Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-04 / 103. szám
6. OLDAL M EGYE! TÜKÖR 2002. Május 4., Szombat $ Vörös terror, fehér terror Itt az áldozatok, ott a gyilkosok, ha onnan nézzük, fordítva 1919. június 1-én négy tamási férfit végeztetett ki a város főterén a Tanácsköztársaság forradalmi törvényszéke. Egy nappal korábban a tamásiak fegyveres felkelését leverő vörös csapat három tamási földművest lőtt agyon. A kommün bukása után, augusztus 18-án Tamásiban a hírhedt Prónay-különítmény állt bosszút: tizenkét embert végeztek ki egy kocsmaépületben. Az ő emléküket két tábla is őrzi, a vörösök által kivégzettek emlékét most tervezi megörökíteni a város és a Politikai Foglyok Országos Szövetsége. Az alábbiakban az eseményekről és utóéletükről dr. Deák Gábor, a Pofosz megyei elnökségi tagja és dr. Benkő András történelemtanár, a tamási oktatási bizottság elnöke beszél.- A hét lelőtt és kivégzett ember emlékére a húszas években állítottak táblát, amit 1945 után levettek, és állítólag a másik felére rávésték annak a tizenkét személynek a nevét, akiket a Prónayék végeztek ki. - mondja Deák Gábor. - A mostani indíttatást, a Pofosz határozata adta, amely szerint ha van a környezetünkben olyan utca, vagy intézmény, amely méltatlan személyeknek állít emléket, azt módosítani kell. Mivel Tamásiban tudták rólunk, hogy nem baloldali elkötelezettségűek vagyunk, az emberek elmondták fájó emlékeiket. A dokumentumszerű indíttatást Kapitány Ferenc kötete jelentette, amely az 56 előtt történt dolgok gyökereit kereste, honnan jöttek ezek az emberek, akik 1945 után a kommunizmus élharcosaiként léptek fel.- A Tanácsköztársaságot sem a Horthy-, sem a Rákosi-, sem a Kádár-rendszerben nem kutatták, esetleg néhány megszállott kutató helytörténetileg megtette - mondja Benkő András. - A Rákosi-rendszerben volt egy bizonyos távolságtartás a Tanácsköztársaság iránt. Miért? Történhettek olyan dolgok, amire az akkori káderállomány nem szívesen emlékezett, másrészt a régi káderek háttérbe szorultak. Amit a tamási eseményekről Kapitány Ferenc és Frühwirt Jenő leírt, - a kettőt összehasonlítva - hiteles lehet. Kik voltak a vörösök? A Pofosz két vezetőjének előterjesztése szerint a Tanácsköztársaság alatt „dologtalan, zavaros tudatú, nincstelen, rendetlen életvitelű emberek kerültek hatalomra”. Deák Gábor: - Erről csak családi visszaemlékezések vannak: például egy idős néni mondta, hogy az, aki itt a direktórium tagja volt, hitvány, alkoholista ember volt. Mindenkinek nem lehet a nyomára bukkanni, mert nincsenek kortársak. A művelődési ház átkeresztelése idején a népesség-nyilvántartóból előkerestettem Gőgös Ignác kortársait, és személyesen elmentem, megkérdeztem tőlük, hogy ki volt a Gőgös Ignác. Elmondták, hogy már az iskolában is egy kötekedő kisgyerek volt. Apja vízimolnár volt, de neki nem füllött a foga a munkához, a könnyebb életet kereste. Ilyen véleményeket lehetett hallani azokról is, akik a 19-es eszmék mellett álltak. A népi emlékezet summázata, amit írtunk róluk. Benkő András: - Nincs adat róluk, nyilvánvaló az ő családjuk nem fogadná el ezt. Tény, hogy nincstelenek voltak, de hogy munkakerülők voltak, nem tudom, előfordulhat, ennek már nehéz utána menni. Az biztos, hogy a Tanácsköztársaság idejében nem a birtokos paraszti rétegek jutottak előtérbe, de haláluk után nem biztos, hogy jó üyeneket állítani róluk. Terror után bosszú Deák Gábor: - A kivégzések után még huszonhat embert elhurcoltak, de az ő kivégzésükre nem került sor. Azok, akiket elhurcoltak, személy szerint is bosszút álltak. Mikor augusztus 18-án a Prónay-különítmény mészárlására sor került, abban ütlegelésben, verésben részt vettek azok, akiket a vörösök vertek meg. De senki nem állt oda jegyzőkönyvezni, hogy ki kinek hány pofont adott. Benkő András: - A vörösök hatalomra kerülésük után nyilvánvalóan megfélemlítést alkalmaztak azokkal szemben, akik .ellenálltak. Prónayék ugyanígy tettek. A tamási eseményeken kívül a környéken nagyobb atrocitásokról nem tudok. A szülőfalumban nagyszü- leim elmesélték, hogy a Tanácsköztársaság után kivégzés nem volt, de deresre húztak embereket. A saját meggyőződésük mártírjai lettek mindkét oldalon. Milyen Magyarország? A húszas években a táblán az állt: azoknak az emlékét őrzi, akik a „vörös rémuralom elleni harcokban vértanúi lettek a keresztény nemzeti Magyarországnak”. Az új táblán „polgári Magyarország” áll majd. Deák Gábor:- Ebben is kompromisszumos J változás történt, részben időszerűtlenség okán. A nemzeti és keresztény Magyarorszá- j got a húszas években fogalmazták meg. Ak- j kor a nemzeti jelzőt a revízió jegyében használták. A keresztényt pedig úgy értették, hogy Mária országa vagyunk Isten oltalmában. Ebben a teljes értelmében nem egészen időszerű, hiszen az egyház akkori mivoltában földbirtokaival, államhatalomba is beépült vezetőivel ma nem létezik. És mégis haladunk, leráztuk a kommunizmust, a fejlődés felé indultunk. A polgári szó antagonistája a kommunistának, és nem zárja ki a nemzeti érdekeket. Benkő András:- A Horthy-rendszer önmagát keresztény-nemzetinek tartotta. A kereszténynek a Horthy-korszakban volt egy kizáró értelme, a nemzeti pedig azt a törekvést jelentette, hogy állítsák vissza a Trianon előtti határokat. A polgári szó jelentése, hogy nem feudális és nem kommunista. Akiknek emléket állítunk, nem vörös uralmat, hanem polgári jellegű, vagy kapitalista berendezkedést akartak. Lehet, hogy nem száz százalékosan jó meghatározás a polgári, de jobbat nem találtunk. Példa közmegegyezésre A Pofosz a spanyol polgárháború utáni nemzeti megbékélés példája nyomán társadalmi közmegegyezést szeretne elérni. Deák Gábor:- Az emlékezésben ki lehet békíteni az ellentéteket azzal, hogy megszületett egy kompromisszum: maradjon a régi tábla az iskola épületén, de ne közvetlenül mellette legyen az új. Itt az áldozatok, ott a gyilkosok, ha onnan nézzük, akkor fordítva. A táblát az épület másik oldalán helyezzük el. Benkő András:- Spanyolországban nagyon gyorsan megtörtént a megbékélés a Moncloa- paktum révén szinte egyik napról a másikra. A francoisták, kommunisták békében nyugszanak egymás mellett. Nálunk ez még nem történt meg, vannak problémák, de mély ellentétek nincsenek. Ezt az emléktáblát fel lehet úgy fogni, mint az első lépést a megbékélés felé a későbbi történeti időszakokra vonatkozóan is. T. F. Lassul a bevételek növekedése Nem az adófizetői morál lett rosszabb Lelassult a megyeszékhelyen az adóbevételek növekedése. Kevés a növekvő nagyobb vállalkozás, a kedvezmények és mentességek köre, mértéke viszont jelentősen bővült s több lett a felszámolás alá volt vállalkozások száma is. Szekszárd Az önkormányzat bevételeinek legdinamikusabban növekvő eleme volt a helyi adókból származó összeg. A növekedés azonban 2001-ben lelassult, hiszen az ön- kormányzat a legjelentősebb adónemek, úgymint az iparűzési és a vállalkozók kommunális adója esetében már 2000-től a maximális adómértéket alkalmazta. A kedvezmények és mentességek köre is jelentősen bővült. Az építményadó esetében a 100 fo- rint/négyzetméteres összeg az adó bevetésétől nem változott. Tavaly január 1-től vezette be a közgyűlés az idegenforgalmi adót, de ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek okát a 2001 évi statisztikai adatok alapján az idén adóellenőrzésekkel akarják felderíteni. Tavaly mindössze 1 millió 843 forint helyi adó keletkezett, és azt be is fizették. A tavalyi adóbevételek csökkenésének a fő oka a vállalkozások megszűnése. A felszámolás alatt álló cégek száma tavalyelőtt 50 egy éve pedig már 68 volt. Mint a legutóbbi közgyűlés elé került és elfogadott beszámoló megállapítja, a gyengébb teljesítés másik eredője az lehet, hogy a kezdő vállalkozások egy évig adómentességet élveznek. Az új kedvezmények is éreztetik hatásukat, kis számban vannak a nagyobb és terjeszkedő vállalkozások Szekszárdon, a beruházási kedvezmény miatta pedig az általuk bevezetett adó összege sem növekedett. Jelenleg 192 millió forint a tőke és pótiéktartozás, de még jelenleg sem zárult le az önkormányzat legnagyobb hátralékosa ellen indított eljárás. Hogy melyik cégről van szó, az adótitok. Az adóbevételek fokozása, illetve a hátralék csökkentése érdekében a 10 ezer forint feletti bankszámlával rendelkező hátralékosok esetében júniusban és októberben azonnali adóbeszedési megbízást nyújtottak be, októberben ezen a módon 42 millió forint érkezett a város adószámláira. Más eszközökkel 118 millió forint hátralékos sikerül beszedni Diáknap az Illyés gimnáziumban Szoros küzdelmet hozott a direktorválasztás Korábban még soha nem hozott ilyen szoros eredményt a diákigaz- gató-választás az Ily- lyés Gyula Gimnáziumban mint most, ugyanis a két jelölt - Klszler peter és Soponyai Mihály — közül az utóbbi mindössze egyetlen szavazattal szerezte meg a győzelmet. Soponyai Mihály Boda Istvántól vette át a gimnázium kulcsát A mindössze egy napos hatalomért kiélezett küzdelmet folytattak a kampánystábok, melyek egy héten keresztül próbálták meg - a nemrégiben megtartott országgyűlési képviselőválasztás során a pártok által alkalmazott legkülönbözőbb módszerek átvételével - arra rábírni az iskolába járó tanulókat, hogy direktorjelöltjeikre adják voksukat. Az oktatási intézményben a szavazás előtti napokban plakátháború dúlt, Kiszler Péter és Soponyai Mihály programismertető körúton vett részt az osztályokban, ahol ígéretekben nem volt hiány. A választás minden korábbinál szorosabb eredményt hozott, ugyanis a szavazólapok megszámlálásakor kiderült, hogy Soponyai Mihály csupán egyetlen vokssal kapott többet Kiszler Péternél. Az új direktor az iskola távollévő igazgatója, dr. Berta Bálint helyett Boda Istvántól, a kollégium vezetőjétől vette át a gimnázium bejárati ajtajának kulcsát és azzal együtt a hatalmat. A győzelmét ünneplő beszédében köszönetét mondott mindenkinek, aki őt támogatta, viszont bejelentette azt is, hogy akik a másik jelöltre szavaztak, azok számára befejeződött a jövő. Mindeközben a korábban tett ígéretéről sem feledkezett meg és tanítás nélküli diáknapot rendelt el, aminek a fiatalok és a pedagógusok egyaránt örültek. Sportversenyeken, filmvetítéseken, kiállításokon, harcművészed bemutatókon, játékos vetélkedőkön és ismeretterjesztő előadásokon vettek részt, ahol valamennyien remekül szórakoztak. -GRÜgyes kerékpárosok Hatan utaznak az országos döntőre A Rendőrnap alkalmából a Tolna Megyei Balesetmegelőzési Bizottság Gyönkön rendezte meg a Kerékpáros Iskola Kupa és a Segédmotorkerékpáros Ifjúsági Kupa megyei döntőjét. Gyönk Az esős, borús idő ellenére a kulturált közlekedést népszerűsítő versenyen több mint hetven tanuló állt rajthoz, akiknek a feladatlapok kitöltése után az ügyességi pályán kellett minél kevesebb hibával végighajtaniuk. A „kerékpáros fiú” kategóriában Csupor Zoltán (Gyönk), Wolf Tibor (Dunaszentgyörgy) és Bordás Tibor (Paks) állhatott fel a dobogóra, míg a lányoknál Korosecz Margit (Gyönk), Katz Judit (Gyönk) és Sármány Judit (Aparhant) vitték el a pálmát. A középiskolások között Lévai Gábor (Paks), Mátrai Balázs (Paks) és Csömör Attila (Dombóvár) bizonyultak . segédmotor-kerékpáros feladatok megoldásában a legügyesebbeknek. A nyerteseket mazsorettcsoport és fúvószenekar is köszöntötte. Kategóriánként az első két helyezett képviseli megyénket a június elején megrendezésre kerülő szentendrei országos döntőn. Természetesen a verseny után a nézők is kipróbálhatták képességeiket az akadálypályán, akik teljesítményük arányában a biztonságos közlekedés propagálására készült anyagokat kaptak a szervezőktől. ■ Felvételi a zeneiskolában Találkozó ötven év után Újra együtt az iskolapadban Tevel Ötven esztendővel ezelőtt milyen lehetett az általános iskola? A mai diákok már csak múzeumokban találkozhatnak olyan iskolapadokkal, palatáblákkal, tinta- és pennatartókkal, melyek nagy- szüleiket szolgálták. E hét végén Tevelen bizonyosan sok szó esik majd a fél évszázaddal ezelőtti és a mai iskolák különbségéről. Találkozót tartanak május 4-én a teveli általános iskolában az 1952-ben végzettek számára. A ma már hatvanas éveikben járó volt diákok 10 óra 30 perckor osztályfőnöki órán üdvözlik egymást, s elevenítik fel emlékeiket. Bizonyosan lesz miről beszélniük, hiszen három iskolatípust jártak végig, míg alapfokú tanulmányaikat befejezték. Római Katolikus Népiskolában kezdték a betűvetést Eösz Mátyás igazgatósága alatt, majd a Körösi Csorna Sándor Székely Tanintézetben folytatták az ismeretszerzést. Végül az Állami Általános Iskolában kapták kezükbe bizonyítványukat, amelynek vezetője Földi István volt, aki később a dombóvári gimnáziumot igazgatta. A beszélgetés után szentmisén emlékeznek elhunyt tanáraikra, szüleikre, osztálytársaikra, s imát mondanak a teveli iskoláért. Az ötven esztendővel ezelőtti osztályból az ország minden részéről, valamint külföldről számosán jelezték érkezésüket.-PÁL„Az anyag által a világ szól hozzám” Balás Eszter képzőművész kiállítása Szekszárdon „Nem szeretem az egyformaságot. Én a világot gazdagnak látom. Nézem az embert, akiről portrét csinálok, és a szemében tájat, viaduktot látok. De ez természetes: amikor dolgozom, millió dolog eszembe jut. Mert együtt dolgozunk: az anyag és én. És az anyag által a világ szól hozzám. Ahogy szól bárkihez, aki rászánja az időt.” így vall önmagáról és az anyaggal való küzdelméről a Mun- kácsy-díjas Balás Eszter: az országszerte megannyi köztéri alkotást magáénak mondható képzőművész Huszonöt év címet viselő tárlata tegnap nyílt meg Szekszárdon, a Művészetek Házában. A fémbe öntött alkotások június 11-ig tekinthetők meg. Sajátos világ, bronzba öntve FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY * < t A SZEKSZÁRD Felvételt hirdet szolfézs- előképző szakra a szekszárdi Liszt Ferenc Művészeti Iskola a 2002/2003-as tanévre. Az iskola azoknak a tanulóknak a jelentkezését várja, akik most végzik az általános iskola első osztályát, jó zenei hallással, ritmusérzékkel és szép énekhanggal rendelkeznek. A felvételi május 6-7-én, hétfőn, kedden 14-től 18 óráig lesz a Liszt Ferenc Művészeti Iskola 6. számú tantermében. __________________________■ Dom bóvár
