Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)

2002-08-21 / 194. szám

2002. Augusztus 21., szerda TOLNA MEGYE 2 0 0 2 VÁRALJ A 7. OLDAL Több társulás kellene Egyszerre kellene gondoskod­ni az idősekről, a hátrányos helyzetűekről, munkahelyet teremteni a fiataloknak, s emelni a közigazgatás szak­mai színvonalát, vélekedik a jegyző. A megoldás egyik mó­dozataként a társulásokat emelte ki. Ez az erőforrások hatékonyabb felhasználását is jelenti. Dr. Erményi Gyula a település jegyzője.- A hivatal vezetője a jegyző, milyen elvek szerint végzik a munkát?- Nagyon jó kollektívába ke­rültem, s úgy érzem, hogy a munkatársaimmal, a polgármes­terrel és a képviselőtestülettel is jó, korrekt a kapcsolatom A cé­lom az, hogy a lakosság úgy néz­zen a hivatalra és annak minden munkatársára, mint akik értük dolgoznak. Mindannyian a köz- igazgatás szolgáltató jellegét igyekszünk erősíteni, hogy minél inkább emberközpontú legyen az ügyintézés. A jogszabály adta keretek között termé­szetesen kötelezésre is sor kerülhet.- Mint fiatal szakember nem kötődik a régi gyakor­lathoz, milyen további vál­Névjegy Dr. Erményi Gyula jegyző 1975. szeptem­ber 27-én született Bonyhádon, most is ott él, édesanyja révén kötődik Váraljához, aki innen származik. A jogi egyetemet Pé­csett végezte. Az ezredfordulón került a faluba, jelenleg a közgazdasági egyetem­re jár másoddiplomás képzésre. Nős. toztatást tudna elképzelni a köz- igazgatásban?- Biztosan jót tenne a közigaz­gatás szakmai színvonalának, ha a jelenleginél szélesebb körben kötelező lenne a társulások szer­vezése, ez a módszer lehetővé tenné a pénzforrások ésszerűbb felhasználását is. Itt is mód lenne regionális szemléletmód kialakí­tására és alkalmazására. Az ön- kormányzati önállóságot nem vi­tatva, ha valamilyen szakkérdés merül fel, akkor álljon a kis tele­pülések rendelkezésére a szakér­tő. Minden kis faluban nem lehet egészségügyi, oktatási, vagy ép­pen építési szakértőt alkalmazni. Utóbbi területen egyébként köte­lező a társulás.- Helyben mit tart a legfonto­sabb feladatnak?- Több is van, az egyik az idő­sekről, a másik a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélkü­liekről való gondoskodás. Hason­lóan fontos lenne új munkahe­lyek teremtése, hogy a fiatalok lássanak maguk előtt perspektí­vát, de ez sem le­het csak egy-egy kis település fel­adata. A kistérség, a megye és az ál­lam összefogása hozhat megoldást. Itt helyben az a vágyam, vagy ép­pen feladatom, hogy a Péró problémáját si­kerüljön megol­dani, mert az te­lep nagyon messze van az Európai Uniótól. A község történetéből A helyi népszavazás 1989. május 27-én kinyilvánította a község újbóli önállóságának szándékát. 1990. január 1-jén Váralja - élve hét évszázados történelmi-közigazgatási jo­gával, ismét önálló község. Váralja mai nevének kialakulása a XIII. századtól: Varelly, Varalla, Várallya, Varalja, német nevén Váralla, Váróié, Waroli. A szájha­gyomány a község nevét a falu ele­jén található Várfő-hegy, más né­ven Török-dombról nevezi el, melynek szabályos alakja török földsáncra emlékeztet, tetején kör­befutó sáncokkal. A községről az első írásos feljegyzés 1270-ből ma­radt fenn. IV. László király átírja Moys nádornak Abraham Kolostor szekszárdi földesúr részére kiadott adománylevelét, melyben a csupa Tolna megyei helységek között Villa Varelly is szerepel.A törökök kiűzése után az 1687. évi vissza­foglalási jegyzékben Váralját a mecseknádasdi kerület egyik hely­ségeként említik. A község kálvi­nista hitű besenyő, magyar ősla­kossága vallási és fajfenntartási megfontolásból, szinte kizárólag a Baranya megyei kálvinista közsé­gekkel és a szintén kálvinista Sár­közzel keveredett házasságok út­ján. A németek 1770-től eleinte szórványosan, a század utolsó év­tizedében már nagyobb számban telepedtek le a községben. Az 1828-as összeírás szerint a község lélekszáma 1291 fő volt, ebből a re­formátus valláshoz tartozott 958 magyar, az evangélikushoz 299 német, a katolikusok száma 34 volt, szintén németek. A zárt vi­lágnak számító Váralját az I. világ­háború és az azt követő gazdasági válság ingatja meg. AII. vüághábo- rú és az utána következő évtize­dek alapjaiban rendítették meg a község évszázados múltú társadal­mi-gazdasági berendezkedését, szokásrendjét. 1988-89-ben az ad­dig hallgatag fiatalság a székhely­községtől való elválás kezdemé­nyezőjévé vált. Eredményeként a helyi népszavazás 1989. május 27- én kinyilvánította a község újbóli önállóságának szándékát. 1990. ja­nuár 1-jén Váralja - élve hét évszá­zados történelmi-közigazgatási jo- gával, ismét önálló község lett. ■ Egy összkomfortos település Szociális problémák és lelki béke Összkomfortos település, elöregedő lakossággal. Bővíteni kell a szociális otthont, felszámolni a pérói telepet és megőrizni a falu békéjét - ebben határozta meg a polgármester a követke­ző önkormányzat legfontosabb feladatait Amrein István polgármester elsőként a csatorn­aberuházást említette, mint eredményt, amelyet Győrével és Izménnyel együtt csináltak meg, Vár­alja gesztorságával.- Jó érzés visszagondolni az önállóvá válás és rendszerváltás óta megtett útra. A semmiből indul­tunk, s mostanra összkomfortos lett a falu, teljes a közművesítés, kábeltévé is van. Amiről mégis kü­lön szólnék, az a szociális otthon. A kilencvenes évek elején nagy küzdel­met folytattunk az épületért, s most kezdődik az időszak, amikor beigazo­lódik, hogy akkor jól döntöttünk. Vár­alja elöregedő település, nap mint nap kérnek bebocsátást az emberek az otthonba. A konyha 350 személynek főz, nyáron az ifjúsági tábort is ellát­juk. Az intézményben 18 bentlakó van, s körülbelül 70 ember kap ellátást. Be is jár­nak és házhoz is visszük az ebédet. Szerencsére az idősek életminőségét javítja az is, hogy Váralja bá­nyász település volt. 1793-ban telepítették az első bányát a Mecsekben. Amikor bezárták, nagy sok­kot jelentett az emberek számára, de szerencsére a bányász nyugdíjak elég jók. Ami szomorú, az a munkavállalók helyzete, aki dolgozik, az is ingá­zik. Azokban a családokban pedig más természetű gondok keletkeznek, ahonnan külföldre, Német­országba mennek dolgozni.- Ahol sok az idős ember, ott fontos az orvosi el­látás.- Minden nap van orvosi rendelés és gyógyszer- tár működik a faluban, ami azelőtt sosem volt. Azt kértem, hogy a nyitva tartást és a rendelési időt hangolják össze. Nemzetközi kapcsolatunkat 1998-ban hoztuk létre, a meinzi tartományi bel­ügyminisztérium közvetítésével, Hahnheimmel. A partneri viszony nagyon jól működik. A vállalkozásom és az egészségem is ráment a polgármesterségre, ugyanak­kor nagyon sok örömöm is származott ebből a munkából. A kistérség székhe­lye nálunk van, területfejlesztési társu­lat működik. A működés a lehetséges legdemokratikusabb, a pénzt a közsé­gek megkapják fejkvóta alapján. Viták vannak, hiszen szegények vagyunk, de a kistérségek tiszte­letben tartják egymás érdekeit. A megye területfejlesztésében szép eredményeket értünk el.- Mennyi az éves költségvetés?- Olyan kilencven millió forint, de amikor beru­házások mennek, akkor ez látszólag megnövek­szik, de célirányosan. Működési költségelve hite­lünk nincsen, csak kezességvállalásunk van a la­kosság beruházási hiteleire, a gazdálkodásunk te­hát megnyugtató. A képviselők Névjegy Amrein István 1940-ben született Püspöknádasdon, építő­ipari technikus, 1963 november másodikétól 2001 decem­ber 20-ig kisiparosként dolgozott. Tizenkét éve tiszteletdíjas polgármester. Tagja a megyei közgyűlésnek, a Dél-Dunán­túli Területfejlesztési Tanácsnak. Birtokosa a Magyar Köz­társaság Ezüst Érdemkeresztjének. Hobbyja a sporthorgá­szat, de éppen erre nem jutott idő az utóbbi években. Frank Imre alpolgármester, Feik Jánosné, Füle Józsefné, Horváth Béla, Kazinczy Gyula, Schmidt Zoltán, Toláczi Sándor, Orsós Ferenc cigány kisebbségi képviselő. A szociális bizottság tagjai: Toláczi Sándor elnök, tagok: Bartha Istvánná, Csapó Sándor, Füle Józsefné, Gűth Józsefné, Orsós Ferenc, Schmidt Zoltán.- Tagja a megyei közgyűlésnek is.- A megyei közgyűlésben arra vagyok a legbüsz­kébb, hogy a hangnem előkelő helyet foglal el a ha­zai közéltben uralkodó hangnemhez képest.- Indul-e ősszel ismét a választásokon?- Erről most még nem nyilatkoznék, nyolc hét­tel ezelőtt válságos helyzetben voltam. Még nem tudom, hogy őszig mi lesz. Elgondolkodtat ugyan­akkor, hogy sokan keresnek meg, mindkét oldal­ról, megyei és helyi szinten is, hogy fojtassam a munkát. Amit elértünk, azt természetesen egyedül nem lehetett volna, csak regionálisan és a helyi képviselőtestülettel együtt tudtunk megvalósítani.- Ön szerint mi lesz a következő önkormányzat legnagyobb feladata?- Az én meglátásom szerint két egyformán fon­tos feladat van, az egyik a humán, másik a fejlesz­tések területén Meg kell oldani a belvízelvezetést, mert a vízelvezetők a faluban elhanyagoltak, a parkerdei tavak pedig megteltek, eliszaposodtak. Meg kell oldani a szociális otthon azon­nali bővítését. Emberi oldalról pedig na­gyon fontos cél és feladat a békét megtar­tani.- Milyen feszültségek vannak a faluban?- Van a falunak egy úgynevezett pérói része, ahonnan az emberek a maguk ere­jéből nem tudnak kiemelkedni. Az ő lakásgondjaikat meg kell oldani. Biztos vagyok benne, hogy meg le­het találni a megoldást, természete­sen állami pénzek bevonásával. Széles a paletta a vallások tekinte­tében, a falu lakossága 7 felekezet- hez, illetve vallási irányzathoz tar­tozik, jó lenne a rejtett feszültsége­ket feloldani mielőtt felszínre ke­rülnek. ■ A címerről A címertervezés alapjául a szfrag- isztikai hagyományok és a köz­ségről megjelent, 1991-ben ki­adott történelmi monográfia szol­gált. A régi pecsét a mezőgazda- sági munkát szimbolizálja. Olyan motívumot kellett tehát ke­resni, amely ennél többet tud el­mondani számunkra Váraljáról. Szem előtt kellett tartani ugyan­akkor azt a fontos heraldikai fel­fogást, mely szerint annál értéke­sebb egy címer, minél kevesebb címerképpel tud sokat elmonda­ni tulajdonosáról. Ezt az ősi szőt­tes motívum teszi lehetővé. Miről is mesél ez a címerkép? Elsőként arról, hogy Váralja a Sárközhöz kapcsolódó, de abban különleges helyet elfoglaló, néprajzi és nép- művészeti jelentőséggel bíró tele­pülés. Ez a motívum, az úgyneve­zett „négykőlábas csillagrózsa” mindemellett színeivel, a vörös­ezüst színpárral a község 1270-es keletkezési korát idézi, az állam- alapítást követő Árpád-házi kirá­lyok címerszíneire utalva. Ehhez társítva a pajzs zöld mezejét, nemzeti színeinket kapjuk, jelez­ve ezzel Váralja egykori színma­gyar lakosságát. A motívumot csillagként szemlélve pedig a kál­vinista vallású őslakosságot jelző református jelképet látunk. Min­den lényeges történelmi emléket tükröz tehát ez az egy címermotí- vum.A címer tervezője Kovács Ferenc grafikus. ____________■ A sportkör Dr. Csullag Zsolt a község családorvosa, de ez alka­lommal mint a sportegyesü­let vezetőségi tagja szerepel. A labdarú­gó szakosztály kiszolgálja a köz­ség bizonyos rétegének kulturá­lis, szórakozásbeli és közösségi igényeit. Egy ekkora településen 150- en nézik rendszeresen a mécs­eseket. Magyarázni sem igen kell, hogy a fiatalok és már kevésbé fiatalok számára mennyire fon­tos, mind a betegségmegelőzés, mind pedig a lelki egészség szempontjából, hogy sportolja­nak. ' ■ Az idősgondozó Bóvári Ferenc- né, szociális munkás, az idősek gondo­zóházának a vezetője. Az intéz­mény magába foglalja a 18 fővel működő, átmeneti szállást nyújtó intézményt és a 25 fős idősek klubját. Nagy lett az ér­deklődés az otthon iránt, nap mint nap kopognak, ezért sze­retnék az épületet bővíteni. Te­rület is van arra, ahol építkezni lehetne, s szociális otthonná fej­lődhet az intézmény. Az igé­nyek alapján akár 50 személyes­re is bővíthető lenne az intéz­mény. Ősztől tervezik a házi be­tegápolási szolgálat beindítását. - Az célunk, hogy az időseknek nyugodt, boldog életet biztosít­sunk. ■ A mezőgazdaság ÜHI Fritz Károly, a Várfő Mező- gazdasági Kft. ügyvezetője. A cég mintegy 1000 hektár bérelt terüle­ten kukoricát, búzát, más kalászost és napraforgót ter­meszt. A kft-nek 29 tulajdonosa van, közülük 25-en ott is dol­goznak. Összesen 36 az alkal­mazottak száma. E mellett halá­szattal és szarvasmarhatartással is foglalkoznak, a 300 szarvas- marha közül 130 a tejelő tehén. A cégnek az elmúlt évben 180 milliós árbevétele volt, amely­ből 8-10 százalék a nyereség. Az idén jelentős, harmincmilliót meghaladó volt a gépberuházás, ebből 20 milliós a lízingkonst­rukció. Magángazdáknak szol­gáltatásokat is nyújtanak. ■ A könyvtáros Péter Lajosné tanítónő, 25 évig tanított a faluban, ebből 15 évig volt igazgatóhe­lyettes. A ke­véske nyugdíj miatt vissza­ment napközis nevelőnek pár év­re. Beregszászon született 1915- ben, négy év múlva költöztek a faluba, ahol az édesapja, Jánosi György 35 évig volt lelkész, me­séket írt s az akkori megyei lap­nak is bedolgozott. - Tőle tanul­tam az emberszeretet, s az ő keze fog most is minden munkámban. 1949-ben kezdtem itt tanítani. Volt tánccsoportom, énekkarom. Ami tőlem tellett, megtettem. A könyvtárt öregségemre vállaltam el, 1995-ben. A könyvtárban 5195 kötet van, a beiratkozott ol­vasók száma 28. ■ Csuma-Kovács Veronika Az iskolaigazgató Csuma-Kovács Veronika 1989-ben vé­gezete el a ta­nítóképzőt, az első év kivéte­lével azóta eb­ben az iskolá­ban dolgozik. Két gyermekével volt közben gyesen. Az óvoda és a az iskola egy intézmény. Csak a 20 alsó tagozatos tanul helyben, három tanítónő és ősztől egy német óraadató tanár irányításával. Az óvodában 35 gyerek van és két óvónő, ősztől három, valamint két dada dolgozik. Délelőtt két csoportban működnek.- Tárgyi feltételeink nem rosszabbak mint másutt, akár a nagy iskolákéval is vetekszik. A szülői munkaközösségek min­denben segítik a gyermekintéz- ményeinket. ____________ ■ A zászlóanya Füle Józsefné születése óta él Váralján. 25 évig dolgozott a helyi vegyes­boltban, mely­nek vezetője volt. Két cik­lusban tanács­tag, az önkormányzat megalaku­lása óta önkormányzati képvise­lő. Családjával együtt alapító tag­ja volt a hagyományőrző együt­tesnek, ami jelenleg nem műkö­dik. - Zászlóanyának a képvise­lő-testület jelölt, ami igen nagy megtiszteltetést jelentett szá­momra. 2001. márciusában tagja lettem egy delegációnak, amely a hahneimi német partnerkapcso­lat során jött létre. Meinzben be­mutattuk községünk hagyomá­nyait, népviseletét. Örülök, hogy sikerült létrehozni egy hagyo- mányőrző szakkört. _________■ Sc hmidt Karolyné A népművész Schmidt Ká- rolyné, 73 éves, a népmű­vészeti ház ve­zetője, a Nép­művészet mes­tere. A házban van egy váraljai szoba, egy né­met, és egy a táncosoknak. Egész életében a hagyományokat ápol­ta, szakkört vezetett, hímzett, bú­tort festett váraljai tulipánokkal, népviseleti babákat készített ezért nívó-díjat kapott. Tojást hímzett, például Párizsban az Eif­fel torony tövében. Betáncolta fél Európát, már 1942-től kezdődő­en. Most éppen 14 hónapos déd­unokájának varr váraljai ruhács­kát. Nekem könnyű volt, mert én a népművészetbe beleszülettem. Ügyes kezű édesanyám volt, aki szőtt, font, varrt. Ámi szép azt mindent elkészített. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom