Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-27 / 174. szám

6. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 2 APARHANT 2002. Július 27., szombat Aparhant Apar és Hant a 20. század első feléig önálló falu volt. Apar hatá­ra már a kőkorszakban népes te­lepülés színhelye. A hunok és avarok is megjáráták határát, míg a honfoglaló magyarok, el­sősorban az Apor nemzetség, el nem foglalták termékeny földje­it. Az egyházi birtokok sorába került, először egy 1271-ből származó határjáró levél említi a települést. A török hódoltság viszontag­ságai után 1742-ben német tele­pesekkel népesítik be, 1773-ban gróf Apponyi József birtoka lesz. 1929-ben körjegyzői szék­helyként tartják számon. Jelen­leg is akként működik. A második világháború köve­tő német kitelepítés után buko­vinai székelyek és felvidékiek érkeznek a faluba. Aparhant la­kói ma németek, székelyek, fel­vidékiek és romák. ■ A szövetkezet Az Aparhanti Szövetkezet közel 1000 hektáron gazdálkodik. Je­lenleg 58 tagja, 171 nyugdíjasa és 27 alkalmazottja van. Mint a szövetkezet elnöke Szabó Szaniszló mondja fő profiljuk a növénytermesztés.- Az idén a búzatermés jónak ígérkezik, a termésátlag 61 q/ha, s az előrejelzések szerint jó mi­nőségű a gabona. Kukoricát 600 hektáron termesztünk, ami eb­ben az esztendőben szintén szép képet mutat. Szőlőnk 75 hektáron van. Az állatállomá­nyunk 300 szarvasmarhából és azok szaporulatából áll. Itt első­sorban a tejtermelés hozza a jó gazdasági mutatókat. A mező- gazdaság országosan bizonyta­lan helyzete szövetkezetünket sem hagyja érintetlenül, a beru­házások tekintetében évek óta bizonytalanok vagyunk. ■ A vállalkozók Kulcsár Gyu- láné - Ágnes Kft. A családi vállalkozás élelmiszer és vegyi áru ke­reskedéssel foglalkozik. ____________ Üzleteik van­nak Bonyhá- don, Kakasdon és Aparhanton. Igyekszenek olcsó árukat besze­rezni, széleskörű választékot biztosítani, nyitva tartásukat a vevők igényeihez alakítani. Ve­vőkörükben minden réteg meg­jelenik. Gyalo g Rudolf - mezőgazda- sági vállalko­zó. Családi gazdaságának alapjait már a rendszervál­tás előtt meg- teremtette. 1984-ben állattenyésztéssel in­dította vállalkozását, majd áttért a növénytermesztésre, bérmun­ka vállalásra. Ma főként búzát és kukoricát termelnek. Jól fel­szerelt eszközpark, raktár, szárí­tó, termény tároló torony szol­gálja munkájukat. Stefán János - asztalos. Aparhanton született, s mint mondja családjában a negyedik ge- n e r á c i ó , amely ebből a mesterségből él. 1993-tól vállalkozó, mester- vizsgája van. Fő profilja nyílás­zárók gyártása, elhelyezése, be­épített bútorok készítése. Meg­rendelői között tervező irodák és magán személyek -aparhanti- ak is - egyaránt szép számmal vannak. ■ Kulcsár Gyuláné Gyalog Rudolf Együtt építik a települést Aparhanton a falu lakói, a képviselőtestület tagjai, a polgár- mesteri hivatal dolgozói érezhetően egyet akarnak: települé­sük fejlődését. Ezért közösen, minden tőlük telhetőt meg is tesznek. Szűcs György 1990-től polgármesterként dolgozik a faluért. A képviselőtestület tagjai:- Milyen örökséget vett át az első önkormányzati választások után?- Adóságunk volt ugyan, de nem mondhatom, hogy a kölcsönt nem jó célra fordította az előző vezetés. Ők is mindent megtet­tek a falu előrébb jutása érde­kében. Ami az eltelt tizenkét esztendőben változott hosszú lenne felsorolni. Csak néhá­nyat emelnék ki közülük. A kü­lönleges, biológiai alapon mű­Kolozsi Imre alpolgármes­ter, Asztalos Ferenc, Palkó György, Ritter Viktor, Wager Pál, Minker Nor­bert, Gapp Péter. Névjegy: Szűcs György Szűcs György polgármester 47 éves. Matematika-fizika szakos tanár, va­lamint elvégezte az Eötvös Lórád Tudomány Egyetem pedagógiai és közoktatás irányítá­si szakát. Felesége Szűcs Györgyné Far­kas Ibolya szintén pedagógus. Két lánya és két unokája van. Hobbija az informatika és a számítástechnika. ködő, orszá­gos referenciá­nak számító szennyvíztele­pünket, a gáz hálózat kiépítését, a víziközmű társulat létrehozását. Valamennyi beruházásun­kat, építkezésünket úgy valósítottuk meg, hogy magunk mögött tudhattuk a lakosság egyhangú támogatását. Munkalehetőségeknek szűkében vagyunk ugyan, de a közeli városokban találnak munkát az emberek. Sokan önmaguk teremtik meg kenyérkereseti lehetőségüket. Ezen a kis te­lepülésen 45 vállalkozó van, a szolgáltatások szinte minden területe fellelhető tevékenységi körükben, Azt gondolom, hogy Aparhanton sikerült az életkörülményeket jobbá tenni. Talán ezért nem vándorolnak el a fiatalok innen. Sok új ház épül a községben. Úgy látjuk Aparhantnak nemcsak szép múltja, jövője is van. Itt a különböző gon­dolkodású emberek - egymást tiszteletben tartva - együtt dolgoznak a község boldogulásáért. Emberközeli körjegyzőség Aparhant társközsége Nagyvejke. A körjegyzőséget 1990-ben hívták életre. Dr. Nagy Gyöngyi 1994-től látja el a körjegyzői feladatokat.- Polgármesteri hivatalunk ezeröt­száz aparhanti és nagyvejkei la­kos ügyeivel foglalkozik. Igazga­tási feladatokat látunk el mindkét településen. Heidecker Mátyásné gazdasági főelőadó, Nemes Istvánné az adó- és pénzügyekkel foglalkozik, valamint anyakönyv­vezetői feladatokat is ellát. Ügyke­zelőnk Schmieder Józsefné főe­ladó. Valamennyien rendelke­zünk a munkánk ellátásához szükséges végzettségekkel. Mind­annyian járatosak vagyunk az in­formatikában, Országos Képzési Az alpolgármester Kolozsi Imre egy hónapos volt, amikor szülei Apar- hantra költöz­tek 1945-ben. Azóta itt él, s a falu lakói bi­zalmuk jeléül 1990-ben al­polgármesterré választották. Mint mondja ezt a falut mindig az összetartás jellemezte, s jel­lemzi ma is. Úgy gondolja ennek egyik eredője, hogy nagyon vallá­sos település. Ügy látja, hogy a község lakói szorgalmas, gondos emberek, akik áldoznak is lakó­helyükre. Nincsenek gazdátlan földek, ritka a rendezetlen porta. Az önkormányzat is jó vezetője Aparhantnak. Remek gazdálko­dással, pályázatok sokaságával több mindent megoldottak az el­múlt tizenkét évben. ■ Jegyzékben szereplő ECDL, illetve számító­gép-kezelői vizsgát tet­tünk. Az én munkakö­römbe az igazgatási fel­adatok ellátása mellett az önkormányzat mű­ködésével kapcsolatos teendők tartoznak, amelyeket a jogszabályok a jegyzők, illetve a körjegyzők hatáskörébe utalnak. Segítem a képviselőtestület törvé­nyes keretek közötti működését, a helyi rendeletek megalkotását, fi­gyelemmel kísérek mindent, hogy A plébános Bokovics Ist­ván Erdélyből érkezett Ma­gyarországra 1993-ban. Ta­nulmányai­nak utolsó há­rom évét Pé­csett fejezte be. Eddig Vil­lányban, Bikaion és Szentlász- lón szolgált. Két hete látja el a katolikus plébánosi teendőket Aparhanton, Nagyvejkén és Májoson. Az aparhanti plébáni­án lakik. Most ismerkedik a rá­bízott településekkel, s úgy tart­ja szép vidékre érkezett. Mint mondja örömmel tölti el, hogy a templomok, az egyházi ingatla­nok mind három helyen megfe­lelő állapotban vannak. Az első aparhanti szentmiséjén jó ta­pasztalatokat szerzett, sok em­ber vett részt a szertartáson ■ a jogszabályoknak megfelelően működjön a falu. Én bonyhádi va­gyok, 1998. áprilisában költöztem Aparhantra. Úgy gondolom ez is hoz­zásegített ahhoz, hogy nagyon jó kapcsolatot tudtam kialakítani a kol­legáimmal és a falu lakó­ival. Munkaidőben és azon túl is megkeresnek minden ügyes-bajos dol­gukkal, megosztják velem szemé­lyes gondjaikat, örömeiket. így, hogy velük egy településen élek jelen lehetek hétköznapjaikon és ünnepeiken, sokkal közelebb ke­rültem hozzájuk, s ez a munkám- ban is nagy segítségemre van, ■ A könyvtáros Erős Jánosné közel tíz éve könyvtáros, mellette ma­gyart tanít az általános isko­lában. A könyvtár két helyen műkö­dik: az iskolá­ban és a közművelődési könyv­tár részére kialakított épületben. Tapasztalatai szerint legtöbbet az alsó tagozatosok olvasnak, a felsőbb osztályokba járók már sajnos kevesebbet. Az aparhanti középiskolások a helyi könyv­tárból kölcsönzik a kötelező iro­dalmat. Az intézmény 12 ezer kötetes, a beiratkozott olvasók száma 170 fő. A polgármesteri hivataltól minden segítséget megkap, ezen felül pályázatok útján igyekszik megteremteni a fejlesztés lehetőségét. ________■ A művelődési központ Ügy érezzük, a lakosság becsüli, értékeli a mun­kánkat - mondja Kianek Józsefné az Általános Művelődési Központ igazgatója.- Intézményeink - ál­talános iskola, óvoda, művelődési ház, könyv­tár - 1983 óta vannak közös igaz­gatás alatt. Fenntartónk az Aparhanti és Nagyvejkei Önkor­mányzat. Iskolánkban 121 diák tanul, az óvodánkba 56 kisgyer­mek jár. Iskolai létszámunk évek óta nem csökken. Tantestületünk kicsi (13 tanár és 4 óvónő), de szerencsés összetételű. A neve­lést, oktatást 10 fő gazdasági­technikai dolgozó segíti. Az intéz­mény működési feltételei bizton­ságosak. Most fejeződött be az is­kola és a művelődési ház külső felújítása. Az elmúlt években újult meg a napközis konyha, be­vezetésre került a HACCP rend­szer. Új foglalkoztató termet ka­pott és új köntösbe öltözött az óvoda. Szaktantermeink - számí­tógépes, kémiai-fizikai előadó, német nyelvi labor - felszereltsé­ge minden igényt kielégít. Isko­lánkban kiemelt óraszámban fo­lyik a német nemzetiségi oktatás, amely már az óvodában megkez­dődik. Angol tanulásra is van le­hetőségük diákjainknak. Kiemel­kedő eredményeket érünk el a számítástechnika okta­tásban. Az idén hat ta­nulónk tett sikeres ECDL vizsgát. A falu fel­nőtt lakóinak szervezett tanfolyamunk befejezé­sekor tizennégyen szá­mítógép-kezelői bizo­nyítványt kaptak. Külö­nös gondot fordítunk gyermeke­ink testi nevelésére. Kiváló ered­ményekkel büszkélkedhetünk a futás és a labdarúgás területén. Elsőtől harmadik osztályig úszást oktatunk. Minden esztendőben táborozunk. Ez évben Óbányán volt erdei iskolánk. Művelődési házunkban kap helyet a Székely Hagyományőrző Együttes. Műkö­désének feltételeit egyrészt az aparhanti önkormányzat teremti elő, másrészt pályázatok útján, valamint a csoport tagjainak tá­mogatásából biztosítjuk. Után­pótlás nevelés iskolai néptáncok­tatás keretében folyik. A kulturá­lis élet eseményeinek szervezése is feladataink közé tartozik. Ün­nepeink közül a Gyermek nap és a Falunap kiemelkedő jelentősé­gű. Ezeken a résztvevők száma meghaladja a több ezer főt. E sokféle elvárásnak nem tudnánk eleget tenni, ha nem lenne part­nerünk az önkormányzat. Nem véletlen, hogy ebben az évben el­nyerte a „Könyvtár Pártoló Ön- kormányzat” címet. __________■ Jó csapat, jó szurkolók Ritter Viktort mindösz- sze egy hete választot­ták az Aparhanti Sport Egyesület elnökévé, de annak történetét rész­letesen ismeri.- Az egyesület 1948- ban alakult. Labdarúgó szakosztálya van, ame­lyik időről időre, a megyebajnok­ság más-más csoportjában futbal­lozott. 1975-től 90-ig a megyebaj­nokság egyben, egy évig alacso­nyabb osztályban rúgták a fiúk a bőrt. 1991-től 2001-ig ismét az első csoportban játszottak, majd akkor gazdasági okok miatt visz- szaléptek a 2. osztályba. Saját csoportjukban a 2001/2002-es bajnoksá­gon 5. helyezést értek el. A működéshez szükséges anyagi feltételeket az ön- kormányzat biztosítja, va­lamint gondoskodik a pá­lya, az öltöző fenntartásáról, a megfelelő felszerelésekről. Idő­közönként rendezvényeket szer­vezünk. Ezek bevételeit a csapat fenntartására fordítjuk. Jó szurko­lógárdánk van, vidéki meccseinkre is számosán elkísérnek minket. ■ Egészségre adó aparhantiak Dr. Schmidt Sándor Aparhanton 2000. április 2-án kezdte meg ren­delését. Két éves tapasztalata alap­ján a faluban nincs kirívóan gyak­ran előforduló betegség, az orszá­gos jellemzők érvényesek.- Az aparhantiak között, ugyan­úgy, mint másutt vannak, akik nem törődnek a betegség jeleivel. Az azért elmondható, hogy több­ségükben gondot fordítanak rá. A különböző szűrések lehetőségét sokan kihasználják. A legutóbbi adatok szerint értesítésre a megyei szűrővizsgálatokon az aparhanti­ak megjelenése 70 százalékos volt, s ez nagyon jó arány. Sajnálatos tény, hogy mégis gyakran találko­zom daganatos megbetegedések­kel. Viszonylag nagy számban elő­A tűzoltó Juhász András 1962-től tagja az Aparhanti Önkéntes Tűz­oltó Egyesület­nek. A csoport létszáma 34 fő. Jelentős szerepük van a község tűz­rendészet! feladatainak ellátásá­ban. A felnőttek mellett ifjúsági csoportok működnek, fiú és lány rajuk is van. Felnőttek, gyerekek egyaránt versenyekre járnak, s általában dobogós helyezéseket érnek el. Fő támogatójuk az ön- kormányzat, mellette az Apar­hanti Szövetkezettől is kapnak segítséget. Sok pályázati lehető­séggel élnek, melyekhez az ön­részt az önkormányzat biztosít­ja. Jó kapcsolatuk van az iskolá­val. Évente több kirándulást szer­veznek. ■ fordulnak stressz okozta depresz- sziós jelek is. A faluban sok az idős, a csökkent munkaképességű és a mozgáskorlátozott ember. Vélhétően azonban megállt az el­öregedés folyamata, növekszik a születések száma. Dr. Scmidt Sándor és kisfia A zászlóanya Miklóssy De- zsőné 1965- ben költözött Aparhantra, ma már ideva­lónak érzi ma­gát. Mint mondja na­gyon szereti ezt a telepü­lést, mert olyan mint egy nagy család, közösségszerető embe­rek lakják. Cila néni Októberben lesz nyolcvan éves. Könyvtáros­ként dolgozott huszonhárom évig, húsz évig a Vörös Kereszt helyi szervezetének titkára volt. Még ma is segít a szervezésben, ha véradásról van szó. Nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a millenniumi zászlóra ő köthette fel a szalagot. Úgy gondolja, ez a felkérés azt igazolja vissza, hogy amit idáig tett, talán nem csinál­ta rosszul. ■ 4 i <

Next

/
Oldalképek
Tartalom