Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-10 / 108. szám

6. OLDAL TOLNA MEGYE 2002 KOPPANYSZANTO 2002. Május 10., Péntek Álmos birtoka Koppányszántó, bár Árpád-kori település, neve csak 1902-ben jelenik meg. A honfoglalás korá­ban ez a terület is, mint Tolna megye általában, Árpád törzséé lett, s az első írásos emlékek szerint Álmos herceghez tarto­zott. 1234-ben neve Zamtou alakban szerepel. Egy 1333-ból való adat szerint a Habold nem­zetség virágzó birtoka, majd a dömösi prépostsághoz került. Mohács után Török Bálint lesz a terület ura. A török időkben a források nem említik a falut, sőt a török kiűzése után sem szere­pel hosszú ideig egyetlen fel­jegyzésben sem, ami azt mutat­ja, hogy a hódoltság alatt telje­sen elpusztult. Betelepítése ma­gyarokkal történt. 1851-ben - Fényes Elek leírása szerint -1402 katolikus, 6 zsidó lakos él a faluban, gazdag rét és szántó­föld, szőlőhegy, erdő, vízima­lom tartozik hozzá. A Szőlőhegy már valószínűleg ekkor sem csak a szőlőterületet jelentette, hiszen még az 1959. évi nép- számláláskor is 42 fő lakott ott, s a megtelepedés bizonyára ko­rábbi időszakra megy vissza. ■ Földgáz: múlt és jövő 2001 decemberében gazdag földgázmezőt tárt fel az El Paso Magyarország Kft. Törökkop- pány határában, Koppányszán- tóhoz közel. A felszínközeli mészkőrétegekben talált jó mi­nőségű, korlátlanul kitermelhe­tő földgáz jelenléte a magyar szakembereket is meglepte. Az energiahordozót még kutatják, de mindenképpen iparilag fel­használható mennyiségről van szó. Koppányszántón elsősor­ban munkaerőigényre, és eset­leg arra számítanak, hogy ol­csóbban vezethetik be a föld­gázt a községbe. Mindemellett a kitermelés elősegítheti a falu ha­tárában egykor állt középkori Csád település feltárását is. _■ Je les napok Koppány- szántón évente há­rom-négy jelentősebb közösségi alkalmat tartanak nyilván, amelyek kö­zött előkelő helyet foglal el a Bertalan napi búcsú. Ezt hagyományosan az augusztus 24-hez legközelebb eső vasárnapon tartják. Szintén tradíció a júliusban esedékes aratófelvonulás, s min­den évben sort kerítenek a szü­reti bálra. Idén majálist is szerveztek, amelynek programja elsősorban a fiataloknak szólt. Falu a Koppány mellett, lankák közt Koppányszántó a Koppány völgyében, a folyó két oldalán, a somogyi határtól két kilométerre fekszik, kedves lankás vidé­ken. Húsz-harminc kilométeres körzetben gyógyfürdők talál­hatók, de a Balaton is csak 45-50 kilométerre van tőlünk - kezdi a falu bemutatását Niklai János polgármester.- Szorgalmas emberek lakják a falut - folytatja a falu első embere. - Sajnos, mint környékünkön általában, itt is sok az idős ember, többször szól a lélekharang, mint a keresztelőre hívó harang hangja. A nagyobb településektől, főbb útvona­laktól viszonylag távol vagyunk, s ez megmutat­kozik a közút, nem igen volt szi­A LAKOSSÁG SZAMANAK ALAKULÁSA n munkanél­küliségi rá­tánkban is. Sok a mun­kanélküli és a rendsze­res szociális segélyből élő lakónk. Polgárőrsé­günk és a körzeti megbízot­tak jó mun­kájának is köszönhetően a közbiztonság jó. Óvo­dásaink a helyi óvodába járnak. Házi gondozás és a falugondnokság keretén belül kívánságra ház­hoz visszük a ___________________________ gyógyszereket és más árukat. Gyermekeink a kilenc kilomé­terre fekvő Nagykónyiba járnak iskolába.- A képvise­lőtestületünk NÉHÁNY ADAT A FALURÓL Lakosság: Belterület: Külterület: Telefonállomások száma: 2002-es költségvetés: Fejlesztési előirányzat: A képviselőtestület: Niklai János polgármes­ter, Csordás Károly alpol­gármester, Csallós Károly, Csikvári Ernő, Magyar Sándorné, Makovics Ist­ván. Jegyző: Pályi Dezső lárd burkolatú út. Mára lassan elérjük, hogy valamennyi belterületi út szilárd burkolattal van ellátva. 1996-tól nagyobb esőzé­sek után pincék szakadtak be járművek alatt. 2002-re elmondhatjuk, hogy a legveszélyesebb pincék, üregek, tömedékelve lettek. Vezetékes víz, villany, telefon ki van építve. A gázvezeték kellő igény hiánya miatt nem épült ki. 2003-tól a kommunális hulladékszállítás megszervezésé­nek kötelezettsége ránk is vonatkozik. Jelenleg átalakítás és bővítés alatt áll a volt kultúrház, amelyre pályázaton nyertünk támogatást. A befe­jezés azonban bizonytalan, pedig az egyetlen, a közösségi rendezvényeknek helyet adó épület, nagy szükség lenne rá. A betegellátást az Értényből átjáró dr. Kakucs Sándor látja el. A három szomszédos község lel­késze Márton István esperes úr. Pártszervezetek nincsenek, talán ezért a képviselőtestületben iga­zi nagy viták sincsenek.- A képviselőtestület, a hivatal és magam is kö­szönettel tartozom az embereknek, segítségükért, tanácsaikért, a kétkezi munkáért, a közterületek, utcák gon­dozásáért, és egyéb ügyes ötletért. A polgármester és a testület felhí­vása kevés lenne ön­kéntes faluszépítésre. Nálunk a felhívás ta­lálkozott a lakosság tenni akarásával, és 462 fő 85 hektár 2255 hektár 131 48 millió forint 1,5 millió forint még 1994-ben sorrendet állított fel a fejlesztések erre joggal lehet büszke Kop- tekintetében. A kilencvenes évek előtt Köp- pányszántó. pányszántó - hasonlóan sok kiste­Névjegy lepüléshez - azon települések közé tartozott, ahol nem volt érdemes építeni. A rendszerváltásnak köszönhe­tően ezen települések is az életreva- lóak közé lettek sorolva. 1989 előtt a község fő utcája kivételével, amely egyben a 6508-as számú Niklai János 1952-ben született. Végzettsé­ge: gimnáziumi érettségi. Szakképesítése: kőműves. 1977-től 1992-ig az Orion tamási üzemének raktárveze­tője. 1992-től 1994-ig a koppányszántói posta dolgozó­ja. 1994-től polgármester A hittanoktató A már elhunyt Gyöngyösi Jó­zsef a rend­szerváltozás előtt tanácsel­nöke, majd négy évig pol­gármestere is volt a község­nek. A faluban több fejlesztés is az ő nevéhez fűződik. Özvegye, Gyöngyösi Józsefné történelem­re és magyarra tanította a nagykónyi általános iskola diák­jait, 1990-től pedig hittant is ok­tat. - A gyerekek 70-80 százalé­ka hittanos a három községből - fúondja. - Nem könnyű az érze­lemre hatni a mai elvadult világ­ban - teszi hozzá, de a jó példá­kat sem tagadja. Amelyik csa­ládban a szülő vallásos, és ösz­tönzi a gyereket, ott sikeresebb a hittanoktató munkája is. A hímzőnő Kovács Jó­zsefné Kop­pányszántó főhivatású hímzőasszo­nya nyugdí­jasként keve­sebbet ül le Csepel varró­gépéhez. Közel három évtize­den át dolgozott hímzőként, ma már, idősebb korában leginkább téli estéken hímez. Elsősorban a saját maga ter­vezte mintákkal díszítette térítő­it, kötényeit, a régi motívumokat kevésbé használta fel. Kedves mintáit kalocsai motívumokból válogatta, és a csipkeszerű áttört hímzést, richelieut is szívesen készítette. Térítők, ruhás köté­nyek, menyecskekötény került ki a kezei alól. Munkái nemcsak a faluban és környékén, külföldön is megtalálhatóak. ___________■ A kántor Ötven éve szolgál kán­torként Kop­pányszántón - emellett Ér- tényben és Nagykónyi- ban - Pásti Zoltán. - A község túlnyomórészt katolikus, reformátusok kisebb számban élnek itt, de ők is nálunk vannak keresztelve, ma már nincs ilyen különbség - mondja a hitéletről. Az egyházközségi hozzájárulást a falu 90-95 százaléka fizeti. A gyülekezetét elsősorban idősek alkotják, hiszen a fiatalok jobbá­ra elköltöznek. Mivel a lelkész nem helyben él, a kántorra na­gyobb feladat hárul, szükség esetén áldoztathat is. Az egyház- község minden tagját személye­sen ismeri, s hosszú évekig So- mogyban is szolgált. ______■ Ah ol szomszédok a boltok Koppányszántó központjá­ban két üzlet szolgálja ki a fa­lubelieket: a Kop-Ka Áfész ve­gyesboltja és Godena Gábor kisüzlete. Mint a kereskedők mondják, jól megférnek egy­más mellett. m i ' Milyen a jó fa­lusi kereske­dő? A kérdésre Makovics Ist­ván, az áfész- üzlet vezetője így válaszol:- Falusi vi­szonylatban mindenki igényét ki kell elégíte­ni. Nem vagyunk nagy város, nem lehet mindent kapni. Aki drágább, nagyobb árut igényel, a szövetkezettel megbeszélem, és kiszállítják helybe, a televíziótól kezdve mindent, még autót is. Amúgy árulok meszet, cementet, építőanyagot, tápot, és felvásár­lással is foglalkozom. Faluhelyen más a stílus is.- Én ismerem a vevők szokása­it, ki, mit akar venni, milyen ke­nyeret szeret, fehéret, barnát. Itt nem csak bevásárolnak az embe­rek, hanem az ügyes^bajos dolgo­kat is elmondjuk egymásnak. A konkurenciáról azt mondja: kell az is, mert különben azt mondják, hogy csak egy bolt van. Legalább megvan a versenyképes­ség, a szövetkezetét is ösztönzi ar­ra, hogy nagyobb legyen az áruvá­lasztéka, és olcsóbb is legyen.- Mi véletlenül kerültünk Koppányszántóra - mondja Go­dena Gábor -, egy ismerősöm mondta, hogy van itt egy kiadó bolt, eljöttünk, megnéztük és ki­vettük. Bejönnek hozzánk az emberek, azt mondja az egyik, hogy én nem magához járok ám, hanem a Pistához. De ide is bejö­vök, mert jó informáltnak lenni. Ha vasárnap akarok valamit, ma­guk nyitva van­nak. Barátsá­gosak az embe­rek, egymás iránt is. Én Ozoráról szár­mazom, az a falu volt ilyen a hetvenes évek­ben. Összetar­tó, barátságos társaság volt, ami­lyen itt Koppányszántón. Igazá­ból nincs konkurencia, békésen eléldegélünk egymás mellett. Mindenkinek megvan a maga ve­vőköre. ■ Péntő, bársonyszoknya Ha valamire igazán büszkék lehetnek Koppányszántón, az a falu női népviselete. A szántói hagyományos népi vi- seletek díszessége Tolna megyé­ben a sárközihez hasonlítható, s Gulyás Ferencné a koppányszántói babával talán nem véletlen, hogy a tradi­cionális ünnepi öltözet másutt is keresett, a fiatalok pedig a mai napig szívesen veszik fel. A hetvenesztendős - eredeti­leg törökkoppányi születésű ­Gulyás Ferencné saját fiatalkori viseletét kicsiben varrja meg, s babákra bújtatja. Lássuk az öltö­zet darabjait Aranka néni leírásá­ban: pille van a feje tetején, se­lyem van ráhúzva a katulára, flit- terrel, gyöngyökkel díszítve. A pillét tűk­kel erősítik a kontyhoz. Bár­sony a szok­nya, van sok péntő alatta, öt darab. Külön csipkézve van a sifon, vagy a gyolcs, csipke­ing. A bársony lehet sima, de minden szín­ben hordták. Ezt délutáni viseletnek mondták, mert a temp­lomban kö­tény nem volt, csak a bársony szoknya, meg a blúz. Minden fia­talasszony egy évig pillézte a ha­ját, miután férjhez ment, hétköz­nap és ünnepen is, utána már se- lyemkendőt hordtak. ___ ■ Is tván átka Sötétkeréknél A Somogy megyei Törökkoppány és Koppányszántó határában ta­lálható a Sötétkeréknek nevezett terület, amiről az a legenda járja, hogy amikor Szent István seregé­vel Koppány ellen vonult az éj leple alatt, nem brekegtek a bé­A tojásfestő Idősebb Csor­dás Károlyné egyike a kop­pányszántói hagyományo­kat mívesen és aktívan őrzők­nek. Megtar­totta a család régi népviseleti ruháit, később mások ruháit, a múlt században készült archív fotókat is meg­őrizte. A helybéli népi öltözetet általa ismerhették meg Tamási­ban, Szekszárdon, és távolabb, például Százhalombattán, Belo- ianniszban is. Mindemellett to­jásfestőként ismert a környé­ken, hagyományos módszerrel, gicával festi a gereblyés és „banyapruszklis” húsvéti tojáso­kat, s ebbéli ismereteit bemuta­tókon szívesen megosztja má­sokkal is. kák. Koppány és serege így meg­hallotta a királyi had lovainak do­bogását, és elmenekült. Szent István akkor megátkozta a békákat, s azok állítólag Sötét­keréknél azóta is némák marad­tak. ■ A tortakészítő Orbán Gábor- nét a falu ha­tárain belül és kívül is finom és tetszetős tortáiról isme­rik. Ha valaki formás tortá­val akarja kö­szönteni szeretteit, őhozzá for­dul. - Nem ez a szakmám, a szomszéd nénitől tanultam a cukrászatot tizenöt éve. Először akkor készítettem tortát, amikor a párom násznagy volt - mond­ja. Úgy formáz, ahogyan kérik: könyveket, kisvasutat, emeletes tortát. Bérmálásra szívtorta jár, ballagásra virágkosár, vagy könyv, lakodalmakra magas tor­ta, a gyerekek születésnapjára mozdony, teherautó. Persze' a tortasütésnek is vannak határai. Egyszer szarvast rendeltek tőle - ezt az egyet nem vállalta. ■ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom