Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-07 / 131. szám

6. OLDAL TOLNA ME GYE 2002 - KURD 2002. Június 7., Péntek Kurd és környéke már ősidők óta lakott terület. A Kapos-folyó völgyében elterülő lápvilágból kiemelkedő magaslatokon meg­talált leletek azt bizonyítják, hogy már a bronzkorban is él­tek itt emberek. Később kelták érkeztek, majd a római biroda­lom bukását követően gótok és germánok telepedtek le. A ma­gyarok honfoglalása után a Héder nemzetséghez tartozó családok költöztek ide. Kurd ne­vét írásban 1138-ban találjuk meg először a „Dömösi adománylevélben” Curtu alak­ban. A XIII-XIV. században a pápai tizedszedők jegyzékeiben a község többször is szerepel. A török hódoltság alatt a község elnéptelenedett. Később rácok és tótok népesítették be a terü­letet, akik elsősorban halászat­tal és szőlőtermesztéssel foglal­koztak. Miután a herceg Ester­házy család birtoka lett Kurd és annak környéke, tizenöt német család érkezett a Saar-vidékről. Egy hatalmas tűzvész 1790. március 21-én elpusztította a fa­lu házainak kétharmadát. Az új­jáépítésben főleg a környékbeli falvakban - Szakadáton, Diósberényben, Mucsiban és Kisdorogon - élő német nemze­tiségű iparosok vettek részt, akik közül mintegy hetvenen a famíliájukkal együtt le is tele­pedtek Kurdon. A szorgalmas mesterembereknek köszönhe­tően fejlődésnek indult a köz­ség, néhány évtizeden belül nagy családi gazdaságok alakul­tak, melyek többsége növény- termesztéssel és állattartással foglalkozott. A XIX. század kö­zepére létrejött a helyi feldolgo­zóipar: volt malom, fűrésztelep, szeszfőzde és cementárugyár is. A lakosság száma a II. világ­háború befejezéséig fokozato­san nőtt, ám egy-két esztendőn belül több mint 1100 - korábban magát német nemzetiségűnek valló - embert telepítettek ki. Helyükre Bukovinából, a Felvi­dékről és a Bácskából érkeztek családok. Az új faluközösség ki­alakítása nem ment zökkenő- mentesen. A földosztás átren­dezte a birtokviszonyokat, 1959-ben megalakult a termelő- szövetkezet. A mintegy egy év­tizeddel később végrehajtott körzetesítés után Kurdot, Gyulajt és Csibrákot közös ta­nács irányította. A rendszervál­tást követően a községnek önál­ló önkormányzata alakult. A folyamatosan fejlődő község Kurd a megye délnyugati részén, a Kapos- folyó völgyében fekszik. A dombok által kö­rülölelt falu polgármesterét, Cser Istvánt örö­meikről, gondjaikról és terveikről kérdeztük.- Milyen a település lakóinak kor szerinti össze­tétele?- Közel négyszáz nyugdíjasunk van, a tizen­nyolc év alatti fiatalok száma mintegy kétszáz­nyolcvan, a többi hétszáz pedig keresőképes fel­nőtt. Közülük azonban sokan nem dolgoznak, a munkanélküliségi ráta nálunk évek óta 15% körül van és a közeljövőben ezügyben túl sok változás nem is várható. A privatizáció során a legjelentő­sebb helyi foglalkoztató, a termelőszövetkezet ma­gántulajdonban lévő gazdasági társasággá alakult át és komoly létszámleépítést hajtott végre: míg korábban kétszáz alkalmazottja volt, addig ma már csak negyven embernek biztosít állást. A vál­lalkozások száma ugyan folyamatosan nő a telepü­lésen, de ezek néhány kivételtől eltekintve még nem olyan erősek, hogy 2-3 főnél többel működ­nének. Korábban sokan jártak Dombóvárra, Hőgyészre és a környező településekre, ám az ot­tani cégek egy része megszűnt, a többiek közül mostanában csak kevesen vállalják magukra a vo­nat-, vagy buszköltség térítését, így pedig a kurdi­aknak nem éri meg minden nap ingázni. Szomorú dolognak tartom, hogy életerős felnőttek megfele­lő lehetőségek hiányában otthon töltik a napjaikat. Szezonális munkát ugyan időnként kapnak, de folyamatosan nem foglalkoztatja őket senki. Az évszázadokon keresz­tül fejlett földművelése és állattenyésztése révén gyarapodó faluba már hosszabb ideje próbál mezőgazdasági termékek feldolgozásává foglalko­zó üzemet csábítani a —---------------------— ké pviselőtestület, ám a község szélén lévő - önkormányzati tulajdonú - közművesített területre megálmodott agroipari centrumba eddig még egyetlen vállalkozó sem te­lepült. Reményeink szerint hamarosan változás lesz ebben a tekintetben.- Milyen az infrastruktúra?- Az 501 háztartás mindegyike rá van kötve a vil­lamos energiahálózatra, három kivételével vala­A LAKOSSÁG SZAMANAK ALAKULÁSA 1800 1600 1400 1200 CD CO Is­I LO | 'vf , co h­■'3­h­co 1870 1949 1990 2002 Az önkormányzati képviselők: Mile Gábor alpolgár­mester, dr. Alkonyi Csongor, Bánya Jó­zsef, Lankó Ferenc, Lencse Sándor, Túri Ti­bor, dr. Szunyogh Er­zsébet, Sass Tamás, Szentpáli Árpádné mennyi ingatlan rendelkezik köz­üzemi vízellátással, 280 vezetékes táv­beszélő működik a faluban, 250 sze­mélygépko­csit tartanak j üzemben ff gazdáik és 2 300 lakás tu- V lajdonosai használnak Névjegy: Cser István Budapesten született 1940 november 15-én. AII. világhábo­rút követően édesapja meghalt. A család a fővárosból a Kur­don élő nagyszülőkhöz költözött. Gyermekkorát a Kapos- folyó menti községben töltötte. Kaposváron járt középiskolá­ba, majd Keszthelyen folytatta tanulmányait, ahol 1963-ban vehette át az általános agrármérnöki diplomáját. Tiszteletdíjas polgármesterré 1990-ben választották a falu lakói, azóta még kétszer kapott tőlük bizalmat. A képviselőtestület vezetői posztját 1994-től főállásban tölti be. Hobbija a szőlőtermesz­tés és a borkészítés, valamint a vadászat. Felesége Müller Katalin, nyugdíjas könyvelő. Két fiuk közül az egyik tűzoltó Dombóváron, a másik pedig a közeli város rendőrkapitánysá­gának járőrmotorosa. földgázt. A buszközlekedés Dom­bóvár és Hőgyész irányába is megfelelő, ám ugyanez nem mondható el a vasútról, ugyanis a Budapest-Dombóvár fővonal mel­letti falunkból csak átszállással le­het eljutni a fővárosba és onnan haza.- Milyen változásokon ment keresztül a falu az elmúlt egy év­tizedben?------------«I - Folyamatosan fejlődik a kö zségünk. A Felszabadulás ut­cát aszfaltoztattuk, két kilométer hosszú járdát újíttattunk fel, bővíttettük a vezetékes telefonhá­lózatot, bevezettettük a földgázt, valamennyi ön- kormányzati intézményt és épületet karbantartat- juk, sőt egy-két kivételtől eltekintve korszerűsít- tettük is azokat. Parkosítottunk és utcanév-táblá­kat helyeztünk ki a közterületekre. Az említett beruházásokhoz sok pénzt nyertünk különféle pályázatokon. Örömömre szolgál, hogy éledezik a civil szféra is: jól működik az önkéntes tűzoltó­egyesület, a nyugdíjas klub, a kertbarátok egyesü­lete, valamint a sportkör, mely büszke lehet az egyre szebb eredményeket elérő focicsapatára és az évente megrendezésre kerülő regionális fogat­hajtó-versenyére.- A képviselőtestület milyen terve- \ I két „szövöget” mostanában?- Az energiamegtakarítás érdeké­ben korszerűsíteni kellene a közvüágí- tást, ám a kivitelezésért versenyző cé­gek eddig még nem tettek számunkra is kedvező ajánlatot. A magas ar­zén- és ammóniatartalmú ivóvíz miatt egy új - a korábbiaknál mé­lyebb - kutat fúratunk és a veze­tékrendszer negyven év alatt tönk­rement csöveinek cseréjét is meg­kezdjük. Nagy reményeket fűzök a dombóvári kistérség települései­nek közös szennyvíz-programjá­hoz, melyhez természetesen mi is csatlakoztunk. Mintegy három­száz család kötött előtakarékossá- gi szerződést az említett cél meg­valósulása érdekében. Tárgyalunk egy szélerőmű-parkról, melyet egy külföldi befektető Kurd határában kíván megvalósítani. _________■ >» «L Az óvoda és az iskola Az óvodát és az iskolát a szomszédos falu önkormány­zatával együtt működteti a kurdi képviselőtestület. Len­cse Sándor igazgatót arra kér­tük, hogy mutassa be az álta­la irányított intézményt.- Az oktatás egy község életében kulcs- fontosságú szerepet tölt be, hisz a gyerekek boldogulását és sike­rét, rajtuk keresztül pedig a település jövő- ™ jét határozza meg. Az óvodánkat és iskolán­kat fenntartó kurdi és csibráki önkormányzat lehetőségeinek határán belül mindenben támo­gatja az oktatás és nevelés ügyét: magára vállalja az intézmény za­vartalan működése érdekében az állami normatíván felüli költsé­geket és a szociálisan rászoruló családokat is segítik. Az általános iskola kilenc osz­tályában 187 diák tanul, az óvoda három csoportjába pedig 68 gye­rek jár. Velük nagy hozzáértéssel összesen 24 pedagógus foglalko­zik, akik szakmailag jól felké­szültek, nyitottak az újra, elhiva­tottak és nagyszerű emberek. Pá­lyázaton nyert pénzből logopé­dust és fejlesztőpedagógust is al­kalmazunk. Intézményünk programja gyer­mekközpontú. Sokrétű, változa­tos tehetséggondozási színterek biztosításával nagy gondot fordí­Az ifjúsági fúvószenekar tunk az óvodások és a diákok sze­mélyiségfejlesztésére. A hátrá­nyos helyzetű tanulók felzárkózá­sát korrepetálásokkal segítjük. Örömmel számolok be arról, hogy immáron hat tanulónk vesz részt az Arany János Tehetség- gondozó Programban a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium­ban és a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban. Iskolánk diákjai re­mek eredményeket ér­nek el a különböző ta­nulmányi versenyeken és sportvetélkedőkön. Büszkeséggel tölt el, hogy nálunk már a harmadik évfolyamtól né­met nyelvet tanulhatnak a gyere­kek. Önerőből, pályázaton nyert pénzből, önkormányzati hozzájá­rulásból és a falu német partner­településéről, Nidderauból kapott eszközökkel sikerült felszerel­nünk egy számítástechnikai szak­termet, így az ötödik osztálytól már informatikát is oktatunk. Gazdag az általunk kínált szabad­idős program: a sporton kívül an­gol nyelvet, zenét, vagy néptán­cot választhatnak a gyerekek. Intézményünk egyben a község szellemi és kulturális központja. Nagy sikert arat minden évben a gálaműsorunk, valamint a telepü­lés apraját és nagyját egyaránt vonzó majálisunk. Mi vagyunk a gazdái a művelődési háznak, ahol a tornatermünk és a település könyvtára is található. A faluban élő vállal­kozók és a hozzánk já­ró gyerekek szülei egy­aránt támogatják az „Iskoláért, gyermeke­kért” elnevezésű alapít­ványunkat, mely a nyá­ri táborozáshoz, az osztálykirándulások­hoz, illetve az óvoda és az iskola csinosításá­hoz járul hozzá. A német partnerkapcsolat Cser István polgármester, kol­légájával, Gerhard Schul- teisszel - a németországi Nidderau önkormányzatának vezetőjével - 2000 márciusá­ban írta alá a két település partneri szerződését. Felső-Ausztriában 1974- ben egy nemzetközi tűz­oltóversenyen találkozott össze a kurdi és a nidder- aui önkéntes lánglovagok . egyesületének két pa­rancsnoka, Bíró József és Karlfried Mörschel. A fér­fiak életre szóló barátságot kötöt­tek, Magyarországon és Németor­szágban is gyakran keresték fel egymás családjait. Természete­sen a tűzoltóegyesületek is tartot­ták a kapcsolatot, aminek kö­szönhetően a nidderauiak több­ször is látogatást tettek a Kapos- folyó menti faluban és néhány­szor a kurdiak is kiutaztak a Frankfurt közelében található vá­rosba, ahonnan két használt, ám remek állapotú gépjárműfecsken­dőt kaptak ajándék­ba. A képviselőtestüle­ti vezetők három év­vel ezelőtt kezdtek el tárgyalni a két telepü­lés partnerségéről. A kapcsolatot hivatalos­sá tévő okmányokat 2000 márciusában ír­ta alá a két polgármester, Cser Ist­ván és Gerhard Schulteis. Azóta az önkormányzatokon és a tűzoltóegyesületeken kívül már az oktatási intézmények, a fúvós­együttesek és az egyházközségek is egymásra találtak. _________■ Az alpolgármester A fociedző A klubelnök A tűzoltóparancsnok A doktornő A szövetkezetvezető Mile Gábor, a falu alpolgár­mestere:- A rend­szerváltás óta töretlenül fejlő­dik a Cser Ist­ván vezette képviselőtestü­leteknek köszönhetően a község. A dombóvári kistérség települése­inek lakóinál azért kellett keveseb­bet fizetniük a kurdiaknak a kü­lönféle infrastrukturális fejleszté­sekért, mert a település önkor­mányzata sikeresen pályázott a megyei területfejlesztési tanács­hoz a beruházások állami támoga­tása érdekében. A falukép javítá­sáért sokat fáradoztunk. Ennek a munkának meglett az eredménye, ugyanis az itt élők partnereink vol­tak, a portáik rendben tartásán kí­vül a közterületek csinosítására is odafigyeltek. _______________■ Ki ss József, a labdarúgó csa­pat trénere: Tavaly nyáron vettem át a felnőtt gár­da irányítását. A tehetséges helyi és ta­pasztalt környékbeli játékosokból álló együttes a megyei negyedosz­tályú bajnokságban lejátszott 20 mérkőzésen tizenhárom győzel­met aratott, két döntetlenért el és ötször szenvedett vereséget. Ez­zel a teljesítménnyel a klub veze­tősége elégedett, ám ennél a csa­pat és én is többre vágyom. Ha folytatjuk azt a támadófutballt, amit ebben szezonban sajátított el a gárda, akkor ősztől a mostani­nál egy osztállyal magasabban is lehet esélyünk arra, hogy jövőre a tabella első öt helyének valame- lyikét elcsípjük. __________■ Bal ogh István, a nyugdíjas klub elnöke:- A több év­tizedes mun­kában megfá­radt idős em­bereket sike- . rült egy olyan közösségbe szervezni, melynek vezetői arra törekedtek, hogy meg­szépítsék társaik mindennapjait. A havi rendszerességgel tartott összejövetelek, a kirándulások, a színházlátogatások és az ünnepek összekovácsolták a nyugdíjasok egyre növekvő csapatát. Örülök, hogy hat éven keresztül elnökként szolgálhattam ezt a kis kollektívát, mely rengeteg élménnyel gazdagí­tott. Családi ok miatt most ugyan elhagyom Kurdot és Kaposvárra költözök, de a szívemben mindig megőrzőm azt a falut, mely ne- gyedszázadon át befogadott. ■ Müller János, az önkéntes tűzoltó-egye­sület parancs­noka:- A hat­vanöt éve alapított civil szervezetnek jelenleg 57 felnőtt, 37 ifjúsági és 23 diák tagja van. Felszerelé­sünk és védőruházatunk megfelelő. Három jó állapotban lévő autónk fenntartása - főleg a drága biztosítási díjak miatt - sokba kerül. Nemrégiben hoz­záfogtunk a szertár bővítéséhez, mert járműveinknek új garázs kell és egy klubot is ki akarunk alakítani az épületben. Évente átlagosan tizenöt-húsz tűze­sethez vonulunk. Költségeink jórészét az önkormányzat állja, de sok pénzt szerzünk külön- féle pályázatokon is. ________■ Dr . Szunyogh Erzsébet, a község csa­ládorvosa:- Korábban Balassagyar­maton és Bonyhádon dolgoztam, majd 1993. augusztus 16-tól én látom el a kurdi és a csibráki be­tegeket. Ebben a két faluban több mint 1700 embert gondo­zok. Az elmúlt kilenc évben mintegy huszonnégy hónapöt Gyulajon is helyettesítettem. Ki­válóan felkészült asszisztensek segítették a munkámat. Az ön- kormányzatok támogatják a községekben lakók minél jobb színvonalú egészségügyi ellátá­sát. Kurdon az ingyenesen ren­delkezésemre bocsátott rendelő épületének felújítása még az idén megkezdődik. _________■ Ki rály Árpád, a raktár- és gépszövetke­zet vezetője: Három évvel ezelőtt hoztuk létre huszonöt he­lyi, gyulaji, döbröközi, valamint lengyeli mezőgazdasági vállalkozóval és őstermelővel a szövetkezetét az­zal a céllal, hogy 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást igénybe véve egy korszerű kom­bájnt' vegyünk. Tagjaink közö­sen szerzik be a vetőmagot, mű­trágyát és növényvédő-szereket, illetve terményeik értékesítésé­ben is együttműködnek. Vásár­láskor árengedményt tudunk el­érni, az eladáskor pedig olyan mennyiséget kínálunk, ameny- nyiért már tárgyalnak velünk a kereskedők. ■ i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom