Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-10 / 159. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Július 10., szerda |p RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. július 9.) Borsodchem 5180 Ft 8 Egis 13905 Ft 8 Matáv 830 Ft 8 Mól 4 770 Ft 8 OTP 2100 Ft 8 Richter 14 685 Ft 8 TVK 3 750 Ft 8 Zalakerámia 1425 Ft 8 BUX: 7532,84-0,89% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 3-9-IG AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 393,81 Cseh korona 8,66 Euró 252,38 Japán jen (100) 215,14 Lengyel zloty 60,38 Svájci frank 171,61 Szlovák korona 5,69 USA-dollár 255,24 ________Hírek________ PR IVÁT ÜGYFÉL. A Kereske delmi és Hitelbank privát banki üzletága 75 ügyfelet és 5 milli­árd forintos kezelt vagyont ért el működésének első negyedév­ében. Az ügyfelek személyen­ként 50 millió forintnál na­gyobb vagyont bíznak a pénz­intézetre. Az év végére a privát banki üzletág 250 ügyfélre szá­mít. A 75 ügyfél közel 90 száza­léka 500 és 2-3 milliárd forint­nyi árbevételű vállalat tulajdo­nosa, vagy résztulajdonosa, mti PHARE-PROGRAM. Az EU jó váhagyta a 2000. évi PHARE- program gazdasági és szociális kohézió erősítése fejezetén be­lül három projektre benyújtott pályázatokat, így ezek megva-' lósítása megkezdődhet. A PHA­RE 32 millió eurós támogatásá­val, a magyar társfinanszírozás­sal és az önerővel összességé­ben 16 milliárd forint értékű fej­lesztés valósul meg az észak­magyarországi, az észak-alföldi és a dél-alföldi régiókban, mti PRIVATIZÁLTÁK. Lezárult a Hungaropharma Gyógyszer­nagykereskedelmi Rt. 50 száza­lék plusz egy szavazatot bizto­sító részvénycsomagjának érté­kesítésére meghirdetett privati­zációs pályázat. A tranzakció eredményeképpen a Béres Be­fektetési Rt., a Richter Gedeon Rt., az Egis Rt. és a Magyar Gyógyszer Rt. alkotta konzorci­um 50 százalék plusz egy sza­vazatnyi tulajdonrészt szerzett a Hungaropharma Rt.-ben. mti ERŐS. Kedd délután ismét a dollárparitás közvetlen közelé­be erősödött az euró. Közép­európai idő szerint fél kettő után az euró egysége 99,37 dol­lárcent volt a londoni bankközi piacon, ez új kilenchavi mélypont volt a dollár szempontjából, mti PÉNZNEMROMLÁS. A koro­na erősödése miatt gyakorlati­lag megszűnt az infláció Cseh­országban, s ez erősíti a közeli további jegybanki kamatcsök­kentésbe vetett piaci meggyő­ződést. A cseh statisztikai hiva­tal szerint júniusban 0,3 száza­lékkal csökkent a fogyasztói ár­szint az előző hóról; a 12 havi infláció 1,2 százalékos volt. Májusban 0,1 százalékos havi árcsökkenést és 2,5 százalékos éves drágulást mértek, mti ■ Mégsem hoz megváltást az eva Az érintett vállalkozói kör óriási érdeklődéssel, a könyvelői, könyvvizsgálói szakma képviselői bizonyos kétkedéssel fo­gadta az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevezetésének gondolatát. Az új elképzelések a vállalkozás működésének idejétől, a foglalkoztatási formától függően már jelentősen szűkítenék az átalányadót választhatók körét. Budapest A formálódó adózási kategóriát érintő legmarkánsabb új szem-, pont, hogy csak a több - egyes el­képzelések szerint legalább há­rom - éve működő vállalkozások élhessenek a számos adminiszt­rációs tehertől mentesítő, kedve­ző kulcsokat tartalmazó lehető­séggel. Ugyancsak komoly szigo­rításnak számít, hogy a friss kor­mányzati szándék szerint kieshet a kedvezményezetti körből vala­mennyi olyan munkavállaló is, aki nem csak az adott vállalko­zással áll munkaviszonyban. Ez az új fejlemény érzékenyen érint­heti azt a több tízezerre tehető embert, akik után munkáltatójuk fizeti a biztosításokat, ugyanak­kor jövedelmük egy jelentős ré­szét vállalkozóként veszik fel. Az új kormánypártnak még a választási kampány idején kilá­tásba helyezett- tervezett adóre­formja szerint a 10 millió forint árbevétel alatti vállalkozások fi­zethetnének egyszerűsített vállal­kozói adót. A formálódó lehető­ség különösen azoknak a vállal­kozóknak az érdeklődését keltet­te fel, akik minimális költség- igénnyel működnek, így évről év­re gondot jelent számukra az el­számolható kiadások biztosítása. Az egyszerűsített vállalkozói adó tervezett kulcsa egységesen 15 százalékos. Ilyen módon azok­nak a vállalkozásoknak, amelyek egyáltalán nem tudnak költséget elszámolni, árbevételük 15 száza­lékát kellene befizetniük. Egyes számítások szerint ez már azok­nak a vállalkozóknak is jelentős megtakarítást eredményez, akik 1 millió forint éves jövedelmet tudnak felmutatni. Míg a jelenle­gi adózási rendszerben az ő éves terhük 166 ezer forint körül ala­kul, addig az egyszerűsített vál­lalkozói adózással 150 ezer forin­tot kellene csak fizetniük. Az en­nél nagyobb, megközelítőleg átla­gos jövedelmet realizálók eseté­ben pedig a most fizetendő adó felétől mentesülhetne a vállalko­zó az átalányadózással. A kilátásba helyezett, az érin­tettek körét szűkítő intézkedések kiváltásához minden bizonnyal hozzájárultak a könyvvizsgálói, könyvszakértői szakmának az új­donsággal kapcsolatos prognózi­sai, amelyek szerint az eva beve­zetése kezelhetetlen átalakulási folyamatot indíthat el a hazai vállalkozások körében. A remélt adókönnyítés érdekében ugyanis feltételezhetően számos nagyobb árbevételű cég alakítaná át szer­vezeti formáját a 10 milliós ár­bevételi határon belül maradó ki­sebb egységekre. Ezt a folyamatot előzheti meg az előírt többéves működés. • Az egyszerűsített vállalkozói adó nem lesz paradicsom azok­nak sem, akik abban reményked­tek, hogy az általános forgalmi adón juthatnak extra jövedelem­hez. A legújabb elképzelések sze­rint ugyanis az átalányadót vá­lasztók alanyi adómentességet kapnak, ami azt jelenti, hogy ugyan befizetniük nem kell, de nem is igényelhetnek vissza áfát. Míg az első körben úgy tűnt, hogy félmilliónál is több vállalko­zást érinthet az eva, a már most kilátásba helyezett szűkítésekkel jelentős mértékben csökkenhet a kedvezményezettek köre. KASZÁS ENDRE Kevés lehet a hazai burgonya A hosszan tartó szárazság miatt a rövidebb te­nyészidejű burgonyafajtáknál kevesebb lesz az idei termés. Adamovics Péter, az Országos Burgonya Terméktanács alelnöke szerint a hosszabb tenyészidejű fajták még nem adták meg magukat, ám sürgősen csapadékra volna szükség. Kaposvár Hozzátette; amúgy is rosszak az ágazat kilátásai, a szakemberek jogosan félnek attól, hogy hama­rosan burgonyaimportra kényszerül az ország.- A vetésterület évről évre kisebb, néhány éve még 50-60 ezer hektáron termeltek burgonyát, ta­valy ez 35 ezerre, az idén 30 ezerre csökkent - mondta Adamovics. - Az egy főre eső burgonya­fogyasztás hatvan kiló, bár ebben a chipsek és a mélyhűtött termékek is benne vannak. Félő, hogy nem tudjuk megtermelni a hazai ellátáshoz szük­séges 600 ezer tonnát. A felvásárlási ár ugyanis nem ismeri el a ráfordítás költségeit; Csongrád- ban 12 forintot kínálnak az újburgonyáért, ami katasztrofális, ugyanis 25 forint alatt még egy jól termelő gazdaság sem tudja előállítani. Az értéke­sítési nehézségek miatt a termelők abbahagyják a termelést, vagy „előremenekülnek” - mondta az alelnök. Hazánk talaj- és éghajlati adottságai sok he­lyütt tennék lehetővé a burgonyatermelést, de ma még kevesen rendelkeznek a szükséges technikai háttérrel, hazánkban a kézi műveléstől a legmo­dernebb nyugat-európai technikákig minden módszer használatos. Óriási kérdés az öntözhető- ség, ennek különös jelentősége van az idén, ami­kor aszály sújtja az ágazatot, de ugyanilyen fontos a tárolókapacitás is. Hiába termel valaki magas színvonalon, ha novemberben már el kell adni az áruját, mert nem tudja tárolni. Kilónként 12 forintért nem éri meg fotó: varga györgy Ha emellett a megfelelő technológia rendelke­zésre áll, jó minőségű burgonyával jelenhet meg a piacon a termelő, amely elsősorban belföldi ér­tékesítést jelent. Ám tavaly Európa-szerte termés­hiány volt, így először fordult elő, hogy Lengyel- ország tőlünk akart burgonyát vásárolni. Adamovics azt mondta: a fogyasztó tájékozat­lan, időnként olyan fajtát keres, amelyet már nem termesztenek. Előnyben részesíti a piros héjút, pedig a sárga fajta beltartalom-értékei gyakran jobbak. Kevéssé ismert, hogy a burgonya talán egyetlen táplálékunk, amely bármilyen betegség esetén fogyasztható, és túlzott fogyasztása sem okoz káros elváltozásokat. A vásárlók ma már a főzési típusnak megfelelően más-más étkezési célú burgonyafajtát választhatnak, varga andrea Több közbeszerzési eljárás A közbeszerzési eljárások első félévi adatai növekvő forga­lomról és átláthatóbb folyamatokról tanúskodnak. Ha a ten­denciák nem változnak, akkor az idei évben 800 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárás valósulhat meg. Budapest Az első félévben 2205 közbeszer­zési eljárás fejeződött be, ami a darabszám szerint egyhatodával meghaladja a tavaly első félévit, a beszerzések értéke 366 milliárd forint, ami 35,3 százalékos növe­kedést jelez. Ez részint a válasz­tási időszak folyamataival, költe­kezéseivel magyarázható mondta Tunyogi László, a Ma­gyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezető igazgatója. A szakem­ber azt is a kedvező változások között említette, hogy az ered­ménytelen közbeszerzési eljárá­sok száma 12 százalékról 11 szá­zalékra mérséklődött. Ajánlatot 833 szervezet kért, átlagosán 440 millió forint ösz- szegben. Az értéket tekintve a költségvetési szervek a teljes ösz- szeg 34 százalékára kértek aján­latot, míg az önkormányzatok és intézményeik aránya 25 száza­lék. A legtöbb közbeszerzési eljá­rást a HM Beszerzési és Biztonsá­gi Beruházási Hivatal, a Magyar Turizmus Rt., valamint a buda­pesti főpolgármesteri hivatal kér­te, az ajánlatkérés értéke alapján az MKGI (Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igaz­gatósága) az első, amelyet a Ma­gyar Posta, majd a MÁV követ. Közbeszerzési tendert 1792 pályázó nyert, átlagosan 204 mil­lió forint értékben. A legtöbb eljárást a B. Braun Medical Kft., a Johnson and Johnson Kft és a Siemens Rt. nyerte. Érték alapján a Siemens volt a vezető 16,2 milliárd forint­tal, e céget a Hérosz Építőipari Rt. és a Mól követte 8,4 illetve 7,5 milliárd forintos értékű tenderei­vel. A legnagyobb beruházásra szóló megbízást a Siemens sze­rezte meg az első félévben, a Ma­gyar Posta országos postai feldol­gozó központjának 9,5 milliárd forint értékű komplett megvalósí­tására. Tunyogi úgy véli, ha a tenden­ciák nem változnak, akkor az idei évben 800 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárás tekinthető reálisnak. Amennyiben a Magyar Fejlesztési Bank a közbeszerzés hatálya alá kerül, ez jelentősen növekedhet, de a növekmény va­lószínűleg 2003-tól válik érzékel­hetővé. DÓCZY LÁSZLÓ Nyílhat az uniós pénzeszsák Budapest Októberig befejeződik a Sa- pard Hivatal akkreditációja, így a jövő év februárja helyett már idén októbertől megkez­dődhet az uniós támogatások folyósítása - jelentette be Szanyi Tibor, a földművelés- ügyi tárca államtitkára. A Sapard a mezőgazdaság és vi­dékfejlesztés tervszerű finanszí­rozásához nyújt segítséget. Az előcsatlakozási támogatásnak kettős célja van, egyrészt anyagi segítséget nyújt a tagjelölt ország­nak az uniós jogrend átvételére, másrészt évi 38 millió euróval já­rul hozzá a fenntartható mező- gazdaság és vidékfejlesztés ki­adásaihoz. Magyarországon 2000 óta évente 10 milliárd forint brüsszeli és ennek 25 százalékát kitevő nemzeti - költségvetési - forrást hívhatnának le a gazdál­kodók, amennyiben időben létre­jött volna az ehhez szükséges ki­fizető szervezet: a Sapard Hivatal. Ha a termelők a csatlakozás előtti időben nem sajátítják el az uniós követelményeket, akkor vesztesei lehetnek a bővítésnek. Az Európai Unió csak akkor haj­landó a közös agrárkasszából milliárdokat áldozni, ha ponto­san tudja hogy azt az adott országban mire költik. A hét magyarországi régióból csak a vidéki térségnek minősü­lök pályázhatnak agrárstruktúra- és vidékfejlesztési támogatásra. A pályázatokat a nyár végén írják ki. Az agrártárca képviselői sze­rint a Sapard Hivatal akkreditá­ciója októberre befejeződhet. így még az idén megnyílik a pályá­zók előtt a 2000. évi 10 milliárd forintos keret, jövő év februártól pedig hozzáférhetővé válik a 2001-es, májustól pedig a 2002- es támogatás. _______ europress Át alakult a tőzsde Budapest A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaságot június 30-ával jegyezték be, vezér- igazgatóvá Horváth Zsoltot választották. A BÉT az igazgatóság elnökének Jaksity Györgyöt választotta meg. Az első igazgatósági ülésen hagy­ták jóvá a BÉT Rt. szabályzatait is. Á szabályzatalkotási munka igen hosszú és körültekintő szak­mai együttműködés eredménye. A szabályzatok végleges tartal­mának és szövegezésének kiala­kítására számos - a Felügyelettel, a tőzsdetagok és tőzsdei kibocsá­tók képviselőivel folytatott - szakmai egyeztetést követően ke­rült sor. Az igazgatóság által elfo­gadott szabályzatok a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet­ének jóváhagyása után léphetnek hatályba. A Budapesti Értéktőzsde Rész­vénytársaság Igazgatósága a név­re szóló részvénnyel rendelkező részvényesekről részvényköny­vet köteles vezetni. Az Igazgató­ság felkérte a vezérigazgatót, hogy a Társaság részvénykönyv vezetéséről kezdjen tárgyaláso­kat a Keler Rt.-vel és az erre vo­natkozó szerződést a lehető leg­rövidebb időn belül kösse meg. A BÉT Rt. tagja lett a háromka­marás Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak, amely jog­utódja a 12 éve működő két­kamarás Tőzsdei Választottbíró­ságnak. A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Igazgatósága kijelölte Áldott Zoltán igazgatósá- gi tagot. ____________________■ Ve gyes az ipari teljesítmény Budapest Az ipari termelés májusban 0,6 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, az előző év azonos időszakához viszo­nyítva pedig 0,7 százalékkal csökkent a KSH előzetes ada­tai szerint. A nem korrigált indexek - ame­lyek figyelmen kívül hagyják a szezonális hatásokat, és azt sem veszik figyelembe, hogy az adott hónapban hány munkanap volt - az év első öt hónapjában az ipari termelés 0,5 százalékos bővülé­sét, májusban pedig az előző év azonos időszakához mérve an­nak 2,7 százalékos csökkenését jelzik. Összehasonlításképp: áp­rilisban 2,6 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest az ipa­ri produktum, tavaly májusban pedig 8,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Gazdaságkutatók szerint az ipari termelés az év eddigi részé­ben gyengén alakult, és jó ered­ménynek számít, ha a tavalyi - 4,1 százalékos - növekedést meg­ismétli. Jelentősebb bővülésre az export gyorsabb növekedése ese­tén számíthatnánk, ám a kivitel dinamikája a prognózisok sze­rint a tavalyinál alacsonyabb lesz. (Jelenleg a belföldi fogyasz­tás bővülése adja a gazdasági nö­vekedés fő hatóerejét, ugyanak­kor az export növekedési üteme visszaesett.) A GKI prognózisa 3, míg az Ecostaté 3,3-3,7 százalékos bő­VÜléSt jÓSOlt. _________ EUROPRESS Cí mkézik a génkezelteket Budapest A vásárlónak joga van tudni, hogy mit fogyaszt. Az Európai Parlament döntése értelmé­ben megkülönböztető jelzés­sel kell ellátni azon élelmi­szereket, amelyekben a gén­kezelt összetevők aránya meghaladja a fél százalékot. Az Európai Parlament július 3-ai ülésén a fogyasztók szempontjá­ból kedvezően szavazott a gén­módosításokról, ületve azok nyo­mon követhetőségéről. A képvise­lők az Európai Bizottság javaslatát tárgyalták a géntechnológiával módosított élőlényekből készült élelmiszerek címkézése ügyében. A még nem végleges döntés sze­rint a jövőben Európában címkéz­ni kell a géntechnológiával módo­sított élőlényekből készült élelmi­szereket A küszöböt 0,5 százalék­ban állapították meg. Ez azt jelen­ti, hogy azokat az élelmiszereket kell megkülönböztetett jelzéssel ellátni, amelyekben a génkezelt összetevők aránya meghaladja a fél százalékot. Az Országos Fogyasztóvédel­mi Egyesület (OFE) egyetért az Európai Parlament döntésével. Ma Magyarországon csupán egy százalék felett kell feltüntetni a génmódosított élelmiszer-alkotó­részeket, de a jogharmonizáció keretében azonban nyilván az új határértéket is gyorsan át kell venni. Az egyesület szakértői szerint a fogyasztónak joga van tudni, hogy pontosan mit eszik, mert e nélkül nincs választási lehetősége. Az OFE tavalyi e témakörben végzett felmérése szerint a hazai fogyasztók 82 százaléka tartja fontosnak, hogy az élelmiszere­ken fel legyen tüntetve, ha gén­manipulált vagy ilyen alkotórészt tartalmaz. - újvári -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom