Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)
2002-08-17 / 192. szám
(■■■ 2002. Augusztus 17, szombat TOLNA MEGYE 2 0 0 2 M U R G A 7. OLDAL Odafigyelnek egymásra Legalább egy pedagógus kellene Murgán még tudják, hogy az ember nem egyszemélyes mutatvány, mondja természetgyógyász képviselő. Varga Terézia, rokkantnyugdíjas, szakképzett természetgyógyász, képviselő.- Tizenöt évvel ezelőtt jöttem ide azzal a szándékkal, hogy nézek magamnak egy helyet ahol a szekszárdi panelből menekülve nyáron és hét végén ellehet az ember. Most már hetedik éve élek itt. Csodálatos hely, ahol csodálatos emberek élnek. Egy 23 éves fiam van, főiskolás.- Miért kezdett el foglalkozni a gyerekekkel?- Hőgyészre járnak iskolába, ahol megvannak a szokásos iskolai rendezvények, de a közlekedés nehezen megoldható. A szülők és nagyszülők nehezen, vagy sehogy nem tudnak elmenni megnézni a gyerekek szerepléseit. Ezért azt gondoltuk, hogy miért ne csinálhatnánk mi itthon is anyák napját, karácsonyi műsort. Most már hagyomány a húsvéti tojásfestés is. Mesét olvasunk, tojást festünk, gyertyát égetünk. Meggyőződésem, hogy valamilyen módon a gyerekeket kellene itt megtartani, hogy jövője legyen a falunak. Nagyon hiányzik legalább egy pedagógus jelenléte, nemcsak a rendezvények betanítása, lebonyolítása miatt, hanem a gyerekek miatt. Olyan ember kellene, aki értő módon, s rendszeresen foglalkozik velük.- Hogyan működik a képviselőtestület?- Szerintem szenzációsan. Mindenki párton kívüli, s van saját elképzelése. Mindenki egyet akar, jót tenni ennek a falunak. Murgának nem azért van cigány polgármester, mert Névjegy Varga Terézia 1957. március 24 született Szekszárdon. Közgazdasági szakközépiskolát, Természetgyógyászati Akadémiát végzett, elvált, 23 éves fia főiskolás. Hobbyja az asztrológia, grafológia, számmisztika. itt a kisebbség a többség, hanem ezért, mert nálunk soha nem volt roma kérdés. Ő azért lett polgár- mester, mert a többség őt választotta meg. Nekünk azért van vele nagy szerencsénk, mert itt még vele együtt nagyon sok ember abból a világból származik, ahol az adott szónak súlya van. Amikor a becsületszóból, a becsületből egy volt, amit nem lehetett elveszíteni. Ez meg is látszik a falun. Itt nagyon jó a közbiztonság. Itt még szóba állnak egymással és odafigyelnek a másikra az emberek. Itt még tudják, hogy az ember nem egyszemélyes mutatvány. Ezért is maradtam itt. Itt is vannak problé- málcaz emberek között, de annyira egymásra vannak utalva, hogy előbb utóbb kénytelenek megbékélni egymással. Itt még aki élt és mozgott, az részt vett a társadalmi munkában, amikor a temetőt tettük rendbe. Úgy érzem, hogy az emberek jól választották meg képviselőiket, mert itt az elmúlt négy évben nagyon sokminden történt. Amikor idejöttem, nem volt út, nem volt vezetékes ivóvíz. Az utóbbi négy éven vezettük be a gázt, kaptak szilárd burkolatot az utak. Az árvízi pénzből épült a három önkormányzati lakás, sok házon végeztek el 100 ezer forintos felújításokat. Kitisztították a lefolyó árkokat, a templomnak is volt egy kisebb rekonstrukciója.-Mi a legnagyobb gond?- Három is van. A legszömyűbb dolog ami velünk történt, hogy a Posta úgy határozott, nem vagyunk nekik gazdaságos tevékenység, november óta nincs postaszolgáltatás. A másik gond pedig a közlekedés, az iskolajáraton kívül reggel van egy busz és délután egy járat jön be a faluba. A harmadik probléma pedig az út. Az nem biztos, hogy ezen az úton az elágazóig el lehet jutni, de hogy Európához csak nagyon nehezen lehet rajta csatlakozni, az biztos. A gyerekekért Minden helybéli tanuló után tízezer forint iskolakezdési támogatást kapnak a szülők. Az idén 18-an részesülnek ebben a segítségben, közülük ketten főiskolások. Havonta kétezer forint étkezési támogaKevés pénzből sok eredmény Ennek a falunak biztosan lesz jövője Névjegy A község csekély költségvetését a pályázatok önerejére fordítják. Bevezették a gázt, szilárd burkolatot kaptak az utak, kitisztították a vízelvezetőket, megszervezték a szemétszállítást. Egymillió forint kellene ahhoz, hogy a ravatalozó ne dőljön össze. A körjegyzőség három települése a szabad időben is gyakran találkozik. lgnácz Imre1990-től tagja a helyi képviselőtestületnek, 1998-tól tiszteletdíjas polgármester. Elődje nyolc évig volt polgármester, még előbb tanácselnök, elöljáró.- Mennyi az éves költségvetés?- Nagyon szűkös, 6,5-7 millió forint, ami akkor lehet több, ha pályázatokat nyerünk.- Mire elég ez a pénz?- A testület közös döntése volt - hiszen ebből a pénzből alig jutna fejlesztésre - hogy ezt az ösz- szeget döntően a pályázatok önerejéhez használjuk fel.- Ki figyeli a pályázatokat?- Általában a jegyző asszony. Kéty-Felsőnána- Murga szoros háromszögben él, körjegyzőségben működünk együtt.- Mi ért azon, hogy szoros háromszög ?- Hivatali és emberi kapcsolataink, hagyományaink több évtizedesek. Ha nálunk van valamilyen rendezvény, általában többen vagyunk, mint a falu teljes lakossága. Mindig nagy sikere van a locsoló, vagy a búcsúbálnak, s mi sem hagynánk ki a felsőnánai béketúrát, Kétyre többnyire sporteseményekre járunk.- Mennyi pénzt lehet összehozni a pályázatokkal?- Még három-négymilliót lehet kihozni abból az önerőből amit biztosítani tudunk. Nagyon szép pályázatok vannak, elméletben el is érhetőek, csak sajnos az ilyen kis települések az önerővel is bajban vannak.- Mi számít a polgármesteri munkában sikernek?- Úgy érzem több volt a sikerélmény, mint a kudarc, persze azért az utóbbiban is volt részünk. Szociális célra sokkal több pénz kellene, de azért azt remélem, hogy az emberekben nem ingott meg a bizalom. Ebben a ciklusban a legnagyobb sikerünk az volt, hogy a gázvezeték 1999- ben elkészült. Ehhez kapcsolódik egy pályázati eredmény is, mindenki nagyon örült, hogy sikerült megnyernünk. A lakosságnak 120 ezer forintot kellet befizetni, ebből visszakaptak 18 ezret a közműfejlesztés miatt. A megyei pályázati pénzből még vissza tudtunk adni közel 60 ezer forintot családonként azoknak, akik ezt a pénzt a házon belüli munkálatokra fordították. Jól sikerült az útprogram, két épületben három szolgálati lakás épült a belvízvédelmi katasztrófaalaptól kapott pénzből. Az idén rendbe hoztuk a vízelvezető rendszereket. Sikerült megszervezni a szemétszállítást.- Milyen ügyeket lehet itt helyben intézni?- Mivel a célszerűség és a szűkös költségvetés miatt nem tudunk senkit sem alkalmazni, minden hivatalos dolgot Kétyen intézünk, indokolt esetben az ügyintézők jönnek el hozzánk. Ha valaki szól, szívesen vállalom a postás szerepét, elviszem a beadványaikat, hiszen nekem hetente többször is el kell mennem a hivatalba.- Polgármesterként mi lenne a három kívánsága?- Az első, hogy sok gyerek legyen á faluban. Ahol gyerekzsivaj lgnácz Imre 1965. november 25-én született, autószerelő, két fia van, 13 és 11 évesek. Eddig részt vett az öregfiúk focimecs- csein, de mostanában már csak szurkoló, mert tavaly kétszer elszakadt az Achilles-ina. van, az a település élni fog. Nagyon szeretném, ha sikerülne helyreállítani a ravatalozót. Megsüllyedt az épület, a megyei katasztrófavédelmi alap kimerült, most Budapesten van az igényünk, hátha sikerül valamilyen pótelőirányzatot szerez- nünk.Ha ez most nem jön össze, nem tudom mikor lesz rá megint lehetőségünk. A harmadik kívánságom meg az, hogy kerüljenek el bennünket a viharfelhők és az olyan nagy eső, amit négy év alatt háromszor kaptunk meg.- Hogyan látja a község jövőjét?- Biztos vagyok benne, hogy a településnek lesz jövője, az elmúlt 10 évben is folyamatos volt a fejlődés, különösen az azt megelőző időszakhoz képest. A hatvanas évektől a rendszerváltásig nem adtak ki építési engedélyt. Elítéltük a a romániai falurombolást, s közben itthon is ugyanez történt, nem buldózerekkel, hanem rendeletekkel rombolták le a kis településeket. Emiatt rengeteg fiatal elment innen, a környező településeken mindenütt mur- gaikkal lehet találkozni .. A képviselőtestület Adamik András gépkezelő, alpolgármester, Márcz János rokkantnyugdíjas, esztergályos, Isztl Péter műköves, Jókai János esztergályos, Varga Terézia szellemi szabadfoglalkozású. A múltról A Murga című magyar és német nyelvű kiadvány szerzője Balogh Margit, aki hétvégi házat vett a faluban. A kiadvány a millenniumra jelent meg. A falu határában a Kissáncnak nevezett védmű tövében az ur- nasíros kultúrára jellemző, késő bronzkori, tehát, mintegy 3000 éves leletre akadtak, tehát azóta lakott hely. A töröknek nevezett földvár a XIII. században épülhetett. A falu túlélte a török időket, de XII. századi létéről nincsenek adatok. 1745-ben érkeztek többnyire hesseni német telepesek. A harminc betelepülő jobbágycsalád legalább 200 embert jelentett. Az ellenreformáció tiltotta a protestáns lelkészek „beszivárgását”, templomok építését. II. József türelemi rendelete után, 1786-tól a helyi evangélikusok is szabadon gyakorolhatták vallásukat, a templomot 1796-ban szentelték fel. Az első katolikus templom építésének ideje ismerten, de 1784-ben már volt valamiféle templom a faluban. A mait 1941-ben szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A két háború között két egyházi iskola, sőt gazdasági továbbképző is működött a faluban. Élénk volt a kulturális élet, volt népkönyvtár, tej szövetkezet, polgári olvasókör. A háború befejezése béke helyett könnyeket hozott. A háború utáni kitelepítést 1947-ben a betelepítés követte. A mai lakosság nemzetiségi összetétele őrzi a történelem lenyomatát, élnek felvidékiek, székelyföldi magyarok, kitelepített, de visszaköltözött németek, cigányok és szlovákok is a településen. Ami nincsen, az a nemzetiségi ellentét - fogalmaz kiadványában Ba- logh Margit._________ ■ Ki kicsoda? Körjegyző: dr. Fábián Lászlóné dr. Szulimán Zsuzsanna. Orvos: dr. Fülöp József, rendel minden kedden délután a polgár- mesteri hivatal épületében. Gyermekorvos: dr. Farkas Klára, rendel minden hónap első csütörtökjén. Kocsmáros: Aszmusz Imréné. Evangélikus lelkész: Beke Mátyás, Gyönk. Katolikus plébános: Simon János, Tevel. A falu legfiatalabb polgára, lgnácz Viktória július 11-én született. ■ A könyvtáros Itt született Hegedűs Jánosáé 1965 óta vezeti a könyvtárat. Előtte a régi kultúrház helyén vizes helyiségben voltak a könyvek, aztán az iskolába kerültek, talicskával, kis kocsival költö- zették a 3500 kötetet ide-oda. A tizenöt beiratkozott olvasó fele gyerek, fele középkorú felnőtt. A gyerekek mesekönyveket és ismeretterjesztő munkákat olvasnak.- Nagyon szeretem a gyerekeket, szeretek velük foglalkozni. Egy bánatom van, hogy azelőtt én segítettem a fiataloknak a nyugdíjasokat kiszolgálni, most meg már ott ülök közöttük, s engem szolgálnak ki az éves szokásos nyugdíjas napon. __■ Fe lki Márton eredetileg autószerelő volt és murgai lakos. Ma családi vállalkozásban mezőgazdasággal foglalkozik, Tolnán laknak, de rendszeresen hazajárnak, hiszen ide köti őket a föld, a munka. Azon kevesek közé tartozik, akik a faluban születtek, hiszen 56 után már kórházban szültek az anyák. 1994-ben kezdték a vállalkozást kárpótlási földeken. A két családnak közösen 180 hektár földje van, ebből 108 hektár szántó, a többi erdő, legelő. Még jön majd hozzá előbérlettel 25 hektár. Növény- termesztéssel és állattartással foglalkoznak. Tolnán üzemeltetnek táp- és takarmányboltot és egy kis takarmánykeverőt. ■ A tömegsportért Pákozdi József őstermelő, állattartással foglalkoznak, a családi együttműködés másik fele, Felki Márton sógora. Szabad idejében a helyi tömegsport szervezője. Ő már kórházban született, de 13 éves lányával ellentétben 7 éves fia elkapkodta, s itt látta meg a napvilágot. - Augusztus 20-án rendezzük meg a 14. kenyérszelő kupát, utána bált. Most csak nyolc csapat részvételével, de volt már 14 is. Csak egy szó kell és már össze is jön az a 8-10 öregfiú akikkel együtt szervezzük a tornákat. Felújítottuk a sportöltözőt, villanyvilágítást csináltunk a pályánkon. Egyet gondolunk s meghívunk egy csapatot, játszunk, fő- zünk, beszélgetünk. _________■ A táncosok Györki Zoltánná még csak két éve él a faluban. Egy német férfi több házat is megvett és lovakkal foglalkozik. Férjével az ő állatait gondozzák, s a sajátjaikat is itt tartják. - Nagyon szeretünk itt lenni, mert jól tójövünk a murgaiakkal. Varga Teri évekkel ezelőtt elkezdett foglalkozni a gyerekekkel, hogy egy kis művészetet vigyen a világukba. Mi a férjemmel a hőgyészi székely hagyományőrző együttes alapítói vagyunk. Néptánccal kezdtük aztán bővült a program egy kis szalontánccal, koszorúcskás műsorral. Tanultunk német, magyar és cigánytáncot is. Mivel sikere volt, civil szervezetként szeret- nénk folytatni. _____________■ A boltos Kertész Istvánná a felsőnánai téeszből ment nyugdíjba, e mellett alkalmazott a murgai vegyesboltban. Férje szintén nyugdíjas, két gyermekük van. A lányuk nővér a hőgyészi alapítványi otthonban, Kétyen lakik. A fiuk Felsőnánán él, esztergályos és traktoros a termelőszövetkezetben. A bolt naponta - szombaton is - reggel héttől háromnegyed tízig tart nyitva, délután pedig négytől ötig lehet vásárolni. Kedden, csütörtökön nem hoznak kenyeret, s akkor nem nyitnak ki délután. - Ötvenhat évesen tettem szakmunkásvizsgát. Tankönyvekből tanultam, aztán elmentem Dombóvárra vizsgáz- ni - mondja Kertészné. ______■ A főiskolás Adamik Norbert a palánki szakközépiskolában érettségizett, majd Jánoshalmán végzett el egy két éves gépésztechnikumot. Felvették a Szent István Egyetem gépészmérnöki karára.- Ha sikerül, oda szeretnék elmenni az ősszel. Az anyagi problémák lehetnek zavaróak. Itthonról nem tudok segítséget kérni, a diákhitel meg kevés ahhoz, hogy elvégezzem az egyetemet. Ha lehet, akkor elkezdem, majd dolgozom, megpróbálok ösztöndíjat szerezni. Egy húga van, most végezte el az általános iskolát, a bonyhádi gimnáziumban folytatja tanulmányait. _____________■ i r > tá st kapnak a közoktatásban részesülők^ ______________■
