó intézményt és a 25 fős idősek klubját. Nagy lett az érdeklődés az otthon iránt, nap mint nap kopognak, ezért szeretnék az épületet bővíteni. Terület is van arra, ahol építkezni lehetne, s szociális otthonná fejlődhet az intézmény. Az igények alapján akár 50 személyesre is bővíthető lenne az intézmény. Ősztől tervezik a házi betegápolási szolgálat beindítását. - Az célunk, hogy az időseknek nyugodt, boldog életet biztosítsunk. ■ A mezőgazdaság ÜHI Fritz Károly, a Várfő Mező- gazdasági Kft. ügyvezetője. A cég mintegy 1000 hektár bérelt területen kukoricát, búzát, más kalászost és napraforgót termeszt. A kft-nek 29 tulajdonosa van, közülük 25-en ott is dolgoznak. Összesen 36 az alkalmazottak száma. E mellett halászattal és szarvasmarhatartással is foglalkoznak, a 300 szarvas- marha közül 130 a tejelő tehén. A cégnek az elmúlt évben 180 milliós árbevétele volt, amelyből 8-10 százalék a nyereség. Az idén jelentős, harmincmilliót meghaladó volt a gépberuházás, ebből 20 milliós a lízingkonstrukció. Magángazdáknak szolgáltatásokat is nyújtanak. ■ A könyvtáros Péter Lajosné tanítónő, 25 évig tanított a faluban, ebből 15 évig volt igazgatóhelyettes. A kevéske nyugdíj miatt visszament napközis nevelőnek pár évre. Beregszászon született 1915- ben, négy év múlva költöztek a faluba, ahol az édesapja, Jánosi György 35 évig volt lelkész, meséket írt s az akkori megyei lapnak is bedolgozott. - Tőle tanultam az emberszeretet, s az ő keze fog most is minden munkámban. 1949-ben kezdtem itt tanítani. Volt tánccsoportom, énekkarom. Ami tőlem tellett, megtettem. A könyvtárt öregségemre vállaltam el, 1995-ben. A könyvtárban 5195 kötet van, a beiratkozott olvasók száma 28. ■ Csuma-Kovács Veronika Az iskolaigazgató Csuma-Kovács Veronika 1989-ben végezete el a tanítóképzőt, az első év kivételével azóta ebben az iskolában dolgozik. Két gyermekével volt közben gyesen. Az óvoda és a az iskola egy intézmény. Csak a 20 alsó tagozatos tanul helyben, három tanítónő és ősztől egy német óraadató tanár irányításával. Az óvodában 35 gyerek van és két óvónő, ősztől három, valamint két dada dolgozik. Délelőtt két csoportban működnek.- Tárgyi feltételeink nem rosszabbak mint másutt, akár a nagy iskolákéval is vetekszik. A szülői munkaközösségek mindenben segítik a gyermekintéz- ményeinket. ____________ ■ A zászlóanya Füle Józsefné születése óta él Váralján. 25 évig dolgozott a helyi vegyesboltban, melynek vezetője volt. Két ciklusban tanácstag, az önkormányzat megalakulása óta önkormányzati képviselő. Családjával együtt alapító tagja volt a hagyományőrző együttesnek, ami jelenleg nem működik. - Zászlóanyának a képviselő-testület jelölt, ami igen nagy megtiszteltetést jelentett számomra. 2001. márciusában tagja lettem egy delegációnak, amely a hahneimi német partnerkapcsolat során jött létre. Meinzben bemutattuk községünk hagyományait, népviseletét. Örülök, hogy sikerült létrehozni egy hagyo- mányőrző szakkört. _________■ Sc hmidt Karolyné A népművész Schmidt Ká- rolyné, 73 éves, a népművészeti ház vezetője, a Népművészet mestere. A házban van egy váraljai szoba, egy német, és egy a táncosoknak. Egész életében a hagyományokat ápolta, szakkört vezetett, hímzett, bútort festett váraljai tulipánokkal, népviseleti babákat készített ezért nívó-díjat kapott. Tojást hímzett, például Párizsban az Eiffel torony tövében. Betáncolta fél Európát, már 1942-től kezdődően. Most éppen 14 hónapos dédunokájának varr váraljai ruhácskát. Nekem könnyű volt, mert én a népművészetbe beleszülettem. Ügyes kezű édesanyám volt, aki szőtt, font, varrt. Ámi szép azt mindent elkészített. ■
