Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)

2002-08-17 / 192. szám

’'HUH 2002' Aucusrrus I7-. SZOMBAT TOLNA MEGYE 2 0 0 2 A T T A L A 9. OLDAL Élményt ad az óvoda Az óvoda vezetőjét, újvári Zoltánnét arra kértük, hogy mutassa be az általa irányí­tott gyermekintézményt.- A községben 1958 óta működik óvoda. Jelenleg egy csoport­ban huszonnyolc 3-6 éves gyerekkel foglal­kozik két felsőfokú végzettséggel rendel­kező óvónő és ugyan­ennyi dajka. Az utóbbi években a különféle pályázato­kon nyert pénzeknek és az ön- kormányzatnak köszönhetően szépen fejlődött az intézmény. Különféle képesség- és mozgás- fejlesztő eszközöket, valamint já­tékokat vásároltunk, felszereltük a tornaszobát, rendbetettük az udvart és új tető is került az épü­letre. Helyi nevelési program alapján dolgozunk kolléganőim­m mel. Szeretnénk, ha nálunk a gyerekek nagyon sok élményt és tapasztalatot szereznének, ezért gyakran sétálunk a településün­kön, kirándulunk Gunarasba, elmegyünk a dombóvári piacra és autóbusszal, valamint vonattal^ is szoktunk utazni. Úszni, illetve a beszéd javítása érdeké­ben logopédushoz is rendszeresen visszük a fiúkat és a lányokat. Ka­rácsonykor és Mikuláskor mű­sort adunk a szülőknek, fellé­pünk a falunapokon is. Az apu­kák és az anyukák szokták meg­rendezni a farsangi mulatságot, melynek bevételét átadják az óvodának. Az idén ebből az ösz- szegből új ágyakat vettünk, hogy a kicsinyek délutánonként még kényelmesebben pihenhessenek. A szentivánpusztai ásványvíz Egyes szakértők szerint Ma­gyarország legjobb minőségű ásványvize található Szent- ivánpusztán, melyet egy alig két éve alakult gazdasági tár­saság palackoz és forgalmaz. A vállalkozás ügyvezető igaz­gatóját, Peterdi Pétert arra kértük, hogy mutassa be cé­gét.- Az attalai önkor­mányzattól vette meg cégünk azt a 7500 négyzetméter nagysá­gú ingatlant, melynek egyik épületét néhány hónap alatt szikvízké- szítő üzemmé alakítot­tuk át. Időközben fúrattunk egy 370 liter/perc hozamú kutat, ami szakértők szerint hazánk legjobb minőségű ásványvizét szolgáltatja. A természet ezen kincsét széndioxiddal dúsítva szódásüvegekben hoztuk forga­lomba Tolna, Somogy és Bara­nya megyében. A vásárlók ha­mar megkedvelték termékünket, mely kevés nátrium mellett je­lentős mennyiségű kalciumot, magnéziumot és hidrogén-kar­bonátot tartalmaz. A kutunk által szolgáltatott vi­zet tavaly a hatóságok ásványvíz­zé minősítették át, aminek kö­szönhetően az idén egy újabb ko­moly beruházást hajtottunk vég­re saját tőkéből, hitelből és az ál­lamtól kapott támogatásból. A korábbi uradalmi major egy másik épületét is rendbe tettük és abba olyan korszerű gépsort telepítettünk, mely el­dobható PET-palackok- ba tölti az „Acqua Attala” nevet viselő ás­ványvizet. Jelenleg húsz szen­tivánpusztai és környékbeli al­kalmazottat foglalkoztatunk, akik egy műszakban dolgoznak. Néhány héten belül 4-5 új mun­katársat veszünk fel, akik majd a különféle nagyságú műanyagfla­konokat fogják készíteni. A mos­tani munkarend megtartásával évi 12-15 millió liter ásványvizet palackozunk. Ezt a mennyiséget mintegy 500 dél-dunántúli bolt­ban értékesítjük. Közel negyven új munkahely létesült A szépen felújított kultúrház Attala a megye délnyugati csücskében, a Kapos-folyó völ­gyében fekszik. A községet át­szeli a 61 -es számú főút, vasút­állomásán megállnak a Budapest-Dombóvár-Kaposvár- Gyékényes vonalon közlekedő személyvonatok. A falu polgár- mesterével, Kalocsa Jenővel örömeikről és gondjaikról be­szélgettünk.