Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-19 / 167. szám
10. OLDAL TO IJI A MEGYEI ÖNKORMÁNYZA T BALASSA JÁNOS KÓRHÁZA 2002. JÚLIUS 19., PÉNTEK ';||| Erősödő pszichoterápiás profil, bővülő szakrendelések Bemutatjuk a megyei kórház pszichiátriai osztályát Fennállásának 200. évfordulóját ünnepelte tavaly a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza. A jeles évforduló alkalmából lapunkban bemutatjuk az egészségügyi intézmény osztályait, részlegeit - ezúttal a pszichiátriai osztályt -, az ott végzett gyógyító tevékenységet, korszerű, új eljárásokat.- Ön 1995. szeptember 1-től vezeti az osztályt előbb megbízott, majd 1996. november 1-jétől kinevezett osztályvezető főorvosként. Mi változott azóta a pszichiátrián?- Az osztály átvételekor a pszichiátriai osztályokat sújtó restriktiv intézkedések következtében a korábbi 300+144 ágyból már csak összesen 190 maradt, ami azt jelenti, hogy a megelőző időszakban az aktív és a rehabilitációs osztály összesen 254 ágyat veszített el. Az orvos-létszám is csupán négy volt velem, mint frissen megbízott osztályvezető főorvossal együtt, ráadásul én voltam ebben az időszakban az egyetlen szakorvos mindkét osztályon. Ebben a helyzetben tudományos munkára alig volt mód, ezért az osztály ilyen tevékenysége inkább a multicentrikus kutatásokban való részvételre, valamint a gyógyszerekkel kapcsolatos vizsgálatokra irányult.- Azért mám ez a helyzet gyökeresen megváltozott.- Igen, jelenleg a központi pszichiátriai osztályon öt szakorvos és egy osztályos orvos dolgozik, ami kétségkívül jelentős előrelépés.- Hány ágyak van?- Az osztály ágyszáma: 88, ebből 46 az aktív pszichiátriai részleg, 12 a mentálhigiénés részleg, 30 a rehabilitációs “A” részleg ágyait képezi. Ez az utóbbi egység az alapvető szakmai megfontolások mellett a térbeli elhelyezésből adódóan is az aktív pszichiátriai részleghez szorosan kapcsolódik.-Mi a feladatuk?- Osztályunk feladatát képezi - tekintve, hogy Tolna megyében csak Szekszárdon működik pszichiátriai osztály - a megyében élő, 240 ezres lélekszámú populáció számára nyújtandó pszichiátriai osztályos ellátás, kivizsgálástól a különböző pszicho- , pharmaco-, szocioterápián át egészen a rehabilitációig.- Az osztály külső képe is. nagyon pozitívan változott az utóbbi időben.- Hosszú évek után 1996. nyarán végre megtörtént a festés a pszichiátriai osztályon is, de már akkor jeleztük, hogy ez önmagában nem elég, mert egy átgondolt, alapos rekonstrukcióra is szükség van. A rekonstrukció egy része idén megvalósult, Vizit az osztályon osztályunk második emelete felújításra került, a rehabilitációs részlegünkön barátságosabb, otthonosabb környezetet alakítottunk ki és erősítettük a pszichoterápiás profilt. Folytattuk a korábban már jó hatásfokkal alkalmazott és értékállónak bizonyult szo- cioterápiás formákat, a különböző csoportterápiákat, klub-foglalkozásokat, életvezetési és személyiségfejlesztő gyakorlatokat. Az időskorú betegek körében, a szintjüknek megfelelően kialakított foglalkozásokkal törekedtünk az ingerszegény környezet szellemi leépülést fokozó hatásának elkerülésére. Betegeink együttműködésével kreatív foglalkozásokat szerveztünk, valamint a könyvtár és a klub mellé megteremtettük a zene-, az olvasás- és a mozgásterápia alkalmazásának lehetőségét is. Az osztályon folyó munka kiegészítéseként szereplő pszichológiai tesztek alkalmazásának kereteit az 1999. óta már főállásban dolgozó diplomás pszichológusunk tovább bővítette, aki - az ugyancsak ekkortól alkalmazott, teológiai főiskolát végzett pedagógusunkkal együtt - a gyógyításban is igen nagy segítséget jelentett osztályunk számára. Munkatársainkat is bevonva rendszeres, minden évben újra-akkreditált továbbképzéseket szerveztünk háziorvosok számára.- Járóbetegeket is fogadnak?- Az osztályos kezelések mellett járóbeteg-ellátást is végzünk, ez a legutóbbi időkig döntően sürgősségi ellátás volt, de esetenként ez utógondozással, szükség szerint családterápiával is egybekötődött. 2000 májusától szorongásos és depressziós állapotok ellátására specializálódott szakambulanciát is működtetünk, amivel egyik régi, még a főorvosi pályázatomban leírt elképzelésem valósult meg. Elkötelezett híve vagyok a korszerű gyógyszeres kezelés melletti, azzal párhuzamosan folytatandó, pszicho-, szocio-, komplex foglalkoztatás- terápia alkalmazásának. A korszerű rehabilitációs kezelést elsősorban a jól képzett és tapasztalt segítő munkatársakra, pszichológusra, pedagógusra, pszichoter- apeutákra, szociális nővérre építve igyekezünk megvalósítani.- Az előrelépések mellett milyen fennmaradt problémákat lát?- Napjainkban a pszichiátriai szolgálatok átalakulásának tendenciái a járóbetegellátás, illetve különböző átmeneti intézmények: nappali kórház, éjjeli szanatórium, védett munkahely, védett otthon, különböző alternatív szolgálatok irányába mutatnak. Ha a fenti átmeneti intézmények hiánya, vagy elégtelen működése mellett történne ágy- szám-leépítés, akkor a kikerülő- betegek jelentős része a hajléktalanok seregét gyarapítja, vagy börtönökbe kerül, s ez komoly visszalépést, súlyosbodó társadalmi és szociális problémákat jelentene. Hasonló nehézségeket okoz, hogy a kábítószeres betegek számára indokolt hosz- szabb keze- léshez Névjegy: Dr. Rónai László (57 éves) orvos, pszichiáter, osztályvezető főorvos Szakmai végzettség:- felsőfokú matematika, fizika kurzusok után a pécsi orvostudományi egyetemen szerez diplomát 1972-ben. -1976. pszichiáter szakorvos- 1980-tól posztgraduális pszichoterápiás és pszicho-farmakoló- giai továbbképzések Munkahely, beosztások:- 1972-től dolgozik a szekszárdi megyei kórházban, - 1984-ben adjunktusi, 1992-ben főorvosi kinevezést kap, - 1995-től osztályvezető főorvos, - 2000-től megyei szakfelügyelő főorvos. Nyelvismeret: angol. Szakmai elismerések: Miniszteri Dicséret 1987, Főigazgatói Dicséret 2001. Lakás: Szekszárd. Család: felesége dr. Metzing Éva főorvos; gyerekei: László (közgazdász-jogász), Éva (orvos) Hobbi: olvasás, utazás, fotózás. szükséges tartós elhelyezés lehetőségei nem elegendőek sem megyénkben, sem regionálisan. Igaz, a járó betegek ügyében már eddig is fontos lépéseket tettünk, így pl. szoros együttműködést alakítottunk ki a szekszárdi RÉV-ambulanciával, de a kérdéskör nagyon összetett és olyan jelentős, hogy véleményünk szerint annak regionális keretekben való mielőbbi megoldására kell törekednünk, összefogva a szomszédos megyékkel.- A pszichiátriai osztályon gyakran látni orvostanhallgatókat.- Osztályunk évek óta nagy gondot fordít az orvostanhallgatók gyakorlati képzésére, korábban a negyedévesek felkészítését végeztük osztályunkon, az utóbbi években a szigorló hallgatók gyakorlati képzésében veszünk részt. Jómagam az elmúlt években a Pécsi Orvostudományi Egyetem felkérésére az egyetemi záróvizsgákon vizsgabizottsági tagként működtem közre. A már említett létszámproblémák ellenére eddig is igyekeztünk, s erre törekszünk a következőkben is, hogy a közeli egyetemi klinikákkal (Pécs, Szeged) együttműködjünk, mind az oktatásban, mind a tudományos tevékenységben. Fiatal orvosaink szakmán belüli, pszichoterápiás irányú specializálódását messzemenően igyekszünktámogatni azzal is, hogy előnyt élveznek a megfelelő továbbképzésekre való eljutásban - bízva abban, hogy így a második szakvizsga letételére ösztönözzük őket. A különböző gyógyszerekkel végzett vizsgálatok, elemzések alkalmat kínálnak fiatal orvosaink számára a további tudományos tevékenységükhöz elengedhetetlenül szükséges tapasztalatszerzésre. Hasznos tapasztalatokra tettünk szert azáltal is, hogy részt vettünk a háziorvosok és pszichiáterek kooperációja a depressziós és szorongásos betegségek korszerű diagnosztikai és ellátási modelljének megvalósításában Baranya és Tolna megyében című program keretében.- További tervek?- Ha a pszichiátria irányában a következő időszakban is olyan támogató hozzáállás mutatkozik a kórház vezetése részéről, mint amely az utóbbi két év során volt tapasztalható, akkor bízhatunk abban, hogy a lakossági igény kielégítése, s az osztály jövője szempontjából egyaránt fontos további infrastrukturális fejlesztések - mind az aktív, mind a rehabilitációs részlegeinken - szintén megvalósulnak. F. KOVÁTS Csoportterápia Szakambulanciák A pszichiátriai osztályon ambuláns ellátás is történik, mely a 2000. év közepéig döntően krízisintervenció volt. 2000-ben további speciális profilú szolgáltatást, a szorongásos és depressziós állapotok ellátására specializálódott szak- ambulanciát indítottunk. Rendelés: kedd és péntek 10 órától; előjegyzés: Telefon: 74/ 501-500/169. Egyéb speciális szakrendelések, csoportfoglalkozások: a./ Funkcionális (pszichoszomatikus) gasztroenteroló- giai betegségek interdisciplináris kezelése (péntekenként 13 órától) b./ Onkológiai betegek önsegítő csoportja (keddenként 13 órától) Az osztályra felvétel történhet: a. / önkéntes kérés alapján (szabad ágyak függvényében azonnal, vagy előjegyzéssel) Telefon: 74/ 501-512 (osztályvezető főorvos); 501-500/224 (ügyeletes orvos); 501- 500/345 (női részleg); 501- 500/338 (férfi részleg), illetve b. / a beteg beleegyezése nélkül, sürgősséggel. Ez utóbbinak szigorúan betartandó feltételei vannak. Az osztály dolgozói Osztályvezető főorvos: dr. Rónai László Főnővér: Lenti Jánosné Orvosok: dr. Bakekolo Edou-ard szakorvos, dr. Czirmai Ildikó szakorvos, dr. Somogyi János szakorvos, dr. Szabó Zoltán szakorvos, dr. Telegdy Gabriella osztályos orvos Diplomás segítő munkatársak: Sörös Ildikó pszichológus, György Viktória pedagógus Szociális nővér: Schweigert Istvánná Gyógyfoglalkoztató szakasszisztensek: Bálványossy Endrén-é, Mészáros Rozália,Térj ék Mi-hályné Adminisztrátorok: Teleky Éva, Gaszler Sándorné Gazdasági nővérek: Nagy La- josné, Mészáros Kinga Szakdolgozók: Berta Katalin, Csanálosi Katalin, Dálnoki Csilla, Eszenyi Beáta, Ezer Dalida, Fenyő Anikó, Forster Tamás, Gonda Erika, Gulyás Gabriella, Hámori Ildikó, Hollendus Józsefné főnővér helyettes, Kovács Elvira, Kozma Krisztina, Lászlóné Hídvégi Iringó, Módos Istvánná, Nagy Zoltánná, Nichter Antal, Nyíregyházi Lászlóné, Rácz Károly, Simovics Nárcisz, So- mogyiné Lajkovics Margit, Szabó Viktória, Szendiné Bach Margit, Szíjártó Anikó, Tesényi Timea, Venter Jánosné Ápolási asszisztensek: Bogdán Róbert, Csöndes János, Deme Szilvia, Fejesné Molnár Éva, Kővári Gábor, Mester Győzőné, Takács Zsolt,Tóthné Fekete Rita ■ Mentálhigiénés részleg A pszichiátriai osztályon 2000-ben a már régóta tervezett mentálhigiénés részleg adminisztratív leválasztása megtörtént, s a megfelelő infrastruktúra fokozatos kialakítása folyamatban van. A részlegen döntően a szorongásos és depressziós állapotok vonatkozásában, de egyéb esetekben is a korszerű gyógyszeres kezelés mellett - a lakosság ilyen irányú kifejezett igényére is tekintettel - egyre inkább a pszichoterápiás profil válik dominánssá, a diagnosztikus és terápiás munkát egyaránt segítő, állapotfelmérő és követő pszichológiai tesztek alkalmazásával, szupportív-, kognitív-, behavior- terápiával, asszertív-, autogén tréninggel, kreatív-, mozgás- és csoportterápiákkal. Erre a részlegre - szabad ágykapacitás hiányában - előjegyzést követően tudják felvenni az önként jelentkező betegeket. Előjegyzés kérhető: a megye mentálhigiénés gondozóiban /Bonyhád, Dombóvár, Paks, Szekszárd I., II., Tamási/, ill. szakambulanciánkon, valamint közvetlenül osztályunkon. Az oldal a Tolna Megyei Önkormányzat Kórházának támogatásával készült. Oldalszerkesztő: F. Kováts Éva, a fotókat Bakó Jenő készítette TOLNA MEGYEI KÓRHÁZA A pszichiátriai osztály rövid története 1801-ben felépült az a Ferenc ispotálynak nevezett 12 ágyas intézmény Szekszárdon, mely megvetette egy állandó kórháznak az alapját. Arra vonatkozó utalást, hogy a kezdeti időszaktól ápolnak ebben a „koródában” elmebetegeket, már 1805-ből találunk. Dr. Mosetig András kórházvezető főorvos már ekkor kéri, hogy “az elmebetegek külön szobát kaphassanak”. A kórházat 1826-ban, egy tágas udvar, kápolna, két betegszoba, egy konyha, valamint a tébolyodottak háza” képezi, s ez utóbbi feloszttatik a „gyámolóné” számára kialakított lakrészre, illetve az elmebetegek részére kialakított négy fűtetlen(l) kamraszerű helyiségre. A kórházhoz kapcsolódó „őrültek házának” felépítését 1839-ben határozták el. Ennek tervezésével és a költségvetés elkészítésével a kórház akkori igazgató-főorvosát Tormay (Krenmüller) Károly főorvost bízták meg, aki építészi talentummal is bírt. Az 1841-1842-es bővítéssel a szekszárdi kórház emeletes épület lett, az elme részleget az egyemeletes épület földszintjének déli részére helyezték, ahol - dr. Tanárky Árpád főorvos későbbi leírása szerint - „azon helyiséget mely később gondnoki iroda lett, a tébolyda foglalta el, itt volt 3 cella, melynek ajtói egy közös folyosóra nyíltak, továbbá egy fürdő és egy öltöző szoba.” A jelentős bővítés ellenére az 1842-ben épített emeletes résszel együtt is a kórház újra szűknek bizonyult. Ezen úgy igyekeztek segíteni, hogy 1857. évben a kórház udvarában építettek egy hat kis szobából és egy folyosóból álló külön épületet, az ún. „őrüldét”. Az ebben lévő egészségtelen, szűk, nyirkos helyiségekben helyezték el az elmebetegeket - a főépületben így felszabaduló helyiségeket pedig kórteremmé alakították át a'bujakóros betegek számára. Ez sem oldotta meg a problémákat, s további bővítésre is szükség volt, melyet déli irányban végeztek 1872-ben, aminek eredményeként a régi kórház főépületének utcára néző frontja elérte a ma is látható méretét. Az „őrülde”, azaz „az udvar déli részén álló rozzant tébolydái épület azonban továbbra is megmaradt” - írja dr. Gájási Lajos kórházigazgató-főorvos. 1885-ben 22 ágyas új elmepavilon épült, de ez már elkészültekor szűknek bizonyult. A kórház, s ezen belül az elmerészleg addigi történetének legnagyobb fejlesztése annak köszönhető, hogy dr. Tauffer Vilmos egyetemi tanár 1891-ben Szekszárdon járva a kórházat egy bábaképző céljára alkalmasnak találta, a leküldött szakértők kedvezően nyilatkoztak nemcsak a bábaképző felállításáról, hanem egy nagyobb szabású kórház- bővítésről is, ha ezáltal az elmebetegek osztályát is 100 ágyra emelik. A kórház új épületeit 1896. november 8-án avatták fel, 150 elmeágyat helyeztek el, a kor viszonyai között valóban egy korszerű kórházi elmebeteg osztály jött létre, melynek dr. Sztanó Sándor főorvos lett a vezetője. A második világháborúig terjedő időszakra a pszichiátriai terápiának, ezen belül is különösképpen a gyógyszeres kezelésnek csupán igen szerény lehetőségei voltak jellemzők. Dr. Sztanó Sándor 1938-ban ment nyugdíjba, utóda néhány évig dr. Pirót Endre főorvos volt, majd 1942-ben dr. Szepesi János főorvos vette át az osztály vezetését. Komoly fejlődést jelentett a pszichiátriai betegellátásban 1965-ben a felnőttideggondozó, 1969-ben pedig a gyermek-ideggondozó megszervezése. Szepesi főorvost dr. Nagy Tibor főorvos követte 1971-től, ekkor a 271 ágyas osztály betegeiből a központi osztályon 181, a palánki részlegen 70, s a kakasdi családi ápolási telepen 66 beteg volt. Ezt megelőzően a többi családi ápolási telepek megszűntek. Nagy főorvos átszervezést hajtott végre, az emeleten létrejön a neurózis részleg, ahol - akkori terminológiával - az ún. „kis pszichiátria” körébe tartozó betegek kezelésére nyílik mód. Az alkoholgondozót 1975-ben szervezték meg, ugyan ebben az évben kezdte meg működését a Palánkon megépült, földszintes, egy központi blokkból és hat pavilonból álló, 300 ágyas rehabilitációs foglalkoztató, mely viszonylag rövid idő alatt önálló osztállyá lett. Az elavult, 80 éves központi osztályt 1976-ban lebontották, a betegeket áthelyezték az újonnan épült három- szintes épületben kialakított, 144 ágyas pszichiátriai osztályra. Technikai okok miatt a központi pszichiátriai osztály 1978. novembertől 1979. márciusig a palánki 300 ágyas foglalkoztató két pavilonjába volt kénytelen költözni. Nagy Tibor főorvos váratlanul bekövetkezett halála után 1980-ban ideiglenesen dr. Csanaky Artúr ideg- gyógyász főorvost bízták meg az osztályvezetői teendők ellátásával, majd 1981-ben dr. Pisztora Ferenc került az osztály élére, aki a magyar pszichiátria jeles egyéniségei közé tartozik. Tevékenysége a pszichiátriai osztályokat sújtó restriktiv intézkedések időszakára esik, így érthető, hogy minden erőfeszítése hiábavaló volt, hogy az osztály ágyszámát és orvos-létszámát megőrizze. Nyugdíjba vonulása után 1995-ben utóda dr. Rónai László főorvos lett. (46672) * k 4 i 4
