Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-21 / 143. szám
6. OLDAL TOLNA MEGYEI ÖNK ORMÁNYZAT BALASSA JÁNOS KORHAZA 2002. Június 21., péntek Széleskörű gyógyító tevékenység a tüdőosztályon Fennállásának 200. évfordulóját ünnepelte tavaly a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza. A jeles esemény alkalmából lapunkban bemutatjuk az egészségügyi intézmény osztályait - ezúttal a tüdőosztályt az itt folyó gyógyító munkát, korszerű, új eljárásokat. vezérelt mellkas-csapolásokat, illetve minden váladékból mikroszkópos tbc baktérium kimutatást. Osztályunk, az egyre bővülő diagnosztikus és terápiás lehetőségekkel a pulmonológia szinte egészének ellátására alkalmas.- Milyen kezeléseket alkalmaznak?- A terápiás eljárásokat illetően kiemelném a szubintenzív ellátást, a mellkascsövezést, az állandó gépi szívást indokoló légmellek, vagy mellkasi gennyedések gyógyítását, a hörgi idegentestek eltávolítását, a vérzések ellátását, a polirezisztens tüdőtuberkulózi- sos betegek kezelését. Végül, de nem utolsó sorban osztályunkon végezzük a tüdőműtétek előkészítését, valamint a műtét utáni kezeléseket (jelentős javulást jelent, hogy állandó gyógytornászaink vannak, akik az operált bete- Kórházunkban 1929-től létezik kimondottan tüdőbetegeket gyógyító, önálló pulmonológia. A megyei kórház tüdőosztálya a megye egyetlen, speciális pul- monológiai ellátást biztosító osztálya, szervezetileg egy 44 ágyas aktív és egy 40 ágyas krónikus, önálló osztályra oszlik, négy szubintenzív ellátásra jogosult ágy- gyal, valamint egy kétágyas, emelt szintű elhelyezést nyújtó PARt. kórteremmel, állandó felvételi ügyeletet tartva. Mindez kiegészül a mikroszkópos tbc-diag- nosztikát végző kislaboratórium- mal. A fekvőbeteg-ellátást a megyében öt, beutaló nélkül is felkereshető, járóbeteg szakellátó egység - Bonyhád, Dombóvár, Paks, Szekszárd és Tamási Tüdőbeteggondozó Intézete, valamint a szekszárdi Tenyésztési Decentrum - támogatja, illetve segíti. Mind az általános, mind a pulmonológiai rezidens-képzésben részlegesen akkreditálva vagyunk. Az osztály vezetésére 1999-ben megbízást én kaptam, a Dr. Schmidt Katalin (46 éves) főorvos Az orvostudományi egyetemet Pécsett végezte 1981-ben. Szakvizsga: 1985. tüdőgyógyász szakorvos Nyelvtudás: német felhasználási szinten Munkahely: Szekszárd, megyei kórház, tüdőosztály 1981-től, 1995-től a krónikus tüdőosztály vezetője Lakás: Szekszárd Hobbi: olvasás, zenehallgatás, utazás krónikus osztályt dr. Schmidt Ka- gek tomáztatását és a gépi léle- talin főorvosnő 1995-től vezeti -, geztetett betegek gépről való le- kezdte a tüdőosztály bemutatását szoktatását végzik, illetve segítik) dr. Helf László főorvos. és a daganatos betegek infúziós- Kik kerülnek az aktív és kik a kemoterápiás kezelését. krónikus osztályra? - Kik kerülnek a szubintenzív- Az aktív osztály fő feladata a ágyakra? diagnosztika, azaz megállapítani mi a beteg baja, a kezelések beállítása, a sürgősségi betegellátás, esetleges tüdőműtétre való előkészítés. A krónikus osztályé az idült betegek hosszasabb kezelés1, esetleges ápolási problémák megoldása, adott esetben az elhúzódó kivizsgálások befejezése.- Milyen speciális vizsgálatokat végeznek a tüdőosztályon?- A tüdőgyógyászati diagnosztika területén osztályunk széles palettával rendelkezik, az osztályon végzett légzésfunkciós diagnosztika igen széleskörű, végzünk funkció felméréséket, hörgőtükrözé- ses vizsgálatokat, mintavételt a tüdőbők ultrahang 100 90 80- A négy szubintenzív ellátásra jogosult ágyon a szövődményes, akut légzési elégtelenséggel járó gyulladásos betegek, a krónikus légzési elégtelenségbe torkolló, esetleg szívelégtelen, idült légzészavarral küzdők ellátására, adott esetben gépi lélegeztetésére, illetve bizonyos speciális kardiológiai ellátást nem igénylő, részben a légzőrendszer betegségével ösz- szefüggő szívritmuszavarok nyomon követésére, alvási légzészavarok előszűrésére, mellkascsövezést követő állandó szívásra van lehetőségünk. A szubintenzív ágyakon több paraméteres megfigyelés lehetőséggel egészült ki a gépi lélegeztetés, a pontos gyógyszeradagolásra infúziós pumpákat kaptunk, az egyik műszer a kilélegzett széndioxid mérésére is alkalmas berendezéssel lett felszerelve, illetve további használatra megkaptunk egy neminvazív törzslélegeztető gépet.- Milyen a tüdőosztály diagnosztikai lehetőségei?- Korszerű mintavételi eszközökkel gyarapodtunk. Felújításra került avideo-endoszkópos hörgőtükröző rendszerünk, minden igényt kielégítő EKG készüléket kaptunk. A PARt. segítségével a régóta várt kétágyas, tévével, rádióval felszerelt kórtermet alakítottunk ki és felújítottuk a kislabora- tóriumunkat.- Mi történik azokkal a betegekkel, akiket valamilyen ok miatt nem tudnak az osztályon kezelni vagy meg kell operálni?- Szoros szakmai kapcsolatot építettünk ki a diagnosztika terén az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézettel, Kaposvárral, Péccsel, Törökbálinttal. 30 Dr. Helf László (48 éves) osztályvezető főorvos Az orvostudományi egyetemet Pécsett végezte 1979-ben. Szakvizsga: 1983. tüdőgyógyász szakorvos Nyelvtudás: német, felhasználási szinten Munkahelyek: - Szolnok, tüdőkórház 1979-81,- Szekszárd, megyei kórház tüdőosztály 1981-től.- 1999. július 1-től a tüdőosztály megbízott osztályvezetője Társadalmi funkció: a Közalkalmazotti Tanács alelnöke Lakás: Bonyhád Család: felesége dr. Madaras Ildikó fogorvos, két fiúk van. Hobbi: történelem, kispályás foci, rock and roll Tbc-s és daganatos betegek 1930 és 2001 között [“•» Tbc Daganat j 46,2| 7,8 12AAJ1.9 9,2 —il— 9,9 —m~ 9,0 — 7,2 5,3 6,1 4,1 —■— 1930 1960 1970 1975 1986 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2001 Légzésfunkció vizsgálat Terápia terén a Pécsi TE Radiológiai Klinika TeCo osztálya (sugár- kezelések), valamint a legnagyobb tapasztalattal rendelkező Országos Intézet mellkassebészeti osztállyal, ahová szükség esetén betegeinket eljuttatjuk.- Változott-e az évek során az osztályon kezelt betegek összetétele?- Igen, hiszen míg az 1930-as évek betegforgalmának 95 százalékát még tüdőgümőkóros betegek adták, addig ez mára 5 százalékra csökkent. Ma az éves beteg- forgalmunk több mint 45 százalékát a tüdődaganatos betegek jelentik, de kifejezetten emelkedett az asztmás, allergiás és gyulladásos betegek száma is. Szomorú tény, hogy az elsődleges tüdődaganatos betegek száma évről-évre tovább nő, ezen belül a női betegek száma és aránya is egyre emelkedik. A daganatos halálozásban a tü- »A dőrák ma már megközelíti a 25 'IUP l százalékot. Tolna KflHHi I megyében elke- serítően alacsony a tüdő daganatos betegek operál- hatósági aránya, ami részben annak a következménye, hogy a betegek nem vesznek részt rendszeresen tüdőszűrésen. Különösképpen a legmagasabb rizikójú csoportba tartozók - 40 éve feletti, dohányzó férfiak - tüdőszűrésen való megjelenése lenne nagyon fontos.- A növekvő betegszámot kevesebb ágyon látják el?- Igen, a fokozatosan emelkedő beteglétszám az 1990-hez viszonyított 100 ággyal szemben most összesen 86 ágyon történik, a betegforgalom közel duplájára nőtt, ami több mint 1990 esetet jelent. Osztályunkat részlegesen akkreditálták a tüdőgyógyászati szakorvos képzésben és az általános rezidensképzésben, a két rezi- densi helyet sikerült betöltenünk, állandó orvos létszámunk is emelkedett egy fővel. Nővérgárdánk is gyarapodott, de minden állás feltöltése csak álmainkban szerepel.- További tervek?- Szeretnénk egy légzés rehabilitációs részleget kialakítani az osztályon elsősorban a légzési elégtelenségben szenvedő, idült légcsőhurutos betegek részére. Tovább kívánjuk javítani az osztály műszerezettségét. Amennyiben a kórház szert tesz spirál-CT- re, ületve a röntgen készülék kicserélésre kerül, szeretnénk bevezetni a CT alatt végzett célzott tüdőbiopsziák végzését. -És végül, de nem utolsósorban piie- lőbb el kell végezni az osztály teljes rekonstrukcióját. Célunk a tüdőgyógyászat presztízsének további javítása, önálló tudományterületként való művelése, a megye tüdőbetegeinek mind magasabb szinten végzett kivizsgálása, kezelése. Szeretnénk belátható időn belül a technikai színvonal emelésével az osztály komfortját javítani. A tüdőosztály dolgozói Orvosok: dr.Helf László osztályvezető főorvos, aktív osztály, dr. Schmidt Katalin osztályvezető főorvos, krónikus osztály, dr. Koltay Ilona adjunktus, dr. Auth Péter szakorvos, dr. Balázs Ottilia orvos, dr. Borzavári Renáta rezidens orvos, dr. Schipp Ildikó rezidens orvos. Osztályvezető főnővérek: Békési Erzsébet aktív osztály, Kósáné László Anikó krónikus osztály. Szakszemélyzet: Bortnyik Györgyné bronchológiai asszisztens, Palotás Ferencné asszisztens, Szőregi Aranka ápolónő, labor- asszisztens. Csizolszki Csaba szakápoló, Katonáné Krizsák Ilona szakápolónő, Bélák Pétemé ápolónő, Dömötör Krisztina ápolónő, Gergelyné Varga Tímea ápolónő, Kerekes Andrea ápolónő, Kishonti Krisztina ápolónő, Kunné Dragos Mária ápolónő, Láng Attiláné ápolónő, Schneider Dóra ápolónő, Tóth József Attiláné ápolónő, Töpfner Tibomé ápolónő. Bónyainé Nagy Nóra segédápolónő, Csipkés Z. Katalin segédápolónő, Mészáros Ivett segédápolónő, Nagy Lászlóné segédápolónő, Szakács Andrea segédápolónő, Forró Eszter gazdasági nővér, Fórizs Ferencné adminisztrátor, Pallós Istvánná adminisztrátor, Fenyvesi Ildikó takarítónő, Juhász Margit takarítónő. ______■ A t üdőosztályon végzett vizsgálatok Képalkotó diagnosztika- önálló röntgen-átvilágítási lehetőség, akár helyszíni röntgen felvétel- CT, ultrahang, izotóp, valamint angiográfiás vizsgálatok (kórházon belül) Légzésfunkciós diagnosztika- alapvizsgálatok, testpletizmo- gráfiás vizsgálatok, diffúziós kapacitás vizsgálat- farmakodinámiás, provokációs vizsgálatok- funkciófelmérések (műtét előtti felmérés, állapotváltozások) Bronchológiai diagnosztika- videó-endoszkópos berendezés, mozgókép rögzítési lehetőséggel- intra- és transzbronhiális mintavételi lehetőség- bronchoalveolaris lavage (BAL)- idegentest, hörgővérzések diagnosztikája Pertorakáíis biopszia- finomtű módszerrel tüdőből történő mintavétel Kislaboratóriumban- mikroszkópos tuberkulózis diagnosztika_________________■ TO LNA MEGYEI ONKORMANYZAT KÓRHÁZA A tüdőosztály története Tolna megyében a tüdőbetegek speciális ellátása 1929- ben, a Horthy Miklós Közkórházban, a tbc-fekvőbeteg részleg létrehozásával indult. Az eredetileg 153 ágyasra tervezett osztály első vezető főorvosa dr. Szüle Dénes egyetemi magántanár lett, aki a - majdani, tuberkulózis elleni küzdelem erősségévé - kívánta fejleszteni osztályát. A II. világháború után a szekszárdi osztályon ismét teljes kapacitással, 152 ágyon indult meg a gyógyítás. A lendületet 1949-ben átmenetileg megtörte dr. Szüle Dénes váratlan halála, két évig, 1951-ig, dr. Reglődi József vezette az osztályt, őt dr. Papp Károly követte. 1954-ben dr. Bryson János vezetésével 30 ágyas tüdősebészeti osztály kezdte meg működését az új diagnosztikus lehetőségek közül bevezették a hörgőtükrözést és a légzésfunkciós vizsgálatokat. Ettől az időszaktól számíthatjuk a tüdőgümőkór-gyógyászatból a tüdőgyógyászatba való átmenet csíráját. Magyarországon a hét 300 ágyas tüdőgyógyintézet egyike a szekszárdi megyei kórházban épült fel 1965-ben. A három osztály összehangolása is dr. Papp Károly feladata volt az I. tüdőosztály vezetése mellett, a II. osztály vezetésére dr. Szabó Károly, a III. osztály élére pedig dr. Vecsey Albert került. A szakma nagyszerű erőfeszítései meghátrálásra kényszerítették a rettegett magyar betegséget. A fokozatosan javuló, belgyógyászati módszerekkel elért eredmények a tüdő-tbc műtéti kezelését jelentősen leszűkítették. Ennek megfelelően a kisebb tüdősebészetek - mint például a szekszárdi is -, megszűntek, a nagyobb centrumok pedig mellkas- sebészetté alakultak át. A sikeresnek mondott tbc elleni harc a tüdőosztályra nézve ettől kezdve kedvezőtlenül hatott, ugyanis a csökkenő tüdőgümőkóros betegszám miatt elkezdődött a szinte folyamatos, lényegében napjainkig tartó ágyszám-csökkentés. 1971-ben megszüntették a III. tüdőosztályt, dr. Vecsey Albertet az újonnan szervezett radiogeriatriai osztály vezetésével bízták meg. Az 1969-es egészségügyi kormányzati utasítás a tüdődaganatos betegekkel való foglalkozást a tüdőgyógyász hálózatra bízta, A kör bővült az asztmás, illetve a gyulladásos tüdő-megbetegedésekkel is, 1975-re a kibocsátott betegeknek több, mint két harmada már nem tbc-s beteg volt. A profilmódosulás további ágyszám csökkenéssel járt, 1975-re már csak 151 ágy volt, az I. és III. tüdőosztály 1976. végén meg is szűnt. A tüdőbetegek ellátását ezután 100 ágyon a volt II. számú osztály végezte Szabó főorvos úr vezetésével. A mellkasi, finomtűvel való mintavételt 1986-ban kezdték el végezni a tüdőosztályon. Ebben az évben nyertük el az Országos Intézet által adományozott oklevelet a korszerű tüdőgyógyászati fekvőbeteg-ellátás megszervezéséért. 1989-1991. között a tüdőosztály ágyainak számát 1992-ben állapították meg. Csupán egy évig adódott, sem előtte, sem azóta nem ismétlődött, hogy 1991-ben, az osztály teljes orvos létszámmal dolgozott. 1992-ben az osztály a kornak megfelelő modern, videó-hörgőtükröző berendezést kapott, a gyógyítási lehetőségek pedig (felváltva a kis Bird-respirá- tort) egy Siemens típusú lélegez- tető-géppel bővültek. A gazdasági kényszerpálya miatt 1993-tól, az eddig egységes osztályt 52 ágyas aktív és 40 ágyas krónikus osztályra bontották szét. Diagnosztikus lehetőségeink tovább bővültek, elsősorban a légzésfunkció terén, kabinos, számítógép vezérelte, áramlási ellenállás mérésére is alkalmas eszköz és diffúziós kapacitás mérőkészülék került az osztályra. Újabb ágy-számcsökkentés 1995. október 1-jétől történt, a továbbiakban 40 aktív és 42 krónikus ággyal működött a tüdőgyógyászat. A következő évben az osztály központi oxigénrendszert kapott, kórtermenként két-két leágazási lehetőséggel. A két osztály vezetése szétvált, a krónikus rész vezetésére dr. Schmidt Katalin kapott megbízást. Az évek során szinte már elviselhetetlenné duzzadó adminisztrációs terhek mérséklésére számítógépes zárójelentés-készítő program állt rendszerbe 1997-től, valamint tágas orvosi szobát alakítottak ki. Dr. Szhbó Károly főorvos, akinek neve a szekszárdi tüdőgyógyászati osztállyal szinte összeforrt, s 35 éven keresztül vezetőként két generációt nevelt ki, 1999. június 30-án nyugdíjba vonult. Az osztály vezetésével 1999. július 1- vel dr. Helf Lászlót bízták meg. (46672) Az oldalt szerkesztette: F. Kováts Éva, fotó: Gottvald Károly ________■