- Minek köszönhető, hogy az utóbbi négy évben jelentős válto­zásokon ment keresztül a falu?- Az 1998 őszén megalakult képviselőtestület tagjai a község fejlődése iránt elkötelezett embe­rek, akik az itt élők komfortérzeté­nek javítása érdekében vállaltak szerepet az ön- kormányzatban. Elsőként rangsoroltuk a megol­dásra váró feladatokat fontosságuk szerint, majd tervet dolgoztunk ki azok megvalósítása érdeké­ben. Takarékosan gazdálkodtunk, ennek kö­szönhetően az intézmények működtetése mel­lett jutott pénzünk a különféle pályázatokhoz szükséges önrészekre is. A minisztériu­moktól és a megyei területfejlesztési ta­nácstól nyert támogatásokkal a reméltnél is előbbre jutottunk. A község lakóit folya­matosan tájékoztattuk elképzeléseinkről, kikértük véleményüket, programjainkba pedig beépítettük a hasznosítható javasla­tokat. Ők partnereink voltak szinte min­denben, ha kellett jöttek és segítettek ben­nünket. Ennek az összefogásnak meg is lett az eredménye. Öröm volt ilyen légkörben te­vékenykedni.- Mivel kezdték a munkát?- A megválasztásunkat követő esztendőben az óvoda és az iskola épületében, valamint a védő­női helyiségben olyan fűtési rendszert építettünk ki, mely a korábban használt energiahordozók­nál jóval olcsóbb földgázzal üzemel. Az orvosi rendelőben rendbetetettük a vizesblokkot és a várótermet. A Rákóczi utcában felújítottuk az utat. Hozzáláttunk a közterületek parkosításá­hoz, amihez megfelelő gépparkot vásároltunk. Nagy népszerűségnek örvendett a Három szom­bat-mozgalom, ugyanis a község apraja-nagyja virágokat, sövényeket és bokrokat ültetett, sze­metet gyűjtött, illetve a padok elhelyezését vé­gezte társadalmi munkában. Elindítottuk a falu- gondnoki szolgálatot, amivel elsősorban a köz­igazgatásilag Attalához tartozó Szentiván- pusztán élő idős embereket segítettük. Vásárol­tunk egy kisbuszt, amivel az időseket orvoshoz, rendelőintézetbe, vagy kórházba szállítottuk, il­letve hetente többször is bevásároltunk nekik.- A Millennium éve aztán nemcsak szépet, ha­nem egy komoly problémát is hozott a képviselő- testület számára.- A magángazdák és a mezőgazdasági vállalko­zók segítése érdekében egy agroinformációs központot adtunk át egy önkormányzati tu­lajdonú épületben. Ugyanitt a falu utolsó évszázadának történe­tét és hagyományait be­mutató kiállítást nyitot­tunk, melynek anyagát a helybeliek bocsátot­ták a rendelkezésünk­re. Az iskolát részben Névjegy: Kalocsa Jenő Attalában született 1951-ben. Először Nagy­berkiben, majd a helyi termelőszövetkezet­ben dolgozott villanyszerelőként, később a cserepespusztai varroda műszerésze lett. Tizenegy éve magángazdálkodó. Hobbija a lótenyésztés. A tiszteletdíjas polgár- mesteri tisztséget 1998 óta tölti be. Nős, felesége nyugdíjas, két gyer­mekük van. A LAKOSSÁG SZAMANAK ALAKULÁSA 1500 1000 500 1870 1900 1949 1970 1990 2002 Az ásványvizet palackozó új gépsor Az önkormányzati képviselők: dr. Fabó Tibor alpolgármes­ter, Csullag József, Hambuch Józsefné, Kovács Imre, dr. Markó József, Szíjártó Gyuláné és Szűcs Lajosné. renováltattuk és a Vörösmarty utca egy részének csapadékvíz-elvezetését is megoldottuk. Gazdag programot kínáló és hatalmas érdeklődéssel kí­sért falunapot tartottunk, melyre a községből elszármazottakat is meghívtuk. Ekkor avattuk fel a Keményffy Gábor pécsi keramikus ál­tal készített Attala című szobrot és a kormánytól kapott jubileumi díszzászlót is átvettük. Amikor aztán már rózsaszínben kezdtük látni a világot, megtörtént a baj, ugyanis egy hatalmas esőzés tel­jesen tönkretette a kultúrotthonunkat. Szerencsé­re a segítségünkre sietett a Belügyminisztérium, mely tízmillió forintos támogatást nyújtott ahhoz, hogy a teljes felújítás után ismét használatba ve­hettük a művelődési házunkat.- A korábbi lendület tavaly is kitartott?- Igen. Az óvoda régi tetőszerkezetét újra cse­réltük és befejeztük az iskola csinosítását. Egy traktort is vásároltunk az időközben meg­növekedett zöldfelület karbantartására.- Az idén milyen terveik válnak valóra?- A Vörösmarty utcában a kövesút és a csapadék­víz-elvezető árok még hiányzó része, a polgármes­teri hivatal előtt pedig a parkoló már elkészült. Vet­tünk a traktorhoz egy utánfutót. A rendezési terv is hamarosan elfogadásra kerül. A falugondnoki szol­gálat járműve helyett egy újat szerzünk be. A köz- világítás korszerűsítése karácsonyig megtörténik. Ezt a beruházást a megtakarított energia árából fi­zetjük majd vissza a kivitelezést végző cégnek.- Mit tart még jelentős eredménynek?- A falu arculatának szebbé varázslása mellett a közösség- építésben is jó úton járunk, amit a nyugdíjas és az ifjúsági klub megalakulása egyaránt je­lez. Örömömre szolgál, hogy 2002-ben végre megállt Attala népességének a csökkenése. Néhány család más településről hozzánk költözött, mert itt ta­lált magának munkát a varrodá­ban, illetve az ásványvíz-üzem­ben. Az' elmúlt négy évben so­kat kellett dolgozni, de az elért eredmények tükrében úgy gondolom, hogy megérte a fá­radozás.- CD !. CD s ' CT> Attala története. A falu határában római kori épü­letmaradványokat, kőfaragásokat és téglákat találtak, ami arra utal, hogy megerősített táborhely lehe­tett. A település nevét az 1138-as keltezésű Dömösi-adománylevél- ben Atilaként említi annak írója. A község a középkorban Tolna vár­megyéhez tartozott, az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék tanúsága szerint egyházashely volt. A török uralom alatt lakossága néhány év­tized alatt teljesen kipusztult. Még a hódoltság idején szerbek tele­pültek a területre és rövidesen már külön emlegetik a rácok, valamint magyarok lakta Attalát. A törökök távozása után a település a Szent István király által alapított Fehér­vári. Őrkanonoksághoz került, majd 1726-ban Nádasdi László Csanádi püspök tulajdona lett. Az első kőtemplomot 1754-ben épí­tették, a ma állót pedig 1867 októ­ber 20-án szentelték fel. Időköz­ben a községet Tolnától Somogy vármegyéhez csatolták és I. Fe­renc király a „kegyes tanító rend­nek” adományozta a helységet, valamint a hozzá tartozó területe­ket. A faluban 1910 körül 233 há­zat írtak össze, melyekben össze­sen 1226-an laktak. A községnek ekkor már postája és vasútállomá­sa is volt. A II. világháború utáni földosztással átalakultak a birtok- viszonyok és virágzó magángaz­daságok jöttek létre, majd a terme­lőszövetkezet megalakítása hozott újabb változást. Attalát és a szom­szédos Kapospulát 1969-től közös tanács irányította. Hat esztendővel később a település Somogy me­gyétől visszakerült Tolnához. A község 1990-től önálló önkor­mányzattal rendelkezik. A község millenniumi parkjában látha­tó a pécsi Keményffy Gábor keramikus “Attala” című szobra ■ A varrodatulajdonos Szűcs Lajos­né, az Ari-Vari Kft. ügyveze­tője: Tavaly megvásároltuk az önkormány­zat egyik hasz­nálaton kívül lévő épületét, melyet saját tőkéből többmillió forintos beruházással varrodává alakítottuk át. A vállalko­zás elindításához és az új munka­helyek létrehozásához nagy segít­séget kaptunk Kalocsa Jenő polgár- mestertől. Tíz helyi és környékbeli nőt alkalmazunk egy műszakban, akik gyermekek