Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-11 / 109. szám

m 2002. Május 11., Szombat TOLNA MEGYE 2 0 0 2 G Y U L A J 7. OLDAL Az óvoda és az iskola Más településektől eltérően Gyulajon nem csökken a gyer­meklétszám, hanem egyre több fiú és lány jár az oktatá­si intézményekbe.- A napköziotthonos óvodába hatvannégy, az általános iskolába pedig százhuszonhá­rom csemetét írattak be szüleik. Az oktatási intézményekben a gyerekek közel 70 szá­zaléka cigány származású - emelte ki Farkas Sándor igazgató. - A szo­ciálisan hátrányos helyzetű csalá­dokban nevelkedő fiúk és lányok felzárkóztatása érdekében az óvo­dában nagy szükség lenne egy fej­lesztő pedagógusra, ám az üyen végzettséggel rendelkező kolléga­nőm csak három év múlva jön vis­sza a gyes-ről. Az iskolában nyolc normál és egy speciális tantervű - a fejlődésben lemaradt gyerekeket segítő - osztály működik. Az Okta­tási Minisztérium 1998-ban hagyta jóvá az általunk készített roma­programot, melyet azóta is alkal­mazunk. A gyerekek cigány nyel­vet és népismeretet tanulhatnak, emellett pedig a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is mód nyí­lik. Iskolánk két éve tagja egy olyan nemzetközi társaságnak melynek működését az Európai Unió finan­szírozza. Egy svéd és egy cseh ok­tatási intézménnyel közö­sen a roma származású gyerekek nevelésével kap­csolatos pedagógiai kihívá­sokat vesszük számba és elemezzük azokat. A kivá­lasztott hat téma közül ket­tővel már végeztünk, a töb­bit pedig a következő két évben fejezzük be. Egymást meglátogatva félévente találko­zunk, ilyenkor értékeljünk az el­végzett munkát, kicseréljük a ta­pasztalatainkat. Tantestületünkben az óvónők­kel együtt tizennyolc pedagógus dolgozik, remek az összhang a nagy gyakorlattal rendelkező idő­sebb kollégák és a lendületes fia­talok között. A közeljövőben szeretnénk az iskola egyik vizesblokkját moder­nizálni. Sajnos ma még egyetlen számítógépünk sincs a gyerekek oktatásához, ezen is rövid időn belül változtatni kívánunk. Remé­nyeink szerint fenntartónknak si­kerül az említett fejlesztések ér­dekében a pályázatokhoz az ön­részt előteremtenie. ■ A kisebbségi önkormányzat A három fős cigány kisebbsé­gi önkormányzatot 1995 óta Orsós László vezeti.- Ketten tagjai vagyunk a szociális bizottság­nak, ahol részt veszünk a segélykérelmek elbí­rálásában és a cigánysá­got érintő kérdésekben is mindig kikérik a véle- _____ ményünket - mondta az elnök. - A kisebbségi önkor­mányzat számára nyújtott állami támogatás nagyon kevés, csupán a működési költségeinkre, sze­rény tiszteletdíjra és a gyulaji ro­ma gyerekek nyári táboroztatásá­nak támogatására futja belőle. A polgármesteri hivataltól rengeteg segítséget kapunk pályázataink megírásához. Nemrégi­ben hárommillió forintot nyertünk az Országos Ci­gány Önkormányzattól a falut Szakállyal összekö­tő út építéséhez, most a Kossuth utca burkolatá­nak javítására és a veze­tékes ivóvíz-hálózat fej­lesztésére próbálunk meg pénzt szerezni. Új munkahe­lyek létrehozását is ösztönözni kí­vánjuk a községben és terveink között szerepel egy - a cigányság hagyományait bemutató - roma­nap megszervezése is. Az idősek gondozó otthona Az egyedülálló, ám még moz­gásképes nyugdíjasok bentla­kásos gondozását vég­zi az 1991-ben létreho­zott idősek otthona.- Kezdetben tizenhárom idős embert láttunk el munkatársaimmal az ön- kormányzati fenntartású intézményben, ám két évvel ezelőtt egy sikeres pályázatnak köszönhető­en bővítettük az épületet, aminek eredményeként a korábbinál öt­tel több nyugdíjast tudunk befo­gadni - mondta Farkas Sándorné, az otthon vezetője. - A kis létszá­mú közösségben családias a han­gulat, ezért remekül érzik magu­kat nálunk az idősek. Hat kollé­gámmal arra törek­szünk, hogy megszé­pítsük az ideköltöző nyugdíjasok utolsó éveit. Lakóink fele helybeli, a többiek pe­dig a környékbeli fal­vakból érkeztek. A képviselőtestület nagy figyelmet fordít az ott­honra, jó feltételeket teremt a gondozottaknak, leg­utóbb például redőnyöket szerel­tetett fel az ablakokra, hogy még az eddigieknél is nyugodtabban tudjanak pihenni a munkában megfáradt idős emberek. ■ Az út nemcsak a szomszédba, hanem a jövőbe is vezet A megye délnyugati részén található faluba ma még csak Kurd irányából lehet eljutni, ám hamarosan elkészül a közsé­get Szakállyal összekötő aszfaltozott út, amitől az itt élők azt remélik, hogy nemcsak a szomszédba, hanem a jövőbe is ve­zet. A világhírű dámrezervátum mellett fekvő település, Gyulaj polgármesterével, Nemes Lászlóval örömeikről és gondjaikról beszélgettünk. A LAKOSSÁG SZAMANAK SZer fő ALAKULÁSA: 3000 2500- Milyen a lakosság életkor szerinti összetétele?- Az itt élők mintegy egyharmada 18 év alatti, ugyanennyien vannak a keresőképes felnőttek, a többiek pedig nyugdíjasok. A munkanélküliségi rá­ta nálunk kiugróan magas, jelenleg 35,4 százalékos. Emiatt rengeteg szociális problémával kell foglal­koznia a falu önkormányzatának.- Hol dolgoznak a gyulajiak?- A döbröközi mezőgazdasági szövetkezet, vala­mint az önkormányzat által működtetett polgár- mesteri hivatal, óvoda, iskola és idősek gondozó otthona alkalmazza a helybelieket. Többen fogtak kényszerből önálló vállalkozásba is, ám ezek nem mindegyike volt életképes. Jónéhányan állatte­nyésztéssel és földműveléssel keresik a kenyerü­ket. Ma a dombóvári kisrégió nagyon kevés foglal­koztatója járul hozzá munkatársainak az utazási költségeihez, így más településeken csak néhány gyulaji dolgozik.- Milyen az egészségügyi és kereskedelmi ellátás?- Háziorvosunk tavaly ősszel váratlanul elhunyt. A Bodajkról érkező dr. Lőrincz Katalin belgyógyász szakvizsgával és nagy gyakorlattal rendelkezik, ő június elsején lát munkához. A községben négy ve­gyes- és egy gazdabolt, valamint egy gyümölcsöt és zöldséget árusító üzlet működik, ezeken kívül há­rom kocsma is üzemel.- A falu közterületeit kik tartják rendben?- Az önkormányzat által időszakosan alkalmazott köz­hasznú és közcélú dolgozók nyírják a füvet, parkosítanak, szedik a szemetet az utcákon és a tereken, tisztítják az árko­kat, télen pedig a havat lapá­tolják. A község csinosításá­ban ma már nagyon sok csa­lád partnere az önkormány­zatnak, akik felújítják a házai­kat és rendben tartják a portá­ikat, de vannak jónéhányan olyanok is, akik kevés gondot fordítanak környeze­tükre.- Milyen a község infrastruktúrája?- A 326 háztartás mindegyike rá van kötve a vil­lamos energiahálózatra, 274 ingatlan rendelkezik közüzemi vízellátással, 248 vezetékes távbeszélő működik a faluba, 143 személygépkocsit tartanak üzemben gazdáik és 110 lakás tulajdonosai hasz­nálnak vezetékes földgázt. Nemrégiben készült el a falu közvilágításának a korszerűsítése. Útjaink és járdáink egy részét fel kellene újítani.- A közbiztonsággal meg vannak elégedve a hely­beliek?- Kisebb vagyon elleni bűncselekmények ugyan időnként előfordulnak, ám a Kurdról kijáró körzeti megbízott rendőr lelkiismeretesen végzi a munká­ját, melyben a nemrégiben újjáalakult polgárőrség tagjai is segítik éjszakai járőrözéseikkel.- Minek köszönhető az, hogy a falu az utóbbi négy évben látványos fejlődésnek indult?- A siker titka az, hogy rengeteg pályázaton sike­Az önkormányzati képviselők: Dobos Károlyné alpolgármester, Farkas Sán­dor, Horváthné Glück Edit, Herczeg Ferenc, Juhász István, Kiss Krisztián, Selmeci László rült kis önrészekkel sok pénzt szerezni. Az önkormányzat saját forrásból 25 millió forintot fordí­tott fejlesztésre, 137 millió forin­tot pedig különböző minisztériu­moktól és a megyei területfejlesz­tési tanácstól nyertünk. A DDGáz Rt-vel közösen bevezettük a gázt a községbe, megépítettük a jobbágyréti hidat, fel­újítottuk a faluházat, bővítettük az idősek gondozó otthonát, millenniumi emlékparkot alakí­tottunk ki. Tavaly kezdtük el a Gyulajt Szakállyal összekötő aszfaltozott út kivitelezését, Nemes László Gyulajon született 1938. augusztus 26-án. Általános iskolába helyben járt, majd tanulmányait a dombóvári tanítóképzőben folytatta. Annak elvégzése után Izményben lett gyakorlóéves pedagógus, azt követően 1957-ben okleve­les tanító. Tizenöt esztendővel később tanári oklevelet szerzett a pécsi főiskolán. 1991- ben hazahívták szülőfalujába, ahol nyolc éven át - nyugdíjba vonulásáig - az általá­nos iskola igazgatójaként dolgozott. Felesé­ge Simon Mária, aki szintén pedagógus, fi­uk dr. Nemes László jogász. Az 1998-as helyhatósági választáson nyerte el a község polgármesteri tisztségét, amit társadalmi megbízatásban tiszteletdíjasként lát el. 2000 1500 1000 500 1870 1900 1949 1990 2002 mely hamarosan elkészül. A mintegy 110 millió forintba ke­rülő beruházásnak köszönhe­tően Gyulaj a jövőben már nem lesz zsáktelepülés. Az itt élők gyorsabban jutnak majd el Tamásiba és Hőgyészre, a jobb közlekedés miatt sokan találnak maguknak munkát az említett településeken és a hozzánk érkezőknek is egy­szerűbb lesz megközelíteni a világhírű dámrezervátum szomszédságában fekvő fa­lunkat. A civü szféra is meg­mozdult, kilenc éve működik egy népdalkor és a kertbarátok is létrehozták egyesületüket.- Milyen terveket szőnek mostanában?- Az egyházközséggel együtt szeretnénk felújíta­ni a római katolikus templomot, a jelenleg üresen álló plébánia épületében légzőszervi betegségben szenvedő gyerekek számára kívánunk kialakítani egy szanatóriumszerű egészségügyi intézményt, a kultúrotthonban teleházat, klubok és kondicionáló termet akarunk létrehozni az ifjúságnak. Folytat­nunk kell azokat a többszáz érdeklődőt vonzó ren­dezvényeinket - például az településről elszárma­zottak találkozóját, a borversenyt, a gyerekek éne­kes-verses bemutatóit és a sportnapot - is, melyek nagy közönségsikert aratnak mindig. A korábban szép sikereket elért focicsapatot is szeretnénk újjá­szervezni, hogy a fiatalok rendszeresen mozoghas­sanak. A hírek szerint Németországból hamarosan egy tűzoltóautót kapunk ajándékba, így a helyi ön­kéntes lánglovagok egyesülete több évtizedes szü­net után ismét megalakulhat. A csodálatos termé­szeti környezetben fekvő községünket a hazai és a külföldi vendégek is egyre inkább felfede­zik, néhány svájci és német család már vásá­rolt magának üdülőházként szolgáló ingatlant a községben. Azt várom, hogy a az éledező fa­lusi turizmus is hozzájárul majd a munkanél- küliség problémájának enyhítéséhez. ■ Gyulaj története Gyulaj kiterjedt kőkori település volt, majd a hunok és az avarok földvárat emeltek határában. A honfoglaló magyarok egyik szál­lásbirtoka lett a terület. A közép­korban a község a regölyi főes- perességhez tartozott. Plébániá­ja a török hódoltság icfején el­pusztult és lakóinak száma is je­lentősen csökkent. Később rá­cok telepedtek le Gyulajon, de a falut a Rákóczi-szabadságharc idején Vak Bottyán Simontornya felé vonuló csapatai felgyújtot­ták. Az újjáépítés az 1720-as évek­ben kezdődött el, amikor a tele­pülés az Esterházy család birto­kába került. Ekkor érkeztek az első cigány családok is ide, akik az uradalmi erdő szélén alakí­tották ki telepüket. 1859-ben egy hatalmas tűz szinte porig égette a szépen fejlődő falut, a házakat és a melléképületeket azonban tulajdonosaik szorgalmas mun­kával hamar felhúzták. A kiegyezés után vasutat ter­veztek a község határába, ám a gazdák nem engedték földjeiken átvezetni a síneket. A rossz dön­tés hamar éreztette^ hatását, mert munkahelyek hiányában már a századfordulón megkez­dődött az elvándorlás. A több mint háromezer lakosból mint­egy kétszázan Amerikába távoz­tak és jónéhány család az ország más településeire költözött. Az őseik földjén élni és boldogulni akarók elsősorban földművelés­sel, valamint állattenyésztéssel foglalkoztak, ám a második vi­lágháború után elvették tőlük a magángazdálkodás lehetőségét. A csak egyetlen közúton elérhe­tő zsáktelepülést az állami veze­tés elsorvasztásra ítélte, aminek következtében az 1960-as évek közepétől rengeteg fiatal hagyta el Gyulajt. A rendszerváltáskor felcsil­lant a demokrácia esélye és a ne­héz évtizedekben is kitartó hely­beliek elővették régóta dédelge­tett álmaikat. Olyan falu- és kö­zösségfejlesztő rehabilitációba kezdtek az önkormányzat veze­tésével, ami új pályára állította a községet. Az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően javult az itt lakók komfortérzete és nőtt a vállalkozási kedv is. A világhírű dámrezeryátum szom­szédságában található község az éledező falusi turizmusban látja a lehetőséget arra, hogy meg­mutassa egyre szépülő arcát az érdeklődőknek. ■ Az alpolgármester Dobos Károly­né, a község al­polgármestere: Évente mintegy 120 millió forintból gazdálkodik a képviselőtestü­let. Rengeteg pénzt költünk szociális segélyek­re és intézményeink működteté­sére. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kötelezően végzen­dő önkormányzati feladatokra adott állami normatívák nem fe­dezik a valós kiadásokat. A hiány­zó összeget nehéz máshonnan előteremtem, ugyanis a rengeteg munkanélküli és idős ember mi­att kevés a helyi adóbevételünk. Szűkösen ugyan, de eddig még minden évben sikerült kijönnünk a költségvetésből, ám a terveink között szereplő fejlesztésekre nem jut elegendő pénz, ■ A fazekas Becker Erika fazekas:- Főállásban az általános is­kolában tanítok, kevéske szabad­időmben szíve­sen ülök a ko­ronghoz és for­mázom az agya­got. Két évvel ezelőtt fazekas szak­munkás-bizonyítványt szereztem, majd vállalkozói igazolványt váltot­tam. Mesterem, a Pomázon élő Horváth László népi iparművész rengeteg jó tanáccsal látott el. Hét­végenként és nyaranta leggyakrab­ban boroskancsókat, tányérokat, bögréket, valamint fűszertartókat készítek, melyek nagy részét a ro­konoknak és a barátoknak ajándé­kozom, de megrendelésre is szok­tam dolgozni, sőt már vásárban is jártam a termékeimmel, melyek ott igen szépen fogytak. __________■ A t űzifa-fűrészelő Czékus Ferenc fafűrészelő:- Annak elle­nére, hogy több szakmával is rendelkezem, sem a helyben, sem a környék­beli települése­ken működő cégeknél nem tudtam elhelyez­kedni. Kényszerből lettem vállal­kozó 1999 tavaszán, amikor neki­láttam a tűzifa fűrészelésének. Időszakosan van munkám, mert augusztus és március között ren­delik meg a falu lakói az általam kínált szolgáltatást. Csak ebből a tevékenységből nem tudnék meg­élni és a családomat eltartani, így a házunknál lévő kertben és a szőlő­hegyi telkemen is sokat dolgozok. Konkurenciám ugyan nincs a köz­ségben, ám a fáról sokan térnek át a földgázzal való fűtésre. ______■ A jeg yző Hetesi János- né, az önkor­mányzat jegy­zője:- Tizenhá­rom éve irányí­tom a polgár- mesteri hivatal­ban dolgozó három köztisztviselő és egy pénz­táros-adminisztrátor munkáját. Kis csapatunk nagy gyakorlattal és szakértelemmel végzi tevé­kenységét. Ismereteinket folya­matos tanulással bővítjük. Jelen­tős ügyfélforgalmat bonyolítunk le, tavaly 3500 iratot iktattunk, melyek közül a legtöbb szociális-, gyermekvédelmi-, adó- és intéz­ményigazgatási ügyet dokumen­tált. A fejlesztéseknek köszönhe­tően ma már minden kollégám számítógéppel dolgozik, rendel­kezünk internet-hozzáféréssel és korszerű fénymásoló géppel is. ■ A könyvtáros Kollárics Ferenc könyvtáros:- A tizenhá­romezer köte­tes bibliotékát 1997 óta veze­tem. Kétszáz­húsz olvasónk közül kilenc­ven a gyerek, a többiek felnőttek. Kedd és péntek esténként keres­hetik fel az érdeklődők a könyv­tárat. Hetente átlagosan száz láto­gatóm van. A kölcsönzés mellett egyre többen veszik igénybe más szolgáltatásainkat - az internetet, vagy a fénymásolást - is. Az ön- kormányzat az állam által bizto­sított közművelődési normatívá­val támogatja az intézményt, ám a könyvek és az egyéb informá­cióhordozók ára az utóbbi idő­ben drasztikusan nőtt, így évről évre egyre kevesebb újdonságot tudunk vásárolni. ■ A kirendeltség-vezető Szentgyörgyi Tiborné, a Döbröközi Ta­karékszövetke­zet kirendelt­ség-vezetője:- Pénzinté­zetünk gyulaji fiókja 1970 óta működik, je­lenleg 246 tagunk van. Most a be­tétállományunk 134 millió forint, a kölcsönállományunk pedig 24 millió forint. Hétfőn, szerdán és pénteken fogadjuk kolléganőm­mel, a pénztárosi feladatokat ellá­tó Kiss Gyulánéval ügyfeleinket. A helybeliek leggyakrabban sze­mélyi hitelért jönnek hozzánk, de. az utóbbi időben a kedvező ka­matok miatt sokan vesznek fel pénzt lakóingatlan vásárlásra, il­letve családi ház felújításra is. Ki- rendeltségünk hamarosan meg- szépülve várja az itt élőket. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom