Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-10 / 108. szám

2002. Május 10., péntek 9. OLDAL CSALÁDI TÜKÖR Kedvenc halunk és horgászata A siker titka: hozzáértés és türelem fotós gál gábor A ponty a lassú folyású folyót, il­letve lassú áramlású állóvizeket kedveli. Magyarországon szinte minden vízben előfordul, „nem­zeti hal”. A horgászzsákmány je­lentős részét ez a hal teszi ki. A folyóvizekben a kőgátak mögötti langós részeken, kisebb öblök­ben, partbiztosító kőrézsűk men: tén, torkolatoknál találjuk meg. Az állóvizeken vándorol, ősszel a lehűlő vízben a mélyebb részeket keresi fel a téli nyugalmi időszak eltöltésére, ilyenkor is táplálko­zik. Amint melegszik a víz, el­kezd mozogni, mivel élelem után kell néznie, gyakran előfordul, hogy tavasszal a part menti zóná­ban csipegeti az apró állati és nö­vényi szervezeteket. Vannak árulkodó jelek, amik­ről fel lehet ismerni, hogy pon­tyok tartózkodnak a horgászhe­lyünkön. Egyik ilyen jellegzetes a ponty vízből való kiugrása, ez fő­leg nyári melegben tapasztalható. A vízfenékről felszálló buborék­sor is lehet jele a halnak, ám kön­nyen össze lehet keverni a fenék­ről felszálló gázokkal, fő jellem­zője a „pontytúrásnak”, hogy a buboréksor egy bizonyos irány­ban halad. A nádszálak finom, ütemes rezgése is lehet biztató jel, ekkor a ponty éppen az egyik legkedveltebb táplálékát, a ván­dorkagylót csipegeti a nádszálak tövéről. Nagyobb pontyok képe­sek a nádasokban utakat, járato­kat vágni, ahol szívesen tartóz­kodnak, ezekbe a folyosókba ló­gatva az úszós készségünket, gyakran kellemes meglepetés ér­het bennünket. A ponty egész évben fogható, még jég alól is, persze ehhez meg kell találni a bandázóhelyet. A napszak tekintetében sincs semmi különleges, éppúgy fogható éjjel is, mint nappal, gyak­ran az esti, éjjeli, illetve a hajnali órák kedve­zőbbek, főleg állóvize­ken. Érzékeny az időjá­rásra, főleg a frontokra, illetve a frontokat kísé­rő légáramlatokra. Hi­degfront-betörés előtt, mikor a déli szél meg­élénkül (meleg szél fúj), az idő fülledt me­leg, főleg nyári napo­kon, a ponty étvágya csökken, miután betört a front és megérkezett a hűvösebb levegő, a szélirány északi, észak­keleti irányú lesz, a ponty elkezd enni, gyakran annyira, hogy egymást érik a kapá­sok. A klasszikus pon- tyozó szerelék az úszós. Fenekező módszerrel is eredményesen hor­gászhatunk pontyra, főleg ott, ahol a parttól messzebb tanyáz­nak, és úszós készséggel már nem lehet elérni őket. Amikor ete­tőanyagot is akarunk juttatni a csali mellé, akkor etetőkosaras szereléket alkalmazzunk. Újab­ban etetőanyag-pezsgőtöltetet is árulnak a szaküzletek, amelyből pezsegve oldódik ki az etető­anyag. A bojlizó módszer az utób­bi időben terjedt el, és forradal­masította a pontyhorgászatot. A bojli csak fantázianév, ami tésztát jelent. Ezt a csalit lehet kapni a szaküzletekben, de házilag is el­készíthető. A ponty óvatos hal, ezért csak indokolt esetben alkalmazzunk erős felszerelést, főleg ott, ahol nagyobb példányokra is lehet szá­mítani. A bot legyen 3-3,5 m hosszú parabolaakciójú, úszós horgászatnál lehet egy kicsit hosszabb is. Dobósúlya úszózás­nál 40-80 g, fenekezésnél 60-150 g. Az orsó elsősorban peremorsó 40-70-es zsinórkapacitású, vagy nádi pontyozók esetében a multi- plikátoros orsó használata a leg­kedvezőbb, ha fonott zsinórt használnak. Horog tekintetében meg kell jegyeznünk egy örök ér­vényű szabályt: inkább válasz- szunk minőséget magasabb áron, mint az orrunk előtt törjön el a ho­rog egy kapitális példány fárasztá- sánál. Növényi eredetű csaliknál a nagy öblű, élő csaliknál a kis öblű, hosszú szárú horgot használjuk. A ponty étlapja: tavasszal, ősz­szél inkább állati eredetű csalit al­kalmazzunk, szóba jöhet a giliszta, a lóbogár, a csontkukac (csonti cso­kor). Télen a hideg vízben nagyon eredményes a kockára vágott löncs­hús. Növényi eredetű csalikat főleg tavasz végén és nyáron használ­junk, itt meg kell említeni a legelter­jedtebb csalit, a kukoricát, amelyet ma már többféle ízben, kemény­ségben állítanak elő. Közkedvelt csali a kifli csücske, amit pár napra egy nejlonzacskóba téve megpuhí­tunk, és beleszúrjuk a horgot. Csa­lizhatunk puffasztott rizzsel, főtt sárgarépával, csillagfürttel. Az ete­tés nagyon fontos lehet a pontyhor­gászatban, a halak általában meg­jegyzik, hogy hol kaptak táplálékot, és visszajárnak ide. A pontyok kitartó harcosok, még az utolsó pillanatban is tarto­gathatnak meglepetéseket a hor­gász számára. Nagyobb pontyok­ra jellemző a hosszú, egyenletes kirohanás, ha nincs elég zsinó­runk, gyakran elveszítjük a halat. Általában megakasztás után szokták elveszíteni a legtöbb ha­lat, mert a horog nem jól akad, ezért semmi esetre se erőltessük. A Tisza-tó, mint horgászvíz A Magyar Országos Horgász Szö­vetség 1974. augusztus 23. óta hasznosítója a Tisza-tó halászati jogának. A tározó építési idősza­kában komoly, üzemszerűen folytatandó halászati elképzelé­sek, tervek születtek, de a tározó nem végleges tbrvei szerinti ki­építéséhez nem történtek meg a halászat számára fontos meder- rendezések, fakivágások, tuskó­irtások. Mindebből következően a gazdaságos üzemszerű halá­szat nem volt megvalósítható, il­letve a tározó tényleges funkció­ját keresve döntöttek arról, hogy az üdülési hasznosítás is elsődle­ges legyen, ezért került az Alföld „Balatonja" az országos szövet­ség halászati hasznosításába. A Tisza-tó horgászatában a köz­vetlen régióban 5 megyei és terüle­ti szövetség összesen 24 horgász­egyesülete érdekelt. A Közép- Tisza-vidéki Horgászegyesületek Szövetsége (közvetlen tározói ér­dekeltségű 6 horgászegyesülete, 4000 fő horgásszal), a Horgász- egyesületek Heves Megyei Szövetsé­ge (közvetlen tározói érdekeltségű 7 horgászegyesülete, mintegy 3000 fő horgásszal), a Horgász­egyesületek Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Szövetsége (közvetlen tározói érdekeltségű mintegy 19 horgászegyesülete, közel 3000 fő horgásszal), a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetsége (közvetlen tározói érdekeltséggel, mintegy 1700 fő horgásszal) és a Tisza-tavi Horgászegyesületek Szö­vetsége (mintegy 2000 fő) horgá­szaiból kerül ki a tározón állandó­an horgászók egy jelentős hánya­da. A horgászok etikai hét pontja Az élet minden területén, így a vizek partján is vannak kö­telezően betartandó szabá­lyok, és vannak olyanok, amelyeket „illik” követni. Horgászat előtt és közben célsze­rű tartózkodni a szeszes italok fogyasztásától, ami súlyos bal­eset okozója is lehet a vízparton vagy a csónakban. Ha rádiót vagy magnetofont visz magával a horgász, azt csak fülhallgatóval vagy minimális hangerővel használja, nehogy mások pihenését zavarja. Kerülje a kiabálást, hangoskodást, és tar­tózkodjon a megbotránkoztató, trágár beszédtől. Erősen látogatott horgászhelyen a később érkezők úgy helyezkedje­nek el, hogy az ott lévőket ne zavar­ják, és készségeik bevetése ne je­lentsen balesetveszélyt. Ha valamely horgászhelyen sorozatosan méreten aluli hal akad horogra, a halállomány kí­mélése érdekében változtassunk helyet vagy módszert. A horgász óvja és védje a halál­lományt, de ne irigyelje másoktól a halfogást, sőt tapasztalataival, tanácsaival segítse horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kez­dőket és az ország más tájairól ér­kezett horgászturistákat, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt foko­zottabb mértékben rászorulnak. A horgász a halállomány védel­me érdekében végzett ellenőrzése­ket ne tekintse indokolatlan zakla­tásnak, segítse a halőrök felelősség- teljes munkáját. A horgász tekintse kötelessé­gének a környezetvédelmi mun­kában való részvételt. Ballagás 2002 Ballagás 2002 Ballagás 2002 Ballagás 2002 Ballagás 2002 Ballagás 2002 Ballagás 2002 Energetikai Szakközépiskola Paks Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban a 2001/2002-es tanév végén 88-an tesznek érettségi vizsgát, legalább 5 tan­tárgyból. Az érettségiző osztályok különböző szakmákat is tanultak- a 12. B osztály számítástechnikai programozó szakot végzett,- a 12. D osztály villamosenergia-ipari technikus szakon végzett,- a 12. F osztály menedzser-asszisztensként végez, ,- a 12. G osztály környezettechnikusi szakon folytatott tanulmányokat,- a 12. H osztály fémipari minőségbiztosítási technikusi szakon folytatta, illetve folytatja tanulmányait'. Az iskolában a sikeres érettségi vizsga letétele után lehetőség van a technikusi oklevél megszerzésére, illetve a szakirányú mémökasz- szisztensi szak elvégzésére. A 4 év alatt kiemelkedő tanulmányi teljesítményt ért el Baksai Adrienn, Csepella Edina, Mihályi Zsolt, Molnár Martina, Rábóczki Gábor, Szabó Veronika, Tóth Zoltán. Az intézet hírnevét öregbítette sporttevékenységével Deli Annamária, Csepella Edina. Az idegen nyelvi vizsga alól a tanulók 20%-a mentesül, mivel nyelvvizsgával rendelkeznek. A 88 érettségiző diák mellett 28 tanuló tesz technikus minősítő vizsgát, környezetvédelmi, ipari elektronikai, minőségbiztosítási és szá­mítástechnikai technikus szakon. A 28 főből 5-en vizsga nélkül jutnak a technikusi oklevélhez, mivel az országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezésük alapján vizsga és felvételi mentességet kaptak. Ők a következők: Hahner András, Kovács Gábor, Mácsik Zsuzsanna. Pálfyi Péter, Szőts Zoltán. ‘54564* 12. B Számítástechnikai programozó Ambach Balázs, Babér Zoltán, Balázs Szilárd, Batik Balázs, Berg Viktor, Bíró Balázs, Dósa László, Farkas Áron, Győri Jó­zsef, Hemer Attila, Kántor Zoltán, Kőszegi Gábor, Lajtai Péter, Luzsányi Tamás, Magyar Ede Csaba, Markó Zsolt, Merkl Ba­lázs, Nagy Gábor, Niki Éva, Pach Dávid, Petróczi Roland, Pfaff Károly, Puch Anikó, Stier Attila, Szalczer Péter, Tóth Zoltán. 12. G Környezetvédelmi (nukleáris energiaipari) technikus Csepella Edina, Defend Szabolcs, Fricz Andrea, Herczeg Ist­ván, Horváth Gergely, Hum Andrea, Jaksa Gábor, Kaiser Ger­gő, Kalcsu Zoltán, Kovács Bernadett, Mihályi Zsolt, Molnár Martina, Rábóczki Gábor, Soponyai Mihály, Szabó Mária. 12. H Fémipari minőségbiztosítási technikus Árki Gábor, Báthory Péter, Bobály Máté, Csemez Zoltán, Csököly Sándor, Fillér Ferenc, Herger Attila, Koczka Gábor, Kővári Zoltán, Polecsák József, Radva Dániel, Steiner Gábor, Szendi Balázs, Taba Gábor. 12. F Menedzser­asszisztens Adorján Gabriella, Baksay Adrienn, Deli Annamária, Fábián Katalin, Gergely Katalin, Kiss Petra, Németh Marianna, Schmidt Melinda, Sebestyén Kitti, Somogyi Éva, Szabó Veronika, Szabó Zsanett, Takács Biborka, Tóth Anita, Vajda Mónika, Weisz Éva. 12. D Villamosenergia-ipari technikus: Baksa Zoltán, Drinóczi Zoltán István, Forgó László, Hesz Zoltán, Jantner János, Király András, Kis László, Krausz Gábor, Nagypál István, Runyai Gábor, Sárosdi István, Stadler Miklós, Szatmári Richárd Győző, Szili Péter, Takács Gábor, Vágó Péter, Vesza Gábor. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom