Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-02 / 76. szám

i. OLDAL GAZ PASA G I TŰK Ö R 2002. ÁPRILIS 02., KEDD BÁT-összefoglaló Drágult a kukorica A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán a múlt héten csök­kent a forgalom, a brókerek mindössze 440 millió forint értékű áruval kereskedtek. A határidős devizapiacon 2,25 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derült ki a BÁT hét végi összefoglaló jelentéséből. A kukoricajegyzések 210-540 fo­rinttal drágultak, a legnagyobb mértékében a decemberi és a jö­vő évi májusi lejáratok erősöd­tek. A májusi szállítású takar­mánykukorica elszámolóára 19 300 forinton állapodott meg, míg a decemberi 20 600 forintra emelkedett. A búzapiacon a ton­nánkénti árak 100-610 forinttal emelkedtek, májusra ez a termék 22 670 forintba került. A takarmánybúza májusi ha­táridejére szűk sávban, 19400 és 19 500 forint között kötöttek üzleteket. Az extrabúza meg­őrizte 28900 forintos értékét. A takarmányárpa ugyanerre a határidőre 19500 forintba ke­rült. A napraforgó piacán az ez évi határidők 400-800 forinttal gyengültek. A májusi lejárat 73 500 forinton zárt. A legnépszerűbb az amerikai dollár volt, az összforgalomnak közel a felét tették ki a zöld­hasúra kötött üzletek. Az ezer dollárt jelentő kontraktusok a szeptemberi határidőig - a kis­mértékben csökkenő júniusi ki­vételével - 0,80-2,36 forinttal erősödtek. Az áprilisi jegyzések 280 forinton állapodtak meg a börze utolsó kereskedési napján. Az euró decemberig 0,10-3,00 fo­rinttal gyengült, májusra 245,90 forintot ért. Az európai deviza áprilisi ára 243,80 forint. - ug ­Uniós utakon a betétbiztosítás Az ÓBA nem tartja indokoltnak a díjfizetés szüneteltetését Az európai uniós követelményekhez, illetőleg normatívákhoz igazítja kötelezettségvállalását, díjrendszerét az Országos Betétbiztosítási Alap. Szakemberek szerint az alap néhány éven belül elérheti azt a feltöltöttségi szintet, ami a későb­biekben alacsonyabb díjak fizetését teszi lehetővé. PÉCS A lakossági betétekért felelőssé­get vállaló Országos Betétbiztosí­tási Alap eszközállománya az elő­zetes adatok alapján 2001-ben el­érte a 37 milliárd forintot. Az alap kezelőinek számításai azt mutat­ták, hogy a tavalyihoz képest vál­tozatlan, esetleg enyhén csökke­nő átlagos díjkulccsal is elérhető az a szint, hogy az ÓBA már 2004-re felkészült legyen az uniós csatlakozásra, amikor a je­lenlegi 1 millió forintos kártalaní­tási összeghatár 6 millió forintra emelkedik. Az alap részéről új törekvés, hogy az alkalmazott díjszerkezet - az uniós követelményekhez va­ló igazodáson túl - egyre ponto­sabban tükrözze a potenciális kártalanítási kötelezettségét az érvényes összeghatár, illetve a tagintézmények betétszerkeze­te, a betétek nagysága alapján. Mindezen szempontok alapján az ÓBA előzetesen egy konzerva­tív és egy radikális díjszerkezeti táblázatot dolgozott ki az idei év­re. Mindkettő esetében meg­figyelhető volt a kulcsok növeke­dése az alacsony értékű betétek­től a magasabb értékűek felé ha­ladva. Az alap döntéshozói végül a két díjcsomag elegyítése mellett foglaltak állást, ilyen módon ala­kult ki a tagintézmények körében az idei esztendőre érvényes 0,58 ezrelékes átlagos díjkulcs. Szakemberek szerint az ÓBA pénzügyi, vagyoni helyzetének AZ ÓBA 2002-ES DÍJRENDSZERE Forrás: 0BA Betétnagyság (Ft) Díjkuicsok (ezrelékben) a 2002. évre 1 millió Ft alatt 1,20 1 és 6 millió Ft között 0,90 6 millió Ft felett 0,20 Átlagos diikulcs 0,58 alakulását, illetőleg a hazai bank- rendszer konszolidációs folyama­tát, stabilizálódását tekintve nem irreális az a feltételezés, hogy az uniós csatlakozás korai bekövet­kezése esetén is pénzügyileg fel- töltött legyen az alap az új feltéte­lek teljesítéséhez. Ennek ellenére úgy vélik, hogy az új helyzet nem indokolja a díjfizetés átmeneti szüneteltetését, hiszen nem lenne méltányos egy új tagintézet díj- mentessége, illetőleg a régiek nö­vekvő betétállományának men­tessége. Ennek áthidalására egy mérsékeltebb, ám a tagok tevé­kenységének kockázatához iga­zodó díjrendszer kialakításának igénye merült fel. kaszás endre Zöld jelzés az erdei vasutaknak Az erdei vasutak ma már elsősorban nem közleke­dési, szállítási, hanem turisztikai eszköznek számítanak, amelyek a szomszédos országokból is idecsalogathatják a látogatókat. Az Állami Erdészeti Szolgálat ke­zelésében lévő 17 erdei vasút egy része április 1-jén, a többi járat május 1-jén kezdi meg az idei for­galmi idényt - jelentette be Szabó Tibor, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési JMjnisztérium (FVM) Erdészeti Hivatalának ve­zető főtanácsosa megemlítve, hogy az öt, állami kezelésben lé­vő kisvasút télen is közlekedett. Jelenleg összesen körülbelül 160 kilométeres pályán bonyolítanak menetrendszerű forgalmat az er­dei kisvasutak. E közlekedési esz­közök tavaly 750 ezer utast szállí­tottak, személyforgalmuk az utóbbi években szerény növeke­dést mutatott. Az utasok 10-15 százaléka számára a kisvasút a legelőnyösebb közlekedési esz­köz - a többiek mind turisták. Emellett a Zala megyei erdei vas­utak áruforgalma is jelentős. A kisvasutak általában a MÁV vo­nalaihoz kapcsolódnak. Az erdei vasutak kiépítése mintegy 130 éve kezdődött, és 1944-ig körülbelül 2000 kilomé­ter pályaszakasz készült, elsősor­ban fa, kő és egyéb áruk szállítá­sa céljából. E hálózat a trianoni békeszerződés után a töredékére zsugorodott, majd az 1920-as évektől két évtizedig dinamiku­san fejlődött, ám a közúti közle­kedés térhódítása nyomán jelen­tősége minimálisra csökkent. Napjainkban az idegenforgalom­ban kap mind nagyobb szerepet. DÓCZY LÁSZLÓ Felvillanyozott fogyasztók Budapest __________ Egy h ónapon belül létrejö­het az első szerződéskötés, amely alapján jövő évtől háromszáz nagyfogyasztó a szabadpiacról szerezheti be a villamos energiát. Az energiapiac liberalizálásában érintett szereplők - szolgáltatók, fogyasztók, kereskedők - nagy lendülettel készülnek az energia­piac 2003. évi részleges megnyi­tására, amelynek során jövőre há­romszáz fogyasztó már a szabad­piacról szerezheti be az elektro­mos áramot. Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumá­nak elnöke szerint egy hónapon belül megszülethet az első ilyen szabadpiaci szerződés. Magyar- ország EU-csatlakozása után 300 ezer fogyasztó szerezheti be a li­beralizált piacról a villamos ener­giát, akik a piac 70 százalékát képviselik. A lakosságra nem vo­natkozik ez a lehetőség, de az EU jövőre annak kivizsgálását terve­zi, hogy a lakossági fogyasztókra is kiterjeszthető-e a liberalizáció. A magyar gazdasági tárca már korábban jelezte, hogy az idei év az energiaipar szempontjából a piacnyitásra való felkészülés jegyében telik - ezzel összhang­ban a liberalizáció megkívánta 31 jogszabály kétharmada vár­hatóan az év első felében elké­szül. A honi energiafogyasztás évek óta változatlan, hatékony­sága azonban az idén várhatóan tovább javul. Az egyes energia- hordozókon belül 17 százalékos részarányt képvisel a primer villamos energia. _______dóczyl. Az elő-haszonbérleti jog Amit a családi gazdaságokról tadni kell Budapest A termőföldre és tanyára vonat­kozó elővásárlási és elő-haszon­bérleti jog módosítása a föld- művelési tárca szerint a családi gazdaságok kialakítását, fenn­maradását és működését kívánja elősegíteni. Mint ismeretes, a családi gaz­daságok vásárlás vagy haszon­bérbe vétel útján juthatnak a gaz­dálkodáshoz szükséges termő­földhöz. Az elő-haszonbérleti jog elsősorban a családi gazdálkodót és a családi gazdaság tagjait illeti meg akkor, ha a bérbe adandó te­rület tanyájuk vagy a családi gaz­dasághoz tartozó termőföldjeik mellett helyezkedik el. A törvény által meghatározott prioritási sorrendben őket követi a közös háztartásban élő családtag, a helyben lakó szomszéd, majd a helyben lakó gazda. Az előhaszonbérletre vonat­kozó rendelkezések a földhiva­talhoz február 22. után benyúj­tott kérelmekre vonatkoznak. Az FVM szerint a szabályozás mind a bérbeadó, mind a bérbe­vevő számára kedvező, ugyanis az elő-haszonbérleti jog érvé­nyesítése érdekében nem kell az érintetteket közvetlenül meg­keresni, hanem elegendő a bér­leti ajánlatot az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének megküldeni, aki az ajánlatot 15 napra kifüggeszti a polgármesteri hivatal hirdető- tábláján. ÚJVÁRI GIZELLA __________HÍREK__________ EL LENTÉTELEZÉS. Több tíz­ezren adtak be pályázatot a mi­nimálbér-emelés többletköltsé­gének ellentételezésére kiírt pá­lyázatra. A munkaerő-piaci alap idén 15 milliárd forinttal ellen­súlyozza az emelés esetlegesen káros foglalkoztatási vonzatait. Kiugróan magas az egyéni vál­lalkozók és a húsz főnél kisebb létszámú gazdasági társaságok részvételi aránya, mti BÍRSÁG. A Buda-Cash Bróker­ház Rt.-t 3 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a Pénz­ügyi Szervezetek Állami Fel­ügyelete (PSZÁF) tevékenységi és működési szabályok meg­sértése miatt. A Buda-Cashnek át kell dolgoznia a pénzmosás megelőzését szolgáló, valamint a pénz- és értékkezelési sza­bályzatát. MTI CSÖKKENT. A fővárosban ta­valy év végén 1385 300 négy­zetméter iroda, 348 ezer négy­zetméter bevásárlóközpont és csaknem 400 ezer raktárhelyi­ség volt. A Budapesti ingatlan- piaci körkép című tanulmány szerint tavaly összesen 171 ezer négyzetméternyi irodaterület került piacra, kevesebb, mint az elmúlt években, mti VISSZAESÉS. Az Ericsson Magyarország 2001-ben 29 milliárd forint árbevételt ért el, szemben az egy évvel korábbi 45 milliárd forinttal. Az Ericsson Magyarország árbevétele 2000-ben 45 mil­liárd forint, adózás előtti nyeresége pedig 3,3 milliárd forint volt. mti JUHGONDOK. A múlt évben a juhtartók anyajuhonként 2-2500 forint veszteséget szenvedtek el. A juhászat veszteségének alapvető oka, hogy a termelési költségek magasak, mti ______________■ PO LITIKAI HIRDETÉS Centrum PEN HALADÓK VÁLÁS Tudják, mi a tét? íme 5 vélemény azok közül, amelyeket 4 millió példányban szétosztott kérdőívünkre válaszként kaptunk: „Elegem van a pártérdekekből, jöjjön a szakértelem! Ezért szavazok Önökre.” „Végre valaki kíváncsi volt a kisemberek véleményére, mert nekünk is van mondanivalónk! Vigyék be a Parlamentbe!” „Önökkel erősödik a demokrácia! Nagyon bízom abban a Napban!” „Eljött az emberléptékű politika ideje. Hajrá Centrum!” „Már felfedeztük a végleteket, most a középútra van szükségünk. Önökre szavazok!” Önök, akik a kérdőív kitöltésével egyszer bizalmat szavaztak nekünk, tiszteljenek meg vele április 7-én is. Mi ezt visszük a Parlamentbe. ■X­m 06 30 30 30176 Dr. Kupa Mihály a Centrum Párt elnöke A magyarok piacra járnak Budapest Cipőt, papír, irodaszert leg­gyakrabban szakboltban vásárolunk, de igen népszerű vásárlási színhely a piac is - állapítja meg a GFK Piac­kutató Intézet tanulmánya, amely a lakosság vásárlási szokásait vizsgálta. Cipőt, papírt, irodaszert, játékot és elektromos háztartási ké­szüléket a lakosság fele szakbolt­ban vásárol. Az emberek egyhar- mada ugyancsak a szakboltot részesíti előnyben, amikor szóra­koztató elektronikai, ruházati cikkeket és bútort vesz. A külön­böző bolttípusok közül a leg­nagyobb konkurenciával a bar- kács- és hobbitermékeket, sport- felszereléseket árusító szak­üzleteknek kell megbirkózni, mivel ezek legnagyobb verseny­társa a hipermarket. Kivétel min­dezek alól a cipő és a ruhanemű, amelyet sokan előszeretettel vásá­rolnak a különböző piacokon, illetve az utcai árusoknál. A nemzetközi adatok összeha­sonlításából kiderült, hogy a szlovákokhoz, csehekhez és lengyelekhez képest legkevésbé a magyarok vásárolnak szak­üzletben. Szlovákiában, Lengyel- országban és Csehországban ugyanis a megkérdezettek két­harmada ezekben vásárol ruha­neműt és cipőt. Ugyancsak szak­boltot keres fel a lakosság több mint fele, amikor játékot, lakás- felszerelést vagy elektromos ház­tartási készüléket vesz. A napi fogyasztási cikkeknél viszont mindhárom országban - és hazánkban is - csökkent az ilyen jellegű boltok szerepe, ez alól csupán a hús- és az édesség­bolt a kivétel. újvári g. Vesztettek a befektetők ___________Budapest____________ A tőzsdei árfolyamok esése az elmúlt négy évben 150-200 milliárd forint veszteséget oko­zott a magyar befektetőknek. A tőzsde helyzetének rendezésé­hez csökkenteni kellene az ad­minisztratív korlátokat, növelni a kínálatot, és ösztönözni a ke­resletet - mondta László Csaba, az MSZP pénzügyminiszter­jelöltje. Hozzátette: a kínálat nö­velése érdekében a tartósan álla­mi tulajdonban maradó cégek ki­sebbségi részvényeit tőzsdére kellene vinni, ez a működést is átláthatóbbá tenné. Emellett ösztönözni kellene a vállalati és önkormányzati köt­vénypiacot, és felül kellene vizs­gálni a kockázati tőke szabályo­zását is. A keresletet ösztönözné az árfolyamnyereség-adó eltörlé­se is, amely jelenleg egyoldalúan sújtja a részvénypiacot. László Csaba szerint a kártérítések csú­szása ellen szükség lenne a befektetővédelmi intézmény- rendszer rendbetételére is. Sze­rinte sokat segítene a külföldiek befektetői kedvének növelésén, ha Magyarország lekerülne a pénzmosási listáról. Fel kell oldani a tőkepiaci tör­vény által előírt szabályt, amely kimondja, hogy egy tulajdonos­nak nem lehet tíz százaléknál na­gyobb részesedése a tőzsdében - mondta László Csaba. Hozzá­fűzte: az elmúlt időszakban felé­re csökkent a tőzsdetagok száma, a magyar részvények forgalmá­nak pedig több mint a fele kül­földön zajlik, és a BUX - a lehet­séges 12-13 ezer helyett - 7-8 ezer pont körül ingadozik. ■ v i i á l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom