Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-26 / 173. szám
6. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 2 LENGYEL Lengyel történetéből A község területén az emberi település nyomai az újabb kőkorszakra vezetnek visz- sza. Ezt igazolják Wosinsky Mór ásatásai, amit „lengyeli kultúra” néven ismert meg a világ. A honfoglaló magyarok hamar e vidékre találtak, s letelepedtek e termékeny földterületen. Lengyelt a krónikák legkorábban 1038-ban említik. A török hódoltás alatt a népesség egyre fogyott. Az 1715. évi összeíráskor egyetlen leletet sem találtak a település területén. A 18. század első felében újra benépesült. Báró Amadé Fuldából hozott német telepeseket. Az első népszámlálás idején (1784) Lengyelen nyolcvanöt család lakott. Az Apponyiak 1799-ben kerültek Lengyelre, s hamarosan virágzó gazdaságot hoztak létre. Főúri kastélyuk 1824 és 1829 között épült, amelynek nagy kincse volt gróf Apponyi Sándor Híre Hungarica gyűjteménye. Nagy gondot fordítottak a kastélyparkra, melyet 1795-ben természetvédelmi területté nyilvánítottak. Az Apponyi család kihalása után a lengyeli uradalom teljes felszerelésével, a kastély teljes berendezésével a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába került. A község 1900-ban volt a legnépesebb, akkor 917 lakója volt. A lakosság majdnem teljes mértékben németajkú volt 1945-ig. Ekkor ötvenhárom bukovinai székely családot telepítettek Lengyelre. Ma e két népcsoport mellett magyarok, felvidékiek és romák élnek a településen. _■ Anna-bál az erdőben Lengyelt Kurd felé elhagyva, erdei úton jutunk el az Anna forráshoz. Ennek a forrásnak a vizétől gyógyult ki reumájából a lengyeli gróf, Apponyi Rudolf felesége, Beckendorff Anna. A lakosság számára is nyitottá tették az 1860-as évektől. Pihenőházat, majd gőzfürdőt építettek mellé. A grófnő halála után Anna forrásnak nevezték el. A forrás és környéke természetvédelmi terület. Tolna megyében egyedülálló flórája teszi különlegessé. A terület kezelője a „Gyulaj” Erdészeti és Vadászati RT. Hőgyészi Erdészete. A forrás mellett lévő házat felújították, turisztikai és természetismereti központot, erdei iskolát alakítottak ki. Az Anna forrás környéke adja a hagyományos Anna-bál helyszínét. Tóth Lajosné, a vadászház gondnoka kezdeményezésére több mint egy évtizede Anna bált tartanak itt minden júliusban. Napjainkra nagy rendezvénnyé nőtte ki magát az esemény. Az idén július 27-én várják a vendégeket zenével és sok más szórakozási lehetőséggel. Tóth Lajosné tizenegyedik alkalommal rendezi az Anna bált a „Gyulaj” Erdészeti és Vadászati Rt. Hőgyészi Erdészetének támogatásával. A zenét a Connector zenekar' szolgáltatja. A tombolán fődíjként egy 200 ezer forint értékű máltai utazást, valamint egy annafürdői két személyes hétvégi pihenést sorsolnak ki teljes ellátással. 2002. Július 26., Péntek Megújult utak, intézmények Lengyel a Tolnai dombvidék legmagasabb pontján fekszik. Megközelíthető a Bonyhád- Majos-Kurd közötti úton. Elérhető a Siófok Szekszárd közötti 65. számú főútról a teveli elágazásnál letérve. Polgármestere Rózsa József, aki itt született, itt nőtt fel. 1990-től 1994-ig, mint alpolgármester, azóta tiszteletdíjas polgármesterként vesz részt a falu vezetésében.- Nyolc éve tiszteletdíjas polgármesterként szolgálja a falu lakosságát. Majd egy évtizeddel ezelőtti terveiből mit sikerült megvalósítani?- Úthálóztatunk rendbetételével kezdeném. Megépült a szárászi út 150 milliós beruházásként, amelynek 60 százalékát állami támogatásként kapA képviselő-testület tagjai Varga Istvánná, alpolgármester, Kelemen Ferencné, Nagy Tibomé, Fábián György, Sebestyén Imre, Teninger János, Rózsa Sándor. tűk. Az Árpád és Béke utcát összekötöttük a Dózsa utcával, ami nagyon fontos az itt élőknek. Ezen felül sok járdát tettünk rendbe. Az orvosi rendelővel szemben támfal építéssel parkolót alakítottunk ki. Új hidat építettünk a Hábi árokra, új esővíz befogónk van. Fontosnak tartom, hogy 1995-től kiépült telefon, gáz- és kábeltelevíziós hálózatunk, s hogy sikerült közvilágításunkat korszerűsíteni. Szintén a nagyobb beruházásaink közé tartozott a ravatalozó belső terének és tetőszerkezetének felújítása. Nagy feladatot jelent intézményeinek fenntartása, de azért itt is sikerült előre lépnünk. Az általános iskola udvarát térbetonnal tettük esztétikussá, melléképületét önerőből átépítettük. Az óvodában a HACCP program bevezetése gondot jelentett ugyan, Névjegy: Rózsa József Lengyelen született, 42 éves. Tiszteletdíjas polgármester, vállalkozó. Nős, felesége Erika Lengyelen tanít az általános iskolában. Három gyermeke van: Boglárka, Mónika és Máté. Hobbija az utazás, nagy álma, hogy eljusson Görögországba. A lengyeli katolikus templom de megoldottuk. A sorozatos betörések miatt intézményeinket riasztóval kellett ellátnunk, amely plusz anyagi terheket rótt az önkormányzatra. Megkezdtük a művelődési ház kialakítását a régi iskola épületből. Ehhez egy eredményes pályázattal támogatáshoz jutottunk. A könyvtárunk hetente kétszer tart nyitva. Most van folyamatban egy épület átalakítása, hogy néprajzi gyűjteményünknek és óvoda múzeumunknak méltó helyet tudjunk adni. Ennek a kis 710 lelkes falunak nem könnyű ennyi mindenről gondoskodnia.- Milyen munkalehetőségeik vannak a lengyeli- eknek?- A két évvel ezelőtti bizonytalanság után szerencsére stabilizálódott az Apponyi Sándor Mező- gazdasági Szakiskola helyzete, amely a település legnagyobb munkaadója. Közel hatvanöt főt foglalkoztatnak. Az önkormányzat negyven embernek ad munkát, többen a Völgység Wien Kft-nél dolgoznak. Számos vállalkozója van a falunak, többen közülük a mezőgazdaságból élnek. Sokan Bonyhádon és Szekszárdon keresik kenyerüket. Talán ezért is nehéz helyben tartani a fiatalokat, de mindent megteszünk azért, hogy itthon maradjanak ________________________________■ Az unió elvárásaira figyelő iskola mezőgazdasági technikusképzésre jelentkezhetnek. A két esztendő alatt alapfokú számítógép-kezelői vagy virágkötő bizonyítványt is szerezhetnek. A szakmunkás végzettségűek nappali tagozaton érettségi vizsgára felkészítő oktatásban vehetnek részt, majd érettségi vizsgát tehetnek. Érettségi bizonyítvány szerezhető az agrár és informatikus orientációjú szakközépiskolai osztályokban is. Az agrárágazatban végbement szerkezetváltozás kihatással van az intézményben oktatott szakmákra. Továbbra is érdeklődés van a mezőgazdasági gépész, a kertész, a falusi turizmus képzés iránt, ellentétben pl. az állattenyésztővel. A környékbeli gazdálkodók igényeit figyelembe véve tanfolyamokat szervez az iskola. A 2001/2002-es tanévben száznál többen kaptak bizonyítványt vállalkozó, növényvédő, Ezüstkalászos gazda, alap- és középfokú informatikus, virágkötő szakterületeken. Szaktanácsadó központot működtetnek, szakmai fórumokat, kiállításokat rendeznek. Az FVM támogatása kiegyensúlyozott gazdálkodást, az épületek és az eszközpark folyamatos bővítését, korszerűsítését is lehetővé teszi. ■ Tolna megye első óvodája A lengyeli óvoda Tolna megye első óvodája. Az Apponyi család építette, alapította 1888-ban. Azóta is ez az épület szolgálja a lengyeli kisgyermekek nevelését. Az óvoda az általános iskola és a kisvejkei óvoda társult intézmények. Lengyelen huszonhat kisgyermekkel Nagy Tibomé óvodapedagógus és Nőth Zoltánné német nemzetiségi óvónő foglalkozik. Mellettük négyen dolgoznak az intézményben, gondoskodva az általános iskolások és az idősek étkeztetéséről is. Az óvoda pedagógiai programjának elnevezése Hagyományok a művészetek tükrében. Ennek keretében - székely és német hagyományoknak megfelelően a jeles napok szokásait dolgozzák fel a kisgyermekekkel. Erre épül minden foglalkozásuk a matematikától a kézművességig. Az óvoda kastély épületben működik. Esztétikus játékokkal felszerelt parkja és mindennel ellátott épülete - külön étkező, háló, játék- és tornaszoba van - jól szolgálja a benne folyó pedagógiai munkát. Az intézménynek nagyon jó kapcsolata van az általános- és a szakiskolával. Az önkormányzattól sok segítséget kapnak, kéréséül meghallgatásra találnak. Mint Nagy Tibomé óvodavezető mondja, valamennyien tudják, hogy Lengyel az ő falujuk, együtt lehet csak építeni. Személyre szabott nevelés Lengyel azok közé a kistelepülések közé tartozik, ahol nyolc osztályos általános iskola működik. Hivatalos elnevezése: Wosinsky Mór Általános Iskola és Óvoda Intézményi Társulás. Az intézmény erejét a családias hangulat, a jól felkészült pedagógus kar, az együttműködő szülői közösség adja, mondja Rakiczki Zoltán az iskola igazgatója.- Pedagógiai programunkat a hagyományőrzésre építettük, s e mellett külön hangsúlyt kapott benne a felzárkóztatás, a tehetség- gondozás, a német nyelv- és számítástechnika oktatás. Jó eredményeket érünk el az angol nyelv tanításában. Egy országos felmérés szerint a kilencedik legeredményesebb iskola vagyunk ebben a tantárgyban. A 2002/2003-as tanévtől 8. osztályosaink angolból alapfokú nyelvvizsgát tehetnek. Az informatikát tanterv szerint, de fakultációban is tanulhatják diákjaink. Iskolai ünnepeink, rendezvényeink is a hagyományok jegyében zajlanak. Évente megrendezzük a Wosinsky Napot, a kisiskolák számára a Wosinsky Kupát. Megtartjuk a társadalmi és egyházi ünnepeket. Külön említésre érdemes a háromévenkénti Udvartartás elnevezésű programunk, amikor királyt, királynőt választunk udvartartással együtt. Nagy élmény a gyerekeknek a korhű jelmezes alkalom. Remek kapcsolatot sikerült kialakítanunk a szülőkkel. Legutóbb jótékonysági bált szerveztek, amelynek bevételéből egy digitális videokamerával lepték meg az intézményt, hogy megörökíthessük iskolai életünk jeles eseményeit.__________________■ Értékes gyűjtemények Lengyelen már 1946- ban volt hagyományőrző csoport, amely 1980- ban alakult újjá, s azóta is működik. A mai napig vannak tagjai között, akik ötvenkét évvel ezelőtt az alapítók között voltak. Fábián Andrásné amikor 1955-ben Lengyelre érkezett már 10 éve műkő; dő hagyományőrző kört talált. Ő a szülői háznál is a hagyományok tiszteletében nőtt fel, így hamarosan itt is e tevékenység vezetőjévé vált. A szellemi hagyaték mellett a tárgyi kultúra megmentésén fáradozik napjainkban is. Az országban, sőt az Európában is ritka óvoda múzeum megteremtője. Ennek anyagával párhuzamosan gyűjtötte a bukovinai székely és német emlékeket, életre keltve ezzel a falu gazdag néprajzi gyűjteményét. Mint mondja az elismerés ezért nem neki jár, hanem azoknak az adományozóknak, akik féltett kincseiket adták, ho azok az utókornak fennma ássanak. Az elnök Péter bácsi A körjegyző A plébános A pedagógus A Német Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke Herr Péter, tagjai Teninger János és Kara Józsefné. A helyi képviselőtestület minden német nemzetiséget érintő kérdésben - s ez nagyon fontos, hiszen a lengyeli oktatási intézményekben német nyelvoktatás folyik - kikéri véleményüket. A német házat az önkormányzat bocsátotta rendelkezésükre, melyet egy eredményes pályázat segítségével rendeztek be. Támogatásukkal működik a hagyományőrző énekegyüttes és az ifjúsági tánccsoport. A diákokat rendszeresen hozzásegítik, hogy a szekszárdi Deutsche Bhüne előadásaira eljussanak. ___ ■ Ul reich Péter 1909. március 28-án született, a falu legidősebb lakója. Szüleivel Kisvejkén élt. Lengyelen járt iskolába, ide való lányt vett feleségül, s 1939 óta itt él. Kőműves mesterként dolgozott az Apponyi birtokon, majd kisiparosként kereste a család kenyerét. Mint mondja a lengyeli járdák 90 százalékát ő építette. Sok helyen most is azon járnak. A faluban eltöltött több mint hatvan évre visszatekintve a fejlődést nagynak és természetesnek tartja. Péter bácsi házuk felújításánál a kisebb munkákat ma is elvégzi. Beszél németül és oroszul, érdekli minden a világban történő esemény.____________■ Si mon János Kisvejke és Lengyel körjegyzője 1998 decemberétől. Kisvejkei születésű, általános iskolába Lengyelen járt, így ismerősök körébe került, amikor a falu képviselőtestülete pályázatát elfogadta. Jegyzőként a törvény által államigazgatási hatáskörbe utalt feladatokat látja el, segíti a képviselőtestület törvényes működését. Mint mondja a lengyeli vezető grémium igyekszik az előírásoknak megfelelően dolgozni, még sohasem kellett törvényességi észrevételt tennie. Tapasztalatai szerint a településen jó az adófizetői morál, és kevés a szabálysértések száma. ■ Lenner Jenőt 1970-ben szentelték pappá, tíz esz- t e n d e i g Diósberény- ben szolgált, 1985 május 31-e óta Lengyel, Kisvejke, Závod és Mucsfa plébánosa. Úgy tartja a lengyeliek sokat köszönhetnek dr. Cserháti József püspöknek, a falu szülöttének. Az ő érdeme a község templomának 1986-ban és 87-ben történt felújítása. A szinte teljesen katolikus település hitéletét'nem tartja rosz- szabbnak, mint az országos átlag. Jó kapcsolata van a lengyeli általános iskolával, a tantestülettel. Itt tartják a hitoktatást, amelyen a kisvejkei gyerekek is részt vesznek. ■ Régely Tibor- né negyven évet töltött a pedagógus pályán. Lengyelre 1967-ben költözött, s itt nyugdíjba vonulásáig tanította betűvetésre, olvasásra a kisdiákokat. Minden újra kapható volt, folyamatosan képezte magát. Szívesen emlékszik vissza azokra a napokra, amikor a gyerekek beléptek az iskolába, s ő volt segítségükre abban, hogy az intézményben otthonra találjanak. Szép emlékei közé tartoznak a kollegáival eltöltött évtizedek, a tantestület meghitt légköre. Úgy mondja keserves volt első nyugdíjas napja, mikor a csengő hívó szavára nem kellett az osztályterembe indulnia. ■ 4 t » 1 ( 4 Az Klausz László igazgató irányításával 2000-ben új rendszerű képzést vezettek be a szakképző iskolában. Az érettségivel rendelkező fiatalok két éves környezetvédelmi Az Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Intézet képzési struktúrájának alakításánál már figyelembe veszi az Európai Unió elvárásait. Az intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Intézet
