Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-02 / 101. szám

14. OLDAL ERRŐL - ARRÓL 2002. Május 2., Csütörtök l ,0 Arcfelvarrató indián sámán Felvarratta az arcát egy brazil törzs varázslója, mert álmában egy szellem azt parancsolta neki, hogy változtassa meg az arcát. Sapaim - Így hívják a sámánt - az első brazil indián, aki ilyen plasztikai műtétet hajttatott vég­re magán. A varázsló ugyan nem tudja, hány éves, de .az operáció után a tükörbe pillant­va úgy találta, hogy gyermekko­ri önmagára emlékezteti az arca. A műtétet Brazília egyik leg­híresebb plasztikai sebésze vé­gezte el, mégis ingyenes volt az operáció, mert az orvos régi ba­rátja a varázslónak. Brazília a világ plasztikai se­bészeti nagyhatalma, egy főre vetítve ott végzik a legtöbb ilyen beavatkozást - még az Egyesült Államokat is megelőzi a latin­amerikai ország. A tehetős bra­zilok körében egy ideje már stá­tusszimbólumnak számítanak ezek az operációk, a félmilliós brazil indián népesség köréből azonban Sapaim varázsló az el­ső fecske - jelentette a Reuters. Majmot loptak Tízméteres majmot loptak Ka­nadában. A hatalmas állat lila színű, neve King Kong, otthona egy torontói telefonbolt teteje volt. Értéke 10 ezer kanadai dollár - legalábbis ennyibe került a boltnak. Hogy kinek kellett egy ekkora műmajom, arra egyelő­re nincs pontos válasz, csupán feltételezhető, hogy csínyről van szó. A rendőrség nem igazán tud min elindulni, ezért lakossági segítségben reménykedik, te­kintettel arra, hogy ekkora zsák­mányt igen nehéz eldugni. A bolt tetejéről egyébként már korábban is loptak hasonló­an gigászi reklámfigurákat: két éve egy hatméteres ceruza tűnt el, hét éve pedig egy másik, ugyancsak tízméteres majmot lovasítottak meg ismeretlen tet­tesek. Az akkori majom neve nem King Kong volt, hanem Godzilla ■ Lyukhiány Ha szabványokról van szó, a németek nem ismernek tréfát. Ez lett a veszte egy új-zélandi cégnek, amely sajtjával kívánta meghódítania német piacot. A Német Tejipari Szövetség (VDM) szakvéleménye. Az emmentálinak egyenletes elosz­lásban kell tartalmaznia lyuka­kat. A lyukak átmérője cseresz­nye nagyságú, ez a fő ismérve az emmentálinak. Ezzel szem­ben az új-zélandi sajtban egyál­talán nincsenek lyukak, márpe­dig ez irritálná a német fogyasz­tót. ■ Vida rádiót visz magával Füvet, rovarokat, csigát és hangyát eszik A Dél-Tirolból Észak-Tirol felé ha­ladó, vándorló kedvű Vidát a múlt hét derekán újból a Wipptalban látták. Az ENSZ Ter­mészetvédelmi Világalapja (WWF) a különösen félénk állat mozgását az annak nyakörvére erősített adó segítségével figyeli. A nőstény barnamedvét emel­lett az észak-itáliai (Alto Adige körzet] Brenta-Adamello termé­szetvédelmi parkjának két mun­katársnője is nyomon követi - tisztes távolból. Az adó segítségével bármikor megállapítható Vida tartózkodási helye. Ezt azonban nem közlik pontosan, nehogy kíváncsiak a medve nyomába eredjenek. A fő­leg éjszaka vándorló állat jelenleg úton van Innsbruck és a Brenner- hágó között, hol északi, hol pedig déli irányba halad. Vida jól Van és téli álma után ismét táplálkozik. Kosztja há­romnegyed részben vegetáriá­nus, például fű és bokrok levelei. Fogyaszt azonban rovarokat, csi­gákat és hangyákat is. Köveket mozdít el helyükről, hogy hozzá­juk férhessen. A mintegy 90 kiló súlyú medve teljesen veszélytelen az emberre nézve. Rendes körülmények kö­zött ugyanis nagyon fél az embe­rektől és azonnal elmenekülne, ha bárkit meglátna. Emellett a na­gyon jóindulatú állat négy évével még viszonylag fiatalnak számít. A Szlovéniában született nős­tény a múlt hét elején lépte át az államhatárt Észak-Tirolnál, s egy ideig Innsbruck közelében tar­tózkodott. A Brenta-Adamello természetvédelmi parkbeli „ott­honát” már több alkalommal is elhagyta. Tavaly nyáron például Dél-Tirolban kóborolt keresztül- kasul. Amikor azután augusztus­ban visszatérőben volt a vadas­parkba, s egyik éjszaka átkelt a Brenner-autópályán, egy autó üt­között vele, aminek következté­ben egyik tappancsa megsérült. A parkban azonban Vida gyorsan meggyógyult. Eddigi vándorlásai során nem tett kárt sem ember­ben, sem háziállatban - derül ki az APA jelentéséből. Befűt az ember a Földnek? A Földnek az ember által előidézett fölmelegedése megváltoz­tatja a természeti környezet rendszerét. Kérdés, milyen erősek lesznek ezek a változások? Tudósok meg­kísérelték elkészíteni az előrejel­zést Mexikó számára. Eszerint a közép-amerikai ország 2055-re egészen más lesz, mint ma: né­hány ökológiai rendszer veszélyesen ingatag­gá, kiszámíthatatlanná válik, né­mely fajok örökre eltűnnek. Azt ugyanis ma már jóformán senki sem vitatja, hogy bolygónk lakó­ja, az ember „jócskán befűt” ön­magának, környezetének egy­aránt. Az ember által előidézhető éghajlati változások következmé­nyei mindazonáltal egyelőre nem világosak. Miközben némely ökológiai rendszerek különösen erősnek .mutatkoznak az élőlényeket kö­rülvevő természeti környezet változásaival szemben, aközben mások igen gyorsan kibillennek egyensúlyukból. E rendszerek ma még talán teljesen föl sem de­rített, szoros kapcsolatban, háló­zatban vannak egymással. Ezért is nehéz megfogalmazni az egy­értelmű választ. Egy USA-mexi- kói kutatócsoport mégis vállalko­zott az előrejelzésre. A Kansasi Egyetemen dolgozó Townsend Peterson és tudós társai Mexikót választották ki abból a célból, hogy az állatvilágban 2055-ig vég­bemenő változásokat „megjósol­ják”. Az ország 1179 madár-, 416 . emlős és 175 lepkefaját vették ala­pul. Eloszlásukat kombinálták a tartózkodási helyük éghajlati adottságaival, felhasználva a klí­maváltozás eddigi legpontosabb előrejelzéseit is. A San Diego-i, Kalifornia Egyetem tudósai által megalkotott tanulékony számító- gépes program segítségével lé­pésről lépésre fölvázolták a fajok reakcióit a természeti környezet változásaira. A nagy teljesítmé­nyű komputereken 30 napig (!) futtatott program kiszámította: a klímaváltozás a legnagyobb mér­tékben a síkvidéki növényzetet sújtja. Ennek következtében (a fajfennmaradási ösztön törvénye­inek megfelelően) új élősködők, gazdák és rablók, ragadozó álla­tok kialakulásával kell számolni. Teljesen új biológiai helyzet jön létre mindenekelőtt Mexikó észa­ki részén. És a Föld más részein? A KIGYÓBUVÖLEST ŰZI becsületes foglalkozásként a bangladesi Dudu Mia. Legutóbb állítólag 3.500 kis csúszómászót fogdosott össze a Dákká melletti Narayangang környékén. Dudu úr, úgy lát­szik, nem csak a kígyóbűvölést, hanem a kígyókat is szereti, valószínűleg azért kapott be néhányat közülük. __________fotó! epa Ha stánctilalom Betiltották a hastáncot Törökor­szágban a turisták által látoga­tott helyeken. Az idegenforgal­mi minisztérium azzal indokol­ta döntését, hogy a hastánc nem illik Törökország szokásai­ba és hagyományaiba. - Vannak saját néptáncaink, a hastáncban viszont nincs semmi török - je­lentette ki Mustafa Rustu Tasar miniszter az NTV hírtelevízió­nak. Háztartásbeli veszélyek Sokkal magasabb a koszorúér megbetegedések és az elhalálo­zások aránya azoknál, akik fel­nőttkori életük jelentős részét háztartásbeliként élik le, nem pe­dig stresszes munkahelyeken - fedezték fel amerikai kutatók. Az amerikai kardiológiai társa­ság munkatársai által nemrégi­ben készített felmérés végered­ménye magukat a kutatókat is meglepte. Miközben a tudósok arra keresték a választ, milyen összefüggés van a stresszel járó munkák és a szívroham kialaku­lása között, arra döbbentek rá, hogy azok a nők és férfiak, akik háztartásbeliként dolgoznak, gyakrabban szenvednek szívbe­tegségekben, mint a hagyomá­nyos állásokban robotoló társaik. A tízéves periódust felölelő ta­nulmány szerint a háztartásbeli­ek köréhen regisztrált halálozási arány 82 százalékkal haladja meg a külső munkahelyen dolgozó férfiakét és nőkét - írta áz AFP. A kutatók azt is megállapítot­ták, hogy a szívbetegségek két­szer olyan gyakran fordulnak elő azoknál a foghíjas műveltségű személyeknél, akiknek éves jöve­delme nem éri el a 10 ezer dol­lárt, mint azoknál, akik legalább 50 ezer dollárt keresnek évente. A tanulmány készítői külön ki­emelik, hogy a jelentős stresszel járó munkák férfi képviselői, mint például az orvosok, ügyvédek, ta­nárok, építészek és mérnökök kö­rében a vártnál lényegesen alacso­nyabb a szív-érrendszeri megbete­gedések kialakulásának veszélye. A nőknél viszont épp fordított a helyzet: a nagy felelősséggel járó munkát végző asszonyok körében háromszor gyakrabban jelentkez­nek szívbetegségek, mint a keve­sebb felelősséggel járó állásban dolgozó társaiknál. ______ ■ Olv astam - Láttam - Hallottam IHAROSI IBOLYA Igenek és nemek A saját útján senkit sem lehet megállítani. Aki öngyilkos akar lenni, az meg is teszi. Bejárta a világsajtót a per, amelyben egy to­lókocsiban ülő, magatehetetlen asszony úgynevezett kegyes halált kért a maga számára. Azt, hogy a férje segítségével véget vethessen a szenvedéseinek. Az angol bíróságok a kérelmet éppúgy elutasítot­ták, mint az Emberi Jogok Európai Bírósága. De felmerül a kérdés, kinek lett volna gyanús, ki nyomozott volnd, ha meghal egy halá­los beteg asszony? Az orvostudomány lehetőségei végesek. Olvasha­tunk arról is, hogy ami az egyik embernek gyógyszer, az a körülmé­nyek szerencsétlen összejátszása folytán, az esetek elhanyagolható­an kis százalékában ugyan, de akár halálos is lehet. A statisztikai töredék százalék persze egy egész embert, egy szülőt, gyereket is je­lenthet. Mondják azt is, hogy az orvostudomány mai állása mellett már fájdalommentessé tehetőek az utolsó napok. Csakhogy, a gyógyszer bizonyos mennyiség után már méreg is, nem beszélve ar­ról, hogy életben kell-e tartani azt az embert, aki gépek és vegysze­rek nélkül már nem élne. Erre a kérdésre elméletileg kimondható, hogytnem. Kivéve, természetesen azt az esetet, ha az én hozzátar­tozómról van szó. Mert akkor még egy kicsit élhet. S, amíg él, van remény, ha másra nem, akkor a csodára. Akit szeretünk, annak csak az életéhez lehet közünk, a halálához soha. Két bernáthegyi megy az utcán. Egyszer csak feltűnik velük szemben egy apró tacskó. Az egyik bernáthegyi meglátja, és futásnak ered. A társa követi, és amikor utoléri, megkérdezi tőle:- Miért ijedtél meg ettől a kis jelentéktelen tacskótól?- Lehet, hogy jelentéktelen - válaszol a bernáthegyi - de az egész városban neki van a leghi­degebb orra. * * * Az egérke filmet néz a mozi­ban, amikor egyszer csak elé ül egy elefánt. Az egérke mérges lesz, gyorsan feláll, az elefánt elé ül, majd hátraszól neki:- Most majd megtudod, hogy milyen az, amikor valaki eléd ül! ■k k k Az egérkék labdarúgócsapata mérkőzik az elefántok csapatá­val. Az egyik pillanatban az egyik elefánt véletlenül rálép az egyik egérkére. A bíró a sípjába fúj, és a vétkes elefánt odamegy az egérkéhez, hogy felsegítse, és bocsánatot kérjen tőle.- Semmi baj! - mondja az egérke - Fordítva is történhetett volna! k k k A kiskakas az egyik reggel fel­száll a török császár kerítésére, és így szól:- Kukurikú, török császár! Add vissza a gyémánt félkra­jcáromat! Mire a török császár:- Tessék. ■ A LEGSÚLYOSABB egyéniség a thaiföldi nők között a 24 esztendős Lalita Songrath, aki 191 kilójával megnyerte a „Miss Queen Jumbo 2002” versenyt.______________________________ fotó; epa Ottomán dobok és szimfóniák A mehter dalai Állatihoz és Mohamed prófétához szóltak A török hódítás Európában Bécs kapuinál állt meg. Vi­szont a török katonazenekar­ok fülrepesztő dobjai és har­sány trombitái olyan öröksé­get hagytak maguk után, ame­lyek ösztönözték Haydn, Mo­zart és Beethoven zenéjét is. A mehternek nevezett ottomán katonazenekar, amelyet a XIII. században alapítottak, a világ katonazenekarainak modelljévé vált. Valaha lelkesítette az otto­mán hadakat, amikor nagy terüle­teket foglaltak el a Balkántól egé­szen Afrikáig. Ez a katonazenekar még napjainkban is nagyon hat az isztanbuli katonai múzeum lá­togatóira. A több mint egyméteres átmérő­jű óriási katonai dobok tompa hangja a mordályok és az ágyúk dörgésével párosulva elrémisztette az ellenséget a harcmezőn és ré­mületbe ejtette Bécs lakosságát az 1529-es és az 1683-as ostromok idején. A második sikertelen kísérlet után az ottomán birodalom fenye­getése és ereje lankadni kezdett és ez lehetővé tette az európaiak szá­mára, hogy másként tekintsenek a törökökre - mondta az AP hírügy­nökség munkatársának Edward J. Hines aiperikai zeneszerző, aki a török zenét tanulmányozza. A ke­led kultúra, amely mindig távoli­nak tűnt és féltek tőle, egyszerre divatossá és népszerűvé vált. A mehter török katonazenekar­ok, amelyek elkísérték az ottomán nagyköveteket Európába, elragad­tatással töltötték el a nyugatiakat az öltözetükkel és a ritmusaikkal, a cintányérok, a dobok és a haran­gok játékával. Bécsben kezdtek tö­rök kávét is felszolgálni. Bécs kulturális központtá vált a XVIII. század elején és a török kul­túra iránü elragadtatás megjelent a színdarabokban és az operákban is. A háború előhírnökének számí­tó muzsika a nép zenéje lett. Haydn megírta katonai szimfóniá­ját és Mozart ennek a zenének ha­tására alkotta népszerű zongora- szonátáját a Török indulóval. Bee­thoven is alkalmazta a nagy török dobokat a IX. szimfóniában. A visszavonuló ottomán hadse­regek által hátrahagyott cintányé­rokat, üstdobokat és harangokat módosították és beillesztették a szimfonikus zenekarokba, miköz­ben számos európai hadsereg a mehterhez hasonló katonazene­karokat állított fel. Még napjaink­ban is gyakran hívják a zenekar­okban az ütőhangszereket török részlegnek. A mehter zenekar még mindig játszik az isztanbuli katonai múze­um látogatói számára és a maga dekoratív stílusában felvonul a nemzeti ünnepeken is. A katonazenekamak valaha val­lási funkciója is volt, ötször ját­szott naponta az iszlám imák után. A mehter dalai Allahhoz és Moha­med prófétához szóltak, hogy egyesítsék az ottomán katonákat a gyaurok elleni szent háborúban. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom