Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-19 / 141. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Június 19., szerda HHB RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. június 18.) Borsodchem 4 860 Ft ö Egis 14 995 Ft ű Matáv 860 Ft 0 Mól 4 995 Ft 0 OTP 2 230 Ft Il­Richter­15800 Ft ii TVK 3 650 Ft ű Zalakerámia 1480 Ft ű BUX: 7920,58-0,25% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VI. 14-18-IG 820Q } i í $ 5 8100 6038,221 1940,22 ; j 8000 7900 7800 . 7982,35; 7913,77 ; j ; „„ _- . ... po nt CT3 Ijj? Jg AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 380,19 Cseh korona 7,98 Euró 243,17 Japán jen (100) 205,67 Lengyel zloty 63,41 Svájci frank 164,72­Szlovák korona 5,48 USA-dollár 256,64 Debütál Az 1998-as összeomlás óta elő­ször készül megjelenni az euróadósság-piacon az orosz kormány, amely szovjet keres­kedelmi hiteleket akar átcserélni új kötvényekre. A kormány 700 millió dollárig terjedő névérték­ben tervez eurókötvény-ki- bocsátást 2010-es és 2030-as le­járattal ____________________Mm A fővárosba tart a külföldi tőke Gazdasági érdekeik szerint már távoznak is a befektetők Budapest Az elmúlt években nem válto­zott a privatizáció csúcsidő- szakában kialakult arányta­lanság a különböző hazai ré­giókban letelepült és működő külföldi érdekeltségű vállal­kozások tekintetében. A kül­földi befektetők érdeklődésé­ben új fejlemény, hogy az ed­digi betelepülésekkel szem­ben néhány ágazatban már megindult a multinacionális érdekeltségek más országok­ba áramlása is. A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK NÉHÁNY JELLEMZŐJE RÉGIÖK SZERINT W 1,8 DéHMntil 3,2 57 . .—T 1 unk-ffliiyaroruáo 61.3 gj f 3 Kizéattsjfanirszsj 0=3 DélAlffld 4,6 3,6 Észak AHold M It é -■ ™DS A vállalkozások számának megoszlása (%) A külföldi töke összegének megoszlása(%) A 2000. évi társaságiadó-bevallá- sokból származó adatokra ala­pozva a KSH szerint Magyar- országon csaknem 27 ezer olyan vállalkozás működik, amelynek jegyzett tőkéjében meghaladja a 10 százalékot a külföldi részese­dés. Ezek teljes jegyzett tőkéje 3451,5 milliárd forint, amelyből a külföldi érdekeltség 2935,5 mil- liárdot tesz ki. A hazai térségek közül - a kül­földi érdekeltségű gazdasági vál­lalkozások számát tekintve - víz- fejszerűen emelkedik ki a fő­város, illetve a közép-magyar­országi régió. Az aránytalanságot jól mutatja, hogy ez a térség a kül­földi érdekeltségű cégek több mint 61 százalékát számlálja, a befektetett tőkét tekintve még en­nél is nagyobb a részesedése. Az arányok megváltozására nincs sok remény, ugyanis az utóbbi években folyamatosan nőtt a fő­város és térségének dominanciája ezen a téren. A képzeletbeli torta maradék részén a további hat hazai régió osztozik. Érdekes fejlemény, hogy az évek során ezek a térsé­gek kivétel nélkül fokozatosan vesztettek részesedésükből,. és mint a fentiekből kiderül, főként a gazdasági centrumot adó fő­város és Közép-Magyarország javára. A központot nem számít­va a nyugat-dunántúli ország­rész rendelkezik még igen ko­moly, és viszonylag stabil kül­földi érdekeltségű gazdasági po­tenciállal. Ugyanakkor a Dél- Dunántúl, az Észak- és a Dél- Alföld tekinthető az elmúlt há­rom esztendő legnagyobb vesz­tesének. Ezekben a térségekben nemcsak a külföldi cégek orszá­gos aránya, hanem a külföldi tő­ke aránya is romlott. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a külföldi tőke érdeklődé­sét elsősorban a jól megközelít­hető, infrastruktúrával átlagon felül ellátott, jó logisztikai adott­ságokkal és képzett szabad munkaerővel rendelkező térsé­gek vonzzák. A külföldiek letele­pedésének ütemét nem gátolja az említett feltételek egyikének- másikának hiánya sem, így nem érvényesültek azok a korábbi vá­rakozások, amelyek a telített, szabad munkaerőt nem biztosító térségek irányából a még kihasz­nálható gazdasági potenciállal rendelkező területek felé történő tőkeáramlást jósolták. Mindez konzerválja az egyes hazai ré­giók gazdasági teljesítményei között lévő különbséget, ugyan­akkor lassítja a foglalkoztatási mutatókban és a bérekben jelentkező aránytalanságok ki­egyenlítődését. A ’90-es évek külföldi befek­tetéseket váró és vonzó idősza­kával szemben az elmúlt né­hány év a nemzetközi tőke egy addig csak hallomásból ismert oldalát is megmutatta. A még mindig szép számmal érkező befektetők, beruházók mellett több külföldi érdekeltségű cég is döntött termelésének szűkíté­séről, vagy olyan országokba való áttelepítéséről, amelyek ol­csóbb munkaerőt biztosítanak. Ezek a fejlemények egyre in­kább felhívják a figyelmet egy- egy város, megye egyoldalú, né­hány nagy foglalkoztatóra ala­pozó iparfejlesztésének kocká­zatára. KASZÁS ENDRE Westel: többet az MMS-sel Budapest Együttműködési megállapo­dást írt alá multimédiás tarta­lomszolgáltatási lehetőségek felkutatására és kifejlesztésé­re a Westel Mobil Távközlési Rt. és az MTI Rt. - jelentették be tegnap a cégek képviselői. A megállapodás aláírását köve­tően Sugár András, a Westel ve­zérigazgatója és Dorogi Sándor, az MTI elnöke kifejtette: az együttműködés célja az, hogy a hírügynökség egy átfogó kuta­tás-fejlesztési program keretében kidolgozott, mobil-multimédiás tartalomszolgáltatást nyújthas­son előfizetőinek. Sugár András a sajtótájékozta­tón elmondta: ez az együttműkö­dés azért is fontos, mert a vezető magyar mobilszolgáltató, illetve a vezető magyar hírügynökség kö­zösei? próbálhatja ki, hogy az új multimédiás technikával (Multi­media Messaging Service - MMS) mennyivel tud gyorsabban, töb­bet és jobban kommunikálni. Hangsúlyozta, hogy kísérletről van szó, érzik a lehetőséget az in­formatikában, a távközlésben, a médiában, illetve a piacban. Dorogi Sándor aláhúzta: két piacvezető fog össze, amelyek egyesítik képességeiket és lehe­tőségeiket annak érdekében, hogy megnyissák az utat egy új szolgáltatás előtt. Hozzátette: az MMS-ben a gyorsaság és a pon­tosság miatt lát nagy fantáziát az MTI, a technológia révén a hír- és képanyag gyorsabban juthat célba. EUROPRESS A vártnál nagyobb a hiány Budapest A folyó fizetési mérleg hiánya áprilisban 400 millió euró, az első négy hónapban 960 millió euró volt - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a végleges számok alapján. Az MNB korábbi, előzetes adato­kon alapuló közlése szerint az áp­rilisi hiány 387, az első négy havi deficit 947 millió eurót tett ki. Tavaly az első négy hónapban a folyó mérleg deficitje 358 millió eurót tett ki. A deficit kialakulásában ismét az áruforgalom, valamint a szol­gáltatások kiadási többletének növekedése volt a meghatározó. Az áruforgalom hiánya 202 millió eurót tett ki. Az export 239 millió, az import 333 millió euró- val haladta meg az egy évvel ko­rábbit. A turizmus többlete áprilisban 146 millió euró volt, 76 millióval alacsonyabb, mint tavaly április­ban. Az idei első négy hónapban az aktívum 475 millió eurót tett ki, ez 200 millió euróval maradt el az egy évvel korábbitól. Az idegenforgalmon kívüli szolgáltatások és jövedelmek egyenlege 221 millió eurós hiányt mutat. Idén az első négy hónapban a szolgáltatások 253 millió eurós hiánnyal zártak, szemben az egy évvel korábbi 78 millió eurós többlettel. A tőkebefektetésekhez kap­csolódó 223 millió euró nettó jö­vedelemkiáramláson belül a 89 millió eurós profitjellegű nettó kifizetés 38 millió euróval ki­sebb, az adósság típusú befekte­tésekhez kapcsolódó 134 millió eurós nettó kamatkiadás pedig 2 millió euróval nagyobb a tavaly áprilisinál._________ ____ ■ Otthonteremtő Hitel Többet kevesebbért MÁR HASZNÁLT LAKÁSRA IS! ÁLLAMI KAMATTÁMOGATÁSSAL ÉS ADÓKEDVEZMÉNNYEL ÖN A FUTAMIDŐ VÉGÉRE JELENTŐS MEGTAKARÍTÁST ÉRHET EL A FELVETT HITELÖSSZEGHEZ KÉPEST! v- - - • . ■ BWMMWMIIWWjPWBWPWWWfM i j;“Tf | lf|'ü ■■■EESSS3BBHH 5 ooo ooo Ft 10 ÉV 51 970 FT 2 400 OOO FT 4 316 976 Ft 4 800 OOO FT to ÉV 49 891 FT 2 400 OOO FT 4 048 297 FT 3 OOO OOO FT 5 ÉV 56 014 FT 1 200 OOO FT 2 323 956 FT * CIB Otthonteremtő Hitel évi 4,5% kamattal <a 0,8% egyszeri folyósítási jutalék folyósításkor, az évi i ,5% kezelési KÖLTSÉG FOLYÓSÍTÁSKOR ÉS ÉVFORDULÓKOR KERÜL FELSZÁMÍTÁSRA, EZEKET A HAVI TÖRLESZTŐ RÉSZLET NEM TARTALMAZZA). ** A JELENLEG HATÁLYOS JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ALAPJÁN - AMENNYIBEN AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJA LEHETŐVÉ TESZI- A LAKÁSHITEL-TÖRLESZTÉSEK ADÓKEDVEZMÉNYÉT FIGYELEMBE VÉVE. 2002. MÁJUS M Gnippo IntesaBd CIB^j HITELVONAL 06 40 222 333 & • 7100 SXEKSZÁRD, GARAY TÉR 1. TELEFON: (74) 529-340 BANK www.cib.hu ______ Hírek__________ EGYÜTTM ŰKÖDÉS. A spa­nyol-magyar üzletember-talál­kozó célja, hogy elősegítse a spanyol és magyar vállalatok közötti együttműködést- mondta Francisco Temes, az ICEX vállalati befektetési és együttműködési osztályának igazgatója. A spanyol vállalatok elsősorban az energetikai szek­torban tudnák jelenlétüket erő­síteni a magyarországi piacon- mondta Antonio Bellver, Spanyolország magyarországi nagykövete, europress GAZDAHITEL. A földművelés- ügyi tárca és a Magyar Fejlesz­tési Bank tegnap áttekintette a gazdahitelprogram finanszíro­zásának helyzetét. A pályázato­kat folyamatosan be lehet nyúj­tani, de az MFB a jövőben ki­zárólag szakmai megalapozott­ság szempontjából bírálja el a pályázatokat - áll az agrár­tárca közleményében, europress SZÁLLÍTMÁNYOZÁS. A Hungaroweiss Kft. tavaly 20 millió euró árbevételt ért el. A több mint 550 éves múltra visszatekintő Gebrüder-Weiss jelenleg több mint 70 saját ki- rendeltségből álló hálózattal rendelkezik tíz európai ország­ban, valamint Kínában. A 2001/2002-es üzleti évben 552 millió eurós forgalmat realizált, europress TÖRÖLVE. A Malév kilenc já­ratot töröl szerdán a nemzet­közi légiirányítói sztrájk miatt. Törölték a kedd esti párizsi járatot is, mivel ez szerda reg­gel, a sztrájk ideje alatt indult volna vissza a francia főváros­ba. Görögországban tegnap szintén sztrájk miatt leállt a vasút, nem jártak a városi bu­szok és vonatok, és a kompok is a kikötőkben vesztegeltek. A szigeteket összekötő kompok szerdán sem indulnak, mti ■ Aránytalan deficit Budapest Az államháztartás helyi ön- kormányzatok nélküli hiá­nya május végén 409,3 mil­liárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 81 százalé­ka, így folytatódott az a ten­dencia, hogy a hiány meg­haladja az időarányos érté­ket - közölte Várfalvi István, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára. Májusban 93,6 milliárd forint de­ficit alakult ki, ebből 40 milliárd a, központi költségvetésben, 52,7 milliárd a társadalombiztosítás­ban jött létre - melynek legna­gyobb részét a visszamenőleges hatályú 4,5 százalékos nyugdíj- emelés 26,3 milliárd forintos egyszeri kiadása tette ki -, 0,9 milliárd forintos hiány pedig az elkülönített állami pénzalapok­nál keletkezett. Az Egészségbiztosítási Alap öt havi 49,4 milliárd forintos deficit­je többszörösen meghaladja az idei évre előirányzott 17,2 milliár­dos tb-hiányt, a Nyugdíjbiztosítá­si Alap 86,8 milliárdos hiányáról nem is beszélve. Ezért a kormány kezdeményezni fogja a tb-alapok előirányzatának 100 milliárdos emelését, hogy ne ürüljön ki ok­tóberre a kassza. Személyi jöve­delemadóból, áfából és társasági adóból az időarányosnál több pénz folyt be. A PM szakemberei szerint e bevételek a költség- vetési törvény módosítása által nyitott pluszforrásokkal együtt fedezni fogják a kormány száz­napos programja által igényelt pénzt, és az általa örökölt költ­ségvetési többletdeficitet. DÓCZY LÁSZLÓ Közös bor Tokajból Budapest Borünnepet tartanak június 29-én Tokaj-Hegyalján, ekkor debütál 27 polgármester kö­zös bora - jelentette be teg­nap Nyikos István, a Bacchus Arts Stúdió vezetője. A múlt évi szüret alkalmával'27 hegyaljai település polgármeste­re összeállt, és Tokaj főterén másfél-másfél mázsa szőlőt ösz- szeadott, majd a tarcali borászat elkészítette a tokaj-hegyaljai polgármesterek borát: a tokaji furmintot. A bor júniusban került a palackokba. A borünne­pet megelőzően várhatóan a vi­lágörökség részévé válik a tokaj- hegyaljai kultúrtáj. A június 29-i ünnepségre ellátogatókat a polgármesterek személyesen kí­nálják meg borukkal. A hegy­aljai közös borünnepet Tokaj főterén és a város sétálóutcájá­ban rendezik. Az ünnepsé­gen Tokaj-Hegyalja valamennyi helységének polgármestere részt vesz. A kétezer polgármesteri üve­get palackozó Tokaj Kereskedő­ház Rt. vezérigazgatója, Hege­dűs Zoltán elmondta: Tokaj- Hegyalján évente 70-80 ezer hektoliter bort állítanak elő, amelynek hatvan százalékát a társaság készíti. A cég az idén, a tavalyihoz képest 15 százalék­kal, 2,7-2,8 milliárd forintra szeretné növelni árbevételét. Az exportot pedig 30-40 százalék­kal tervezik emelni. Az eredetvédelemről szólva a vezérigazgató kifejtette: a nyu­gat-európai országokban ez a kérdés megnyugtatóan rendező­dött, míg a keleti piacokról ez ko­rántsem mondható el. Ezért to­vábbi erőfeszítéseket kell tenni az eredeti tokaji bor hírnevének és piaci pozíciójának helyreállí­tásáért. ÚJVÁRI GIZELLA * x I

Next

/
Oldalképek
Tartalom