számára nadrágo­kat és szoknyákat, valamint férfiak­nak pulóvereket készítenek. Jelen­leg egy dombóvári és egy hőgyészi cégnek dolgozunk, ám szeretnénk saját termékekkel is megjelenni a piacon, amitől a mostaninál na­gyobb nyereséget remélünk. * A klubvezető * Viszti Ferenc- né, a nyugdíjas klub vezetője:- Mintegy ötven idős tár­sammal együtt januárban ala­kítottuk meg az egyesüle­tünket, melynek létszáma azóta folyamatosan nő. Minden hétfő es­te a művelődési házban találko­zunk, ahol amellett, hogy jókat be­szélgetünk, népdalokat és vidám jeleneteket tanulunk be. Műsorun­kat az augusztus 17-i falunapon láthatja majd a közönség. A remek hangulatú összejöveteleken kívül az önkormányzatnak köszönhető­en Budapestre és a Balatonhoz is eljutottunk egy-egy kirándulás al­kalmával. Orvos, biokertész, plé­bános, valamint más nyugdíjas klub elnöke is járt mf ” nk és tartott érdekes előa. ■ A sportköri elnök Az iskolaigazgató A falugondnok Lelovics Zol­tán, a tekeszak­osztályt mű­ködtető sport­kör elnöke:- Öt év alatt a Nemzeti Baj­nokság harma­dik vonalából az első osztályba jutottunk, amit kiemelkedő eredménynek tartok. Hazai meccseinket a nagyberki te­kecsarnokban játsszuk az alkal­manként 50-100 fős közönségünk lelkes buzdítása mellett. Nyáron tovább erősítettük a már eddig is nagyszerű dobókból álló keretün­ket és ifjúsági bábudöntőket is igazoltunk a megfelelő utánpótlás biztosítása érdekében. Gárdánkat a falu önkormányzatán kívül né­hány környékbeli cég és vállalko­zó támogatja. Három hete kezd­tük meg a felkészülést a hamaro­san kezdődő pontvadászatra. ■ Orbán János- né, az alsó­tagozatos álta­lános iskola ¥ i igazgatója: m A- Ősztől hu­A ff szonhárom gyerek jár majd az intézmé­Orbán Jánosné nyűnkbe. Az első és harmadik osztályos diákokkal én foglalko­zom, a második és negyedik évfo­lyamosokat Mészölyné Lalák Tí­mea oktatja, a napközis nevelői feladatokat pedig Gáspár Boldizsár látja el. Az önkormányzat az el­múlt években többmillió forintért renováltatta az iskola épületét: en­nek köszönhetően megszépült a vizesblokk, új burkolatot kapott a folyosó, a termeket pedig kifestet­ték. Az ebédlőnkre azonban ráfér­ne a korszerűsítés, a tornaszobát másutt kellene elhelyezni, és a bú­torok cser.- , Kiss Valérné, az önkormány­zat falugond­noka:- Szentiván- puszta idős la­kóinak hetente háromszor vá­sárolok be a he­lyi, vagy a dombóvári boltokban, a gyógyszertárban kiváltom a recep­teket, tápot veszek és telire cseré­lem az üres gázpalackokat. Az ügyeiket elintézni szándékozókat különféle hivatalokba, a betegeket orvoshoz, a nyugdíjasokat misére, az óvodásokat úszásra, az iskoláso­kat logopédushoz, a sportolókat idegenbeli meccsekre, a pávakört pedig vendégszereplésekre szállí­tom. Emellett irányítom a közhasz­nú munkásokat is, akik a falu utcá­it és tereit örömömre A kultúrfelelős Papp Istvánná, a művelődési otthon minde­nese:- A két éve teljesen felújí­tott kultúrház- ban megpróbá­lunk minden korosztály számára szórakozási le­hetőséget kínálni. Nálunk talál­koznak a nyugdíjas klub tagjai, itt próbál a hagyományőrző pávakor, a fiataloknak diszkót és ismeretter­jesztő előadásokat szoktunk tarta­ni, az óvodásoknak és az iskolá­soknak gyermeknapot rendezünk, tavaly nyáron rajzszakkör műkö­dött az épületben, az idén pedig számítógépes tanfolyamot hirdet­tünk felnőtteknek. A művelődési otthon a község információs köz- ■ "ntja, melynek különféle szolgál- 1 - legnagyobb örömünkre - ibben veszik igénybe. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom