Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-10 / 108. szám
2002. Május 10., péntek 9. OLDAL CSALÁDI TÜKÖR Kedvenc halunk és horgászata A siker titka: hozzáértés és türelem fotós gál gábor A ponty a lassú folyású folyót, illetve lassú áramlású állóvizeket kedveli. Magyarországon szinte minden vízben előfordul, „nemzeti hal”. A horgászzsákmány jelentős részét ez a hal teszi ki. A folyóvizekben a kőgátak mögötti langós részeken, kisebb öblökben, partbiztosító kőrézsűk men: tén, torkolatoknál találjuk meg. Az állóvizeken vándorol, ősszel a lehűlő vízben a mélyebb részeket keresi fel a téli nyugalmi időszak eltöltésére, ilyenkor is táplálkozik. Amint melegszik a víz, elkezd mozogni, mivel élelem után kell néznie, gyakran előfordul, hogy tavasszal a part menti zónában csipegeti az apró állati és növényi szervezeteket. Vannak árulkodó jelek, amikről fel lehet ismerni, hogy pontyok tartózkodnak a horgászhelyünkön. Egyik ilyen jellegzetes a ponty vízből való kiugrása, ez főleg nyári melegben tapasztalható. A vízfenékről felszálló buboréksor is lehet jele a halnak, ám könnyen össze lehet keverni a fenékről felszálló gázokkal, fő jellemzője a „pontytúrásnak”, hogy a buboréksor egy bizonyos irányban halad. A nádszálak finom, ütemes rezgése is lehet biztató jel, ekkor a ponty éppen az egyik legkedveltebb táplálékát, a vándorkagylót csipegeti a nádszálak tövéről. Nagyobb pontyok képesek a nádasokban utakat, járatokat vágni, ahol szívesen tartózkodnak, ezekbe a folyosókba lógatva az úszós készségünket, gyakran kellemes meglepetés érhet bennünket. A ponty egész évben fogható, még jég alól is, persze ehhez meg kell találni a bandázóhelyet. A napszak tekintetében sincs semmi különleges, éppúgy fogható éjjel is, mint nappal, gyakran az esti, éjjeli, illetve a hajnali órák kedvezőbbek, főleg állóvizeken. Érzékeny az időjárásra, főleg a frontokra, illetve a frontokat kísérő légáramlatokra. Hidegfront-betörés előtt, mikor a déli szél megélénkül (meleg szél fúj), az idő fülledt meleg, főleg nyári napokon, a ponty étvágya csökken, miután betört a front és megérkezett a hűvösebb levegő, a szélirány északi, északkeleti irányú lesz, a ponty elkezd enni, gyakran annyira, hogy egymást érik a kapások. A klasszikus pon- tyozó szerelék az úszós. Fenekező módszerrel is eredményesen horgászhatunk pontyra, főleg ott, ahol a parttól messzebb tanyáznak, és úszós készséggel már nem lehet elérni őket. Amikor etetőanyagot is akarunk juttatni a csali mellé, akkor etetőkosaras szereléket alkalmazzunk. Újabban etetőanyag-pezsgőtöltetet is árulnak a szaküzletek, amelyből pezsegve oldódik ki az etetőanyag. A bojlizó módszer az utóbbi időben terjedt el, és forradalmasította a pontyhorgászatot. A bojli csak fantázianév, ami tésztát jelent. Ezt a csalit lehet kapni a szaküzletekben, de házilag is elkészíthető. A ponty óvatos hal, ezért csak indokolt esetben alkalmazzunk erős felszerelést, főleg ott, ahol nagyobb példányokra is lehet számítani. A bot legyen 3-3,5 m hosszú parabolaakciójú, úszós horgászatnál lehet egy kicsit hosszabb is. Dobósúlya úszózásnál 40-80 g, fenekezésnél 60-150 g. Az orsó elsősorban peremorsó 40-70-es zsinórkapacitású, vagy nádi pontyozók esetében a multi- plikátoros orsó használata a legkedvezőbb, ha fonott zsinórt használnak. Horog tekintetében meg kell jegyeznünk egy örök érvényű szabályt: inkább válasz- szunk minőséget magasabb áron, mint az orrunk előtt törjön el a horog egy kapitális példány fárasztá- sánál. Növényi eredetű csaliknál a nagy öblű, élő csaliknál a kis öblű, hosszú szárú horgot használjuk. A ponty étlapja: tavasszal, őszszél inkább állati eredetű csalit alkalmazzunk, szóba jöhet a giliszta, a lóbogár, a csontkukac (csonti csokor). Télen a hideg vízben nagyon eredményes a kockára vágott löncshús. Növényi eredetű csalikat főleg tavasz végén és nyáron használjunk, itt meg kell említeni a legelterjedtebb csalit, a kukoricát, amelyet ma már többféle ízben, keménységben állítanak elő. Közkedvelt csali a kifli csücske, amit pár napra egy nejlonzacskóba téve megpuhítunk, és beleszúrjuk a horgot. Csalizhatunk puffasztott rizzsel, főtt sárgarépával, csillagfürttel. Az etetés nagyon fontos lehet a pontyhorgászatban, a halak általában megjegyzik, hogy hol kaptak táplálékot, és visszajárnak ide. A pontyok kitartó harcosok, még az utolsó pillanatban is tartogathatnak meglepetéseket a horgász számára. Nagyobb pontyokra jellemző a hosszú, egyenletes kirohanás, ha nincs elég zsinórunk, gyakran elveszítjük a halat. Általában megakasztás után szokták elveszíteni a legtöbb halat, mert a horog nem jól akad, ezért semmi esetre se erőltessük. A Tisza-tó, mint horgászvíz A Magyar Országos Horgász Szövetség 1974. augusztus 23. óta hasznosítója a Tisza-tó halászati jogának. A tározó építési időszakában komoly, üzemszerűen folytatandó halászati elképzelések, tervek születtek, de a tározó nem végleges tbrvei szerinti kiépítéséhez nem történtek meg a halászat számára fontos meder- rendezések, fakivágások, tuskóirtások. Mindebből következően a gazdaságos üzemszerű halászat nem volt megvalósítható, illetve a tározó tényleges funkcióját keresve döntöttek arról, hogy az üdülési hasznosítás is elsődleges legyen, ezért került az Alföld „Balatonja" az országos szövetség halászati hasznosításába. A Tisza-tó horgászatában a közvetlen régióban 5 megyei és területi szövetség összesen 24 horgászegyesülete érdekelt. A Közép- Tisza-vidéki Horgászegyesületek Szövetsége (közvetlen tározói érdekeltségű 6 horgászegyesülete, 4000 fő horgásszal), a Horgász- egyesületek Heves Megyei Szövetsége (közvetlen tározói érdekeltségű 7 horgászegyesülete, mintegy 3000 fő horgásszal), a Horgászegyesületek Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Szövetsége (közvetlen tározói érdekeltségű mintegy 19 horgászegyesülete, közel 3000 fő horgásszal), a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetsége (közvetlen tározói érdekeltséggel, mintegy 1700 fő horgásszal) és a Tisza-tavi Horgászegyesületek Szövetsége (mintegy 2000 fő) horgászaiból kerül ki a tározón állandóan horgászók egy jelentős hányada. A horgászok etikai hét pontja Az élet minden területén, így a vizek partján is vannak kötelezően betartandó szabályok, és vannak olyanok, amelyeket „illik” követni. Horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok fogyasztásától, ami súlyos baleset okozója is lehet a vízparton vagy a csónakban. Ha rádiót vagy magnetofont visz magával a horgász, azt csak fülhallgatóval vagy minimális hangerővel használja, nehogy mások pihenését zavarja. Kerülje a kiabálást, hangoskodást, és tartózkodjon a megbotránkoztató, trágár beszédtől. Erősen látogatott horgászhelyen a később érkezők úgy helyezkedjenek el, hogy az ott lévőket ne zavarják, és készségeik bevetése ne jelentsen balesetveszélyt. Ha valamely horgászhelyen sorozatosan méreten aluli hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében változtassunk helyet vagy módszert. A horgász óvja és védje a halállományt, de ne irigyelje másoktól a halfogást, sőt tapasztalataival, tanácsaival segítse horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájairól érkezett horgászturistákat, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak. A horgász a halállomány védelme érdekében végzett ellenőrzéseket ne tekintse indokolatlan zaklatásnak, segítse a halőrök felelősség- teljes munkáját. A horgász tekintse kötelességének a környezetvédelmi munkában való részvételt. Ballagás 2002 Ballagás 2002 Ballagás 2002 Ballagás 2002 Ballagás 2002 Ballagás 2002 Ballagás 2002 Energetikai Szakközépiskola Paks Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban a 2001/2002-es tanév végén 88-an tesznek érettségi vizsgát, legalább 5 tantárgyból. Az érettségiző osztályok különböző szakmákat is tanultak- a 12. B osztály számítástechnikai programozó szakot végzett,- a 12. D osztály villamosenergia-ipari technikus szakon végzett,- a 12. F osztály menedzser-asszisztensként végez, ,- a 12. G osztály környezettechnikusi szakon folytatott tanulmányokat,- a 12. H osztály fémipari minőségbiztosítási technikusi szakon folytatta, illetve folytatja tanulmányait'. Az iskolában a sikeres érettségi vizsga letétele után lehetőség van a technikusi oklevél megszerzésére, illetve a szakirányú mémökasz- szisztensi szak elvégzésére. A 4 év alatt kiemelkedő tanulmányi teljesítményt ért el Baksai Adrienn, Csepella Edina, Mihályi Zsolt, Molnár Martina, Rábóczki Gábor, Szabó Veronika, Tóth Zoltán. Az intézet hírnevét öregbítette sporttevékenységével Deli Annamária, Csepella Edina. Az idegen nyelvi vizsga alól a tanulók 20%-a mentesül, mivel nyelvvizsgával rendelkeznek. A 88 érettségiző diák mellett 28 tanuló tesz technikus minősítő vizsgát, környezetvédelmi, ipari elektronikai, minőségbiztosítási és számítástechnikai technikus szakon. A 28 főből 5-en vizsga nélkül jutnak a technikusi oklevélhez, mivel az országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezésük alapján vizsga és felvételi mentességet kaptak. Ők a következők: Hahner András, Kovács Gábor, Mácsik Zsuzsanna. Pálfyi Péter, Szőts Zoltán. ‘54564* 12. B Számítástechnikai programozó Ambach Balázs, Babér Zoltán, Balázs Szilárd, Batik Balázs, Berg Viktor, Bíró Balázs, Dósa László, Farkas Áron, Győri József, Hemer Attila, Kántor Zoltán, Kőszegi Gábor, Lajtai Péter, Luzsányi Tamás, Magyar Ede Csaba, Markó Zsolt, Merkl Balázs, Nagy Gábor, Niki Éva, Pach Dávid, Petróczi Roland, Pfaff Károly, Puch Anikó, Stier Attila, Szalczer Péter, Tóth Zoltán. 12. G Környezetvédelmi (nukleáris energiaipari) technikus Csepella Edina, Defend Szabolcs, Fricz Andrea, Herczeg István, Horváth Gergely, Hum Andrea, Jaksa Gábor, Kaiser Gergő, Kalcsu Zoltán, Kovács Bernadett, Mihályi Zsolt, Molnár Martina, Rábóczki Gábor, Soponyai Mihály, Szabó Mária. 12. H Fémipari minőségbiztosítási technikus Árki Gábor, Báthory Péter, Bobály Máté, Csemez Zoltán, Csököly Sándor, Fillér Ferenc, Herger Attila, Koczka Gábor, Kővári Zoltán, Polecsák József, Radva Dániel, Steiner Gábor, Szendi Balázs, Taba Gábor. 12. F Menedzserasszisztens Adorján Gabriella, Baksay Adrienn, Deli Annamária, Fábián Katalin, Gergely Katalin, Kiss Petra, Németh Marianna, Schmidt Melinda, Sebestyén Kitti, Somogyi Éva, Szabó Veronika, Szabó Zsanett, Takács Biborka, Tóth Anita, Vajda Mónika, Weisz Éva. 12. D Villamosenergia-ipari technikus: Baksa Zoltán, Drinóczi Zoltán István, Forgó László, Hesz Zoltán, Jantner János, Király András, Kis László, Krausz Gábor, Nagypál István, Runyai Gábor, Sárosdi István, Stadler Miklós, Szatmári Richárd Győző, Szili Péter, Takács Gábor, Vágó Péter, Vesza Gábor. r
