Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-12 / 161. szám

I 2002. Július 12., Péntek MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét PÁL ÁGNES Sárga lámpa és dudaszó Egy alsóbbrendű és egy főútvonal kereszteződésénél napok óta festik az utat. Sárgán villog a rendőrlámpa. Most nem piros jelzés parancsol álljt az autósoknak, hanem a stop tábla. Nagy a forga­lom a fővárost a déli határszéllel összekötő, nem túl korszerű úton. Kamionok és autócsodák repesztenek, idősebb gépkocsik igyekez­nek utánuk. Akik szeretnének bekerülni a kígyózó sorba, bizony türelmesnek kell lenniük, mert elsőbbsége annak van, aki már be­jutott. Várnak is türelmesen, akiknek ez az állapot jutott. Legtöbben. Aztán valaki megunja és tülkölni kezd. A sorban elöl álló tekint- get: mit vétettem? Indulna, de a forgalom nem engedi. A duda meg hátulról egyre fülsiketítőbben szól. Látható, hogy idegesíti az előtte állókat. Mikor végre a néhány másodpercnyi főútvonali for­galom lassulását kihasználva megindulhat az alsóbbrendű útról a konvoj, a dudáját használó autós száguldásba kezd. Az írott közlekedési szabályok mellett íratlan szokások is van­nak. Ezek szinte országonként változnak. Németországban példá­ul nem kell perceket várni a gyalogátkelők előtt, ott tudják, hogy a zebrán a gyalogosnak van elsőbbsége. Jugoszláviában nem kell csodálkozni, ha egyik autó a másik után előzi meg a mi gépko­csinkat, mégis ritkán történik baleset. Nálunk egyre inkább divat­tá válik a másikkal szembeni türelmetlenség, az éktelen dudálás, anyázás, mutogatás. Megyünk Európába? MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Mi vonzaná ide a tőkét? Valószínűleg mindenki egyetért azzal, hogy Tolna megyére ráférne még jó néhány olyan beruházás, mely megerősítené gazdaságát és növelné az életszínvonalat. Mi vonzaná ide a pénzt, a tőkét? - kérdeztük az utcán a járókelőket. Bakos Jánosné, rokkantnyugdíjas: - Különösebb tippem nincs, de az biztos, hogy szükség lenne munkahely teremtő beruházásokra. A negyvenen felüli nők szinte képtelenek elhelyezkedni... Gabányi Béla (Svájc), szociálpedagógus: - Többet kellene költe­ni az épületek tatarozására, az utakról, járdákról pedig el kellene tüntetni a hepehupákat. A szebb külcsín sokkal vonzóbb lenne a be- • ruházok számára is. Kiss György, pénzügyi tanácsadó: - Lehetővé kellene tenni, hogy a tőke minél gyorsabban idetaláljon. Ebben a közlekedés fejlesztése segíthetne, a munkaerővel, szorgalommal nincs gond. Máté István, kereskedelmi mérnök: - Adókedvezmény, jó piac biztosítása, és ne feledkezzünk meg a céltudatos marketing munká- ról. Ez utóbbi sem ártana a megyének. _________________________■ El őző kérdésünk: Szokott-e járni egészségügyi szűrő- vizsgálatokra? Sajnos szava­zóink majdnem kétharmada, pontosan 63,6 %-a úgy vála­szolt, hogy nem szokott. MAI KÉRDÉSÜNK« Normális időjárásnak tekinthető-e ez a tartós kánikula? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepiUsag.hu , és SMS üzenetben: 20/454-36-64______ Lebontották a földvári vasúti hidat Az építők annak idején jó munkát végeztek fotói bakó Több órás kemény munka árán sikerült lebontani a hatos út fölött átvezető vasbe­ton vasúti hidat szerdáról csütörtökre vir­radó éjszaka. A forgalom néhány napig még egy sávon, váltakozva haladhat a fő­úton. Dunaföldvár Szerdán este nyolc órakor lezárták Dunaföldvárnál a hatos utat, az éjszaka fo­lyamán lebontották a feleslegessé vált vasúti hidat, a bontás ideje alatt a forgalmat Bölcs­kén és Madocsán át terelték el. A földvári Duna-híd tavalyi felújítása során megszün­tették a vasúti forgalmat a hídon, felszedték a síneket. Az egykori vasúti töltésen épül a várost elkerülő tehermentesítő út, amely Dunaföldvártól délre csatlakozik majd a ha­tos főútra. A vasút megszűnésével felesle­gessé vált a hatos út fölött, a 89. és 90. kilo­méterszelvények között átvezető egyik vas­úti híd a kettő közül. (A másikon továbbra is vasúti forgalom folyik Paks és Dunaújváros között.) Az 