Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-29 / 150. szám
SÍ HM 2002• Június 29., Szombat TOLNA MEGYE 2 0 0 2 P 5 R B Ö L Y 7. OLDAL A jövő nemzedék érdekében Óvoda és iskola a gyermekekért A faluban a hetvenes évekig 8 osztályos általános iskola működött. A körzetesítés idején, 1976-ban szüntették meg itt az általános iskolát, a gyerekek Bátaszékre jártak iskolába. A jelenlegi alsó tagozatos általános iskola 1994-től működik. Az iskolában nemzetiségi német nyelvet tanulnak a diákok, magas színvonalú pedagógiai programot valósítanak meg. Mint a polgármester hangsúlyozta, az iskola létrehozásakor a fenntartó ön- kormányzatnak az volt az elvárása, hogy olyan intézményben tanuljanak a pörbölyi gyerekek, amelytől elbúcsúzva minden Játék az árnyas óvodaudvaron zökkenő nélkül kezdhetik meg felső tagozatos tanulmányaikat. Az elvárásnak az iskola mindenben megfelel, sőt, ma már ott tartanak, hogy a környező településekről íratnak be gyerekeket a pörbölyi iskolába, mind a magas színvonalú oktatás, mind a barátságos, családias légkör és a kiváló felszereltség miatt. Az alsó tagozatot elvégezve a diákok a bátaszéki általános iskolában, illetve két bajai nyolc osztályos gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Mivel csak alsó tagozat van az iskolában, a negyedikeseknek természetesen ballagási ünnepséget rendeznek. Régóta hagyomány, hogy a harmadikosok megfestik a „végzősök” talpát, amit azok hősiesen tűrnek, majd talplenyomat készül egy nagy fehér leplen, így jelezve, hogy elballagnak az iskolából. Az anyagon hamarosan már nem marad hely, ezt a szép, jelképes hagyományt azonban természetesen tovább folytatják a pörbölyi iskolában. Hagyományőrzés tánccal A pörbölyi népdalkor és a néptánccsoport A faluban két hagyományőrző csoport működik, a néptáncegyüttes Farkas Tibor vezetésével, és a fennállásának 20. évfordulóját idén nyáron ünneplő népdalkor, Antal István vezetésével. Ez utóbbi jeles alkalomból Pörbölyön került megrendezésre a népdalkörök, népzenei együttesek és szólisták XII. országos minősítő versenye. A Pörbölyi Népdalkor sikersorozata 1987-ben kezdődött, amikor is egy területi bemutatón kiváló eredményt értek el. Ezen felbátorodva országos minősítőre jelentkeztek, ahol arany minősítést kaptak. A kórus ez idáig 6 alkalommal nyerte el a legjobbaknak kijáró arany oklevelet. Dalaikból a Magyar Rádió 1989-ben felvételt készített, sőt, egyenes adásban énekeltek már a Zenei Világnap csornai rendezvényén is. A 20 év alatt bejárták az országot, fesztiválokon, bemutatókon, országos, megyei és helyi rendezvényeken szerepelnek rendszeresen. A népdalcsokrok összeállításában, a felkészülésben a kezdeti időktől Bogár István a Sárköz nagy ismerője segítette az együttest. Az ő halála után vette át a csoport vezetését Antal István. Azóta a sárközi és Tolna megyei népdalokon kívül balatonfelvidéki, Somogy megyei és kalocsai csokrokat is énekelnek. A község lakosságának néhány családja Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből származott, mások a jobb megélhetés reményében a környező tanyákból, pusztákról költöztek a faluba. Emiatt nem rendelkezik egy önálló település egészét átfogó hagyománynyal. A Pörbölyi Hagyományőrző Néptáncegyüttes 1982-ben alakult 35 fővel. A csoport célként tűzte ki a summás dalok, szokások felelevenítését, közvetítését a közönség számára. A csoportvezető feladata volt a fellépések lehetőségeinek megteremtése. Ekkor merült fel a kérdés: mely tájegység hagyományait, népdalait idézzék fel műsoraikban. Az 1990-ben a tánccsoport művészeti vezetője Farkas Tibor lett, aki a sárközi táncmotívumok pontos betanítására, új koreográfiák megteremtésére törekedett, amelyek segítségével a csoport megtalálta a helyét a Sárköz hagyományait őrző együttesek között. A táncosok létszáma az évek előrehaladtával egyre csökkent, ebben tavaly történt változás, amikor 6 fővel gyarapodott a csoport. Az együttes számos fesztiválra és rendezvényekre hivatalos, legközelebb a decsi Sárközi lakodalom rendezvényein lépnek fel, de kaptak már meghívást Harkányba, Bagra és Pécsváradra is. ■ A megye legfiatalabb települése Pörböly 1985-től nyerte el az önálló település státuszát. Addig Alsónyékhez tartozott, külön településként nem említették, irányítószáma sem volt. A települési önállóság elérése után a közigazgatási önállóságot 1990-ben, a rendszerváltás után kapta meg a falu. Pörböly jelenéről és jövőjéről Gayer János polgármesterrel beszélgettünk.- Hányán élnek Pörbölyön és mit biztosít számukra a település?- Az önállóság elnyerésekor a lakosság lélek- száma alig haladta meg az 500 főt, jelenleg több mint 650-en élnek a faluban. Azt hiszem nem kell bizonygatni, hogy ez a mai világban, amikor a kisebb településekre a lélekszám fogyása a jellemző, ez igen sokat jelent. Abban, hogy a lakosság nem fogy, hanem inkább lassanként növekszik, nagy szerepe van a jó infrastruktúrának. A faluban van posta, óvoda és alsó tagozatos általános iskola. A háziorvos, dr. Pató József hetente három napon rendel, a közbenső időben pedig ügyeleti rendszer gondoskodik a betegekről. Az utak, járdák szilárd burkolatúak, a telefonhálózat teljesen kiépített, megvalósult a közvilágítás rekonstrukciója. Kábeltelevíziós rendszer kiépítésére pályázunk, a szükséges engedélyeket már megszereztük, a lakosság 83 százaléka pedig úgy nyilatkozott, hogy anyagilag is támogatja a hálózat kiépítését. A pályázatunk jelenleg az Országos Rádió és Televízió Testület előtt vár a döntésre. Az ivóvíz ellátás és a szippantott szennyvíz elhelyezés biztosított, mégpedig a Bátaszékkel közös vízműtársulat révén. A fűtést a lakosság zöme fával oldja meg, a földgáz bevezetésére eddig nem volt lakossági igény, bár több család tartályos gázzal fűt. A faluban egy bolt és 4-5 vendéglátó egység működik, ez utóbbiaknak elsősorban a falun átvezető 55. számú főúton közlekedők biztosítják a forgalmat.- Mivel foglalkoznak, miből élnek a falubeliek?- A helyi mintegy 25 vállalkozás teremt munkaalkalmat, a vállalkozók többségében fakitermeléssel, szállítással, mezőgazdasági termeléssel és vendéglátással foglalkoznak. A Gemenc Rt. mintegy 60 embernek ad munkát, a helyi kisvasúinál pedig körülbelül 20-an dolgoznak. A fennmaradó munkavállalók a jó közlekedésnek köszönhetően a környező városokba, Bátaszékre, Bajára és Szekszárdra járnak be dolgozni. A felső-. rolásból bizonyára kitűnik, hogy Pörbölyön nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, az itteni emberek szorgalmasak, dolgosak, találnak maguknak megélhetést. Ebből következik, hogy a szociális segélyek iránti igény nem jellemző a faluban.- Mik a terveik a jövőre nézve, mit szeretnének elérni, megvalósítani? Gayer Janos Névjegy: Gayer János polgármester, tisztségét 1990 óta látja el. 1958-ban született, vegyipari technikúsi, kereskedelmi-üzletvezetői és vendéglátó végzettsége van, jelenleg vállalkozóként dolgozik. Nős, két gyermekük van. Lánya Szegeden végzi a jogi egyetemet, fia az általános iskola 6. osztályát fejezte be ebben a tanévben. A település gazdái: Gayer János polgármester, Wachtler Ri- chárd alpolgármester, Takaró Jánosné körjegyző. Testületi tagok: Farkas Ferenc, Helyes Norbert, Jozic Szilvia, Juhász László, Odor Ferenc, Szabó Ferenc.- Nagyon szeretnénk a lakosság számát növelni, ideális esetben 800-900 főre. Ennek érdekében igen kedvező feltételekkel tudunk építési telkeket kínálni az érdeklődőknek. Jelenleg mintegy 20 közművesített telek van a faluban és több mint 40 kijelölt telek. Bízunk abban, hogy segít a fiatalok itt tartásában az, ha egy jó infrastruktúrával rendelkező településen olcsón juthatnak építési telekhez. Terveink között szerepel az iskola további bővítése, tervezzük egy tornaszoba kialakítását, ehhez keressük a pályázati lehetőségeket. Azzal, hogy az óvodát és az iskolát továbbra is intenzíven fejlesztjük és támogatjuk, úgy érzem, vonzóvá tesz- szük a falut. Nemrégiben avattunk egy újabb tanösvényt, amelynek segítségével a gemenci madárvilágot ismerhetik meg a diákok. Igyekszünk tovább fejleszteni a turizmust, bár nincs okunk panaszra, az elmúlt évben több mint 50 ezren utaztak a pörbölyi kisvasúton. Úgy vélem, aki Pörbölyön kíván élni, nem csalódik. Szép környezetben egy nyugodt, békés, dolgos településen élhet, amely előtt nem zárultak le a fejlődés, az előrelépés lehetőségen _______________________■ A körjegyző A hivatalnok Az óvodavezető Az igazgatónő A zászlóanya Takaró Jánosné 2000. nyara óta látja el a faluban a körjegyzői tisztet. - A körjegyzőség tagjai Pörböly és Várdomb, s bár a két falu földrajzilag nem szomszédos, nagyon jól működik ez a „házasság”. Pörböly nyugodt település, az itt élő emberek tisztelik a szabályokat és a rendet, szorgalmasak, feltalálják magukat, nem várják a sült galambot. Szeretek ide járni dolgozni, igyekszem mindenben segíteni a lakosságnak. Az önkormányzati testülettel is nagyon jó a munka- kapcsolatom. A közigazgatásban 34 éve dolgozom, igyekeztem mindig lépést tartani a fejlődéssel, hogy munkámat minél maga- sabb szinten tudjam ellátni. ■ Szeleczki Istvánná, a polgármesteri hivatal előadója:- Kisgyermekként kerültem ide az Alföldről, amikor a családunk Pörbölyre költözött. Nagyon szeretek itt élni, nem is tudnám máshol elképzelni az életemet. A körjegyzőségi hivatalban 1992. óta dolgozom, s bár néha előfordul, hogy egy kicsit fárasztó, nem cserélném el ezt a munkát semmiért. Szeretek emberekkel foglalkozni és örömmel tölt el, ha segíthetek ügyeik intézésében, gondjaik megoldásában és erre a munkám során sok lehetőségem adódik. Pörböly nagyon kedves, barátságos falu, az itt élők pedig igazi közösséget alkotnak. ■ Szűcs Péterné vezető óvónő:- Az óvodába jelenleg 25 gyerek jár, egy közös vegyes csoportunk van. Saját, a falura jellemző pedagógiai programunk van, amely a környezeti nevelést hangsúlyozza. Az iskolával ideális a kapcsolatunk, a gyerekek nap mint nap találkoznak az iskolásokkal, ismerik a tanító néniket, így aztán az óvodából az iskolába való átmenet teljesen zökkenőmentes, semmiféle törést' nem okoz a gyerekeknek. Nagy kincsünk a saját konyha és nagyon jó az óvoda felszereltsége is. Kapcsolatunk mind a szülőkkel, mind a fenntartóval kiváló, amikor csak szükség van rá, mindenben segítenek. ■ Busáné Jordán Judit, az iskola igazgatója:- Hat éve jöttem ide Bá- taszékről tanítani, az iskolát három éve vezetem. Huszonhét diákunk van, azt hiszem ez jól mutatja, hogy nagyon kedves; családias hangulat uralkodik az intézményben. A mi iskolánkban a fő vonzerő a nyugodt, szeretetteljes családias hangulat. Összetartó, támogató szülői háttér áll a gyerekek mögött, akik sokat segítenek. Nagyon jó a kapcsolatunk az óvodával, minden ünnepségünk közös, a legsikeresebbek a gyermeknapok, amikor az ovisok és az iskolások közös csapatokat alkotva kapnak játékos és izgalmas feladatokat. ■ Özvegy Balogh Mihályné szalagozta fel a millenniumi zászlót a tavalyi ünnepségen:- Amikor beállított a polgármester úr és ezt elmondta, meg sem tudtam szólalni a meglepetéstől. Álmomban sem gondoltam, hogy ilyen megtiszteltetés ér még engem az életemben. Nagyon-nagyon jólesett. Nagyon szép, megható ünnepség volt, bizony megkönnyeztem. Itt születtem, mindig itt éltem a faluban. Két családom és hat unokám miatt van okom az örömre. Mindenkit ismerek a faluban és engem is ismer mindenki. Nagyon szeretem az embereket, szeretek beszélgetni velük és remélem, hogy engem is szeretnek. ■ A falu címere A címer formája egyszerű pajzs, ezt középen hullámpólya osztja ketté. A hullámpólya azt szimbolizálja, hogy a település a Duna közelében található. A felső zöld mezőben természetes színű gímszarvas rajza lebeg. A zöld szín utal a település mellett elterülő ártéri gemenci erdőre. A gímszarvas a terület vadban gazdag voltát jelképezi. Az alsó, kék mezőben barna halásztutaj lebeg, az oldalról lelógó húzóhálóval. Ez egyértelműen utal a település lakosainak egykor munkát adó halászatra. ■ Pörböly története Már a török időkben említés történik a terület lakottságáról, az itt élők azonban nem alkottak közösséget, halászattal, vadászattal foglalkoztak a Duna árterében. Mária Terézia idején a kalocsai érsekség kap itt 500 hektáros birtokot, ekkor népesedik be igazán a terület. A múlt század elején 100 fő körüli a lakosság létszáma, akik a birtokok cselédségéből kerülnek ki. A két világháború között további lakosságnövekedés történik, Sza- bolcs-Szatmár megyéből telepítenek ide cselédeket. A 60-as évek elején a felszámolt környező tanyákról költöznek be sokan Pörbölyre, vagy önszántukból, vagy kényszer hatására. A falu nevét az 1920-as években még Perbel-ként említik, a 20 település alkotta Sárköz részeként. Közigazgatási szempontból Pörböly akkor Kiskun-Solt vármegyéhez tartozott. ______■ A g yerekekről Elismerésre méltó helyzteben vannak a pörbölyi gyerekek. A nagyobb városok „iskolagyáraiban” tanuló kortársaik el sem tudják képzelni, milyen érzés lehet olyan óvodába és iskolába járni, ahol szó szerint, a kifejezés legnemesebb értelmében otthon érzik magukat. A barátságos, oldott, szeretetteljes légkörben felcseperedni olyan előny, amit a városok nem tudnak megadni a gyerekeknek, csak az olyan falvak, mint Pörböly, ahol a gyerekek a legfontosabbak, ahol mindent megtesznek értük ami csak módjukban áll, sőt, még annál is többet. Gyakran hangoztatják, talán már közhelyszámba is megy, de attól még igaz: a gyerekek a jövőt jelentik. Ahol boldogan nőnek fel, ott később is szívesen élnek majd.
