Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-13 / 110. szám

6. OLDAL E S E L Y SZOLGÁLTATÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2002. Május 13., Hétfő | Jobban boldogul, ki több szakmát megtanul Az „Esély” Szolgáltató, Szakképző Iskola ballagásán Szekszárdon a búcsúztató beszédet az iskolát működtető alapítvány kuratóriu­mának elnöke, Lőczy József mondta, őt kérdeztük erről az ér­dekes oktatási formáról.- Az alapítványt két fiatalember hozta létre azzal a céllal, hogy minden fiatalnak esélye legyen ar­ra, hogy szakmát tanulhasson.- Akik ide jönnek, miért válasz­tották, választják éppen ezt az is­kolát?- Ezek a fiatalok kiszorultak az állami iskolai rendszerből. Vagy azért, mert nem volt olyan profil amit választanai szerettek volna, vagy pedig azért, mert az önkor­mányzati iskolák nem biztos, hogy éppen ez iránt a réteg iránt érdeklődtek. A kezdetekkor, 1998- ban inkább a négy és hat osztá­lyos gimnázium felé tolódtak el a képzési profilok. Senki számára nem lehet cél, hogy fiatalok szak­ma nélkül kezdjék el az önálló életüket.- A képzéshez hozzátartozik a gyakorlati oktatás is.- Azért, hogy az iskolába felvett diákoknak, illetve a szüleiknek ne legyen gondjuk arra, hogy gyakor­lati képzési helyet keressenek, megteremtettük ennek a feltételeit is. Szerencsés volt, hogy az iskola és a Mestert Kft., melynek a fő profilja a szakmunkástanulók gyakorlati képzése egymásra ta­lált. A Mester Kft. tíz és fél éve működik, nagy tapasztalattal ren­delkeznek e téren.- Hány szakmát oktatnak ma az „Esély” iskolában?- Öttel kezdtük, s ma már nyol­A TANULOK LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA 98/99 99/00 00/01 01/02 cat oktatunk. Nagy szerencse, hogy az iskola és Mester Kft. fizi­kailag is egymás mellett van. Ez a helyzet igen rugalmas együttmű­ködést tesz lehetővé. Nálunk nincs az a kötöttség, mint egy ön- kormányzati iskolában. Itt akár­melyik elméleti órát meg lehet szakítani, s a tanár átkísérheti az osztályát a műhelybe és a gyakor­latban is megmutathatja, amit el­méletben magyarázott.- Milyen jogviszonyban van­nak a tanulók a szakképző hely- lyel?- A Mester Kft. minden egyes tanulóval szerződést köt. A diá­kok a minimálbér húsz százalékát kapják ösztöndíjként, illetve mun­kájuk ellenértékeként. Tanulóik­nak étkezési hozzájárulást fizet­nek, és ez a nehéz anyagi körül­mények között élő családok szá­mára szociális juttatásnak is szá­mottevő.- Összesen mekkora összegről van szó?- Mindent összevetve havi 8-10 ezer forintról.- Éppen kérdezni akartam, hogy van-e tandíj ?- Nincs. Az elméleti képzés tel­jesen- ingyenes, sőt minden olyan juttatást is megkapnak a tanuló­ink mint bármelyik önkormány­zati iskola hallgatói. Ezek közé tartozik például a tankönyv-tá­mogatás, diákigazolvány. Az „Esély” iskola állami feladat átvál­lalásként végzi ezt a képzést.- Valamelyik önkormányzat, a megye, vagy a megyeszékhely ad-e az iskolának, illetve az alapít­ványnak kiegészítő támogatást?- Egy fillért sem. A kezdeti időkben rengeteg ellenállást kellett legyőznünk. Gon­dolom a támadá­sok oka szakmai féltékenység lehe­tett. Ma már nyil­vánvaló, hogy az elképzeléseink visszaigazolódtak, bebizonyosodott, hogy van társadal­mi igény erre a te­vékenységre. Meg Névjegy Lőczy József, 1947-ben született Nagykanizsán. Iskolai vég­zettsége gépész, műszaki tanár. Négy gyermeke van, a leg­idősebb lány számítógépes, a következő pedagógus, a legki­sebb az Esély iskola gazdaságisa, a legki­sebb, a fiú általános iskolás. 8 02/03 tanév (terv) kell említe­nem, hogy nagy támo­gatást ka­punk vi­szont a Tol- , na Megyei Rendőr-főkapitányságtól. Mi ugyanolyan tematika alapján ok­tatunk, mint bármelyik iskola, s mivel nem volt tornatermünk, a rendőrség térítésmentesen a Tartsay Vilmos utcában lévő edző­termét a rendelkezésünkre bocsá­totta. A felszabaduló anyagi erő­ket az oktatás tárgyi feltételeinek a javítására fordíthatjuk.- Miként finanszírozzák az ok­tatást?- Mivel az alapítvány állami fel­adatot vállalt át, megkapja a költ­ségvetési állami normatívát. Bebi­zonyítottuk, hogy ebből az ösz- szegből is fenn lehet tartani egy oktatási intézményt.- Hányán tanítják a diákokat?- Hat főállású kollégánk van, két nyugdíjasunk és négy óraadó tanárunk. Ez a szokványosnál mindenképpen kevesebb, de az az előnye, hogy a tanárok végig együtt vannak az osztályközössé­gükkel. Az élet azt bizonyította, hogy így sokkal szorosabb, ben­sőségesebb kapcsolat, őszinte hangulat alakul Id a tanárok és di­ákok között. Az osztálylétszámok is alacsonyabbak, nálunk maxi­mum 22-24 fő az osztálylétszám. Úgy tapasztaljuk, hogy ez a diák­nak jó is, mert szorosabb kapcso­latban, mindennapi kontaktusban lehet a tanárával. A pedagógusnak is jobb, mert sokkal több ideje jut egy-egy diákra. Többet törődhet akár a tanulmányi előmenetelével akár személyes problémáival. Ez mindéképpen azt eredményezi, hogy még a nehezebben kezelhe­tő fiatalokkal is eredményt lehet elérni, sokkal inkább, mint egy 35 fős osztálylétszámnál. A gyakorla­ti oktatás alkalmazkodik a realitá­sokhoz. Nálunk nincs mínusz 10 fokos hidegben kőműves gyakor­lat. Olyan rugalmas formát keres­tünk, amelyben a legjobb időbe­osztás szerint vannak gyakorlaton a gyerekek a Mester Kft.-nél. A tanév szeptember 1-én kezdődik, de a kőműves tanulók csak októ­berben kezdik az elméletet tanul­ni, mert szeptemberben megfelelő az időjárás a gyakorlati oktatás­hoz. Ha hideg van, akkor minden héten, minden nap iskolában ül­nek. Természetesen minden előírt órát megtartunk, sőt a szakmun­kásvizsga előtt ingyenes korrepe­tálást is tartunk a tanulóknak.- Mennyi a lemorzsolódás?- Tíz százaléknyi, de meg kell mondani, hogy a legnehezebb a fiatalok fegyelemre szoktatása. Ez akkor megy igazán nehezen, ha nincs megfelelő szülői háttér.- Hogyan lehet az „Esély” isko­lába jelentkezni?- Ugyanúgy az Oktatási Tör­vény előírásai vonatkoznak ránk, is mint más iskolára. Van szakma, amelyhez 8 általános és 16. életév, s van olyan is, amelynek a tanulá­sához követelmény a 10 osztály, vagy egy másik szakma megléte. Utóbbiak az asztalos, ács, női ru­ha készítő. A kőműves, szobafes­tő, tetőfedő, lakatos, bádogos szakmák tartoznak az első kate­góriába. A munkaerőpiac igényei­hez rugalmasan tudunk alkalmaz­kodni. Tudni kell, hogy 21. életé­nek betöltéséig bárki jelentkezhet szakmunkás-tanulónak, sőt az Oktatási Törvény a második szak­ma megszerzését is finanszírozza. Vannak tanulóink, akik már a má­sodik szakmát tanulják. Nyilván nagyobb az esélye annak az élet­ben, aki több szakmát is megta­nult. A gyakorlati szakképzés nagy öregje Fél évvel több gyakorlati időre lenne szükség Sülé József, a Gyakorlati Oktató Szervezetek Egyesületének elnöke. A szervezet fogja össze az ország vala­mennyi szakképzéssel foglalkozó, alapítványi formában, vagy kft.-ben működő szakképzéssel foglalkozó gyakorló helyeit, amennyiben azok fő tevékenységként űzik e feladatot. Ezeknek a száma úgy 70 körül van az országban. Ügyvezető igazgatója az ország legnagyobb szakképző intézményének Szegeden. Ötvenkét tanműhelyt működtet­nek, 799 tanulót oktatnak 27 szakmára.- Mióta foglalkozik a szakmunkás tanulók képzésével?- Úgy 1971 óta, voltam osztályvezető a nagy szegedi építőipari vállalatnál, 12 éve alapítottam meg az első magán szakképző káeftét, ami azóta is működik.- Mi a véleménye, illetve tapasztalata erről az oktatási formáról?- Ez egy köztes oktatási forma, már nem iskola, de nem is termelő üzem. Egy iskolai tanműhelynél lényegesen jobb, mert életsz­erű az oktatás.- Mennyien tanulnak az országban ebben formában ?- Közel tízezren, ami azt bizonyítja, hogy ez a módszer sik­eres.- Elég-e az állami normatíva az oktatáshoz?- A kérdést ketté kell válasz­tani. A csak elméletet oktató alapítványi iskolák állami normatívát kapnak. Szerényen meg lehet belőle élni. Akik a gyakorlatot csinálják, mint például Szekszárdon a Mester Kft., azok a sza­kképzési alappal vannak összeköttetésben. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi finan­szírozási összegből, kis korrekcióval, a gyako­rlati oktatást zavartalanul lehet működtetni.- Ha Önön múlna, akkor milyen sza­kképzési formát választana másként, mi lenne az ideális megoldás?- Az lenne az ideális, ha a 40 százalékkal csökkentett gyakorlati időt visszaállítanák. A három évre kiszabott tantervet két év alatt nem lehet megtanítani. Bármit is teszünk, félművelt szakembereket bocsátunk ki. Jó megoldás lenne az is, ha a két éves iskola elvégzését követően fél év folyamatos gyakor­lat után tennék 'le a szakmunkásvizsgát a gyerekek. Mindenképpen növelni kell a gyakorlati időt, mert ennyi idő alatt nem válik készséggé a tudás.- Ezt most a gyakorlati tanagyagra mondja?- Mindkettőre, véleményem szerint az elmélet is kevés. Most úgy tűnik a Kereskedelmi és Iparkamra is mellénk állt. Igaz, komolyan dolgozunk a kamarában, én vagyok az oktatási kollégium alelnöke. A gyakorlati időt növelni szeretnénk, a veszé­lyes szakmákban a tanulólétszám-normatívát nyolc főről hat főre szeretnénk csökkenteni. Többletjuttatásokat szeretnénk szerezni az úgynevezett hiányszakmák oktatásához. A szakképzési alapot szeretnénk eredeti cél­jainak megfelelően visszafordítani a szak­munkásképzés céljaira.- Mire gondol?- A felsőoktatási intézmények most nagy mértékben belenyúltak ebbe a kasszába. Jogosnak tartom, hogy részesüljenek az alap­ból, de az arányokra vigyázni kell. ______■ Csa k gratulálni tudok az iskolának” Mátyus Mihály az OktatásT Mi­nisztérium Alapkezelő Igazgató­ságának az irodavezető-helyettese is részt vett az iskola ballagásán. Az igazgatóság a pénzügyi lebo­nyolító szervezete két stratégiai jelentőségű területnek. Az egyik a kutatás-fejlesztés, a másik pedig a szakképzés.- Nagyon fontosnak, nagyon po­zitívnak tartom ezt a formát, az ilyen kezdeményezéseket. A gye­reklétszám is mutatja, hogy milyen nagy szükség van erre az oktatási, illetve képzési formára, ezekre a cégekre. Nem becsülném le az iskolai tanmű­helyeket, de szakmát csak élő, munkahe­lyi körülmé­nyek között lehet igazán megta­nulni. Hogy az „Esély” iskolának ilyen dinamikusan növekedik a lét­száma, akkor amikor közoktatási jogszabály-változások miatt a szakképzési célú osztályok vissza­szorulóban vannak, ehhez az ered­ményhez csak gratulálni tudok.- Van-e elég pénz a szakkép­zésre?- Most nem szólva a közoktatá­si normatíváról, a szakképzés gya­korlati részét szolgáló pénz dina­mikus növekedést mutatott az el­múlt négy évben. Régen munka­erő-piaci alap fejlesztési és képzé­si-alaprésznek hívták ezt az össze­get. Négy éve az alap 6-7 milliárd forint volt, tavaly már majdnem 17 milliárd. A források növekedtek, de a középfokú szakképzés és szakmunkás-képzés finanszírozá­si lehetőségei, a forrás-lehetősé­gekhez képest nem nőttek.- Mi ennek az oka?- Tavaly nyáron módosították a szakképzési-hozzájárulási tör­vényt, s ebben teret nyitottak a fel­sőoktatásnak, illetve a felsőfokú szakképzésnek. Már eddig is je­lentős pénzt kaptak az alapból, csökkentve ezzel a középfokú képzésre jutó pénzt. _______■ Az alapítók A Hátrányos Helyzetű Fiatalok Szakképzéshez Juttatásának Tá­mogatásáért elnevezésű alapít­vány működteti az iskolát, illetve biztosítja a fiatalok elméleti szak­mai képzését. Az alapítványt 1998 tavaszán két fiatal hozta lét­re: Molnár Jusztina informatikus mérnök és Csobot Zsolt ácsmes­ter. A kuratórium elnöke Lőczy József, tagjai Borbély Beáta és Se­bestyén Ágoston. A cél megvaló­sítása érdekében még azon a nyáron megalapították és enge­délyeztették az „Esély“ Szolgálta­tó és Szakképző Iskolát. Szep­temberben 5 szakmában 82 diák­kal kezdődött el a tanév. Az utóbbi években sokat sikerült ja­vítani a tárgyi feltételekben. Önálló fedett zsibongóval és sportudvarral rendelkezik az is­kola. Még több szabadidős prog­ramot szeretnének szervezni a diákoknak, a diákokkal együtt­működve. Az alapítók: Csobot Zsolt és Molnár Jusztina Sikertörténetek Az első évben valóban csak azok jelentkeztek az iskolába, akik másutt nem kaptak lehetőséget. Felvettek például egy fiatalt, akit kábítószerezés miatt egy közép­iskolából már kicsaptak. Az „Esély" iskolában valóban esélyt kapott és élni is tudott vele. Szakmát tanult, majd leérettsé­gizett, ma már főiskolai hallga­tó. Állami gondozott fiatalok is ta­nulnak az alapítványi iskolá­ban, van már közöttük érettsé­gizett és olyan is, aki már a má­sodik szakmáját tanulja. Ballagás az „Esély” iskolában A búcsúzás ünnepi pillanatai Megható ünnepséggel búcsúzott száz szakmunkástanuló pénte­ken este, az „Esély” Szolgáltató és Szakképző Iskolától. Az alapít­ványi iskola engedélyezett létszá­ma 240 tanuló, tervezik a bővíté­sét. A fiatalok nyolc szakmának az elméleti alapjait sajátíthatták el. Önálló szakmunkásvizsgát FOTÓ! BAKÓ JENŐ egy ideig még nem szerveznek az iskolában. Az iskola vezetősé­ge, az alapítvány kuratóriuma, a gyakorlati oktatást folyató Mester Kft.-vel együtt úgy gondolja, hogy saját munkájuk kontrollját is jelenti, hogy a diákok a bony­hádi szakmunkásképző iskolá- ban vizsgáznak. _____________■ Tá rgyjutalom a legjobbaknak Az iskola hagyományai közé tar­tozik, hogy tárgyjutalomban ré­szesítik a legjobbakat. Jó tanul­mányi eredményéért részesült el­ismerésben Bóna Árpád és Gabula Krisztián a tetőfedő, Ba­kos Zoltán és Keresztes Tamás a lakatos, Szontág Norbert a kőmű­ves, Sándor Zoltán a festő, Kovács Anita a varrómunkás tanulók kö­zül. Lukács Ferenc a szakma kivá­ló tanulója versenyen ért el kiváló eredményt a festő tanulók között. A sportban elért eredményeiért Péter Balázs, közösségi munkájá­ért Lados Attila kapott jutalmat. A legjobb gyakorlati eredményt Ka­kukk Gábor érte el. ixi i <

Next

/
Oldalképek
Tartalom