1950-ben épült monolit vasbe­ton szerkezetű híddal hajnali negyed há­romra birkózott meg két hatalmas hidrauli­kus gép, a bontás folyamán látható volt, hogy az építők annak idején igen alapos, jó színvonalú munkát végeztek. Csütörtök reg­gel hat órára fél pályát átadtak a forgalom­nak, az utómunkálatok, a bontási törmelék eltakarítása miatt hétfő délután 4 óráig fél­pályás útlezárás lesz jelzőőrös irányítással, ezért torlódások várhatóak. Rákosi Kevés a vállalkozó Tolnában Somoggyal együtt sereghajtók vagyunk Az ezer lakosra jutó vállalkozásszám alapján - a Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint - Tolna megye továbbra is jó közepes helyet foglal el az országban, ám a Dunántúlon So­mogy mellett Tolna a sereghajtó. Tolna megye Tolnában 2002. március 31-én összesen 23.793 vállalkozást tar­tottak nyilván, amelyből a tényle­gesen működők száma 17.395 volt. Megyénkben a vállalkozásokon belül a társas vállalkozások mint­egy egyharmados arányban voltak képviselve, míg az egyéniek része­sedése kétharmadot tett ki. A társas vállalkozásoknál a két legnépszerűbb vállalkozási forma - az országos tendenciákhoz ha­sonlóan - megyénkben is a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság. A társas vállalkozások profilját tekintve a cégeknek csak­nem fele a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, bérbeadás, gazdasági szolgáltatás ágakban te­vékenykedett. A vállalkozások nagyságát jól mutatja, hogy - a megfigyelt körben - a cégek 82 százaléka dolgozott 1-9 fővel. Az egyéni vállalkozók több mint fele főfoglalkozásúként, bő negyede mellékfoglalkozásúként és 15 szá­zalékuk nyugdíjasként tevékeny­kedett. Amíg a főfoglalkozású és nyugdíjas vállalkozók megyénk­ben főként a kereskedelem, javítás gazdasági ágat preferálták, addig a mellékfoglalkozásúak az ingatlan­ügyletek, bérbeadást részesítették előnyben. Ugyanakkor a termelő­ágaknál a főfoglalkozásúak in­kább az építőiparban és a feldol­gozóiparban működtek, míg a mellékfoglalkozásúak és nyugdí­jasok a mezőgazdaságban. Miért lehet az oka, hogy ilyen alacsony a vállalkozási kedv, ke­vés a külföldi beruházó Tolnában, kérdeztük a vállalkozókat tömörí­tő megyei szervezetek vezetőit és országgyűlési képviselőket.- Több oka is van annak, hogy a külföldi beruházóknak nem Tolna a potenciális célpontja, vélekedett dr. Fischer Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnö­ke. - Az első és a legfontosabb, hogy az infrastruktúra továbbra sem javult, a 6-os főközlekedési utat nem fejlesztették, az úttest nem megfelelő nagyobb ipari fuva­rozás lebonyolítására. Mivel a köz­lekedés nehézkes, lassú, a külföldi tőke inkább a nyugati országrész­be orientálódik. A másik probléma a szakképzett munkaerő hiánya. Hiába magas nálunk a munkanél­küliség, mégis kevés például a gé­pipari szakember, ezért a beruhá­zók olyan területeket keresnek, ahol az üyen fajta tevékenységnek hagyományai vannak, az Alföldre, sőt újabban Romániába és Bulgári­ába mennek. Az is nagy hátrány, hogy a Tolna megyei városok több­ségében nem sikerült ipari parkot létrehozni. Ehhez járul még a meg­felelő koordináció hiánya a keres­kedelem és a vendéglátás terüle­tén. Azt hiszem, ezek a tényezők együtt eléggé hátráltatják a tőke ideáramlását.- Nagy probléma, hogy nem rendelkezik a megye olyan komp­lex ajánlattal - szabad ipari terület, szakképzett munkaerő, stb. - , ami ide csábítaná a beruházókat, ami vonzóvá tenné a térséget. Szekszárd az egyetlen olyan me­gyeszékhely az országban, ahol nincs ténylegesen működő ipari park. Kezdeményezés volt rá, de a minimális nagyság, a 10 hektár he­lyett csak 3,6 hektár „jött össze”. Ezzel nem lehet mit kezdeni, mondta Illés Tamás, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei ügyvezető társelnöke, hozzá fűzve, hogy szerinte az is gond, hogy nincs hatékonyan mű­ködő tolnai politikus lobbi.- A meglévő erőforrásokra, a megye kuriózumaira, a természeti környezetre, kultúrára, borra, paprikára, dinnyére, gyógynövény termesztésre és a turizmusra kel­lene koncentrálni, egységes pro­jektet kidolgozni, azt konzekven­sen végigvinni és erre alapozva fej­leszteni az infrastruktúrát. Mind­ezt a régióval összehangolva, kö­zös stratégiát kialakítva, mondta Halmai Gábomé országgyűlési képviselő.- Tolna megyében sajnos nem csak a vállalkozói környezet rosz- szabb az országos átlagnál, ha­nem a vállalkozói kedvvel is prob­lémák vannak, még az „ingyen pénzek” iránt sincs kellő érdeklő­dés. Megdöbbentő volt számom­ra, hogy a Széchenyi Terv pályáza­toknál is a sor végén álltunk a be­adott pályázatok számát tekintve, mondta dr. Braun Márton ország- gyűlési képviselő. ________f. kováts Ká nikula, kiszáradó tavak... Az alsónánai horgásztó fotói bakó Alsónána Némi túlzással elvisel­hetetlen, de hát azért ki lehet bírni ezt a pár hetet ilyen időben. Persze ha egy horgásztó, vagy bármely más vízfelület elfogy, akkor bizony baj van. Egy-egy kisebb vízfelület esetében ez gyakran előfordul. A Balatonból már évek óta hiányzik jó pár deciméternyi víz. Bizakodnak, mi mást tehet­nének az ott élők és az oda láto­gatók. Képünkön: az alsónánai horgásztónál is jól megfigyel­hető a vízfogyás. Várjunk nyu­godtan, előbb-utóbb esik, mindig is így volt. ___________*■ Há romszáz foltvarró Szekszárdon * Országos kiállítás és találkozó, ahol téma a szőlő és a bor Szekszárd lesz a helyszíne a július 13-án kezdődő VII. Orszá­gos Foltvarró Kiállításnak. A rendezvényre több mint három­százan jelentkeztek eddig, de a szervezők - a Szekszárdkörnyéki Foltvarró Egyesület tagjai - ennél több ki­állítóra számítanak. Rendkívüli véradó nap Miszla Mint röviden már írtunk róla, rendkívüli véradó napot szervez a Magyar Vöröskereszt Tolna Megye Szervezete a Turul Fesz­tivál alkalmából július 13-án, szombaton 10-17 óráig a Miszla- Bikádpusztai kastélynál. Az első alkalommal, de ha­gyományteremtő szándékkal megrendezésre kerülő Turul fesztivál szervezői lehetőséget adtak arra, hogy a Vöröskereszt a véradást népszerűsítse, mond­ta Martin János megyei titkár. Mivel nyáron egyébként is aka­dozik a vérellátás, a szervezet örömmel vette, hogy a fesztivál helyszínén véradó napot ren­dezhetnek. A véradással párhu­zamosan a fesztivál résztvevői egészségügyi kontrollvizsgála- ton is részt vehetnek. ■ Szekszárd Július 13-án, szombaton, délelőtt 11 órakor nyílik meg hivatalosan a „Szőlő és bor” elnevezésű VII. Országos Foltvarró Kiállítás. A rendezvény helyszíne a Művé­szetek Háza, valamint a Babits Mihály művelődési ház lesz, tájé­koztatta lapunkat Acélosné Soly­már Magdolna, a Szekszárd Kör­nyéki Foltvarró Egyesület elnöke. A foltvarrás, mely hajdan Ameri­kából, kényszer szülte megoldás­ként indult, mára már meghódí­totta a világot. Magyarországon is újabb és újabb csoportok alakulnak ma is, így vannak, akik apróbb haszná­lati tárgyakat (tornazsák, edény­fogó, kis terítő, falikép, stb.) ké­szítenek, vannak akik már na­gyobb munkára is vállalkoznak és vannak, nem is kevesen, akik művészi színvonalon művelik a foltvarrást. Az országos kiállítás helyszíne évről évre változik, tavaly például Pécsen rendezték meg. A Szek­szárd Környéki Foltvarró Egyesü­letnek, mely az idei országos kiál­lítást szervezi, 26 tagja van, mind hölgy, mondta Acélosné Solymár Magdolna. Akad ezen a területen is egy-egy férfi, aki nagyon szép munkákat készített, de ez sajnos nem jellemző. Az idei országos kiállítás témá­ja a szőlő és a bor, ez egyben tisz­telgés Szekszárd, mint a történel­mi borvidék központja előtt. Ed­dig 130 munka érkezett a 6 kate­góriában meghirdetett pályázat­ra. A kiállított műveket augusztus 4-ig lehet megtekinteni a Művé­szetek Házában, ami viszont nem fért el itt, azt két napig (13-án és 14-én) a művelődési ház Már­ványtermében lehet megnézni. Á szervezők remélik, hogy a sok épülő borházba, borospin­cékbe is kerül majd ezekből a szép munkákból. MAUTHNER 1 ) Acélosné Solymár Magdolna az egyik kiállított terítővei fotó: bakó jenö

Next

/
Oldalképek
Tartalom