Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-11 / 109. szám

Tolnai Népújság 2002. Május 11., Szombat Hétvégi Magazin 11. OLDAL Senki többet harmadszor, elkelt! Tolna megyei műtárgyak aukciója Budapesten Műtárgy-árverést tartott a BÁV Bizományi Kereskedő­ház és Záloghitel Rt. Buda­pesten. A nagy érdeklődéssel kísért aukción Tolna megyei műtárgyak is szerepeltek. Kilencvenöt-ezer először, száz­ezer másodszor, százharminc- ezer először, másodszor, har­madszor, elkelt! A kikiáltási ár­nál harmincötezer forinttal ma­gasabb értéken vették meg azt a tizenkilencedik századi olajfest­ményt Budapesten, a Bizomá­nyi Kereskedőház és Záloghitel Rt. áprilisi műtárgy árverésén, melyet a BÁV szekszárdi telep­helye ajánlott fel az aukcióra más műtárgyak mellett.- Nagyon nagy volt az érdek1 lődés a mostani aukción, me­lyen több bútor, festmény, evő­eszközkészlet szerepelt, amit a szekszárdi becsüs vett fel -, mondta a zsúfolásig megtelt te­remben Fertőszögi Béláné, a BÁV aukciós irodájának vezető­je.- Korábban nem volt erre pél­da?- Jó ideig Budapest centrikus volt a becsüsök tevékenysége, az elmúlt másfél év alatt, mióta ide kerültem változott meg ez a Fedőszögi Béláné helyzet. Azóta kollégáimmal rendszeresen járjuk a vidéken lévő BÁV üzleteinket és kiválo­gatjuk azokat a műtárgyakat, amelyek árverésre mehetnek. Mivel a legjobb helyeken van­nak a boltjaink, az emberek bi­zalommal vannak irántunk és behozzák az eladásra szánt mű­tárgyakat, ékszereket, ezüst, arany tárgyakat, festményeket, bútorokat, szőnyegeket, van mi­ből válogatni.- Szekszárdon nemrég nyitot­tak egy igen szép üzletet a város- központban. Névjegy: Fertőszögi Béláné Ének-zene-rajz szakos tanár, karvezető, egyetemi diplomát az ELTE népművelés ■ szakán szerzett. 25 évig tanított és kórusvezető volt Szek­szárdon. 1970- tői a Tolna Megyei Tanács művelődé­si osztályának művészeti főmunkatársa hu­szonegy éven át. Feladatai közé tartozott a megye képzőművészeti kiállítóhelyeinek, a köztéri alkotások szakmai felügyelete, kiállí­tások rendezése, vizuális alkotóműhelyek, a művészeti élet megteremtése. 1991-ben Budapestre költözik, másfél évig a Képcsarnok központjában dolgozik. 1993-2000-ig a Kortárs Galéria vezetője. 2001-től a BÁV aukciós irodájának vezetője.- Nagyon büszke va­gyok a Szek­szárdon mű­ködő, jó hangulatú üzletünkre, amit azért nyitottuk, mert bíztam benne, hogy sok szépség fog itt előke­rülni. Egy ilyen gazdag etnikumú megyében, mint Tolna, nagyon sok szép régi tárgy van, amitől eset­leg megválik a tulajdonosa. Már most látszik, hogy ez a feltevé­sem beigazolódott, gyönyörű ezüstöket, régi szép porceláno­kat, egészen korai herendiket, zsolnaykat hoztak be a boltba, amik új gazdára találtak. De re­mélem, hogy sok szép, régi bú­tor, köztük népi bútorok is elő­kerülnek, amikkel az évente egyszer megrendezésre kerülő néprajzi aukcióinkat színesít­hetjük majd.- Mi elönti el, hogy bizomány­ba veszik át a tárgyakat vagy aukcióra küldik?- A beadó sokszor többre, máskor kevesebbre értékeli a beadott tárgy értéket, a mi fele­lősségünk, hogy korrektül tájé­koztassuk arról, hogyha az üz­letbe adja be, akkor ennyi és ennyi fix összeget kap, míg ha aukcióra megy a tárgy, akkor nagy valószínűséggel többet kap érte. Aukcióra ugyanis az olyan értékkel rendelkező tár­gyak mennek, amelyeknek az árát fel lehet licitálni. Adott esetben egy kép vagy egy mű­tárgy a kikiáltási ár akár tízsze­resét is elérheti, ami sokkal elő­nyösebb az eladónak, mert egy bizonyos százalék levonása után a megmaradt összeg az övé.- Teljes hagyatékokat is át­vesztek?- Igen, sőt az egységes hagya­tékokat külön aukció keretében értékesítjük, hiszen nekünk is érdekünk, hogy ezt ne bontsuk meg. A gyűjtők egy életet szen­telnek arra, hogy valahonnan el­indulva, egységeset hozzanak létre, az örökösök nem mindig értékelik ezt, ráadásul ha több örökös között oszlik meg a gyűj­temény, akkor az anyag összeté­tele sérül. Ez esetben jobb ha el­adják a hagyatékot. Az év elején volt egy ilyen aukciónk, ahol a műtárgyak kizárólag egy gyűjtő­től származtak.- A BÁV ezek szerint egy­fajta közvetítő szerepet tölt be a régi és az új tulajdonos kö­zött. _- így van, a BÁV aukció­kon értékesített tárgyak sorsa nyomon követhető, egyértel­mű mennyiért kelnek el, nem érzi magát becsapottnak az, aki beadta a műtárgyat. Na­gyon bízom benne, hogy a szekszárdi és a környező te­lepüléseken élő emberek rá­jönnek arra, hogy a szekszár­di bolt egy olyan közvetítő, ami segíti őket abban, hogy a tárgyaikat a legkedvezőbb módon értékesítsék. A szekszárdi BAV üzlet által aukcióra küldött festmény F. KOVATS ÉVA Ne legyen egységes iskolarendszer! Vekerdy Tamás tekintélyről, alternativitásról, renpártiságról A magyar iskolában felülről, az intézmények mondják meg, hogy milyen tanterveket kell átpréselni a „gyerekanyagon”, betöltik a gyereket, és kijön az alattvaló - többek közt ezzel a szemléletes példával ostorozta iskolarendszerünket dr. Vekerdy Tamás, az Ok­tatáskutató Intézet igazgatója, a gyermekközpontú, alternatív pe­dagógiák nagy hatású képviselője a napokban tamási szülők, ta­nárok előtt tartott előadásában. Vekerdy szerint az iskola legalább igyekezzen megtudni, hogy milyen a gyermek, azt, hogy mikor mi­lyen, és eszerint tanítani.- Talán nem nagy tévedés, hogy évtizedek óta termékenyen bomlasztja a tekintélyelvű és intézménycentrikus oktatást. Mi­lyen hatásfokkal?- Ma már Magyarországon kö­zel háromszáz intézmény van, amelyekben az alternatív, sze­mély-, gyermekközpontú pedagó­gia teret nyer, és úgy látom, hogy egyre több szülő, kolléga érdeklő­dik iránta. Hadd mondjak egy pél­dát: jelentős probléma a cigány kérdés Magyarországon. Megol­dásában lényeges az, hogyan fo­gadja az iskola a gyerekeket. Nem rögtön leültetik, „vedd elő, nyisd ki a füzeted, figyelj”, hanem meg­kérdezem a gyerekeket, ki tud énekelni, táncolni. Nem akarok fordított rasszizmust művelni, de lehet, hogy a cigány gyerekek job­ban fognak táncolni saját énekük­re. Ha így fogadom ezeket a gyereke­ket, egészen más atmoszférája lesz az iskolának. Azt akarom ezzel mon­dani, hogy egy valós mai magyaror­szági társadalmi problémát akarok megoldani, nem lehet megkerülni a szakszerű módszertani megközelí­tést. Ez további reményt ad.- Egyben óriási kockázatokat is je­lenthet, ha a tanár, a szülő felad­ja a tekintélyelvű szemléletet, és meg­próbálja alkalmazni az alternatív pe­dagógiát...- Itt különbséget kell tenni. A gye­rek 6-7 évesen úgy jön az iskolába, hogy vágyik a tanító nénire, mint szerethető tekintélyre. Tíz-tizenegy éves koráig igényli az orientáló em­bert, aki vele beszélget, viszi egy nyári táborozáson a csillagos ég alá, felmutat a Fiastyúkra, a gyerek ön­magától sóvárogja a tekintélyt, de, mint Dosztojevszkij is mondta, „le­gyél olyan, hogy tisztelhessenek”. Ebbe az is beletartozik, hogy én tu­dok a gyerekkel marháskodni, be tu­dom látni, hogy hülye voltam én, mint felnőtt, s ez nem csökkenti, mint sokan hiszik, hanem növeli a tekintélyemet.- Hogyan fogadják a pedagógiai tanszékeken, milyen a renoméja?- Vannak rendhagyó pedagógia­tanszékek, például kollégám és egy­kori főnököm, Mihály Ottó elhívott Miskolcra, hogy ott „bomlasszam” tovább a leendő tanárok szemléletét. Évekig tanítottam itt, de most is taní­tok a Waldorf-tanárképzésen, és a Pedagógus Továbbképző Központ­ban. Úgy tűnik, hogy a tanárok és Dr. Vekerdy Tamás hallgatók egy része nagy érdeklődés­sel fogadja ezt.-Az utóbbi években látható jelei vannak egy jelenségnek: idegenke­dés a szabadságtól, nosztalgia a rend iránt, és a régi, kiváló lexikális ismereteket adó iskola iránt is.- Sajnos a XX. században minden olyan irányzat, amely rendcsinálást tűzte zászlajára - Hitler, Sztálin, Szálasi, mindegyiknek a rend volt a jelszava - tragikus végre jutott. Orte­ga y Gasset, a Tömegek lázadásában írja: megkerülhetetlen Európában az individuum szabadsága. Ez lehet té­vedésekkel teli, de nincs más út. Nézzük meg az újkor történetét. Minden rendpártról, kollektivizmus­ról kiderült, hogy hazug, képmutató volt. Mindig az újabb, kezdetben gyengének látszó demokráciák kere­kedtek felül. Az élő közösségek az individualista társadalmakban jöttek létre. Istenien léptek együtt a német katonák, és fantasztikusan slattyog- nak félcipőben az amerikaiak. De az amerikaiak győztek, ne felejtsük el.- Beszélt arról is, hogy Németor­szágban az ötvenes-hatvanas évek­ben lebontották a poroszos oktatási rendszert, és egy személyközpontú oktatást honosítottak meg. Követhe­tő ez Magyarországon?- Szerintem igen, én optimista va­gyok. Nem mondom azt, hogy ne le­gyenek szigorú, fegyelmező iskolák. Ha vannak olyan emberek, akik ilye­neket igényelnek, legyen. Amellett vagyok, hogy semmi esetre ne le­gyen egységes iskolarendszer. Hála istennek Európába monolitikus, centralizált iskolarendszerrel nem lehet belépni. Nem kell félni attól, hogy szét fog bomlani az iskolarend­szerünk, a dán iskolarendszer sem bomlott szét.- Legutóbb egyfajta rend politikája bukott meg, azelőtt pedig ön is beke­rült a kampányba: az Elet és Iroda­lomban publikált cikkét a Ma­gyar Nemzet tette pellengérre, mint protoliberális szemlélet. Nem bánta meg?- Abszolút nem.- Hozzáteszem, hogy a mai magyar jobboldal számára a Waldorf filozófiája sem túl sza­lonképes...- El is olvastam egyszer a Ma­gyar Fórumban: „hazudnak minden hullámhosszon, a né­ger, a cigány, a zsidó.” És ez így kezdődött, hogy Vekerdy Tamás hazudik... Aztán ki lett magya­rázva, hogy ezt nem a lap mondja, hanem a rádió. Én azért „kaptam ki”, mert Veszp­rémben állítólag azt mondtam, hogy a Miép meg akarja szün­tetni a Waldorf-óvodákat. Való­jában azt mondtam, hogy a Miép támadja a pesthidegkúti óvodát, és ez akkor így is volt. A cikk szerint a Miép nem akarja megszüntetni a Waldorf-óvodát, csak a Waldorf óvodák nagyon közel kerültek szcientológiai egyházhoz, és a Miép kinn akarja tudni az or­szágból a szcientológiai egyházat.- Szögezzük le: tudomásom sze­rint a Waldorf-pedagógiának semmi köze a szcientológiai egyházhoz.- Soha nem is volt, ellenkezőleg. Visszatérve: volt egyfajta rendpártiság az elmúlt években. Én, mint egykori Fidesz-szavazó, akinek sok barátja volt és van ebben a táborban, kétség­be esve láttam, hogy akarva-akaratla- nul egyre közelebb sodródnak egyfaj­ta állampártisághoz. Én sóvárogva vá-' rok egy olyan jobboldalra, mondjuk egy Chirac-féle jobboldalra, aki Le Pen-nel nem ráz kezet, nem is hasz­nálja fel semmire. Ha már politizá­lunk: azt mondják, hogy a magyar ember ellenzéki. Én arra vágyok, hogy egy nyugodt polgári világban utálhas­sam az éppen aktuális kormányt.- Röviden a másik oldalról is: hát­szelet jelent az alternatív pedagógiá­nak a kormányváltás?- A szocialisták sokáig nem voltak a pluralizmus hívei. De ez megválto­zott: a szocialista kormányzatok Svéd­országtól Tony Blairig kifejezetten tá­mogatják az altemativitást az oktatás­ban. Ha reményünk lehet arra, hogy modem szociáldemokrata szemlélet érvényesül, a plurális szemlélet jó he­lyet fog kapni. Az objektivitáshoz hoz­zátartozik, hogy, amíg Pokomi Zoltán volt az oktatási miniszter, a Waldorf- pedagógia megkapta azt a megbecsü­lést, ami ki is jár neki. TÓTH FERENC A kimondott szónak gyógyító hatása van A telefonos lelkisegély szolgálatot nem csak krízishelyzetben hívják Néhányan puszta szórakozásból, a legtöbben viszont krízishelyzetben fordulnak a Szekszárdi Mentálhigiénés Egyesület keretében immár tizenkét éve működő SOS Telefonos Lelkisegély-szolgálathoz, amelynek vezetőjével beszélgettünk. A szolgálat egyik legfontosabb alapelve az anonimitás, emiatt nem közöljük a nyilatkozó fényképét és nevét sem.- Mikor jutnak el arra a pontra az emberek, hogy felvegyék a tele­font és a lelkisegély szolgálatot hívják?- Általában nem egyetlen prob­lémás helyzet után fordulnak hozzánk, ám a hívásokat a leg­többször egy „utolsó csepp a po­hárban” váltja ki. A krízishelyzet­ben levők számára sokszor va­gyunk az elsők, akikhez fordul­nak.- A telefonos szolgálatok annak idején elsősorban az öngyilkos­ságok megelőzésére jöttek létre. Ma is főként ilyen súlyú problé­mákkal találkoznak?- Hála Istennek, ma már keve-_ sebb az olyan eset, amikor valaki öngyilkosságot tervez. Inkább a magányosok, az idős emberek hí­vása jellemző, ületve azoké, akik valamilyen krónikus testi betegség­ben szenvednek, akik kritikus élet­helyzetben vannak. Vannak azon­ban olyan esetek is, amiket nem minősítünk krízishívásnak, mégis sokat tudunk segíteni a hívónak.- Vannak-e, akik szórakozásból hívják Önöket?- Igen. Sok „hecchívónk” és provokatív hívónk is van. A hecc­hívások 98%-a a 12-16 éves kor­osztálytól érkezik. Az esetek bizo­nyos százalékában meg tudjuk fordítani ezeket a hívásokat érde­mi beszélgetéssé, mert úgy pró­báljuk terelni a társalgás menetét, hogy kiderüljön, miért szórakozik valaki a segélyszolgálattal.-És a provokátorok?- A provokatív hívók keveseb­ben vannak. Ők általában férfiak, okosabbnak tűnő férfiak. Nem beszélnek problémáról, hanem a hívásokat fogadó operátorokat piszkálják, esetleg megkérdőjele­zik a kompetenciájukat.- Milyen „terápiát” alkalmaz a segélyszolgálat? Elég-e, ha valaki kipanaszkodhatja magát, illetve ha nem elég, akkor tudnak-e konkrét tanácsokat is adni?- Fontos, hogy a hívó kibeszél­heti magát. Ezt úgy hívjuk: ventil- láció, tószellőzés. A kimondott szónak gyógyító hatása van. Na­gyon sokszor csak őrlődik az em­ber, önmagát emészti a problémá­val, de mihelyt kibeszéli magából, megkönnyebbül, legurul a leiké­ről egy kő. Ennek önmagában is van terápiás hatása. A hívót tehát elsősorban be­széltetjük. Láttatjuk vele külön­böző aspektusokból az adott helyzetet, problémát, és a legtöbb esetben ő maga találja meg a vá­laszt. Ez is a cél. Nem feltétlenül helyes, ha mi mondjuk meg, mit kell tenni. Nálunk a tanácsoszto­gatás nem egy előnyös technika, nagyon ritkán használjuk. Inkább megerősítjük a hívókat abban, amit már ők is sejtenek.- „Civilben” általában mivel foglalkoznak a szolgálat munka­társai?- Többnyire segítő foglalkozá­sú emberekről van szó, de ez nem feltétele annak, hogy valaki itt dolgozzon. Ha alkalmas arra, hogy embereket meghallgasson, segítsen nekik, akkor bárki jöhet. Az itt ügyelő operátorok termé­szetesen komoly elméleti és gya­korlati kiképzésben részesülnek, nem közvetlenül az „utcáról” ér­kezve ülnek le a telefon mellé. Aki pedig a személyiségéből kifo­lyólag nem alkalmas erre a mun­kára, az nem is kerülhet be ide. A nálunk dolgozók egyébként mi­nimális, inkább jelképes értékű tiszteletdíjat kapnak a munkáju­kért. Persze egy ilyen szolgálat­nál nem a pénzért dolgoznak az emberek.-s­Lélekvédők A Szekszárdi Mentálhigiénés Egyesület keretében több lélekvédő szolgálat működik. Az SOS Telefonos Lelkisegély-szolgálat min­den nap 18 és 6 óra között a 06/80-505-518-as számon; az Ifjúsági Lélekvédő Szolgálat az Ady Endre Középiskola kol­légiumában hetente hétfőn és szerdán, 17 és 19 óra között; az „Őszinte szó" Lélekvédő és Társkereső Szolgálat hetente hétfőn, kedden és szerdán, 17 és 19.30 között a Babits művelődési házban érhető el. < V I i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom