Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-30 / 176. szám

Kuczmann Belane an» Kuczmann Bé- láné Gyünkön él, de huszon­három éve Var­sádon dolgo­zik a falu áfészboltjá- ban, amely nyolc eszten­deje egyszemélyes üzlet. Ez azt jelenti, több munka is hárul rá. Az üzletvezető hozzáteszi azt is: ke­vés az a nap, amikor minden rendben megy, hol sok van vala­miből, hol kevés. Korábban négy üzlet volt a faluban, most „más­fél” működik, egy másik bolt fél napig van nyitva.- A vásárlóktól itt lennék száz évig. Az biztos, hogy az emberek egytől egyig nagyon jók itt Varsá­don - mondja a helybeliekhez fű­ződő kapcsolatáról a kereskedő, aki rendszerint nevükön szólítva köszönü vevőit. ■ Az Idősek Klubja Köz- alapítványt két éve hozta létre a varsádi német kisebb­ségi önkor­Lovász Célunk, hogy javítsunk a falu idős korú embe­reinek helyzetén, a lakosságá­nak jelentős része rokkant, vagy öregségi nyugdíjas - mondja Lo­vász Imréné kuratóriumi elnök. A közalapítvány jelképes áron jutott egy ingatlanhoz a telepü­lési önkormányzattól, ahol az idősek klubját ki lehet majd ala­kítani. Az alapítvány pályázati támo­gatást is elnyert, ezt fordította eddig az épületre, ahol a remé­nyek szerint 2003 őszére elké­szül a negyven-ötvén fő befoga- dására alkalmas klubhelyiség. ■ 6. OLDAL 2002. Július 30., kedd Sánta Domo- kosné székely családban született Bu­kovinában, a második vi­lágháború után kerültek Varsádra. A rendszerváltozás előtt hivatalse­gédként dolgozott a községben 1984-es nyugdíjazásáig. Ó töl­tötte be a zászlóanya szerepét 2001-ben a millenniumi zászló átadásakor. Úgy emlékszik az ünnepségre: ez volt harmadik legjobb élménye életében, nagy boldogságot jelentett számára, hogy ő köthette fel a nemzeti színű szalagot a farkasfogas zászlóra. Sánta Domokosné a varsádi Nyugdíjas Egyesületnek is vezetője. Hivatalosan harmin­cán tagjai, aktívan tizenöten vesznek részt programjaiban. ■ Tolna megyé­ben messze nem ismeret­len az íjász­sport, több kistelepülé­sen működik íjászegyesü­let, a varsádi íjászok azonban rendszeresen járnak versenyekre is. A Varsád Ifjúsági Klub íjász Szakosztálya 2001. áprilisában alakult, elnöke Söre Géza huszonhat éves fiatal­ember. A versenyszerű sport mel­lett űzik az íjászat hagyományos, történeti válfaját is. Az egyesület tagjai Szekszárdtól a fővároson át Kazincbarcikáig számos verse­nyen indultak. A legjobb eredmé­nyük egy vadászversenyen hato­dik helyezés volt. Országos csúcstartója is van a Varsádi íjá­szoknak Szíjártó Dénes Piroska személyében. ____■ A varsádi tele- ház 2000 ápri­lisában kezdte meg működé­sét. 2001 óta a könyvtárat és a teleházat is Andrási Zol­tánná vezeti. Az ifjúsági klubbal és az önkof- mányzattal közösen szerveznek közösségi programokat. Idén egy ISM-támogatással létrejött íjász­verseny is szerepelt a naptárban. Minden évben hagyományosan megrendezik az Anyák napi, Idő­sek napi, Gyermeknapi progra­mokat. Nagyobb rendezvényük a Millenniumi nap volt, amelyen a falu egész lakossága részt vett. Andrási Zoltánné úgy véli: a tele- háznak egyre nagyobb jelentősé­ge van a községben, amelyet ma már a környék településeiről is felkeresnek. ■ Andrási Zoltanne A felzárkózás évtizede Sváb táncok fiataloktól A címer A címer alsó részén húzódó kék hullámvonal a Donát-patakot jelzi. Az 1843-as pecsétnyomó­ról adaptált szőlői űrt a község mezőgazdasági jellegét jelképe­zi. A címerpajzs felső részében ábrázolt katolikus és evangéli­kus templom kifejezi azt is, hogy a két felekezetű és nemze­tiségű falu lakossága békében élt és él egymás mellett. A címer központi motívuma a község vi­lágháborús emlékművét is díszí­tő turul. ■ Varsások A település neve a „varsa” ha­lászeszköz elnevezéséből ered, jelentése: varsás. A község első írásos említése 1305-ből való. A török hódoltság utána németek betelepítését intéző Mercy gróf Tolna megyében több birtokot kapott, hívására 1722-ben Hessen környékéről evangéli­kus német családok érkeztek Varsádra is. A község birtokai 1773-ban az Apponyi családhoz kerültek. 1786-ban új, későbarokk stílusú templom épült az akkor kétutcás falu kö­zepén. A templom főbejárata fe­lett a türelmi rendeletet kibo­csátó, az építkezést lehetővé te­vő II. Józsefet köszöntő szöveg olvasható. A farácsos papi pad feletti címer és felirat az építke­zéskor Varsádon szolgáló Szenitzei Bárány Pál lelkésznek állít emléket. A II. világháború után az evangélikus németek je­lentős részét kitelepítették. He­lyükre bukovinai székelyek ér­keztek, s hamarosan felépült a falu római katolikus temploma. Ma a lakosság többsége római katolikus vallású. ■ A háborúk áldozatai A világháborúk varsádi áldoza­tainak az evangélikus templom mellett állítottak emléket. Az oszlop talapzatára negyvennégy német nemzetiségű varsádi férfi nevét vésték fel, emléküket még 1942-ben örökítették meg, Lindheimer Péter és Bruckner János bírók idejében. A máso­dik világháborúban ötven varsá­di esett el, és huszonöt embert, köztük családokat hurcoltak el a községből, az ő nevük szintén szerepel az emlékmű falán, amelyet legutóbb az idős kitele­pített németajkúak kérésére 2001-ben újítottak fel. " . . » Varsád a rendszerváltással nyerte vissza ismét önállóságát, azt megelőzően közel két évtizedig csatolt település volt. A német lakosság kitelepítése óta a község lakossága folyama­tosan csökken, a közösségi, kulturális élet az utóbbi években élénkült meg.- A kitelepítéssel kicserélődött a lakosság, és az­óta sajnos el is öregedett - mondja György Ferenc polgármester. - Az itt élők szorgalmas emberék voltak, és részben ma is azok. A munkanélkülisé­get különösebben nem kell bemutatni: ismert, hogy Tamási környékén mennyi cég szűnt meg, legközelebb, Gyönkön az Agram, a kisipari szö­vetkezet, Szekszárdon a húsipari cég. Bár csökke­nő tendenciát mutat a munkanélküliség, még mindig van járadékosunk. A hátrányos helyzetű­eknek indított szociális földprogrammal az volt a célunk, hogy huszonhat család részben önellátó legyen, baromfiakat, gyümölcsfákat kaptak. E té­ren részsiker született: a gyümölcsösöket máig gondozzák.- Varsádon a rendszerváltás előtt nem épült jó­formán semmi. Azt követően valósult meg a veze­tékes ivóvíz, majd a telefonhálózat, végül 1999-ben a földgázvezeték. A lakások áramellátása száz százalé­kos, vezetékes víz a házak 80, telefon 70 százalékában van, a földgáz-ellá­tottság 45 százalékos. Az útjaink 80 százaléka szilárd burkolatú. A teme­tőben közművesítettük, és felújítot­tuk a ravatalozót. A falu iskoláját a hetvenes években körzetesltették. Je­lenleg negyvenketten járnak a gyönki iskolába, ahol magas színvonalon ta­nítják őket, német nyelv, informatika, zenei oktatás is van. Az óvodát mi működtetjük, sajnos a gyerekek létszáma nagyon lecsökkent, most hét kisgyerek jár az óvodá­ba. Az óvodát semmiképpen nem szeretnénk bezárni, a kisgyerekeket nem sze­retnénk kitenni a utazás fáradal­mainak. A község betegeit dr. Far­Névjegy György Ferenc 1952. június 18-án született Varsádon szakképzettsége általános lakatos 1990-ig a Paksi Atomerőműben dolgozott szakmájában 1990-től polgármester család: nős, felesége kereskedő, leánya, Viktória kórházi foglalkoztató pedagógus, fia, Ferenc tanuló A LAKOSSÁG SZAMANAK VÁLTOZÁSA 1000 ' 800 600 400 200 1980 2002 A TELEPÜLÉS ADATAI: lakosság: 463 fő terület: 2026 ha belterület: 126,5 ha gépjárművek száma: 64 vállalkozások száma: 6 . Képviselő-testület: Balázs Antalné alpolgármester, Andrási Zoltánné, Deres Attila, Lovasi Imre, VislóCzki János Német kisebbségi önkormányzat: Lovasi Imre elnök, Andrási Zoltánné elnökhe­lyettes, Glöckner János kas Tibor háziorvos és dr. Bene László gyermekorvos látja el, és van fogorvosunk is dr. Komáromi Zoltán sze­mélyében. Védőnőnk Csukor Lászlóné, ő is Gyünkről láto­gatja a családokat. Azt hi­szem, az egészségügyi ellá­tás megfelel a mai kor köve­telményeinek. 1999-ben ár­víz sújtotta Varsádot, nagyon sok lakóépület tönkrement, többek között az orvosi ren­delő is. Negyvenötmillió fo­rintot kaptunk az akkori kormánytól, ami a lakóin­gatlanok és részben a polgármesteri hivatal felújí­tására szolgált. A Paksi Atomerőmű Rt. hathatós segítségével az orvosi rendelőt is sikerült korszerű­en helyreállítani. Ezúton is köszönet illeti a paksi­akat. Az egészségügyi ellátáshoz tartozik, hogy két éve jelzőrendszeres házigondozás is működik két gondozónő részvételével. A gyereke^ örülhet­nek majd annak a szép és korszerű játszótér­nek, amely az ISM támogatásával még a remé­nyek szerint a nyáron elkészül a teleház udva­rán Törő György fafaragóművész kivitelezés­ében.- Én úgy gondolom, hogy a lakosság is ér­zi az 1990 óta bekövetkezett változásokat. Az infrastruktúrából egyedül a csatornázás hi­ányzik, amelyre egyszer már pályáztunk, de nem nyertünk. Ez tizenkét év alatt nem kis dolog. _________________________________■ Va rsádon néhány éve fontosnak tartják a hagyományok ápolását. Mivel a tősgyökeres svábok egy­re kevesebben vannak, a fiata­labbak már csak az idős embe­rek elbeszéléseiből, könyvekből, vagy az iskolában hallottakból ismerhetik szokásaikat, hagyo­mányaikat. A faluban élő nemze­tiségek szokásainak, néphagyo­mányainak gyűjtésére, ápolására alakult 1998-ban a Varsádi Fiata­lok Hagyományőrző Tánccso­portja Andrási Zoltánné vezeté­sével. Tagjai általános és középisko­lás fiatalok. A koreográfiákat Kemler Viola nemzetiségi nép­táncoktató tanítja. A fellépő ru­hák pályázaton nyert támogatás­ból, illetve a Német Kisebbségi Önkormányzat segítségével ké­szültek a még fellelhető eredeti varsádi népviselet alapján. A tánccsoport megalakulása óta ál­landó szereplője a község kultu­rális rendezvényeinek, és gyak­ran részt vesznek környező tele­pülések kulturális programjaiban is. Halastavak a Donát-patakból Czikk László két évtizede fog­lalkozik a halászattal, 1992 előtt kereskedőként, azt köve­tően pedig az általa létreho­zott varsádi halgazdaságban tenyésztőként. Ebben az év­ben kezdte kialakítani a tó­rendszert, és alapította meg a Czikk Halas Kft-t. - Azóta több kevesebb sikerrel épít­getjük tavainkat - mondja a tulaj­donos. -Vannak időszakok, ami­kor sikeresek a próbálkozásaink, van, hogy nem jön össze, amit az ember szeretne. 1999-ben volt egy Phare-pályázatunk, amelyen el­nyertünk 28 millió forintot. Ebből három tavat, négy telelőt és a gra­vitációs vízellátást építettük ki. A Phare-tól azonban végül mégsem kapta meg a pénzt a kft.; ■így hitelből fejez­ték be a beruhá­zást. A Czikk Ha­las jelenleg 230 hektárnyi tórend­szeren gazdálko­dik, nemcsak Tolnában, Baranyá­ban is ismertek a varsádi halak. A Kft. saját üzletei mellett szállít a pécsi, szekszárdi Tesco-nak, több horgászegyesületnek, viszontela­dóknak. Összesen háromszáz tonna halat halásznak le évente. A termelés 90 százaléka ponty, kisebb része amur és harcsa. A zászlóanya A közalapítvány A teleházvezető Az íjászok Az üzletvezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom