Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-21 / 116. szám

2002. Május 21., Kedd TOLNA MEGYE 2 0 0 2 7. OLDAL SZÁLKA Tények, adatok, emlékek Szálka múltjából A 600 lelkes község hegyes, dom­bos, erdőkkel övezett U alakú völgyben fekszik a Sárköz és Völgység határán, mindkettővel közvetlen kapcsolatban. A köz­ség legrégebbi névalakja Zaka, azaz Szaka, vagy Szálka. A hon­foglalás után a Gutkelet nemzet­ség szállásbirtokainak egyike, az 1015-i pécsváradi oklevél birtok­jegyzékében már nyoma van. A török időkben elpusztult. 1669- ben Palotay Miklós birtoka, a bátai apátsághoz tartozik, rácok lakják, 1776-ban 220-an lakták, közülük 28-an voltak római kato­likus és német ajkúak, 192-en pe­dig görög keleti szerbek. A né­met lakosságot 1770 és 1780 kö­zött telepítették be a würtzburgi hercegségből. A Szent József templomot 1797-ben Batthyány József adományából és a német ajkú lakosság összefogásával épí­tették késő barokk stílusban. Az I. világháború után német ajkú, sváb település lett. A község la­kói szegények, de szorgalmasak voltak, földművelésből, állattar­tásból éltek. A terület gabonater­mesztésre kevéssé volt alkalmas, ezért szőlőt telepítettek, a bort Bácskában adták el. AII. világhá­ború után a lakosság 80 százalé­kát kitelepítették Németország­ba, mintegy 110 embert, főként nőket kényszermunkára hurcol­tak. A kitelepítettek helyére, fő­leg Heves megyéből hoztak lako­sokat. A lakosság létszáma 1949- ben 668 lett. A község 1950-ben kapott villanyt, a 60-as évek végé­re mindenütt betonjárda épült, folyamatosan épültek az utak. A községet 1980-ban bekapcsolták a távbeszélő hálózatba, a vezeté­kes ivóvízellátást 1985-ben oldot­ták meg, a szennyvízcsatorna és tisztító 1994-ben épült meg. Három generáció nevelője A nyugalmazott iskolaigazga­tó félúton van az arany és gyémánt diploma között, egész életét a szálkai fiatalok oktatásának, nevelésének szentelte. Az eredetileg három tanítós isko­lában 1945-ben csak egy nyugdíj előtt álló idős, akkor éppen beteg tanító volt. Molnár János ,egye­dül kezdte el tanítani a 164 gyere­ket, délelőtt négy, délután a má­sik négy osztályban, így ment egészen a karácsonyi szünetig. Január végétől hárman tanítot­tak. Később a részben osztott is­kolában matematikát, fizikát ta­nított, majd a német nemzetiségi oktatás bevezetés után né­metet is, végül már csak németet.- Mi mindig azon voltunk, hogy a fa-4 lusi gyerekek helyt’ Névjegy Molnár János, Grábócon született, 1925-ben, a bajai tanítóképzőben végzett 1945-ben, au­gusztus 6-án választotta meg az római katolikus egyházközség szálkai ta­nítónak, s innen ment nyugdíjba, mint az iskola igazgatója 1985 végén. Nős, nagyobbik lányuk matematika-fizika szakos tanár, a szekszárdi katoli­kus iskola igazgatója, a kisebb vízépítő mérnök, lány unokája már dolgo­zik, főiskolát végzett, a fiú érettségizett, jelenleg katona. álljanak a városi középiskolában. A szekszárdi gimnáziumokban és a szakmunkásképzőben elér­ték a gyerekeink az itteni ered­ményt, néha még jobbat is. A körzetesítési hullám idején alig, de valahogy mégis sikerült meg­menteni az iskolát.- Miben látja a kis iskolák elő­nyét?- Mi ismertük a gyerekeket, a tantestület stabil volt. A gondvi­selés is kezünkre játszott, hiszen azért nem vitték be gyerekeinket Szekszárdra, mert a tervezett ötös iskola épületét megkapta a főiskola. Mindig ellenőriztük, hogy mi történik a gyerekeinkkel Szekszárdon. Mondok egy példát, az egyik szakközép- iskolába jelentkezett a ta­nítványunk. A gyerek elme­sélte, hogy a felvételin a matematika feladatot egy­ből megoldotta, de a tollba­mondás nem igazán sike­rült hibátlanra. Bemegyek az iskolába, s kiderült, hogy a helyesírás miatt egy ponttal maradt le, de nem nézték sem azt, hogy a választott szak­mában elsősorban számolnia kell majd, sem azt, mennyire fontos ennek a diáknak, a családnak, hogy a gyerek tanulhasson. Sze­rencsére máshova felvették, s már az első évben jutalomköny­vet kapott matematikából.- Mi a legszebb a pedagógus pályán?- Az, hogy látom, mivé fejlőd­tek azok a gyerekek, akiket taní­tottam, három generáció életét kísérhettem figyelemmel. A nyugalmazott igazgató, a fa­luról úgy fogalmazott, azzal a gondolattal építette meg a csalá­di házát, hogy itt együtt van min- den, nyaraló, ház, munka. ■ A település jövője a turizmus Szálka legnagyobb vonzereje a tó. Egyre jobb feltételek között várják a hét végi és a nyaraló vendégeket. Az iskolából elfogy­tak a gyerekek. Dr. Sarkadi Sándor, elődje lemon­dása után vállalta el a tisztséget még mint képviselő, 1999 őszén. Egy évvel később lemondások mi­att időközi választásokat tartottak a faluban. Az előző testületből csak az alpolgármester maradt a helyén. Ősszel önkormányzati választá­sok lesznek, kérdés mit sikerült a tervekből megva­lósítani azon két év alatt, amit a jelenlegi képvi­selőtestület hivatalban töltött.- A tervek szerteágazóak voltak, ezek között is a legfontosabb feladat volt megállítani a belső költ­ségvetési hiány növekedését. Ezzel párhuzamosan és célirányosan kellett elindítani bizonyos fejlő­dést, az adottságokból következően a turisztika, az idegenforgalom területén. Ehhez is kapcsolódik és a falu lakosságának is fontos a már meglévő inf­rastruktúra megőrzése, felújítása és kiépítésének a folytatása. Mindennek a célja és értelme, hogy olyan, a település nyugalmát, biztonságát szavato­ló környezetet tudjunk kialakítani, hogy akár a vál­lalkozó, akár az itt lakó ember jól érezze magát Szálkán, megtalálja a helyét. A 37 milliós költség- vetéshez képest mintegy 3 milliós hitelállomány­nyal indultunk. Ennek egy részét az idén, a többit a következő évben tudjuk „eltüntetni”. Az adósság nagyobb része a volt iskolaigazgató felmondásával járó végkielégítés kifizetéséből adódott. A Legfel­sőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy mégis fizetnünk kell, holott két előző ítélet nekünk adott igazat. A parkjainkat rendbe tettük, kis padokat tettünk ki több helyen. A lakosság segítségével, sőt kezdemé­nyezésével jól sikerült a község szépítése, virágosí- tása. Az állami utakat gyakorlatilag felújították, az önkormányzatiak javítását pályázati úton tudtuk elkezdeni, s majd folytatjuk a Napfény utcában. E célra sikerült 17,2 millió forint pályázati pénzt el­nyerni. Megpróbáltuk a tavat visszaigényelni a Földművelésügyi Minisztériumtól, de ez nem sike­rült, mert stratégiai vízbázis. Sikerül szabályozni a két horgászegyesület közötti vízmegosztást, a strand és a horgászegyesületek között is megegye­zés született. A strand infrastruktúrájának a kiépí­tése is megkezdődött, de ez már nem az önkor­mányzat, hanem Pálfy János vállalkozó érdeme. Sikerült a központban 100 méternyi járda felújítá­sát pályázati pénzből elvégeztetni.- Mi az, ami nem valósult még meg?- Nem tudtuk behozni a gázt a faluba. Ennek a fő oka, hogy a környező települések elsősor­ban szennyvíz-beruházásban gondolkodtak, Szálka egyedül maradt. A DDGáz kidolgozta valamennyi megoldás túlságosan drá­gának bizonyult. Ugyancsak nem számít sikernek az iskola megszüntetése, de elfogytak a gyerekek. A testület az iskola megszüntetéséről még nem döntött, csak arról, hogy a polgármester kezdjen tárgyalásokat Szekszárddal a gyerekek befogadá­sáról. Szorgalmi időben nem lehet iskolát meg­szüntetni. Négy első osztályos gyerek kezdené a tanévet az ősszel, az ő szüleik kezdeményezték az intézmény megszüntetését, mert nem akarják ide íratni a gyerekeiket. A pedagógusok is úgy látják, hogy szakmailag már nem tartható fenn tovább az iskola. Nem igazán tudom, hogy hol a hiba, az ön- kormányzat ugyanis mindig megadta támogatást az iskolának.- Mire emlékszik szívesen?- Voltak szép pillanatok, üyen volt a millenniu­mi zászló átadása. Jó arra gondolni, hogy milyen gazdag a település kulturális élete. Azt hiszem sok múlik az anyagiakon, hiszen ha az ember hozzá tudja tenni a pályázatokhoz az úgynevezett ön­erőt, akkor felgyorsulhat a fejlődés. Ha megmarad az iskola fenntartására szánt pénz, ez újabb forrá­sa lehet a fejlődésnek. Az iskola épületének a bér­beadásán is el lehet gondolkodni.- Indul-e ismét a polgármesteri székért az őszi választásokon?- Nagyon örültem, hogy erőmnek, lehetősége­imnek megfelelően eleget tudtam, illetve tudok tenni ennek a nemes feladatnak. Eredetileg egyál­talán nem szerepelt a gondolatvilágomban, hogy polgármester legyek, ezért nem is indultam 1998- ban a tisztség elnyeréséért. Egyre nehezebben tu­dom összeegyeztetni a feladataimat. Ha részt kell venni egy rendezvényen, gondoskodnom kell a helyettesítésemről, ha kikapcsolom a telefonom, lelkiismeret-furdalásom van, nem beteg keres-e? Nincs-e valami baj? Háziorvos vagyok Szekszár­don, amelyhez Szálka is tartozik. Üzemorvosként is dolgozom, mint vállalkozó, utolsó éves vagyok a közgazdasági egyetemen. Német nyelvvizsgám már van, franciául tanulok. Azon gondolkodunk, hogy miként lehet majd, akár a jelenlegi közössé­gemben is hasznosítani ezeket az ismereteket. - Mindez az jelenti, hogy leköszön?- Igen. Sosem a „bársonyszék” vonzott, nagyon értékes emberi tapasztalatokra tettem szert, érde­kes és értékes emberekkel ismerkedtem meg a falu- ban és dolgozom együtt a képviselőtestületben. ■ A volt polgármester Nagy Ferenc majd 40 évig volt tagja a ta­nácsnak, kép­viselőtestület­nek, 63-tól-76- ig tanácsi veze­tőként, majd háromszor új­raválasztott polgármesterként szolgálta Szál­kát. A harmadik mandátum lejár­ta előtt betegsége miatt mondott le. - Szálka viszonylag érintetlen természeti környezeténél fogva is alkalmas arra, hogy megvalósítsa a lehetőségeit. Az utóbbi 10 év­ben 50 új házat építettek. A szennyvíz-elvezetés, tisztítás megoldott, nem kell attól tartani, hogy a falu gyöngyszeme, a tó tönkremegy. Van fénykábeles tele­fon-összeköttetés. Alkotmánysér­tő, hogy a feladatokat megkapták az önkormányzatok, a hozzá járó pénzt azonban nem. _________■ A képviselő Pálfi János a falu szülöttje. Hivatását a mozgásban és a közösségi ténykedésben látja. - A gyö­nyörű táj szá­momra olyan vonzóerő, ami folyamatosan arra csalogat, hogy itt legyek. Az emberi kötődések miatt sem tudnék, de nem is akarnék elszakadni innen. A tó hasznosítási koncepcióján belül a szabadidőközpont kialakítása, működtetése és jövőjének a ter­vezése, szervezése szívesen vál­lat feladata. Mint mondta, a tele­pülés három város középpontjá­ban, Szekszárdtól, Bátaszéktől és Bogyhádtól is 12 kilométerre he­lyezkedik el. A munkája és célja, hogy az ott és a környéken élő embereket valamint a kiránduló- kat, turistákat kiszolgálja. ■ 'A szépítész Decsi Kiss Já­nos újságíró, vállalkozó, képzőművész hitvallása: je­len lenni és hatni. Tíz éve hozta létre a szálkai mű­vésztelepet működtető alapítványt. A művé­szeti csoportok szakmai táborá­ban 60 ember elhelyezésére van mód. A színház, zene, tánc és képzőművészet mellé kézműves foglalkozásokat is kínálnak.- Az a legnagyobb öröm a szá­momra, ha szálkaiak jelennek meg a rendezvényeinken. A táj­ban van valami olyan nyugalmat árasztó hangulat, ami elmélyülés­re, alkotásra, vagy éppen pihenés­re hívja az embereket. Azt tapasz­talom, hogy ezt mások is megér­zik, vendégeinkben felkelti a kör- nyezet az alkotó szellemet. ■ A postamester Kocsis Veroni­ka vállalkozás­ban üzemelteti a postahiva­talt, egy kicsi, de igényes vá­lasztékot nyúj­tó 100 forintos bolttal együtt. A fiatal hölgy Szekszárdon a „keriben” érettsé­gizett, nyolc éve dolgozik a pos­tán, elvégezte a posta segédtiszti tanfolyamot. Pár évvel ezelőtt a Magyar Posta pályázat alapján Teleházat telepített. A szálkai postán is lehet internetezni, já­tékprogramokat használni, a szá­mítógép szövegszerkesztőként is szolgál, s lehet fénymásolni, fax- olni. A szolgáltatásokat elsősor­ban a helybéli fiatalok veszik igénybe. Az idegenforgalmi sze­zonban a külföldiek is betérnek internetezni, vagy levelezésüket lebonyolítani.______________■ A holland Olaf Lockefeer a Hirschen ho­tel tulajdono­sa, 31 éves, nőtlen, négy évvel ezelőtt szeretett bele a tájba. Mint tu- ‘ rista járt a szekszárdi borúton, miután luxushajón, majd Párizsban dolgozott, mint szálloda-manager. Először nyara­lónak vette meg a parasztházat, majd otthonul választotta, végül panziót, éttermet létesített. Beszél hollandul, németül, angolul és franciául, s most már magyarul. Mint mondta sosem tanult, csak kénytelen magyarul beszélni, hi­szen nemcsak osztrák, német, olasz hanem magyar vendégei is vannak, főként az étteremnek. A szezon után, a téli hónapokra jár csak haza. Mint mondta, nagy jó neki itt Szálkán. ■ SZÁLKA A falu vezetői Dr. Sarkadi Sándor tiszteletdíjas polgármester, háziorvos. Képviselők: Janovicz István al­polgármester, erdész, Csemik Jó­zsef vállalkozó, Pálfi János ügy­vezető, Dr. Sudár Zsolt belgyó­gyász, Vágvölgyi Katalin vállalko­zó. A Német Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke Pappert József, tagjai Fodor Mihályné, Iselstőger Lajosné, a falu rendőre Várnagy János. ■ Civil szervezetek Működik a településen nyugdíjas klub, vezetője Farkas István, ti­zenkét éves a Német Nemzetisé­gi Hagyományőrző Énekcsoport, vezetője Orbán Jánosné. Egy év­vel fiatalabb a „Kék Tó” Német Nemzetiségi tánccsoport, vezető­je Pappert Gábor. A Szálkai Sport­egyesület vezetője Kovács Zoltán, s van még a településen ifjúsági klub. ■ Legidősebb, legfiatalabb A legidősebb szálkai lakos Bíró Béláné, 96 éves. Legfiatalabb Lo­vász Ákos, 1 hónapos. Legrégibb szálkai lakos: Pappert Jakabné, 92 éves. ■ Elszármazottak találkozói Rendszeresen visszatérnek a Szálkáról Németországba elszár­mazottak. Az elmúlt 12 évben több alkalommal rendeztek szá­mukra, illetve támogatásukkal községi ünnepet. Ilyen volt az emlékműavatás 1990. szeptem­berében, a Mausz kápolna felújí­tása és újraszentelése, 1992-ben, az iskolatalálkozó 1995-ben és a Szent József római katolikus templom 200 éves évfordulójára rendezett ünnepség 1997-ben. ■ Aranymisés kanonok Prettl Ádám kanonok a falu ró­mai katolikus plébánosa, 76 éves, 1958 óta szolgál a községben, 1965-től Grábóc és 1974-től Mőcsény, Mórágy és Bátaapáti te­lepülések egyházközségi felada­tait is ellátja. 2000-ben tartotta pappá szentelésének 50. évfordu­lóján az aranymiséjét. _______■ A közszolgálók Fodor Mihályné, az általános is­kola igazgatója, Balogh Gyuláné, Árváné Rácz Mária tanítónők, László Rudolfné tanítónő-könyv­táros, Kulisityné Finta Ágnes óvó­nő (jelenleg GYES-en van), Ru­bint Erika, Orbán Éva óvónők, Zvazil Gáborné dajka, Gutái Dénesné szakácsnő, Bratkó Lászlóné kisegítő. Polgármesteri Hivatal: A kör­jegyzőség dr. Kilián Orsolya, Szekszárd jegyzője irányításával működik. Dolgozók: Pappert Józsefné főelőadó, Dani Lázárné ügykezelő, Herner Gáborné kise­gítő (4 órás), Fehér József fűtő­karbantartó. Heti rendszeresség­gel segíti a hivatal munkáját a szekszárdi polgármesteri hivatal­ból Bordásné Laboda Éva főelő- adó és dr. Percsi Elvira jogász. ■ A címer A község címerét és zászlaját Decsi Kiss János készítette társa­dalmi munkában. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom