Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-23 / 170. szám

M (fl ^002. JÚLIUS 23., KEDD MEGYE TÜKÖR 5. OLDAL ________________Mondom A Magamét _______________ SZ ERI ÁRPÁD Menekülés Ot év alatt háromszorosára nőtt a drogfogyasztás Tolna megyében. Ez a megdöbbentő tény - melyről tegnap számok be lapunk - már önmagában is komoly elemzést érdemelne, tekintettel például arra, hogy mifelénk is jeles és jelentős hivatalos szerveződések folytatnak küzdelmet a kábítószerek visszaszorítása - de legalábbis terjedésük megakadályozása - érdekében. Ez az elszánt harc ezek szerint, már amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, minden részsiker elle­nére is vereségre ítéltetett. Talán még mellbevágóbb a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum egyik pedagógus tagjának vélekedése: meglátása szerint a bajok egyik fő oka az, hogy a gyerek hátul van a társada­lomban. Amennyiben az így igaz, akkor kétségkívül egy zavarokkal terhes társadalomban élünk, ahol hivatabsan - mint azt nap mint nap halljuk - első a gyermek, de ezek szerím csak szavakban. Az is­kolák pedig - olvasható a folytatásban - „nem ritkán az ismereteket átvenni köteles tárgynak” tekintik a nebulókat, akikkel mint gyere­kekkel, keveset foglalkoznak. A következtetés ez esetben is szinte ön­ként adódik: számos oktatási intézmény afféle jól-rosszul működő tudás-gyár, ahol a gyermeki személyiség kibontása iránt elkötelezett pedagógusok helyett hivatalnokok oktatnak, „adják le" az anyagot, azután veszik a kalapjukat és utánuk a vízözön. Á. számtalan ellenpélda dacára is ennyire sötét a kép? Ha igen, ak­kor persze érthető, hogy miért is menekülnek ilyen sokan a drogok elhódító, talmian színes világába. ______Megkérdeztük Olvasóinkat_____ Mi hez kezd a nyugdíj-kiegészítéssel? A nyugdíjasok hamarosan egységesen tizenkilenc ezer forint juttatásban részesülnek. Mire költi ezt a pénzt? - kérdeztük az utcán az időskorúakat. Orbán Sándor: - Ami azt illeti, nem egy nagy összegről van szó, külö­nösebb tervem nincs is vele, egyszerűen a többi közé teszem. A pénz azért persze sose rossz, ha van. Simon Józsefné: - Negyvenkét évet dolgoztam, képeztem magam folyamatosan, de nyugdíjasként ez lesz az első megtakarításom, amit a bankba tehetek, amivel egy kicsit tudok gazdálkodni. Nevetséges, nem? De ez van... Pekari Istvánná: - Hogy van-e helye? Még ha egymillió kilencszáz- ezer forint lenne! Hát mondják meg, mire elég ez a tizenkilenc ezer fo­rint? Nyaralni nem mehetek rajta, így tejet meg kenyeret veszek belőle. Boda Istvánná: - Mire is költőm... Egy öltözet ruhát veszek rajta, egy szép kosztümöt. Jól jön ez a pénz, de bár több lenne belőle. ■ Szavazhat az interneten: www.tolnalnepitJsag.hu , és SMS üzenetben: 20/454-36-64 *****........ ..............' ........"""" -----------------*--------­yj M-ÁMVPKS Előző kérdésünk: Hasz­nosak-e a megye számára a folklórfesztiválok? Sza­vazóink kivétel nélkül igennel válaszoltak. Sikerrel zárult a folklórfesztivál Táncosok, zenészek, énekesek, kézművesek találkozója A XIV. Duna Menti Folklórfesztivál ezúttal is megmozgatta a régió folklórral, hagyományokkal foglalkozó zenészeit, kép­zőművészeit, táncosait és az ez iránt érdeklődő közönséget. Szekszárd Matókné Kapási Julianna, a Babits Mihály műve­lődési ház megbízott igazgatója volt a XIV. Duna Menti Folklórfesztivál szekszárdi fő szervezője. A Baja, Kalocsa Szekszárd összefogásával rende­zett, immár hat napos fesztivál rövid értéke­lését kértük tegnap tőle.- Mi volt az újdonság az idei rendezvé­nyen?- Mindegyik más volt mint az előző, hi­szen a programokat a változó igényekhez igazítjuk. Idén igyekeztünk a kiegészítő rendezvényeket bővíteni, ilyen volt például a kézműves vásár és udvar. Folyamatosan voltak gyermek- és felnőtt programok. Aki érdeklődött, az manuális tevékenyégben is részt vehetett.- Szóljunk pár szót a méretekről.- A három helyszínen 18 nemzet 47 együttesét számoltuk össze. Még az is le­het, hogy többen voltak, hiszen a meghívot­tak mellett felléptek a testvérvárosok együt­tesei, a falvak és a régió csoportjai is. A fesz­tivál ezúttal is megmozgatta a régió folklór­ral, hagyományokkal foglalkozó zenészeit, képzőművészeit, táncosait és az ez iránt ér­deklődő közönséget. Négy nagy műsorunk telt­házas volt. A délelőtti és délutáni utcaprogramon is több százan álltak meg alkalmanként.- Mennyibe került a fesztivál?- A három város és Tolna megye az idén hozta létre a közalapítványt, még ezt megelőzően a rendező városok és a megye is mindenütt pályá­zott, ahol lehetett. Az eredeti, nagy költségvetés, amibe mindent belevettünk megközelítette az 50 millió forintot a három helyszínre. A tervezés és az álmodozás mindig a maximumot veszi figye­lembe, az elkölthető pénz az alig lesz 30 millió.- Pedig belépőjegyeket is kértek.- Elszomorító a tény, hogy milyen sok ember haragszik ránk, mert belépőjegyet kellett venni. Háromszáz forint volt a belépő a fesztivál-klubba, ami egy doboz cigaretta ára. A megyeháza udva­rára a nagy műsorra ötszáz forint volt a belépő, ami negyede az európai szintnek. Persze, a fize­tés is csak a negyede. Ma már nincs olyan rendez­vény Magyarországon, amely ne lenne saját be­vételre kötelezve. Már pályázni sem lehet enélkül. Akinek nem volt belépőjegyre pénze, az megnézhette ingyen is a műso­rok rövidebb kivonatát a délelőtti és a délutáni programokon. Nem igaz tehát, hogy aki részt akart venni a fesztiválon, annak fizetnie kellett. A megyeházán például meg kellett oldani a hango­sítást, a világosítást, színpadot állítottunk, kellett dekoráció, technikai személyzet, ülések, székek. Matókné Kapási Julianna és Borbély Jolán etnográfus a játékkiállítás megnyitóján Ezek mind pénzbe kerültek, összesen legalább kétmillióba.- Hogyan lesz tovább?- Igyekszünk a fesztivál közalapítványának a munkáját folyamatossá tenni és mielőbb össze­szedni a pályázati pénzeket. Talán ebben a for­mában könnyebb lesz.- Egy ilyen fesztivál szervezésében mi számít si­kernek?- Mint fő szervező azt gondolom az a siker, amikor a vendégek könnyes szemmel, vastapssal köszöntek el a fesztiváltól. Örülünk, hogy a ven­dégek a város, a megye jó hírét viszik innen háza. Az étkezéssel mindenki nagyon elégedett volt, s valóban európai színvonalú ellátásban részesül­tek a vendégeink. Az is tetszett nekik, hogy pon­tosan kezdődtek a programok. Ha minden rész­egység jól dolgozik - a falunapokat a humán szolgálatok központja szervezte -, akkor köny- nyen összeáll a kerek egész, a sikeres fesztivál. IHÁROSI IBOLYA Azt ajánlják, ami nekik is tetszik Fővárosi idegenvezetők Tamási környékén Fővárosi idegenvezetők ismerkedtek Tamásival és környéké­vel a hétvégén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) idegenvezetői szakmai osztályának szervezésében. A turistákat kalauzoló szakemberek személyes tapasztalatok birtokában jobban tudják ajánlani a környék idegenforgalmi szolgáltatásait, látványosságait. Tamási A közel ötven budapesti idegen- vezető felkereste a tamási fürdőt, a gyulaji vadrezervátumot, elláto­gatott a simontornyai várba, és több étteremmel, vendéglátó- hellyel ismerkedett meg. Borsos Lajos, a BKIK idegenvezetői szak­mai osztályának elnökségi tagja elmondta, két és fél éve havonta szakmai körutakat szerveznek belföldön, hogy az idegenvezetők személyes tapasztalatokat sze­rezzenek, és naprakész informá­cióik legyenek az adott térség lát­nivalóiról, szolgáltatásairól, a könyvek ugyanis csak slágvortok- ban mutatják a vidéket. Az ide­genvezetők a kulcsok - fogalma­zott Borsos Lajos -, ahol körutat tettek, közvetíteni is tudnak a Ma­gyarországra látogató külföldiek­nek. Jó példa erre a Tisza-tó, ahol a folyó ciánszennyezését követő­en jártak, és hamarosan ismét megnőtt iránta az érdeklődés. A tamási út tapasztalatiról elmond­ta: a környezet szépsége adott, a vendéglátóhelyek, éttermek egy­két kivételtől eltekintve színvona­las szolgáltatást nyújtanak, és mély benyomást tett az idegenve­zetőkre a gyulaji erdő. A nem fel­tétlenül vonzó mozzanatok közt említette a tamási üdülőövezet­ben gazdátlan területen burjánzó gazt és nádast. Borsos Lajos sze­rint az ozorai és simontornyai vár turisztikai szempontból kulturá­lis rendezvényekkel, történelmi játékokkal tölthetne be hasznos szerepet. Példaként a hasonló, tö­megeket vonzó rendezvényeket említette somogyi falvakban. _____ T. F. HÍ REK IREGSZEMCSE. Július 22-től két héten át zajlik a tizedik al­kalommal rendezett Iregszemcsei Képzőművészeti Alkotótábor a Bartók Béla Mű­velődési Házban, ezúttal hu­szonöt résztvevővel. A kerámi­ai és grafikai szekcióban dol­gozó művészeti tábort Sáfrán Csaba iparművész, Kovács Gá­bor keramikus és Kováts Fe­renc grafikus irányítja. A Ta­mási Galéria július 24-én, szer­dán rendez kiállítást az IKA két alkotója, Nagy Katalin és Titkó Ildikó grafikáiból. A zárókiállítás Regszemcsén au­gusztus 3-án lesz. BOGYISZLÓ. A jelek szerint sikerült felhívni az illetékesek figyelmét a Bogyiszlón áthala­dó, a dunai kikötőbe irányuló teherforgalom problematikájá­ra. Az utóbbi időben több szakmai egyeztetés is zajlott a gond lehetséges orvoslásával kapcsolatban. A napokban a közlekedési minisztérium olyan dokumentumokat kért az önkormányzattól, amelyek azt tanúsítják, hogy mióta közforgalmú kikötő a bogyisz­lói. DOMBÓVÁR. A német ki­sebbség önkormányzat szerda reggel nyolc órától ülésezik a városháza dísztermében, ahol a Dombó Pál utcai közösségi ház felújításának befejezéséről és a nemzetiségi nyelvoktatás minőségének ellenőrzéséről tárgyalnak Tigelmann Péter el­nök vezetésével a képviselők. TOLNA. Nyugdíjas polgári egyesület szerveződik a város­ban. A leendő civil szervezet alapvető célja a konzervatív, keresztény, polgári erkölcsi ér­tékrend megőrzése, a demok­rácia, a társadalmi igazságos­ság, a jog, szolidaritás és a hu­mánum érvényesülésének elő­segítése. Az alakuló ülésre a tervek szerint a jövő hónap vé­gén kerül sor. KURD. A helyi önkéntes tűz­oltó-egyesület parancsnoka, Müller János szerdán indul a németországi Wertheimbe az­zal a nyolc diákkal, akik a leg­többet segítették a szertár át­építésében és a versenyeken is remekül szerepeltek. A kül­döttség a Tolna Megyei Tűzol­tószövetségtől az elért kiváló eredményekért kapta jutalmul az öt napos külföldi kirándu­lást. BONYHÁD. Szünetel a me­legvíz-szolgáltatás ma reggel 8 órától csütörtökön éjfélig a Fáy lakótelepen a gázfogadó állomás áthelyezési munkái miatt. A „Fűtőmű” Kft. a fo­gyasztók megértését és türel­mét kéri. A választásra készül a TESZ Cikón találkoztak a polgármesterek A Tolna Megyei Emberek Szövetsége (TESZ) párthoz nem kö­tődő társadalmi szervezet. A TESZ közéletiségre szakosodott szövetség, amelynek célja, hogy találkozási és együttműkö­dési lehetőséget teremtsen a megyében működő szerveződé­sek és a velük együttműködő, őket támogató, segítő magán- személyek, valamint intézmények, önkormányzatok képvise­lői számára. Cikó A TESZ tegnap délelőtt Cikón tar­tott megbeszélést, ahol a megye több mint 30 településének pol­gármestere jelent meg. A megbe­szélés témája az őszi önkormány­zati választásokra való felkészülés volt. A megbeszélésen szóba ke­rültek a TESZ céljai is, amelyek­ben többek között a következők szerepelnek: a települési önkor­mányzatok érdekeinek és az egyes településeken élő emberek érdeke­inek közvetlen megjelenítése a megyei közgyűlésben, a települési önkormányzatokkal szoros kap­csolatot tartó önkormányzati bi­zottság létrehozása a megyei köz­gyűlésben, széles alapokon nyug­vó együttműködés kiépítése a civil szervezetekkel. A TESZ törvény- módosítást kezdeményez azért, hogy a kistérségek képviselői is részt vehessenek a Területfejlesz­tési Tanács munkájában. vem A TESZ céljait támogató polgármesterek Tolna megyében: Kalocsa Jenő (Attala), Dr. Jakab Róbert (Belecska), Varga János (Bikács), Csaba Józsefné (Bonyhádvarasd), Kiss József (Bölcske), Forray Gellért (Cikó), Pintér Szilárd (Csikóstőttős), Bondomé Nagy Ibo­lya (Dalmand), Tóth Attila (Dombóvár), Nagy Gábomé (Dunaföldvár), Ács István (Felsőnyék), Fekete József (Gyönk), Csorna József (Győré), Nemes László (Gyulaj), Túrós László (Iregszemcse), Máté János (Jágónak), Lengyel János (Kajdacs), Illés Ferenc (Kakasd) Markovits Géza (Kapospula), Tóth Imre (Kaposszekcső), Nagy Aranka (Keszőhidegkút), Höffler János (Kisdorog), Biró Andrásné (Kismányok), Höfler József (Kisvejke), Horváth Zoltán (Kocsola), Niklai János (Koppányszántó), Kocsis György (Kölesd), Rózsa József (Lengyel), Szalai László (Medina), Sinn János (Mucsfa), Csató Iván (Nagykónyi), Teleki István (Nagymányok), Nagy Károlyné (Nagyszokoly), Kovácsné Grúber Marianna (Nak), Mihályi Józsefné (Németkér), Balogh László (Pálfa), Dávid Sándor (Regöly), Hegedűs János (Sárpilis), Hetesi Károly (Sárszentlőrinc), Laszk Gábor (Szakadát), Braun Attila (Szakos), Várkonyi Henrik (Szárazd), Koleszár Mihály (Szedres), Nagy Ferencné (Tengelic), Kitanits Lajos (Teyel), Peszt Attila (Udvari), Vilii Ferenc (Vár­domb), Brunner Dezső (Várong) és György Ferenc (Varsád). (58629) Léptek a görögök is Készülődő kisebbségi önkormányzatok Szekszárd A Magyar Köztársaság elnöke október 20-ára írta ki a hely- hatósági választásokat. Ez az intézkedés azonban a telepü­lési kisebbségi önkormány­zatokra nem vonatkozik: ezen szerveződések létrehozásá­hoz öt-öt állampolgár kezde­ményezésére van szükség. Azaz minden egyes településen öt helybeli lakosnak kell bejelen­tést tennie a kisebbségi önkor­mányzat megalapításának szán­dékáról. Az ügyben illetékes jegyzők tegnap 16 óráig fogadták ezeket a jelentkezéseket. Dr. Kili­án Orsolya, Szekszárd jegyzője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a megyeszékhelyen annak rendje s módja szerint megtörtént a re­gisztrálás. Az eddig már létező német, roma és szlovák kisebb­ségi önkormányzathoz két újabb, a görög és a horvát csatla­kozna. A kezdeményezések a helyi választási bizottsághoz ke­rülnek, ez a testület vizsgálja meg a jogszabályi hátteret is. A bizottság ezt követően kitűzi a helyi kisebbségi önkormányzat­ok választásának időpontját: nagy meglepetésre nem lehet számítani, hiszen a szavazás napja egybeesik a települési ön- kormányzati választás napjával, azaz október 20-ával. A jelentke­zések a napokban jutnak el a me­gyei önkormányzathoz, ahol el­készül a megyei összegzés. A teg­napi határidő egyébként jogvesz­tő volt: aki hétfőn nem lépett idő­ben, ezt majd csak négy év múl- va teheti meg ismét. ________-szá­Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom