Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-31 / 125. szám
2002. Május 31., Péntek TOLNA MEGYE 2 0 0 2 Ú J I R E G 7. OLDAL Szorgalmas jászok Szerző Bálint családja 1930-ban a Jászárok- szállásról érkező jászokkal telepedett meg Újire- gen. Fia, Szerző László ma hetvennégy éves, egyedül él Akácfa utcai házában. - Én akkor két éves kis komoly úriember voltam, így szinte semmire nem emlékszem - mondja. - Any- nyit tudok, amit a szüleimtől és az idős jászoktól hallottam. Amikor felcseperedtem, kérdezgettem tőlük. Arokszállás nagyon sűrűn lakott, kis területű község volt, a jászokat nem tudta eltartani. Minket, nyolcvan családot 1930-ban idetelepítettek az akkori Muth- pusztára. Kapott mindenki földet, ki mennyit íratott, s ezen a területen gazdálkodtunk. A háború előtt nagyon sok problémánk volt, de a háború után kicsit fellendült a településünk. A Rákosi-időben padlóra vágtak bennünket a pad- láslesöpréssel. Később a szüleim beálltak a téeszbe. Szerző László 1950-ben egy Jászárókszállásról származó, Muth-pusztán tartózkodó lánnyal ismerkedett össze, aki vendégségben járt náluk. 1953 november 24-én feleségül vette. Visszaköltöztek Jászárokszállásra, és mindketten Budapesten dolgoztak. 1955-ben jöttek vissza Újiregre, első gyermekük még a Jászságban született. 1957-ben egy szoba-konyhás házikót vásárolt a faluban.- Hogy milyen emberek voltak a jászok? Szorgalmas emberek voítak. Mi kubikus munkát vállaltunk, ami nagyon nehéz fizikai munka. Annyiban különböztünk az itteniektől, hogy ők ilyet nem csináltak. Ha jelentkeztünk erre a munkára, örömmel vettek fel minket, és mindig többet kerestünk, mint egy kisiparos kőműves, ács. Iregszemcsén az egyik orvoshoz bement egy jász fogat húzatni. Az orvosnak feladta a foghúzást úgy, hogy azt mondta: a hétszentségit ezeknek a jászoknak, hogy ilyen kemény foguk van. Az újiregi faluház Az egykori Zichy-kúria felújításé- falu hetvenkét éves múltját be- val alakította ki az önkormányzat mutató helytörténeti gyűjtemény a Faluházat, amely a község kul- is. Az épületet 2001-ben újította turális és közösségi rendezvé- fel az önkormányzat, nyeinek ad otthont. Itt látható a ______________________ ■ MI NTAHÁZ. Újireg faluképéhez már hozzátartozik a nádtetős parasztház, a Sörgel Kft. 1999-ben épült mintaháza, amelyből hamaro- san lakott épületek is készülnek a község határában. ______■ Ke mény munkával a jövőért Tolna megye Észak-Nyugati részén, a Nagykónyit Ireg- szemcsével összekötő út mellett fekszik Újireg. A 354 lelket számláló kis község nyugodt, csendes, az átmenő forgalomtól mentes zsáktelepülés. Ez nagy előnyük az újiregieknek a környező településekkel szemben.- 1998-ban választottak meg polgármesternek - mondja Tóth Márton, a falu első embere. - Amikor a feladatra vállalkoztam, tudtam, hogy sok elvárásnak, igénynek kell megfelelni. Jelenleg elmondhatom, hogy az utóbbi négy éves időszak Űjireg mindennapjaiban sok fejlődést eredményezett. Tevékenységünk tükröződik például a falu útjainak, közintézményeinek felújításában, a parkok kialakításában, melyek vonzóvá, rendezetté tették kis falunkat mind az itt lakók, mind pedig az idelátogatók számára.- 1999-ben felújítottuk az óvoda épületét, üzembe helyeztettük a II. számú tartalék ivóvízkutat - sorolja a polgármester a fejlesztéseket. - 2000-ben, a Millennium évében ünnepélyes keretek között avattuk fel a Jász Emlékhelyet, mely az 1930-ban idetelepült jászok emlékét őrzi. Körjegyzőséget alakítottunk, mellyel a költségvetés javítása és több fejlesztés megvalósítása volt a célunk. Környezetvédelmi programot készítettünk, amely tervek alapján készül fel községünk az uniós csatlakozásra. 2001-ben a lakosság és az önkormányzat együttműködése, valamint a sikeres pályázat lehetővé tette, hogy Újiregben is földgázzal fűtse- nek. Ugyanebben az évben felújítottuk a ravatalozó épületét. Az idősek helyzetének megkönnyítése érdekében bevezettük az idősek gondozását, amit egy fő lát el, valamint a falugondnoki szolgálatot. A falugondnok a betegeket, kismamákat szállítja, gyógyszereket szerez be, kirándulásokra viszi a falu lakóit. 2002-től szerveztük meg a lakossági hulladék elszállítását a községből. KorNÉHÁNY ADAT lakosság: 354 fő terület: 1090 ha belterület: 89 ha gépjármüvek száma: 78 lakóépületek száma: 130 telefonállomások száma: 64 szerűsítettük a polgármesteri hivatal elektronikus berendezéseit, új telefaxot vásároltunk, és ISDN-rendszert építettünk ki.- Idén meg szeretnénk valósítani a közvilágítás korszerűsítését, valamint az útburkolatok javítását. A következő időszak fő feladata a szennyvízelvezés kiépítése, mellyel községünk infrastruktúrája teljes lesz. Falunk nagy gondja, a foglalkoztatottság hiánya. Helyben csupán két-három családnak van megélhetési lehetősége, ők a földből élnek. A munkaképesek nagy része vidékre jár dolgozni, közülük sokan Siófokra, Tamásiba. Az általános iskolások - harminchét fő - Iregszemcsére járnak iskolába, helyben óvodát és konyhát tartunk fenn. Önkormányzatunk évente több kulturális rendezvény tart, köztük farsangot, nőnapot, anyák napját, idősek napját, Mikulás és karácsonyi ünnepséget. 2000-től minden évben falunapot rendezünk, ezen ünnepség keretei között fogadjuk az elszármazottakat. Jászárokszállással partnerkapcsolatot ápolunk, minden évben meglátogatjuk egymást. A szorgalmas újiregi lakosok rendezett portái és a falu tiszta közterületei külföldi befektetőt vonzott községünkbe, aki 1,3 hektáron pihenő, üdülői A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA |720| M f35*tr 1950 1990 2000 Névjegy: 1947. szeptember 22-én született Lovásziban. 1974- től újiregi lakos. 1979-ig a Ta-Lux Szövetkezet építési művezetője. 19974g építési vállalkozó. Család: felesége vállalkozó, két lánya van, Ágnes üzletvezető, Zsófia főiskolai hallgató. parkot alakít ki. Már több külföldi rendelkezik lakóingatlannal, s ez Újireg fejlődését mutatja. Ica mama 1913-ban Jász- árokszálláson született a falu legidősebb lakója, a korához képest ma is jó egészségnek örvendő Turcsányi E- mánuelné, akit a faluban Ica mamának szólítanak. Tizenhét éves volt, amikor Muth pusztára kerültek, tizenkilenc évesen ment férjhez. Három gyermeket szült, férje fiatalon a harctéren maradt. - A házunk épületien volt, amikor odaveszett a férjem, a hó vastagon esett a dunnámra - idézi fel a megpróbáltatásokat. - Énrajtam nem segített senki, amíg nem kaptam hadijáradékot. A családot most két fia jelenti, akikről azt mondja: - Mindketten szeretnek és rendszeresen látogatnak^. _________________■ A biotermelő Közel húsz éve foglalkozik bionövények termesztésével Agócs Jánosné és családja. Két hektáron termesztenek kukoricát, búzát, egy fél holdnyi területen és kertjükben zöldséget, mákot, tököt, céklát, fűszer- és zöldpaprikát, s a háztájiban is biobaromfit és sertések nevelnek. - Mindig ellene voltunk a vegyszernek, és mióta nyolc-tíz éve tagja vagyunk a Biokultúra Egyesületnek is, még aktívabban foglalkozunk bionövényekkel - mondja. - Sokkal több munka van velük, de nem mindegy, hogy mennyi vegyszer jut az ember szervezetébe. A családot, barátainkat látjuk el, és idegenek- nek is szívesen segítünk. ■ A zászlóanya Mint a falu idősebb lakói, jászárokszállási születésű a ma hatvanöt esztendős Pe- thes Józsefné, aki 2000-ben zászlóanyaként a nemzeti színű szalagot kötötte fel a falu farkasfogas állami zászlajára. Ma már ritka, tíz gyermekes családban nőtt fel, ő két leány és egy fiú édesanyja, a családban már dédunoka is van. - A tíz gyereket elég nehéz volt felnevelni - mondja gyermekkoráról -, ma már elvétve van ekkora család. Nagyon jó volt nagy családban felnőni, mi nem veszekedtünk soha, de az is hozzátartozik, hogy az idősebb testvéreimnek bizony többet kellett dol- gozni. __________ ■ Cs igatészta a nyugdíjasoktól Négy éve Kozma Imréné vezeti az újiregi Búzavirág Nyugdíjas Klubot, amelynek tizenhat tagja van. Mivel - magyarázata szerint - semmi nem működik pénz nélkül, úgy gondolták, ha csigatésztát készítenek, lesz egy kis anyagi forrás programjaikhoz. - A nagyanyám még a Jászságból hozta a csigatész- takészítés szokását. Kaptunk a polgármesteri hivataltól helyiséget, ott készítjük a tésztát, s a bevételből gazdálkodunk. A klub így jutott el több emlékezetes kirándulásra, Gyulára, Harkányba, és jártak Szegeden, a szabadtéri játékokon, és Ópusztaszeren is. ■ Aranykatedrás pedagógus Eredetileg óvópedagógus, és tizenhat évet óvónőként dolgozott, már tizenkét éve az iregszemcsei gyógypedagógiai iskola tanára Antoni Istvánná. - A gyerekek kiszolgáltatottsága fogott meg, rengeteg a hátrányos helyzetű - mondja munkájáról. - Minden gyermekben találtam olyat, amivel fejleszteni lehet őket. Sok jó eredményt sikerült elérni, ami kollégáim érdeme is. Egyik tanítványa országos rajzpályázaton szerepelt jól, de ő többre értékeli, hogy a munkára nevelésben nagyon jó eredményeket sikerült elérnie. Márciusban az oktatási miniszter Aranykatedra emlékpla- kettel ismerte el munkáját. ■ Jászkürt, talicska A község címerpajzsának ezüst mezejében búzakék pajzsfő van, amelyben á lakosság származására utaló jászkürt látható. Alatta, az ezüstmezőben álló kék kubikostalicska az újiregiek egykori munkájára utal. A pajzsot vörössel és kékkel bélelt pántos ezüst sisak díszíti, vörössel és kékkel ékesített heraldikai koronával. A sisakkoronából két szál arany búzakalász nő ki, kettőskereszttel. A takaró kék és ezüst színű. A címerpajzs alatt, a fecskefarok végződésű szalagon a község neve olvasható. ■ A falu története A jelenlegi község az 1930-as években alakult ki, amikor Jászárókszállásról a gazdasági válság miatt elszegényedett nyolcvan család érkezett az akkori Muth pusztára, amelyet aztán Jásztelepszállásnak hívtak. A település neve 1949-től Újireg, ekkor az új települést egyesítették Nagykónyi-Kulcsármaj orral. Muth falu a középkortól a török időkig élő település volt, 1572- ben a simontomyai szandzsák fejadó-összeírásában még tíz családfővel szerepel, de a török kiűzésének idejére teljesen elpusztult, s a 18. században nem is telepítették újra, csak a neve maradt fenn, és uradalmi pusztaként említik. 1930-ban a lakosság száma 227 fő, 1949-ben már 720 lakosa volt Újiregnek. Az 1950-es évektől napjainkig csökken a falu népessége. Muth puszta eredetileg Zichy-uradalom volt néhány gazdasági épülettel. A j4gzok hosszú lejáratra földet, mezőgazdasági eszközöket kaptak, s az Alföldön szokásos növényi kultúrákat honosítottak meg. A férfiak egy része a Dunántúl különböző helyein vállalt kubikus munkát. Katolikus vallásúak voltak, első kápolnájukat az iskola épületében rendezték be. Vallásukat máig megtartották, a falu modem vonalú katolikus temploma 1993- ban épült. _________________■ Em léktúra két keréken 1941-ben a jászárokszállási Kiss Jenő először szervezte meg a jászok áttelepülésének kerékpáros emléktúráját. A 240 kilométeres távot egy nap alatt tette meg. Nyomában árokszállásiak többször jöttek két keréken Újiregre. 2000. június 10-én reggel négy órakor André Béla húsz fős baráti társasága indult el a Jászságból. Tizenketten este hat órakor az iregszemcsei Fehér Galamb vendéglőnél - amely az 1941-es túra állomása is volt - álltak meg, majd még este letekerték a hátralévő néhány kilométert Újiregig. A faluban kitűzték a jász település névtábláját, így - a pünkösdi királyság szokásához hasonló módon - egy napra szomszédos település lett Újireg és Jászárok- szállás. ■ Jász ízek Újiregen a gasztronómia terén is őrzik a hagyományokat. Ünnepi, közösségi alkalmakkor a fő fogások ma is gyakorta a jász konyha ízei szerint készülnek. A tyúkhúslevest csigatésztával fogyasztják, amelyet jellegzetes jász étel, a birkapörkölt követ. _____■ * I I A képviselőtestület: Haszonics István alpolgármester, Sütő Péter, Orsós Sándor. Jegyző: dr. Pálinkás József.
