Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-13 / 110. szám
6. OLDAL E S E L Y SZOLGÁLTATÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2002. Május 13., Hétfő | Jobban boldogul, ki több szakmát megtanul Az „Esély” Szolgáltató, Szakképző Iskola ballagásán Szekszárdon a búcsúztató beszédet az iskolát működtető alapítvány kuratóriumának elnöke, Lőczy József mondta, őt kérdeztük erről az érdekes oktatási formáról.- Az alapítványt két fiatalember hozta létre azzal a céllal, hogy minden fiatalnak esélye legyen arra, hogy szakmát tanulhasson.- Akik ide jönnek, miért választották, választják éppen ezt az iskolát?- Ezek a fiatalok kiszorultak az állami iskolai rendszerből. Vagy azért, mert nem volt olyan profil amit választanai szerettek volna, vagy pedig azért, mert az önkormányzati iskolák nem biztos, hogy éppen ez iránt a réteg iránt érdeklődtek. A kezdetekkor, 1998- ban inkább a négy és hat osztályos gimnázium felé tolódtak el a képzési profilok. Senki számára nem lehet cél, hogy fiatalok szakma nélkül kezdjék el az önálló életüket.- A képzéshez hozzátartozik a gyakorlati oktatás is.- Azért, hogy az iskolába felvett diákoknak, illetve a szüleiknek ne legyen gondjuk arra, hogy gyakorlati képzési helyet keressenek, megteremtettük ennek a feltételeit is. Szerencsés volt, hogy az iskola és a Mestert Kft., melynek a fő profilja a szakmunkástanulók gyakorlati képzése egymásra talált. A Mester Kft. tíz és fél éve működik, nagy tapasztalattal rendelkeznek e téren.- Hány szakmát oktatnak ma az „Esély” iskolában?- Öttel kezdtük, s ma már nyolA TANULOK LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA 98/99 99/00 00/01 01/02 cat oktatunk. Nagy szerencse, hogy az iskola és Mester Kft. fizikailag is egymás mellett van. Ez a helyzet igen rugalmas együttműködést tesz lehetővé. Nálunk nincs az a kötöttség, mint egy ön- kormányzati iskolában. Itt akármelyik elméleti órát meg lehet szakítani, s a tanár átkísérheti az osztályát a műhelybe és a gyakorlatban is megmutathatja, amit elméletben magyarázott.- Milyen jogviszonyban vannak a tanulók a szakképző hely- lyel?- A Mester Kft. minden egyes tanulóval szerződést köt. A diákok a minimálbér húsz százalékát kapják ösztöndíjként, illetve munkájuk ellenértékeként. Tanulóiknak étkezési hozzájárulást fizetnek, és ez a nehéz anyagi körülmények között élő családok számára szociális juttatásnak is számottevő.- Összesen mekkora összegről van szó?- Mindent összevetve havi 8-10 ezer forintról.- Éppen kérdezni akartam, hogy van-e tandíj ?- Nincs. Az elméleti képzés teljesen- ingyenes, sőt minden olyan juttatást is megkapnak a tanulóink mint bármelyik önkormányzati iskola hallgatói. Ezek közé tartozik például a tankönyv-támogatás, diákigazolvány. Az „Esély” iskola állami feladat átvállalásként végzi ezt a képzést.- Valamelyik önkormányzat, a megye, vagy a megyeszékhely ad-e az iskolának, illetve az alapítványnak kiegészítő támogatást?- Egy fillért sem. A kezdeti időkben rengeteg ellenállást kellett legyőznünk. Gondolom a támadások oka szakmai féltékenység lehetett. Ma már nyilvánvaló, hogy az elképzeléseink visszaigazolódtak, bebizonyosodott, hogy van társadalmi igény erre a tevékenységre. Meg Névjegy Lőczy József, 1947-ben született Nagykanizsán. Iskolai végzettsége gépész, műszaki tanár. Négy gyermeke van, a legidősebb lány számítógépes, a következő pedagógus, a legkisebb az Esély iskola gazdaságisa, a legkisebb, a fiú általános iskolás. 8 02/03 tanév (terv) kell említenem, hogy nagy támogatást kapunk viszont a Tol- , na Megyei Rendőr-főkapitányságtól. Mi ugyanolyan tematika alapján oktatunk, mint bármelyik iskola, s mivel nem volt tornatermünk, a rendőrség térítésmentesen a Tartsay Vilmos utcában lévő edzőtermét a rendelkezésünkre bocsátotta. A felszabaduló anyagi erőket az oktatás tárgyi feltételeinek a javítására fordíthatjuk.- Miként finanszírozzák az oktatást?- Mivel az alapítvány állami feladatot vállalt át, megkapja a költségvetési állami normatívát. Bebizonyítottuk, hogy ebből az ösz- szegből is fenn lehet tartani egy oktatási intézményt.- Hányán tanítják a diákokat?- Hat főállású kollégánk van, két nyugdíjasunk és négy óraadó tanárunk. Ez a szokványosnál mindenképpen kevesebb, de az az előnye, hogy a tanárok végig együtt vannak az osztályközösségükkel. Az élet azt bizonyította, hogy így sokkal szorosabb, bensőségesebb kapcsolat, őszinte hangulat alakul Id a tanárok és diákok között. Az osztálylétszámok is alacsonyabbak, nálunk maximum 22-24 fő az osztálylétszám. Úgy tapasztaljuk, hogy ez a diáknak jó is, mert szorosabb kapcsolatban, mindennapi kontaktusban lehet a tanárával. A pedagógusnak is jobb, mert sokkal több ideje jut egy-egy diákra. Többet törődhet akár a tanulmányi előmenetelével akár személyes problémáival. Ez mindéképpen azt eredményezi, hogy még a nehezebben kezelhető fiatalokkal is eredményt lehet elérni, sokkal inkább, mint egy 35 fős osztálylétszámnál. A gyakorlati oktatás alkalmazkodik a realitásokhoz. Nálunk nincs mínusz 10 fokos hidegben kőműves gyakorlat. Olyan rugalmas formát kerestünk, amelyben a legjobb időbeosztás szerint vannak gyakorlaton a gyerekek a Mester Kft.-nél. A tanév szeptember 1-én kezdődik, de a kőműves tanulók csak októberben kezdik az elméletet tanulni, mert szeptemberben megfelelő az időjárás a gyakorlati oktatáshoz. Ha hideg van, akkor minden héten, minden nap iskolában ülnek. Természetesen minden előírt órát megtartunk, sőt a szakmunkásvizsga előtt ingyenes korrepetálást is tartunk a tanulóknak.- Mennyi a lemorzsolódás?- Tíz százaléknyi, de meg kell mondani, hogy a legnehezebb a fiatalok fegyelemre szoktatása. Ez akkor megy igazán nehezen, ha nincs megfelelő szülői háttér.- Hogyan lehet az „Esély” iskolába jelentkezni?- Ugyanúgy az Oktatási Törvény előírásai vonatkoznak ránk, is mint más iskolára. Van szakma, amelyhez 8 általános és 16. életév, s van olyan is, amelynek a tanulásához követelmény a 10 osztály, vagy egy másik szakma megléte. Utóbbiak az asztalos, ács, női ruha készítő. A kőműves, szobafestő, tetőfedő, lakatos, bádogos szakmák tartoznak az első kategóriába. A munkaerőpiac igényeihez rugalmasan tudunk alkalmazkodni. Tudni kell, hogy 21. életének betöltéséig bárki jelentkezhet szakmunkás-tanulónak, sőt az Oktatási Törvény a második szakma megszerzését is finanszírozza. Vannak tanulóink, akik már a második szakmát tanulják. Nyilván nagyobb az esélye annak az életben, aki több szakmát is megtanult. A gyakorlati szakképzés nagy öregje Fél évvel több gyakorlati időre lenne szükség Sülé József, a Gyakorlati Oktató Szervezetek Egyesületének elnöke. A szervezet fogja össze az ország valamennyi szakképzéssel foglalkozó, alapítványi formában, vagy kft.-ben működő szakképzéssel foglalkozó gyakorló helyeit, amennyiben azok fő tevékenységként űzik e feladatot. Ezeknek a száma úgy 70 körül van az országban. Ügyvezető igazgatója az ország legnagyobb szakképző intézményének Szegeden. Ötvenkét tanműhelyt működtetnek, 799 tanulót oktatnak 27 szakmára.- Mióta foglalkozik a szakmunkás tanulók képzésével?- Úgy 1971 óta, voltam osztályvezető a nagy szegedi építőipari vállalatnál, 12 éve alapítottam meg az első magán szakképző káeftét, ami azóta is működik.- Mi a véleménye, illetve tapasztalata erről az oktatási formáról?- Ez egy köztes oktatási forma, már nem iskola, de nem is termelő üzem. Egy iskolai tanműhelynél lényegesen jobb, mert életszerű az oktatás.- Mennyien tanulnak az országban ebben formában ?- Közel tízezren, ami azt bizonyítja, hogy ez a módszer sikeres.- Elég-e az állami normatíva az oktatáshoz?- A kérdést ketté kell választani. A csak elméletet oktató alapítványi iskolák állami normatívát kapnak. Szerényen meg lehet belőle élni. Akik a gyakorlatot csinálják, mint például Szekszárdon a Mester Kft., azok a szakképzési alappal vannak összeköttetésben. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi finanszírozási összegből, kis korrekcióval, a gyakorlati oktatást zavartalanul lehet működtetni.- Ha Önön múlna, akkor milyen szakképzési formát választana másként, mi lenne az ideális megoldás?- Az lenne az ideális, ha a 40 százalékkal csökkentett gyakorlati időt visszaállítanák. A három évre kiszabott tantervet két év alatt nem lehet megtanítani. Bármit is teszünk, félművelt szakembereket bocsátunk ki. Jó megoldás lenne az is, ha a két éves iskola elvégzését követően fél év folyamatos gyakorlat után tennék 'le a szakmunkásvizsgát a gyerekek. Mindenképpen növelni kell a gyakorlati időt, mert ennyi idő alatt nem válik készséggé a tudás.- Ezt most a gyakorlati tanagyagra mondja?- Mindkettőre, véleményem szerint az elmélet is kevés. Most úgy tűnik a Kereskedelmi és Iparkamra is mellénk állt. Igaz, komolyan dolgozunk a kamarában, én vagyok az oktatási kollégium alelnöke. A gyakorlati időt növelni szeretnénk, a veszélyes szakmákban a tanulólétszám-normatívát nyolc főről hat főre szeretnénk csökkenteni. Többletjuttatásokat szeretnénk szerezni az úgynevezett hiányszakmák oktatásához. A szakképzési alapot szeretnénk eredeti céljainak megfelelően visszafordítani a szakmunkásképzés céljaira.- Mire gondol?- A felsőoktatási intézmények most nagy mértékben belenyúltak ebbe a kasszába. Jogosnak tartom, hogy részesüljenek az alapból, de az arányokra vigyázni kell. ______■ Csa k gratulálni tudok az iskolának” Mátyus Mihály az OktatásT Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságának az irodavezető-helyettese is részt vett az iskola ballagásán. Az igazgatóság a pénzügyi lebonyolító szervezete két stratégiai jelentőségű területnek. Az egyik a kutatás-fejlesztés, a másik pedig a szakképzés.- Nagyon fontosnak, nagyon pozitívnak tartom ezt a formát, az ilyen kezdeményezéseket. A gyereklétszám is mutatja, hogy milyen nagy szükség van erre az oktatási, illetve képzési formára, ezekre a cégekre. Nem becsülném le az iskolai tanműhelyeket, de szakmát csak élő, munkahelyi körülmények között lehet igazán megtanulni. Hogy az „Esély” iskolának ilyen dinamikusan növekedik a létszáma, akkor amikor közoktatási jogszabály-változások miatt a szakképzési célú osztályok visszaszorulóban vannak, ehhez az eredményhez csak gratulálni tudok.- Van-e elég pénz a szakképzésre?- Most nem szólva a közoktatási normatíváról, a szakképzés gyakorlati részét szolgáló pénz dinamikus növekedést mutatott az elmúlt négy évben. Régen munkaerő-piaci alap fejlesztési és képzési-alaprésznek hívták ezt az összeget. Négy éve az alap 6-7 milliárd forint volt, tavaly már majdnem 17 milliárd. A források növekedtek, de a középfokú szakképzés és szakmunkás-képzés finanszírozási lehetőségei, a forrás-lehetőségekhez képest nem nőttek.- Mi ennek az oka?- Tavaly nyáron módosították a szakképzési-hozzájárulási törvényt, s ebben teret nyitottak a felsőoktatásnak, illetve a felsőfokú szakképzésnek. Már eddig is jelentős pénzt kaptak az alapból, csökkentve ezzel a középfokú képzésre jutó pénzt. _______■ Az alapítók A Hátrányos Helyzetű Fiatalok Szakképzéshez Juttatásának Támogatásáért elnevezésű alapítvány működteti az iskolát, illetve biztosítja a fiatalok elméleti szakmai képzését. Az alapítványt 1998 tavaszán két fiatal hozta létre: Molnár Jusztina informatikus mérnök és Csobot Zsolt ácsmester. A kuratórium elnöke Lőczy József, tagjai Borbély Beáta és Sebestyén Ágoston. A cél megvalósítása érdekében még azon a nyáron megalapították és engedélyeztették az „Esély“ Szolgáltató és Szakképző Iskolát. Szeptemberben 5 szakmában 82 diákkal kezdődött el a tanév. Az utóbbi években sokat sikerült javítani a tárgyi feltételekben. Önálló fedett zsibongóval és sportudvarral rendelkezik az iskola. Még több szabadidős programot szeretnének szervezni a diákoknak, a diákokkal együttműködve. Az alapítók: Csobot Zsolt és Molnár Jusztina Sikertörténetek Az első évben valóban csak azok jelentkeztek az iskolába, akik másutt nem kaptak lehetőséget. Felvettek például egy fiatalt, akit kábítószerezés miatt egy középiskolából már kicsaptak. Az „Esély" iskolában valóban esélyt kapott és élni is tudott vele. Szakmát tanult, majd leérettségizett, ma már főiskolai hallgató. Állami gondozott fiatalok is tanulnak az alapítványi iskolában, van már közöttük érettségizett és olyan is, aki már a második szakmáját tanulja. Ballagás az „Esély” iskolában A búcsúzás ünnepi pillanatai Megható ünnepséggel búcsúzott száz szakmunkástanuló pénteken este, az „Esély” Szolgáltató és Szakképző Iskolától. Az alapítványi iskola engedélyezett létszáma 240 tanuló, tervezik a bővítését. A fiatalok nyolc szakmának az elméleti alapjait sajátíthatták el. Önálló szakmunkásvizsgát FOTÓ! BAKÓ JENŐ egy ideig még nem szerveznek az iskolában. Az iskola vezetősége, az alapítvány kuratóriuma, a gyakorlati oktatást folyató Mester Kft.-vel együtt úgy gondolja, hogy saját munkájuk kontrollját is jelenti, hogy a diákok a bonyhádi szakmunkásképző iskolá- ban vizsgáznak. _____________■ Tá rgyjutalom a legjobbaknak Az iskola hagyományai közé tartozik, hogy tárgyjutalomban részesítik a legjobbakat. Jó tanulmányi eredményéért részesült elismerésben Bóna Árpád és Gabula Krisztián a tetőfedő, Bakos Zoltán és Keresztes Tamás a lakatos, Szontág Norbert a kőműves, Sándor Zoltán a festő, Kovács Anita a varrómunkás tanulók közül. Lukács Ferenc a szakma kiváló tanulója versenyen ért el kiváló eredményt a festő tanulók között. A sportban elért eredményeiért Péter Balázs, közösségi munkájáért Lados Attila kapott jutalmat. A legjobb gyakorlati eredményt Kakukk Gábor érte el. ixi i <
