Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-08 / 132. szám

Tolnai Népújság 2002. Június 8., Szombat Hétvégi Magazin 9. OLDAL Vonzóvá teszik a vizeket A vendégek megnyeréséhez a szolgáltatásokat kell javítani A strandokon, vízpartokon való pihenést is vonzóvá kell tenni a szolgáltatónak, ha azt akarják, hogy ne veszítsék el vendégkörüket. Legnagyobb tavunkon, a Balatonon ez nefti is olyan könnyű feladat. A strandfürdők látszólag könnyebb helyzetben vannak: egyszerűen csinálni kell valami olyat, ami gyer­meknek, felnőttnek élményt nyújt. fotó: gál gábor _____________TOLNA MEGYEI ANEKPOTATÁR 116.____________ Sz álka keszekusza múltja Nem tudjuk, élt-e valójában Zaka vagy Száka, a mesebeli püspök, akiről a jeles község a nevét kap­ta, de valószínűbb, hogy a hon­foglalás kori Szák nemzetséget rejti a már 1015-ben létezett elne­vezés. Az újabb birtokosok közül kiemelkedik a herceg Montenuovo-család, amely ha­zánk egykori területén hatalmas erdőségeket mondhatott magáé­nak. A XIX. század előtt még a név sem fordul elő, ami nem vé­letlen. Történt ugyanis, hogy a Napóleontól több éve külön élő Mária Lujza föltűnően gömbö- lyödni kezdett, noha Bonaparté­val nem is levelezett. Mit volt mit tenni, Ferenc császár szelíden tu­datta birodalma nemeseivel: aki elveszi feleségül a volt francia császárnét, nem akármilyen juta­lomra számíthat. A nyilvánvaló szégyen miatt sokáig nem akadt jelentkező, mígnem egy Dél-Ti- rolban élő nemes megalkudott sorsával. Kikötés volt, hogy nevé­re kell vennie a születendő faty- tyút, amit ő meg is tett meg nem is, ugyanis Neuespergnek hívták, ami magyarul új hegyet jelent. Ezt lefordították olaszra, így lett Montenuovo, s persze több tíz­ezer hold erdőbirtok ura... A németek, rácok, magyarok és zsidók által vegyesen lakott falu békésen élte hétköznapjait, legföl­jebb helyi szenzációt jelentett egy- egy nevezetes eset. Ilyen volt 1900. április 3-án az, amikor két lelemé­nyes szerb legény két német le­gény ellen bosszút esküdött, mivel azok többször jól helybenhagyták őket. Felöltöztek a csendőrőrsről lopott ruhába, ellenfeleiket ólmos- bottal üüegelték, de azok így is erősebbnek bizonyultak, ráadásul föl is jelentették őket. Egy év múlva már a tetteseket is hiába kutatták, pedig országos megdöbbenést keltett az az eset, amikor Mayer Károly főerdész lett célponttá. „A vizsgálat folya­mán megállapították, hogy a me­rénylő (a főerdész háza előtti) kő­falon állva célzott. A golyó ke­resztül ütötte az ablakot, a két ujj­nyi vastag fatáblát, s egyenesen az alvó felé röpült... A golyó azu­tán keresztül fúrta az áldozat combját, és végül mintegy három centiméternyire a falba fúródott.” Előtte már egyszer söréttel lőttek rá, s akkor „csaknem kedélyesen mondta el a történteket”, mivel egy vastagfalú vizesüvegben megakadt a sörét. Gyanakodtak, nyomoztak - főleg vadorzók után -, de a főerdész seblázába bele­halt. Hét év múlva a merénylők már nem bízták a véletlenre: di- namitot dobtak be a következő főerdész ablakán. Aztán újabb év múlva ismét, de ekkor halálos si­kerrel. Ehhez képest 1910-ben a világhírű szálkai szarvastrófea helyben alig hallatott visszhangot a hírével... dr. töttős gábor Élet és Fény: nem csak romáknak Bibliaiskola francia segítséggel Bibliaiskolát avatott az el­múlt hétvégén Gyönkön az Élet és Fény nevet viselő Pün­kösdi Hitgyülekezet. Az épü­let a gyülekezet francia tagja­inak adományából épült. A napokban több francia hittár­sával Gyönkön tartózkodik Georges Meyer a többszázezres, főleg romákat tömörítő gyüleke­zet misszióvezetője. A bibliaisko­la épületének átadása alkalmából mintegy kétszázötven hívő adott egymásnak találkozót a község­ben, ahol 1994 óta vannak tagjai a gyülekezetnek. Franciaorszá­gon kívül elsősorban a szomszé­dos országokból, illetve határain­kon belülről érkeztek hívek. Georges Meyer elmondta: az öt­ven éve alapított misszió világ­szerte negyven országban van je­len, hatszázezer hivő vallja a pünkösdi hitet, összejöveteleikre egymillióan járnak, s ötezer pásztor vezeti közösségeiket. A ■ gyülekezetekhez Európa-szerte főként a szinto cigányság tarto­zik, de mint a misszióvezető mondta, nemcsak romák tagjaik, és nem is zárkóznak el más nem­zetiségűek elől. A gyülekezet ve­zetője a keresztény egyházakkal való kapcsolatról elmondta: nem egyformán értik a Bibliát, de nem egyházellenesek. Számukra - fo­galmazott - a legfontosabb, hogy Jézus szavait kövessék, nem épí­tenek templomokat, hanem a lel­keket akarják megmenteni. A misszióval - szavai szerint - a ci­gányok megtalálták Isten igéjét. A gyönki iskolát a francia hívek adományaiból építették. Georges Meyer ezzel kapcsolatban is hangsúlyozta, a ház nyitva áll mindenki előtt. Megemlítette: megtiszteltetésnek tartja, hogy a község polgármestere jelen volt a bibliaiskola ava- tóján. Tolna megyében három helyen: Gyön­kön, Ozorán és Gyulajon van gyüleke­zet, de Kelet-Magyar- országon, Debrecen­ben is vallják a pün­kösdi gyülekezet hitét. T. F. vr*­-------;----------"T*---------­Gyülekezeti tagok az új bibliaiskola előtt. A kép jobb­szélén Georges Meyer, misszióvezető Sárközi a menyasszony és a vőlegény Civilben is szerelem fűzi egymáshoz a két fiatalt A Sárközi lakodalmat az idén július 18-án, 19-én és 20-án rendezik meg Decsen. A nagy­szabású rendezvény nagyon sok turistát vonz, mindenki ar­ra kíváncsi, milyen egy igazi lakodalom a Sárközben, mi­lyen a menyasszony ruhája, és mi a lakodalmas menü. Mi is ennek néztük utána. Decs Az idei Sárközi lakoda­lomban egy húsz éves le­ány, Csöbör Judit lesz a menyasszony, a vőlegé­nye pedig a 23 éves Acs András. Mindketten a Vadrózsa Táncegyüttes- Csöbör Judit ben táncolnak. Csöbör Judit:- Középiskolás vagyok, és 10 éve táncolok, nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy az együttesből engem választottak ki a menyasszony sze­FOTÓ: BAKÓ JENŐ repének a megformálásá­ra. Ebben biztosan a ko­rom is szerepet játszott. Andrással az életben is szerelmes pár vagyunk, immár 5 éve és együtt is lakunk. így különösen nagy öröm a számomra, hogy eljátszhatjuk a menyasszonyt, vőlegényt. Ács András:- Technikusi tanulmányaim vé­Az első Sárközi Napot 1952. augusztus 20-án rendezték meg, akkora sikerrel, hogy azóta évről évre szóba került a . folytatás, melyre csak 1968-ban került sor. Ekkor volt ugyanis az első Sárközi lakodalom. Akkor még felváltva adták a sárkö­zi települések a rendezvény két főszereplőjét, a menyasz- szonyt és a vőlegényt. A lakodalmas menü általában mindig ugyanaz: tyúkhús leves, sertéspörkölt, sültes tál, sárközi hús, aprósütemények. gén tartok, és ha­marosan progra­mozó leszek. Ju­dittal Sárpilisen la­kunk a szüleim­nél. A Sárközi la­kodalmasban nem csak az ifjú párt személyesítjük meg, hanem az én szüleim játsszák az örömanyát, örömapát is, hiszen gyermekkoruk óta ők is az együttes tagjai. Nálunk szinte mindenki táncol, annak ide­jén a nagyszüleim is. Juditék csa­ládjában ez eddig nem volt jellem­ző. Most mindketten még tanu­lunk, így a jövőben a legfontosabb­nak azt tartjuk, hogy legyen mun­kánk és fizetésünk, amiből meg­alapozhatjuk majd a jövőnket. Az esküvőt tehát még korainak tart­Miből áll az ifjú pár ruhája? A menyasszony: a fejen homlokbár­sony, a tornyosbársony és a mirtusz ko­szorú, amit András édesanyja készített el erre az alkalomra. A nyakbodor alatt van a nyakba dobó gyöngy, a vállon a cifra bársony peremes röpike, és a feke­te rojtos nagy keszkenő, illetve a bécsi rózsás keszkenő. A menyasszonyon öt alsó szoknya (5 singölt, vasalt rokolya) van, két soros pántlikás szoknya, rajta fél bodrú szíves rojtos kötő, a kézben a jegykendő, rajta a pár neve: András és Judi (a Juditot a Sárközben így becé­zik), és két szív. Lábán kapca és félre csatos cipő. A vőlegény ruhája: pántli­kás, bokrétás kalap, vitézkötéses ruha (csizmanadrág és kabát), nyakkendő sárközi (makkos rózsás) hímzéssel, bokréta, nadrágjára tűzve jegypántlika, rámás szárú csizma. juk. Pár évvel ezelőtt, 1999-ben nem csak eljátszotta a jegyespár a lakodalmat, hanem a élesben is ment. A táncegyüttes akkori párja valóban örök hűséget fogadott egy­másnak az ünnepség alatt. A mi fe­jünkben is megfordult ez a gondo­lat, de úgy döntöttünk, az eskü­vőnknek majd külön megadjuk a módját és akkor csak az lesz a fon­tos, és nem a szerep, amit most el­vállaltunk. A „kis Thész” számára bátyja volt a mérce Végtelen szorgalma és szerénysége komoly műveltséggel párosult Még sok zenerajongónak ott cseng a fülében Thész László megannyi koncertje. Az ismert zongoraművész, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola volt igazgatója már több mint egy év­tizede eltávozott az élők sorából, ám emlékét máig kegyelet­tel őrzik barátai és tisztelői. A hét közepén a szekszárdi Mű­vészetek Háza idézte fel alakját egy rendezvénnyel. Ezen fel­lépett a Magyar Rádió Gyermekkórusa is, a csapatot Thész Gabriella vezényelte.- Amikor diákként, pályakezdő­ként mentem valahová, mindig azt mondták rám: itt van a kis Thész, azaz Thész László húga - említett egy jellemző adalékot a karnagy. - Sokszor jelentett ez számomra nagy feladatot, megfe­lelni a névhez kapcsolódó, ki­mondatlan kötelezettségeknek: hiszen a bátyám nemcsak kiváló muzsikus, hanem rendkívül mű­velt és okos ember is volt. Mércét jelentett számomra. Amikor bár­milyen gondom akadt, akár szak­mai, akár más jellegű, mindig számíthattam rá.- Azután ön később bejárta a világot, komoly szakmai hírnévre tett szert. Bátyja nem jegyezte meg ekkor, hogy íme, a kis Thészből nagy Thész lett?- Ami a szakmai elismerést ille­ti, nos, előttem ilyesmiről direkt formában soha nem beszélt. Ám azt hiszem, mások előtt mindig nagy büszkeséggel emlegetett en­gem. De mi, ha találkoztunk, ugyanúgy bolondoztunk és vicce­lődtünk egymással, mint annak idején.- Mikor került el a testvérétől?- Nagyon korán, hiszen én ti­zennégy éves koromban mentem Szekszárdról Pécsre, a konzerva­tóriumba, majd ezután egyből Budapestre, a Zeneakadémiára. Innen már haza sem jöttem. A há­rom gyerek közül én repültem ki a családi fészekből legelőször, s a legtávolabbra is én jutottam el. Már 1976-ban az Egyesült Álla­mokban, Bostonban taníthattam.- Mit jelentett önnek az, hogy az összes kon­tinensen felléphetett már, s a szakma legki- válóbbjaival találkoz­hatott?- Rengeteget kap­tam a valóban európai hírű zeneszerzőktől, karmesterektől, azu­tán a kollégáimtól, s nem utolsó sorban a gyerekektől, akik egyúttal mun­katársaim is. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Magyar Rádió Gyermekkórusával olyan pozíciót töltünk be Magyarországon, mely feljogosít bennünket a legjobbak mezőnyében való rendszeres megjelenésre.- Bizonyára sokan irigylik önt amiatt, hogy ideje jelentős részét a szó szoros értelmében reflektor- fényben tölti, például a milánói Scalaban, vagy a salzburgi ünne­pijátékokon. Ám kétségkívül nem közhely az, hogy ezért mennyit kellett, s most is mennyit kell nap mint nap dolgozni.- Elég annyit mondanom, hogy a tavalyi, Japánban lebonyolított turnén huszonhat koncertet adtunk egy hónap alatt. El lehet képzel­ni, hogy ez micsoda fizikai-idegi-szellemi megterhelést jelent nemcsak a kórus­nak, hanem a veze­tőjének is.- A munkában va­ló helytállást tekintve kapott vala­milyen útravalót néhai Thész Lászlótól?- Feltétlenül. Négy év volt kö­zöttünk, s elég volt ahhoz, hogy felismerjem tehetségét, végtelen szorgalmát, hihetetlen szerénysé­gét, s azon megbízhatóságát, mel­lyel mindig ott állt a dolgok mö­gött. Néha talán túlzott szerény­séggel a háttérbe húzódva. S ami­kor csak visszajövök Szekszárd- ra, mindig találkozom egykori barátaival, akik határtalan tiszte­lettel emlékeznek rá, sorolva azo­kat a jó tulajdonságokat, melyek valóban hűen jellemezték bátyá­mat. -SZÁ­Thész Gabriella rg.k. Vízitábor Velencefürdőn Napjainkban mind népszerűbbekké válnak a különféle vízi­táborok. A vízközeli pihenés után érdeklődők természetesen sokféle szempont alapján válogathatnak. Az egyik meghatá­rozó tényező többnyire a nyaralni vágyók pénztárcája, míg a másik, hogy a kalandosabb vízitúrák vagy a viszonylag ké­nyelmes „üdülőtáborok” iránt vonzódunk-e. Az alább bemu­tatott velencefürdői táborbzás ez utóbbiak közül való. A vízi élettel, vitorlázással megis­merkedni kívánó gyermekek (11-13 év), ifjak (14-18 év) és egyetemisták, főiskolások számá­ra ajánlják a szervezők ezt a biz­tonságos, tartalmas nyaralást Velencefürdőn, nagyon sok vitor­lázással, strandolással, labdajá­tékokkal, tábortűzzel. A hatnapos turnus meghirdetett célja a tábo­rozok számára: elsajátítani a hajó­vezetést, az alapvető kormány- és vitorlamanővereket, alapvető vízi ismereteket, vízijártasságot, bará­tokat és élményeket szerezni. Idő­pontok: július 1-6-ig, illetve július 29. és augusztus 3. között. Hajótípus: a gyermektáborban Optimist és Kalóz, az ifjúságiban Kalóz és katamaránnal (Hobie Cat 16), szélcsendben kajak, kenu. A csoport létszáma egy turnusban nem haladja meg a 6 főt, hajón­ként a 2-3 főt. (A gyermek- és ifjú­sági korúak külön időpontban tá­boroznak.) A hatékonyság érde­kében egy oktató legfeljebb 3 sze­méllyel foglalkozik. A vitorlázás során a résztvevők merifőmel- lényt viselnek. Á szállást a vízparttól 500 mé­terre levő kényelmes nyaralóban biztosítják. A programban a fő el­foglaltságot a hétfő reggeltől szombat délutánig tartó vitorlázás adja. A résztvevők előbb megis­merkednek a Kalóz felépítésével, alkatrészeivel, rövid vitorlázásel­méleti és biztonsági oktatást kap­nak a parton. Ezt követően jöhet a vitorlázás (természetesen az okta­tók felügyelete mellett), melynek során egyre magasabb szintű ma­nővereket tanulnak meg játéko­san és biztonságosan, mindvégig partközeiben. A programban sze­repel egy vitorlástúra, esténként strandfoci, röplabda, és egy fel­hőtlen éjszakai csillagászkodás. I ! i i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom