Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-03 / 102. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. MAjus 3., péntek Aktivisták a Születés Templomában Ariel Sawn fenyegeti a Palesztin Hatóság elnökét Izrael - Palesztina Hat vagy hét külföldi béke­aktivistának csütörtökön si­került behatolnia Betlehem­ben az ostromlott Születés Templomának belsejébe. Ez annak ellenére történt, hogy az izraeli hadsereg a bazilika területét zárt katonai övezet­nek nyilvánította. Izraeli katonák lőfegyvereikkel megöltek egy férfit, három mási­kat pedig megsebesítettek csütör­tökön a Születés Temploma épü­leteinél. A templomban tartózko­dó szemtanúk szerint az épülete­ket ostromgyűrűben tartó izraeli orvlövészek lőttek rájuk, az izrae­li hadsereg szerint azonban tűz- párbaj tört ki a katonák és az épü­letekben rekedt palesztin fegyve­resek között. A katonák beszámo­lója szerint öt fegyveres palesztin­ra lőttek, akik az épületek udvará­ról lőttek rájuk, és négyet közü­lük eltaláltak. Mohammed al-Madani Betle­hem kormányzója - aki szintén a templomban van - azt mondta: ha valaki közülük megpróbál kö­zel jutni a halotthoz vagy a sebe­sültekhez, arra azonnal lőnek az izraeliek. A palesztinok szerint a templom belsejében szerda éjfél körül keletkezett tüzet az izraeli katonák okozták azzal, hogy be­lőttek egy világító rakétát, az iz­raeliek szerint azonban a palesz­tinok gyújtogattak. Roger Etchegaray bíboros, a ró­mai pápa küldötte közben Jeru­zsálemben találkozott Móse Kacav Arafat rámalláhi irodája, miután a palesztin elnök elhagyta „börtönét” fotó, europress/epa izraeli államfővel, és később Jasszer Arafat palesztin elnökkel is találkozni akar. Kacawal tartott tárgyalásai után felszólította mindkét felet, hogy sürgősen ves­sen véget az állóháborúnak. Arafat csütörtökön a Jordán nyugati partvidékén elterülő Rámalláh városában megkezdte az izraeli ostrom okozta károk fel­mérését, miután az izraeliek meg­szüntették hivatali székhelyének vesztegzár alatt tartását. Arafat várhatóan a következő napokat Rámalláhban tölti. Ariel Sáron iz­raeli kormányfő figyelmeztette ar­ra, hogy megtagadják meg tőle a külföldről való visszatérés lehető­ségét, ha újabb terrorcselekmé- nyek történnének. ____ ■ AR AFAT KISZABADULT Jasszer Arafat, akinek főhadiszállása kö­rül a csaknem öt hete tartó zárlatot csü­törtökre virradóra oldották fel az izraeliek, ismét elkötelezte magát a békefolyamat mellett. A palesztin elnök ugyanakkor a második világháborús sztálingrádi csatá­hoz hasonlította a dzseníni menekülttá­borban történteket. Rámalláhban hívei ünnepelték a palesztin vezetőt. Arafat el­mondta: az izraeli katonák közvetlenül a főhadiszállása körüli zárlat megszünteté­se előtt felrobbantottak három épületet, köztük a palesztin nemzeti gárda főhadi­szállását. Arafat elítélte az izraeli hadse­reg barbár akcióit, és kijelentette, hogy ezekért - akárcsak Rabin néhai miniszterelnök haláláért - a fanatikus csoportokat terheli a felelősség. Közeli tervei között egyébként nem szerepel külföldi utazás. Hírek GERHARD SCHRÖDER meg hívására Medgyessy Péter má­jus 14-én látogatást tesz Berlin­ben. A német kormány szó­vivője, Charima Reinhardt el­mondta: Schröder a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) elnö­keként küldött meghívást a le­endő magyar kormány elnöké­nek, hegy vegyen részt az SPD 6. Nemzetközi Gazdaságpoliti­kai Értekezletén. Günter Verheugen, az EU bővítési biz­tosa pedig Kovács Lászlónak, az MSZP elnökének tolmácsolt május végére szóló brüsszeli meghívást, mti IGEN JÓNAK nevezte Szlová­kia tárgyalási pozícióit és csat­lakozási esélyeit Günter Verheugen. Az Európai Unió csatlakozási főbiztosa szerint Pozsonynak jó esélyei vannak arra, hogy az év végéig befejez­ze a csatlakozási tárgyalásokat. MTI HETVENÖT ÉVVEL a legen dás sportpilóta, Charles Lindbergh világbravúrja után, unokája is átrepülte magányo­san az Atlanti-óceánt, és csütör­tök délben a párizsi Le Bourget repülőtér betonján landolt, ugyanott, ahol nagyapja. A 37 éves Erik Lindbergh egymoto­ros gépe 17 óra alatt tette meg azt a távot, amelyre nagyapjá­nak 33 órára volt szüksége, mti AZ EURÓPAI UNIÓ csütörtö­kön jóváhagyta a terroristacso­portok, szervezetek és szemé­lyek európai jegyzékét, amely az előzőekhez képest 11 újabb szervezetet és 7 személyt is ter­roristának minősít. Brüsszeli diplomáciai források szerint a továbbiakban az EU terroristá­nak tekinti a baszk Askatasuna szervezetet, a Kurdisztáni Mun­káspártot (PKK), a Forradalmi Népi Felszabadítási Párt és Front (DHKP-C) török szerve­zetet, továbbá egy iráni mudzsaheddin szervezetet (MKO). A teljes jegyzéket várhatóan május 3-án hozzák nyilvánosságra, mti ____________________■ Má sfél óra a világ dolgaira Kemény szavakat használt Romano Prodi, az EU brüsszeli bi­zottságának elnöke, amikor amerikai útjára indult. Kijelen­tette: az amerikai elnökkel mint egyenlő partnerrel kíván tárgyalni. Brüsszel Az kétségtelen - írta a találkozó előestéjén a Die Welt -, hogy kü­lönösen szeptember 11-e óta rendkívül intenzívvé váltak a kapcsolatok az Egyesült Államok és az Európai Unió között. S per­sze a kapcsolatok további elmé­lyítésének szándékát mutatják a tárgyalódelegációk tagjai is: foga­dórészről személyesen George W. Bush, az Egyesült Államok elnö­ke vezeti a tárgyalásokat, amelye­ken részt vesz Colin Powell kül­ügyminiszter és még két másik tárca vezetője, valamint Condoleezza Rice nemzetbizton­sági főtanácsadó is. Romano Prodit 'elkísérte a soros elnöki tisztet betöltő Spanyolország mi­niszterelnöke, Jósé Maria Aznar és külügyminisztere, két fontos posztot betöltő EU-biztos, s vé­gül de nem utolsósorban Javier Solana. Nem kevésbé fontosak a napi­rendi pontok sem: a terrorizmus elleni küzdelem, a közel-keleti, a balkáni, az oroszországi és az af­ganisztáni helyzet, amihez sú­lyos ballasztként járul a kereske­delmi és fejlesztéspolitikai nézet- különbségek áthidalása. És mindehhez meglehetősen szűkre szabott az idő: húszperces hatszemközti megbeszélés Bush, Prodi és Aznar között, majd alig több mint egy óra plenáris ülés az összes probléma megbeszélésé­re. Ez az erőegyensúly-eltolódás is azt mutatja, hogy miként érté­kelik Európát a tengerentúlon. Pedig a szeptember- 11-i merény­letet követően földrészünkön szinte mindenki mindent megtett a biztonság növeléséért a légi- és a tengeri forgalom, a határok ellenőrzésének megszigorításá­val - sőt: mintha ezeket az intéz­kedéseket a világnak ezen a fer­tályán még komolyabban is ven­nék, mint ott, ahol a támadások történtek. S miközben a balkáni kérdés­ben az együttműködés jónak mondható, a közel-keleti konflik­tus kezelésében már egyáltalán nem ilyen közeliek az álláspon­tok. Nem is említve a kereskedel­met: értéke a két földrész között átlagban kiteszi a napi egymil- liárd eurót, de ennek két százalé­kát súlyos viták terhelik. GYULAY ZOLTÁN Perben a videojátékokkal A németek szigorítják a fegyverhasználatot Egy héttel a véres erfurti dráma után tanácstalanság és döbbe­net az úr Németországban - írja a Bild. Mint kiderült, a 16 em­ber életét kioltó ámokfutó hónapokon át készült rémes tettére. Berlin Semmi sem utalt arra, amit Robert Steinhäuser a fejében forgatott. Azt tudniillik, hogy felfegyverkez­ve visszamegy volt iskolájába, és végez tanáraival, majd önmagával is. A fiú nehezen birkózott meg a követelményekkel, osztályt is is­mételt, majd orvosi igazolást ha­misított, ami miatt még a télen el­tanácsolták. Szülei és fivére most levélben fordult a nyilvánossághoz, s mi­közben kifejezésre juttatják, mennyire fájlalják a történteket, felteszik a kérdést: „miből táplál­kozott Robert gyűlölete és kétség­beesése, s miként lehetséges, hogy ebből semmit sem érzékel­tünk?” A gyerek „őrült tettéig” az erfurti család „teljesen normáli­san” élt, ám mint kiderült, a 19 éves exgimnazista sok időt töltött erőszakot eszményítő kompute­res játékaival. Pszichológusok mindamellett kétlik, hogy ez a vonzódás ele­gendő lenne pusztító indulatok, lelki torzulások keletkezéséhez. Az erfurti ámokfutás felborzol­ta a politikusok kedélyeit is. A szö­vetségi belügyminiszter azt indít­ványozta, hogy emeljék fel a nagy­korúság határát 18-ról 21 évre. Otto Schily azzal érvelt, hogy a fel­nőtté válás rendszerint nem zárul le a 18. születésnapon. A politikus felvetését nem fogadta egyetértés, ám a pártok osztják azt a nézetet, hogy meg kell szigorítani a fegy­verhez jutás feltételeit. Abban is teljes a nézetazonosság, hogy kár volna „választási kampányhasz­not” húzni az erfurti drámából. A kancellár kihívója, Stoiber bajor miniszterelnök azt javasolta Schrödemek, hogy kössenek „szö­vetséget az erőszak ellen”. S bár a Gutenberg-gimnázium most valóságos zarándokhellyé vált, lassan visszatérnek a hét­köznapok, s megtartják az érett­ségi vizsgákat. Nemrég még arról volt szó, hogy soha többé nem lesz tanítás ebben az iskolában, ám ez az erőszak, a félelem győ­zelmét jelentené. toronyi attila CSATH RÓZA Amin nem fog a szabály A fegyver három évvel ezelőtt egy szarvasi kisfiú kezében dördült el. Az ottfelejtett kabát zsebében talált pisztoly ravaszát csínytevésből húzta meg, az eltévedt golyó meg­sebezte a gyerek nővérét. Avatatlan kezekben a sportfegyver is beláthatatlan ve­szélyt jelent. Ez a tanulság a közelmúltban Németország­ban történt iskolai lövöldözés nyomán is megfogalmazha­tó. Ott egy'gimnazista torolta meg sérelmét iskolája taná­rain és diákjain. Zavart pillanatában tizenhét ember életét oltotta ki. Saját sportfegyverével követte el szörnyű tettét, ami csak innen nézve lehet feltűnő körülmény. Németor­szágban engedéllyel több mint hétmillió fegyver van köz­kézen, illegálisan mintegy húszmillió. A lövészet a leg­népszerűbb sportok egyike, a fegyvergyűjtés elterjedt szenvedély. Ocsúdva a döbbenetből, az ország emlékezik. A német iskolákban nem ez az első incidens, amikor az elkövető a saját sportfegyverét vagy az otthoni gyűjtemény egy darabját használja. Miért kellett ennek megtörténnie? - találgatja az ország. Elég szigorú-e a fegyvertartási engedély szabályozása? Kaphatnak-e fegyvert a még kiforratlan személyiségű fiatalemberek? Legyen-e különleges őrizete az iskoláknak? Hibáztatha- tók-e az akciófilmek, ahol pusztán kéjből ölnek, ahol lelő­ni vagy felrobbantani valakit a büntetés magától értetődő eszköze? Sokan szigorításért kiáltanak, ám nincs az a jogszabály, amely kioltaná ezeket a váratlan helyzeteket, kipuhatolná a zavart gondolatokat. Erre csak a környezet, köztük a pe­dagógusok, a diáktársak vagy a közvetlen hozzátartozók képesek. Nekik van esélyük rá, hogy még időben lefogják a kezet. EGYETÉRTEK: 06-90430403 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06*90-330^04 __________________ÁLLÁSPONT____________________ CZENE ATTILA Modernkori guberáltatok Rengeteg érték kerül a szemétbe. Régóta tudják a gube­rálók, hogy amit sokan felesleges holminak gondolnak, az pénzzé tehető. Siófokon például egy-egy portáról átla­gosan 800-850 kilogramm hulladékot szállítanak el éven­te. Ugyanakkor a Balaton fővárosában mintegy negyven illegális lerakóhelyet számolnak fel rendszeresen, ahová a lakosság kidobálja a limlomot. Sok szemét gyűlik tehát össze az emberek körül. S van­nak, akik arra akarják rávenni őket: saját maguk válogas­sák ki az eldobandót. Ezt szaknyelven szelektálásnak ne­vezik. A kihelyezett edényzetekbe külön gyűjtött üveget, műanyagot azután ingyen elszállítják. Majd jó pénzért el­adják. * Nagy üzlet a szemét, tudják ezt a modern székházakból nagy szervezetet működtető guberáltatók. Az Európai . Unióban az anyagok 50-70 százalékát újrahasznosítják! A már használt üvegre, műanyagra csak alacsony áron lehet vevőt találni egyelőre Magyarországon. Az eladók az árakra akkor lesznek majd talán nagyobb befolyással, ha jelentősebb mennyiséget produkálnak. Ez a lakosság köz­reműködése nélkül nem megy. Az emberekre pedig egyfé­leképp tudnak hatni: ha súlyra viszik el a szemetet, s aki kevesebbet rak a kukába, az kevesebbet fizethet. Akkor ugyanis érdemes lesz válogatni. A legnagyobb gond az, hogy egyelőre csak kevés helyen található közterületi tárolóedény, amelyben el lehetne he­lyezni az újrahasznosítható, szétválogatott hulladékot. S hogy még nincsenek olyan kukásautók, amelyek ingatla­nonként le tudnák mérni az elszállított szemét súlyát. Segíthet a kényszer, az, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás során kemény feltételeknek kell megfelelni. Ha csak azt a hasznot nézzük, hogy tisztább lesz az or­szág, az mindenkié lesz. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási di] A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Újabb vádlottak lakat alatt Két volt jugoszláv háborús bűnös feladta magát Hága Önként feladta magát csütör­tökön a Nemzetközi Tör­vényszéknek Nikola Saino- vics volt jugoszláv miniszter­elnök-helyettes, akit koszo­vói háborús bűnökkel vádol az ENSZ-testület. Sainovics csütörtök reggel érke­zett Belgrádból a holland fővá­rosba; a politikust őrizetbe vet­ték és a törvényszék schevenin- geni börtönébe szállították, ahol Szlobodan Milosevics volt jugo­szláv elnököt is őrzik tavaly jú­niusi kiadatása óta. Sainovicsot - Milosevics egykori közeli mun­katársát, koszovói ügyekben a volt államfő „jobb kezét” - azzal vádolja a volt Jugoszlávia terüle­tén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszék, hogy fele­lős az 1999 januárja és májusa között a szerb erők által a koszo­vói albán polgári lakosság köré­ben végrehajtott tömeges gyil­kosságokért, az albánok tömeges elűzetéséért. Sainoviccsal együtt Hágába érkezett és feladta magát a tör­vényszéknek Momcsilo Gruban, a boszniai Omarska fogolytábor egykori őrparancsnoka is. Grubant azzal vádolja a törvény­szék, hogy nem akadályozta meg a horvát és bosnyák nemze­tiségű foglyok meggyilkolását, bántalmazását, kínzását és meg­erőszakolását 1992-ben a hír­hedtté vált északnyugat-bosz­niai fogolytáborban. Grubant szintén elszállították a törvény­szék börtönébe. * i i l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom