Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)

2002-08-16 / 191. szám

| 2002. Agusztus 16., Péntek TOLNA MEGYE 2002 M U C S F A 7. OLDAL Játék, mese és szomszédolás Az önkormányzat fenntartásában működő napköziotthonos óvoda a 2002/2003-as tanév kezdetétől 16 kisgyermeknek ad otthont. Az új tanévben felújított, ragyo­góra meszelt, mázolt óvoda várja a gyermekeket. Hufnägel Imréné óvodapedagógus, az intézmény vezetője nagy gonddal készül az apróságok fo­gadására.- Egy vegyes csopor­tunk van, intézmé­nyünkbe csak mucsfai gyerekek járnak. Szüle­ikkel, családtagjaikkal naponta találkozunk, így jól ismerjük környe­zetüket, gondjaikat, örömeiket. Ez segítségünkre van a személyre szóló nevelés megvalósításában. Pedagógiai programunkat a játék­ra, mesére építve, a négy évszak tükrében úgy dolgoztuk ki, hogy az élményt és fejlődési lehetőséget biztosítson óvodásaink számára. Itt töltött éveiket saját rendezvé­nyekkel, ünnepi alkalmakkal igyekszünk emlékezetessé tenni. Sosem marad el a télapó- és kará­csonyi ünnepség, a farsangi jel­mezes mulatság. Nagyon jó kap­csolatot alakítottunk tó a környező települések óvodáival - Kisvejke, Závod, Lengyel - akikkel közös programokat is szervezünk, gyer­mekeinket időközönként egy kis szomszédolásra visszük egymás­hoz. Munkánk eredmé­nyességének gondoljuk, hogy a bonyhádi Szé­chenyi István Általános Iskolába kerülő gyere­kekről pozitív visszajel­zéseket kapunk. A dajkával, Szabó Józsefnével ketten gon­doskodunk apróságaink neveléséről, ellátásáról. Konyhánk biztosítja a faluban a szociális ét­keztetést is. Nagyon jó kapcsolatunk van a fenntartó önkormányzattal. Lehe­tőségeikhez mérten mindenben segítségünkre vannak. Óvodánk jól felszerelt, eszközökkel jól ellá­tott intézmény. Az önkormányzati támogatást pályázatok írásával igyekszünk kiegészíteni. A labdarúgók A Mucsfa SC labdarúgó szakosztálya a megyei bajnokság II. osztályá­ban játszik. Váltakozó si­kerrel szerepelnek cso­portjukban. Volt eszten­dő, amikor a dobogós harmadik helyen álltak, s volt amikor a kieséssel küszködtek. A játékosok nagy ré­sze mucsfai, de vannak futballistá­ik a környező településekről is. A csapat fő támogatója az önkor­mányzat, amely gondos­kodik a pálya és öltöző fenntartásról, a legszük­ségesebb sportszerekről. Mellettük segítséget kapnak Szikra Ferenc vállalkozótól. Az együt­tes edzője Tamis János, aki 33 éve sportvezető, s a trénerség mellett a falu más ren­dezvényeire is - gyermeknap, ma­jális és más alkalmak - szervezi a sporteseményeket. ___________■ A Vöröskereszt A Vöröskereszt helyi szervezete 1994-ben alakult újjá, azóta Lotz Péterné látja el a titkári teendőket. Fontosnak tartja a szociálisan rá­szorultak segítését. Évente többször ruha­gyűjtést és -osztást tar­tanak. Véradásokat szerveznek, amelyeken sok falubeli jelenik meg, idősek és fiatalok egyaránt. A rendszeres véradók kitünteté­seit általában a község karácso­nyi ünnepségén adják át apró ajándékokkal együtt, hogy méltó kö­rülmények között ve­hessék át az azt megér­demlők az elismerést. A település minden programjának rendezé­sében, lebonyolításá­ban részt vesznek az alapszerve­zet tagjai. Évente egyszer vörös­keresztes bált tartanak, amely­nek bevételét rendezvényeik fi- nanszírozására fordítják. _____■ A posta és mestere Postamesterség 1998 óta van a településen. A munkanapokon dél­előtt és délután nyitva tartó postának jó for­galma van, szívesen ve­szik igénybe a falu la­kói szolgáltatásait. Épületének felújítása, korszerűsítése az önkormányzat közeli tervei között szerepel. A postamester Loch Ernőné, 1987-ben végzett Dombóváron a Postaforgalmi Szakkö­zépiskolában. Házas­ságkötése révén került Mucsfára. Vállalkozó­ként egy személyben végzi a kézbesítési és a hivatalban ellátandó fel­adatokat. Munkaköré­ből adódóan mindenkit ismer, sok titok gazdája. Sokan megosztják vele gondjaikat, örö­meiket. Békés hétköznapok, vidám ünnepek Mint a legtöbb kistelepülésen, Mucsfán is fogy a lakosság szá­ma. Az önkormányzat a népesség megtartása érdekében az itt építkezni, letelepedni szándékozóknak térítés nélkül köz­művesített telket biztosít - mondja Sinn János, a település polgármestere. A képviselőtestület Sinn Jánost másfél éve, 2000-ben időközi választá­son bízta meg a falu lakossága a polgármesteri te­endők ellátásával. A képviselőtestületnek 1990 óta tagja, megválasztásáig alpolgármesterként vett részt annak munkájában.- Községünk Bonyháddal körjegyzőséget hozott létre 1998-ban, néhai Tillmann János - aki sokat tett a falu fejlődéséért - polgármestersége alatt. Kör­jegyzőnk Kovács Péter címzetes főjegyző, aki Bonyhád város jegyzője is. Hivatalunkban hárman végzik azt a szerte ágazó munkát, amely Mucsfa működését biztosítja: Tillmann Jánosné, Balaskó Lászlóné és Radványi Ferencné.- A településen nincsenek munkahelyek. Hol ta­lálnak munkát a mucsfaiak?- Talán ennek is köszönhető, hogy a lakosság lassan fogy, idősödik. Jelenleg 434 a bejelentett la­kosok száma. Az itt élők többsége mindig mező- gazdasággal foglalkozott és sokan dolgoztak a Me­cseki Szénbányáknál is. A Kisvejkei termelőszövet­kezetet, ahol a lakosság nagy része dolgozott, 1993- ban felszámolták, a Mecseki Szénbányák leépül­tek. Ez után sokan a közeli Bonyhádon és a környe­ző településeken találták meg a kenyérkereseti le­hetőséget. Két mezőgazdasági vállalkozó és jelen­tős számú őstermelő dolgozik a község külterüle­tén lévő szántón, szőlő- és barackültetvényeken. A lakosság megtartása érdekében segítjük az építeni szándékozókat, ingyen közművesített telket bocsá­tunk rendelkezésütóe. Vezetékes ivóvíz 1990 óta van a faluban, 1992-ben a kábeltelevíziós rendszert építettük tó, 1995-ben csatlakoztunk a telefonháló­zathoz, 1998 óta a vezetékes földgáz szolgálja a la­kosság kényelmét, 2000-től bevezettük az intézmé­nyes szemétszállítást. Úthálózatunk kiépítettsége 90 százalékos. Művelődési házunkat 2001-ben újí­tottuk fel, korszerűsítettük közvilágításunkat, 2002-ben óvodánkat gázfűtésre állítottuk át. A jövő feladata között tartjuk számon a szennyvízcsator­na-hálózat kiépítését, postánk felújítását. A közeljövőben elkészül a település ren­dezési terve, amely részletesen mutatja majd a ránk váró teendőket.- Milyen intézmények, szolgáltatások segítik a mucsfaiak mindennapjait? Névjegy: Sinn János 1949-ben született Mucsfán. Tiszteletdíjas polgármester, főállásban a bonyhádi BOVAS Szövetkezetnél dolgozik. Mucsfán járt általános isko­lába, majd Budapesten géplakatos szakmát szerzett, a szek­szárdi Garay János Gimnáziumban érettségizett. Felesége Dani Julianna. Két lányuk van. Hobbija a munkája és a sport. Zsók Piusz alpolgármes­ter, Antal József, Hartmann Jánosné, Sza­bó Józsefné, Szikra Fe­renc.- Van nap­köziotthonos óvodánk, ahol átlagosan tizenöt kisgyermekről gondoskodunk. Is­kolásaink elsősorban Bonyhádon, a Széchenyi Ist­ván Általános Iskolában tanulnak, a szülők megelé­A mucsfai templom gedésére. Könyvtárunk heti két alkalommal tart nyitva. A 21. század követelményeinek megfelelő­en átalakított művelődési ház ad helyet a községi rendezvényeknek, itt működik a gyer­mekklub is. Labdarúgó csapatunk van. Évente ismétlődő programjainkon - gyer­mek farsangi bál, anyák napja, majális, gyermeknap, idősek napja, vöröskeresz­tes bál, augusztus 20-i ünnep, falukará­csony - jó hangulatban együtt tölti szabad idejét a falu apraja- nagyja. Mi is, mint más kistelepülé­sek igyekszünk megteremteni a nyugodt, békés hétköznapokat és a vidám ünnepeket szolgáló jól élhető életteret, remélve, hogy ezzel itthonmaradásra késztetjük fiataljainkat is. ■ A mucsfai asszonykórus Majd egy évtizeddel ezelőtt az éneklés öröméért, a találkozás, a beszélgetés kedvéért alakult meg Mucsfán az asszonykórus. Vezető­jük Szabó Józsefné, aki egyben a katolikus templom kántora is.- Nagyon lelkes kis csoportunk van. Közel tizenöten minden pró­bán, fellépésen ott vagyunk. Min­dent elénekelünk, amiről úgy tart­juk, hogy kedvünkre való. Hallás után tanuljuk a dalokat idős tagja­inktól, de a mai slágerek sem áll­nak tőlünk messze. Mucsfa min­den rendezvényén ott vagyunk. Tagjaink között vannak nyugdíja­sok, de a fiatalok is szívesen jön­nek közénk. A dalolás mellett jó­A zászlóanya A klubvezető A könyvtáros Az alpolgármester A vállalkozó Mester Ven- delné ötven éve él Mucs­fán. Majd negyven esz­tendeig peda- gógusként dolgozott. Gyermekeit, két lányát is itt nevelte fel, akik édesanyjukat követve szintén pedagógusok lettek. Mindenkit ismer a faluban, nagyszülőket, szülőket, gyere­keket. Tiszteli és szereti a mucs- faiakat, akik mint mondja sze­rény, szorgalmas, munkás em­berek. Érzi a felé áradó megbe­csülést is, az öt évtized alatt so­ha meg nem bántották volna. Úgy tartja, ennek a tiszteletnek köszönheti azt a szép gesztust, hogy őt kérték arra, hogy a mil­lenniumi zászlóra kösse fel a te- lepülés selyem szalagját. ■ Vadkerti Zsuzsanna Vadkerti Zsu­zsanna na­gyon szereti a gyerekeket. Ez adta az öt­letet, s 2002. februárjában megszervezte és azóta veze­ti a gyermek klubot. Hetente egyszer a művelődési házban várja az általános iskolásokat. Kézműves foglalkozásokat tart, kirándulásokat szervez, felké­szíti a gyermekeket a falu ünne­peinek kulturális műsoraira. A klub működését az önkormány­zat támogatja, valamint a jóté­konysági bálok bevétele fedezi a foglalkozások költségeit. A kö­zel negyven iskolás szüleivel jó kapcsolata van, gyakran ők is el­kísérik gyermekeiket a hasznos szabadidő eltöltését szolgáló délutánokra. ■ Kemény Já­nosné nyolc éves kora óta él Mucsfán. A könyvtárosi feladatokat 1989 óta látja el. A közel öt­ezer kötetes könyvtár heti két al­kalommal - kedden és pénteken - tart nyitva, fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik. Az évi harmincezer forintos támo­gatásból szerzi be az új kiadvá­nyokat. Minden akciós lehetőséget igénybe vesz, hogy több jusson a könyvállomány gyarapítására. Mint mondja, a falu lakói közül az általános és középiskolások használják leginkább az intéz­ményt, ahol szinte valamennyi kötelező irodalom a rendelkezé­sükre áll. ■ Az andrásfalvi születésű Zsók Piusz 1945-től él Mucsfán. Bányászként dolgozott 21 évig, majd 15 esztendeig a bonyhádi Zo­máncgyárban kereste a család ke­nyerét. Úgy látja, az utóbbi idő­ben sokat fejlődött a falu. Fontos­nak tartja, hogy a művelődési ház felújítása megtörtént, mert mint mondja, ha a kultúra fejlődik, igényesebbek lesznek az embe­rek, s ez más területeken is előre­lépéssel jár. A megoldandó fel­adatok közül a szennyvízelveze­tés megvalósítását, az utak rend­ben tartását emeli tó. Alpolgár­mesterként, jól ismerve a falu gondjait, a kistelepülések erőtel­jesebb központi támogatását tar- taná szükségesnek. _________■ Ri ppert Hen­rik Mucsfán született, itt nevelkedett, itt járt iskolá­ba. Ragaszko­dik szülőfalu­jához. Amikor a család egy alkalommal mucsfai házuk el­adását tervezte, ő azt mondta, akkor azt vele együtt adják el. Gyermekkorától - amikor az eke szarvát még fölfelé fogta - kezd­ve földműveléssel foglalkozik. A Kisvejkei Termelőszövetkezet­ben 26 évet dolgozott, most csa­ládi vállalkozó. Gyermekei segít­ségével búzát, kukoricát ter­meszt, szőlőt művel, szarvas- marhát, lovat, sertést tart. Úgy tartja, ha egészsége van az em­bernek, akkor a legfontosabb megadatott, munkát meg min- dig lehet találni.____________■ A címer A címer alapja egyenesen álló, csücskös talpú pajzs, melynek felső kétharmada kék, alsó egy harmada zöld színű. A zöld szí­nű mezőben domború osztás látható, melynek ívei között a keskeny kék sávok a település domborzatára és vizeire utal­nak. A címerpajzs kék mezejé­ben a két templomtorony a tele­pülésen élők két különböző val­lását - katolikusok és evangéli­kusok - jelképezi. A község me­zőgazdaságát jelképezi lebegő kalászok ezüst színű, fekete kontúros rajza, a búzakéve és az arany színű stilizált szőlőfürt. ■ A falu történetéből Mucsfa a Völgység egyik kis tele­pülése, amely Bonyhád és Len­gyel között egy völgyben helyez­kedik el. Már a rómaiak idején la­kott terület volt. A régészek egy gyermeksírban játékokat talál­tak. Oklevelekben a XIV. század­ban jelenik meg a község neve, a történeti feljegyzések Mucsfafal- vaként említik. A középkorban a Szák nemzetség birtokához tar­tozott. A török hódoltság alatt el­néptelenedett. Az 1700-as évek elején német evangélikusokat telepítettek a faluba elsősorban Odenwald vidékéről. Mucsfát 1920-ban nagyközséggé nyilvá­nították. Ezt a címet azonban né­hány év után visszavonták, mivel a lakosság lélekszáma ezer fő alá csökkent. Közigazgatási önálló­sága 1950-től 1969-ig tartott, ek­kor a Kisvejke társközsége lett, közös tanáccsal. 1990-től önálló önkormányzatként működik. A lakosság összetétele 1945 után megváltozott. A németek nagy részét kitelepítették, helyükre 78 andrásfalvi bukovinai székely család telepedett le. Később a Felvidékről érkező családok is otthonra találtak Mucsfán. A falu nevezetessége az 1786- ban épült késő barokk stílusú evangélikus templom, melynek szószék oltára ritka szépségű. Az épület műemlék jellegű. Az I. vi­lágháborúban elesett katonák emlékére a község főterén szob­rot állítottak, a névsort 1989-ben a II. világháború áldozatainak névsorával kiegészítették. A mucsfai háborús emlékmű ■ Leg MUCSFA LEGIDŐSEBB la­kói: Erős Istvánné, született Schreiner Hermina - 84 éves, Ömböli László - 84 éves, a bu­kovinai Andrásfalván született 1918-ban. A LEGFIATALABB MUCSFAI: Kacsándi Martin, aki 2002. júni­us 23-án született. ■ i t l kat beszélgetünk. Az évek során igazi közösséggé kovácsolódott együttesünk. ________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom