Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-17 / 139. szám
6. OLDAL T OLNA MEGYE 2 0 0 2 M I S Z L A 2002. Június 17., hétfő AflSZlA A címerről Miszla község összetett címert birtokol. A csúcsaiban csapott reneszánsz öregpajzs kékkel és ezüsttel bal haránt osztott. A pajzsfő kék mezejében jobbról tizenhat (nyolc hosszabb között nyolc rövidebb) sugarú arany Nap, balról ezüst holdsarló látszik. Az ezüst mező zöld hármashalmán természetes színű (barna) gímszarvas szökell. A boglárpajzs hasonló alakú; mezejét a pajzstalp magasságában homorú hullámos vágás bíborral és kékkel osztja. A felső, bíbor mezőben természetes színű (rózsaszín), fekete hajú és szakállú vadember növekszik, fején zöld lombkoszorú, ágyékát is zöld levelek takarják, jobbját csípőjén nyugtatja, baljával vörös-ezüst zászlót emel. A (vizet jelképező) kék mező homorú ezüst fodrokkal tagolt, közepén két ágú fekete horgony lebeg. A címer alatt jobbról és balról kétszer meghajtott, fecskefarkú ezüst szalagon kékkel a MISZLA felirat olvasható. ■ Néhány szó a múltról A település múltbeli jelentőségére utal az is, hogy három temploma van. A református és katolikus templom műemlék. Az egyiket már felújították, a másiké folyamatban van, részben a hívek adományaiból, részben pedig műemlékvédelmi támogatásból. Az evangélikus templom később épült. Miszlán 1890-ben még országgyűlést is tartottak. Akkor 2680 volt a község lélekszáma, ez 1940-re már 1690-re csökkent. A község legmagasabb rangú lakója Ne- meskéry Kis Pál, Magyarország tengermelléki kormányzója volt, akinek a sírja a település határában egy fenyves erdő közepén van, és akinek címere a településében is szerepel. ■ Hősliget A már régebben Hősligetnek nevezett park őrzi az I. és II. világháború áldozatainak emlékét. Az első világháborúban elesettek névsorát a régi községháza falán márványtábla örökítette meg. A millenniumi ünnepsé- | gek keretében helyezték el az új | emlékművön a régi táblát, mel- I lette pedig a második világháború helybeli áldozatainak nevei sorakoznak. Egy település a vadkár ellen A miszlaiak a megélhetés művészei A település jövőjét jelentené, ha az eredeti elképzelések szerint, Miszla érdekeit is figyelembe véve alakítanák ki a vadásztársaságokat. A 12 év alatt összkomfortossá váló falu lakóinak egyre nagyobb gondot okoz a kényelem árának a megfizetése. Baksa János 12 éve a település polgármestere, azt megelőzően már tagja volt a közös tanács mellett kialakított úgynevezett elöljáróságnak. Miszla Gyünkhöz „körzetesített” település volt. Az ön- kormányzat megalakulását követően a községházán négy hónapig egyedül dolgozott. A felszerelés egy rossz írógépből, egy borítékból és egy levelezőlapból állt, emlékezett a kezdetekre. A polgármester a beszélgetést a település legnagyobb problémájával kezdte, miszerint a falu ki van szolgáltatva a vadaknak. Mint elmondta, 1996-ban megpróbáltak a törvény szerint eljárni és Belecskával, Keszőhidegkúttal társulást hoztak létre vadgazdálkodási céllal 5200 hektárnyi területen. Azt tervezték, hogy a földtulajdonosokkal közösen alakítják ki a mindenki számára megfelelő, célszerű gazdálkodási formát.- Anélkül, hogy minket megkérdeztek volna, egyszerűen szétdarabolták a területeket. Egy részt elvitt Gyönk, a másikat Sár- szentlőrinc, a többit meg a gyulaji és a dalmandi részvénytársaság, mi meg itt maradtunk középen. A megyei bíróság már javunkra ítélt ebben az ügyben, éppen azért, mert nem egyeztettek velünk. Négyezer hektárnyi földet „vittek el”, holott a Gyulaji Állami Gazdaság 1100 hektárja kivételével nem volt itt területük. Mi csak a saját közigazgatási területünkön belül akartunk vadásztatni. Ezeknek a földeknek a 80 százaléka ma is magántulajdonban van. A Legfelsőbb Bíróság, tárgyaláson kívül már meghozta a jogerős döntést, de még nem tudjuk miként határoztak, várjuk az írásos ítéletet. Véleményem szerint a falu jövőjéről van szó, hiszen a lakosság jelentős részének és az önkormányzatnak is van földje, amivel lehetne mit kezdeni, a vadállományt az ésszerű szintre leszorítva. A vadállomány gyérítése már önmagában is hozna némi bevételt - mondta a polgármester. A község is bekapcsolódott az úgynevezett szociális földprogramba, de minden területet be kell keríteni, mert a kukoricából például semmi sem marad. „Itt a szarvasok a kövesúton közlekednek”- fogalmaznak a helybéliek. Nemcsak a szarvasok, hanem a vaddisznók is túlszaporodtak. Állattartásból lehetne megélni, de a takarmányt sem lehet megtermelni. A község földterületein az intézmények számára termelnek élelmiszert, az értékesített termények árából a segélyezési lehetőségeket növelik. Á településen a munkanélküliség hivatalosan 18 százalékos, de a polgármester úgy ítéli meg, hogy valójában ennek a duplája. Az itteni emberek művészei a megélhetésnek - fogalmazott Baksa János. Tizenkét-tizennyolcezer forintból is képesek megélni. Kétségtelenül a hátrányos helyzetű kistérséghez tartoznak, 1990-ben még víz sem volt, azóta sikerült a falut összkomfortossá tenni. Megoldották a csatornázást is, saját szennyvíz-rendszerük van. Azt tervezik, hogy a derítőből a komposztált szennyvíziszapot a helyi vállalkozók hasznosítják. Kiépült a telefonhálózat, gázzal fűtenek. Csak az a baj, hogy a telefon előfizetési díj, a víz- és csatornadíj, a gáz árának a kifizetése lassan már meghaladja az egyébként is elöregedő falu lakóinak az anyagi lehetőségeit. Nem oldódott meg az utak problémája, a környező településekre nem lehet átjárni. Jó lenne, ha össze lehetne kötni a 61- es és 63-as utat Nagyszékelyen keresztül, de forráshiány miatt erre a tervre még sosem jutott pénz. Rendbe kellene hozni az önkormányzat belső útjait is, de a polgármester nem érti, hogy az önkormányzatoknak miért kell letenni a 20 százalék saját erőt és miért kell megfizetni a 25 százalékos áfát. A község költségvetése 47 millió forint, az óvoda konyháján 11- 12 idős ember kap ebédet, többen nem igénylik, mert inkább megoldják maguk az étkezésüket. Névjegy Baksa János 1940. szeptember 17-én született Miszlán, gépipari technikumban érettségizett. Nős, egy fiuk van. Hobbija a szőlészet és a borászat. A legidősebb EgerSándomé a község legidősebb polgára, 89 éves, özvegy. A teleket a fiainál tölti, „egyiknél is, másiknál is” eltölt egy kis időt, de a jó idő hazahozza. „Aki nagyon szeretett dolgozni, annak mindene megvolt, aki könnyelműen élt, annak nem volt és nem is lesz.” Két fia van, egy-egy lány unokával. .„Aranyos menyeim, drága unokáim és a drágánál is drágább dédunokáim vannak. Az unokavőkkel is jó kapcsolatban vagyunk.” Úgy gondolja, nem érdemes panaszkodni, hiszen neki is mipdene megvan, amire egy idős asszonynak szüksége lehet, a gyógyszerekkel együtt. Szerető, jó családja, jó szomszéHarminckét munkakör Molnár József Miszlán született 1912-ben, nyugdíjas, méhész. Mielőtt nyugdíjba ment, 22 munkahelye és 32 munkaköre volt. Csak ízelítőül: volt asztalos- és kereskedőinas, villamoskalauz, műszaki rajzoló, katona, tanácstitkár, középfokú közigazgatási szakvizsgával, majd adóügyi írnok, téeszelnök, adminisztrátor, boltos és kocs- máros a feleségével együtt többször is. Később tanácsi kirendeltség-vezető, takarékszövetkezeti pénztáros, ügyintéző, majd ott is kirendeltség-vezető, rendész, tűz- és munkavédelmi vezető. Méhekkel 1956 óta foglalkozik. Kárpótláson rétet, legelőt szereztek, szántójuk is van, bir- kákkal is foglalkozik a család. ■ A falugondnok Takács Zoltán falugondnok, akinek a munkaköre igencsak szerteágazó. A legegyszerűbben úgy határozható meg, hogy minden, ami nap, mint nap adódik. Az orvosi rendelőből ő szállítja be a laborba a levett vért, közben kiváltja az idős emberek gyógyszereit, heti rendszerességgel. A szociális földmunka-programban a mezőgazdasági erőgépekkel dolgozik. Felügyeli a közmunkásokat, akik az önkormányzati földön dolgoznak, s megtermelik az óvoda és vendégétkeztetés számára a nyersanyagot. Piacra is termelnek zöldségfélét; A vízműnél kisebb hibák elhárítása is a feladatai közé tartozik. Saját földjén gazdálkodik is. _______■ A h elytörténeti gyűjtemény Ki kellett költöztetni az életveszélyessé váló régi iskola épületéből a helyi néprajzi gyűjteményt. A község megvásárolt egy házat, ott kap majd helyet az önkorÚj egészségház épül Az I. Turul fesztivál Természetet Tudók Tanodája Július 12-14 között rendezi meg a Hét Forrás Unokái Alapítvány az I. Turul fesztivált Miszla-Bikád- pusztán. Sok más településhez hasonlóan az idegenforgalom is kitörési pontot jelenthet egy ilyen szép természeti környezetben lévő önkormányzat számára. Éppen ezért támogatja a polgármester a Turul fesztivál gondolatát, amely Miszla-Bikádpuszta tulajdonosának az ötlete volt. A Hét Forrás Unokái Alapítvány hagyományteremtő szándékkal rendezi meg a nemzetközinek tervezett fesztivált, amelynek során szeretnék megmutatni az ősi magyar tudás még fellelhető kincseit. A meghívó szerint az I. Turul Fesztivál bevezető rendezvénye annak a tervnek mely szerint Koppány vezér ősi földjén újjáélesztik az ősi magyar hagyományokat. A fő cél a Természetet Tudók Tanodájának a létrehozása. A tanodában szeretnék a gyerekeket az óvodától a főiskoláig a termesztés, gazdálkodás, a földművelés, állattartás, kézművesség elméleti és gyakorlati tapasztalatainak a megismertetésével az életre nevelni, a magyar ha- gyományok szerint. ___________■ Le venték zászlaja Majd hatvan év után, a millennium évében adta vissza a településnek egy azóta már elszármazott család a leventék hajdani zászlaját, amelyet a 40-es évek elején készítettek. Nyilván a háború miatt sosem fejezték be a hímzését. Képünkön a levente zászlót mutatja a polgármester. A családi gazdálkodó Bodor István családi gazdálkodó eredeti foglalkozása szerkezetlakatos. 76 hektárt művelnek meg, e mellett sertéstartással is foglalkozik a család. Utóbbi mostanában éppen nem kínál nagy nyereséget, mert igen nyomott az ár. Lengyelben szerezte meg a mezőgazdasági manager szakmát, ami feltétele volt annak, hogy családi gazdálkodó lehessen. A földet egyedül műveli, illetve amint fogalmazott, összedolgoznak a barátokkal. Az állattartásba a felesége és az édesanyja segít be. Árpát és tritikálét termesztenek, kukoricát csak nagyon kis mennyiségben. A községben a gazdálkodás része az is, hogy a kár mértékén veszekednek a vaJ ' '.íi sasággal. ■ A Szokol Ki gondolná, hogy a vadkár elhárítására a legalkalmasabb eszköz a Szokol rádió. Kovács József 33 évig vezette az italboltot a faluban, ma már nyugdíjas. Negyven éve foglalkozik méhészettel, jelenleg 120—130 méhcsaládja van. A helyi gazdálkodási tapasztalatok közé tartozik, hogy vadkár ellen a legjobb eszköz a Szokol rádió. Nem bírják a hangját az állatok. Persze csak addig hatásos, míg el nem lopják. Igaz, ennek a történetnek is jó vége lett, mert aki a hang nyomán „megtalálta” a rádiót, a faluban szerette volna értékesíteni. A hír hamar terjedt, így aztán az egyik családtag egyszerűen visszakérte a vadriasztó rádiót. ■ i 4 manyzat irattára és a régi használati tárgyakból, valamint ruhákból álló gyűjtemény. Az épületet most tatarozzák, festik. _____________________________! A második világháború, pontosabban 1940 óta nem létesült középület a településen, most pályázati pénzek segítségével 12 millió 805 ezer forintos költséggel épül az új egészségház. Ott kap majd helyet az orvosi rendelő mellett a nyugdíjasok klubja is. ■ A képviselőtestület tagjai Baksa János polgármester. Képviselők: ifj. Baksa János, ifj. Balaskó Ferenc, Bodor István, ifj. Boza Ferenc, ifj. Győri István.
