Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-02 / 76. szám

6. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 2 SZAKOS 2002. Április 2., Kedd Szakcs története Szakcs határában - a mai falutól mintegy hét kilométerre - a ró­maiak idején állt egy jelentős erőd, melyre nemrégiben Ber- tók Gábor, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Régészeti Inté­zetének munkatársa bukkant rá légi felvételek nézegetése köz­ben. A föld alatt rejtőzködő vá­ros épületeinek falmaradványait eddig alig-alig bolygatták meg, ám most egy alapítvány azt ter­vezi, hogy feltárja a területet. A honfoglaláskor Tolna megye nagy része - benne Szakcs is - Ár­pád vezér törzsének birtoka lett. A középkorban fontos egy- házashely volt, a regölyi főespe- rességhez tartozott. A falu 1388- ban mezővárosi rangot kapott és a térség egyik legjelentősebb telepü­lésévé vált. 1563-ban azonban ró­mai katolikus templomát a törö­kök lerombolták és a papját meg­ölték. Azt követően a község telje­sen elnéptelenedett, Tolna megye 1696. évi „portioadó” elosztási jegyzékében nem található. Á török hódoltság után a kör­nyező településekhez hasonlóan Szakcs is a herceg Esterházy csa­lád birtoka lett és magyarok mel­lett rácok is letelepedtek. 1710- ben még csak húsz családot írtak össze, 20 év múlva hatvanegyet, 1753-ban pedig már száztizen­ötöt. Negyvenkét évvel később visszakapta egyszer már kiérde­melt mezővárosi rangját négy or­szágos vásár tartásának jogával együtt. Barokk stílusú templo­mát is ebben az időben építtették fel a római katolikus hívők. A mezőgazdaság mellett a telepü­lés életében a XVIII-XIX. század­ban fontos szerepet töltöttek be a jeles iparosokból és mesterembe­rekből álló kézműves céhek. Az 1848-ban mintegy három­ezer fős mezőváros 210 nemzetőrt állított ki. Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország Geogra- phiai Szótárában a következőket írta: „Szakcs Tolna megyében, egy hosszan elnyúló, gyönyörű völgy­ben fekszik. Határa termékeny, er­deje nagy és tele vadakkal, szőlő­hegye tartós fejér bort terem, térés legelője sok szarvasmarhát, juhot tenyészt, négy országos vására élénken látogattatik.” A XX. század első felében az itt élők többsége földműveléssel és állattenyésztéssel kereste a kenye­rét. Egy fűrészmalma és egy tégla­gyára is volt. A második világhá­ború után a termelőszövetkezet szervezése rengeteg magángaz­dát érintett. Az 1960-as évektől kezdve a szakcsi fiatalok egy ré­sze máshová költözött és emiatt a falu lélekszáma jelentősen csök­kent. A rendszerváltást követően sokan jutottak ismét földhöz és lettek kistermelők, vagy mező- gazdasági vállalkozók. _______■ A tojáshímző Szántai Józsefné már gyermekko­rában szívesen rajzolt, ám a tojás­díszítéssel csak a középiskola be­fejezése után kezdett el foglalkoz­ni. Egy ismerősétől leste el a törökkoppányi eredetű, rácsozott mintákat, melyeket szívesen vari­ál. A tojást kifújja, majd kékre, sárgára, barnára, zöldre, vagy pi­rosra festi, azután egy speciális szerszámmal mintákat kapar an­nak felületére, végül pedig lak­kozza és szalagot tesz rá. Húsvét. előtt néhány héttel kezdi a mun­kát, hogy az ünnep előtt rokonait, ismerőseit és kollégáit meglepje a különleges ajándékkal, jsieosi Sok a megoldásra váró feladat Szakcs a megye nyugati részén fekvő község, mely a dom­bóvári kistérség központjától húsz kilométerre található. A falu polgármesterét, Braun Attilát arra kértük, hogy értékelje a képviselőtestület tevékenységét és beszéljen annak ter­veiről.- Mivel keresik a kenyerü­ket a helybeliek?- Falunkban többszáz éve az itt élők többsége a mező- gazdaságból él. A földműve­lés és az állattenyésztés mel­lől azonban hiányzik a fel­dolgozóipar. Lakossági szol­gáltatások tekintetében jól állunk, ugyanis a községben található kőműves, asztalos, szobafestő, fuvaros, fodrász és szikvízkészítő is. A legna­gyobb munkáltató az önkor­mányzat, mely két intéz­ményt - az általános műve­lődési központot és a polgár- mesteri hivatalt - működtet, valamint időszakosan fel­vesz közcélú és közhasznú dolgozókat is. Gondot az okoz, hogy településünkön az országos, a megyei és kis­térségi átlaghoz képest is rendkívül magas a mun­kanélküliek aránya, a keresőképes felnőttek közel egyharmada van jelenleg állás nélkül.- Az elmúlt két évben sokat változott előnyére a falu arculata. Mit tett az önkormányzat ennek ér­dekében?- A képviselőtestület egyetértett velem abban, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni az elhanya­golt állapotban lévő utcák és terek rendbetételét. Tavaly közcélú és közhasznú dolgozókkal kitisz- títtattunk jónéhány olyan területet, melyek rontot­ták a község képét. Az idén terep- rendezéssel, füvesítéssel és parko­sítással szeretnénk folytatni a munkát. Szerencsére egyre töb­ben válnak partnereinkké a falu szépítésében, akik az ingatlanjai­kat felújítják és az azok előtt lévő közterületeket is gondozzák. A hozzánk látogatókat a település határában üdvözlő feliratokkal kö­szöntjük és az eligazodásukat a nemrégiben kihe­lyezett utcanév-táblák is segítik.- Milyen a község infrastruktúrája?- Az 500 lakás mindegyike rá van kötve a villa­mos energiahálózatra, 420 ingatlan rendelkezik közüzemi vízellátással, 325 vezetékes távbeszélő működik a faluban és 250 személygépkocsit tar­tanak üzemben gazdáik. Járdáink és útjaink egy­aránt rekonstrukcióra szorulnak.' A szenny­víz-csatorna kiépítését a dombóvári kistérség más településeivel együtt szeretnénk meg­valósítani. A földgázt szállító csővezeték sem érkezett meg egyelőre a mikrorégiónkba. Ezen a helyzeten Lápafővel, Váronggal, Nakkal és a szolgáltató céggel közö­sen akarunk változtat­ni. Az önkormányzati képviselők: Marosi Zoltán alpolgármester, Hollósyné Gáspár Melinda, Balogh Vilmos, dr. Bálint Sándor, ifjabb Őri József, Simon Vendel, Magyar Endre A LAKOSSÁG SZAMANAK ALAKULÁSA- Akadnak-e gondok a közbiz­tonsággal?- A községben szolgálatot tel­jesítő körzeti megbízott, Marton Szilárd tevékenységének kö­szönhetően jelentősen csök­kent a bűncselekmények szá­ma.- Mivel töltik a szabadide­jüket a szakcsiak?- Szinte mindenkinek van kertje, vagy szőlőhegyi telke, melyet esténként és hétvé­genként művelnek meg a gazdák. Sajnos kevés a szóra­kozási lehetőség a felnőttek­nek és a fiataloknak. A foci­meccseket kevesen nézik meg, a bálokba viszont sokan járnak. Az önkormányzat fel­tett célja volt, hogy a közössé­gi életet fellendítse. Ennek ér­dekében szerveztük meg 2000-ben a Millenniumi Em­léknapot, tavaly pedig a Falu­napot, melyek kedvező fo­gadtatásra találtak a szakcsi­ak körében, amit az jelzett, hogy a pörköltfőző verse­nyen, a szórakoztató műsoron és az utcabálon többszázan vettek részt. A nyár végén újból szeret­nénk egy nagyszabású népünnepélyt tartani. A Névjegy: Braun Attila Dombóváron született 1972 április 11-én. Szakoson járt általános iskolába, majd ta­nulmányait Pakson folytatta az Energetikai Szakközépiskolában, ahol elektronikai mű­szerész végzettséget szerzett. Hamarosan bevonult katonának, majd a honvédségtől leszerelve hazatért és szikvízkészítő vállal­kozásba fogott. 1994-től mezőgazdasági kistermelőként dolgozott, nemrégiben pe­dig családi gazdálkodó lett. Mintegy 200 hektárnyi saját és bérelt földön búzát, kuko­ricát, valamint napraforgót termeszt. Hat éve nősült meg, felesége Karácsony Adri­enn. Kislányuk, Fanni húsz hónapos. A falu lakói önkormányzati képviselővé 1998-ban választották. A másfél esztendővel ezelőtt megtartott időközi voksoláson nyerte el a község polgármesteri tisztségét. szüreti felvonulást - az elmúlt évekhez hasonlóan - szeptemberben ismét megrendezzük. A nagy népszerűségnek örvendő borversenyt is folytatni kívánjuk.- Mik a terveik?- Remélem, hogy a Gazdasági Minisztériumban kedvezően bírál­ják el azt a pályázatunkat, melyben egy szociális otthon létrehozásához kértünk támogatást. A régi iskola- épületet mintegy 50 millió forintért szeretnénk átalakítani, ahol húsz idős ember számára nyújtanánk bentlakásos ellátást. Az új intéz­mény 7-8 embernek adna munkát. Az állásnélküliek számát is csök­kenteni kívánjuk azzal, hogy az ön- kormányzat eszközeivel ösztönöz­zük kisebb üzemek idetelepülését. A közvilágítás korszerűsítését még az idén el akarjuk végeztetni. Jó volna, ha egy-két civil szerve­zet is alakulna, melyek a falu to­vábbi szépítésében és a hagyomá­nyok őrzésében vállalnának fel­adatot. ■ Az óvoda és az iskola Az óvodát, az iskolát és a könyvtárat magába foglaló ál­talános művelődési közpon­tot ifjabb Őri József 1996 óta vezeti igazgatóként. Az intéz­ményről kérdeztük.- Ötvenkét helyi, lápafői és várongi gyerek jár a három csoportos óvo­dánkba - kezdte a direk­tor. - A csöppségek kö­rül öt óvónő és három dajka sürgölődik. A kö­zelmúltban a megyei te­rületfejlesztési tanács támogatá­sával négymillió forintból sike­rült a gyermekintézmény épüle­tét kívül-belül felújítanunk, ám a bútorokra ráférne a csere. Iskolánk 1960-ban épült és tíz évvel ezelőtt bővíttette az akkori képviselőtestület. Nyolc osztály- termünk, valamint egy-egy infor­matika és technika szaktanter­münk, illetve tornaszobánk és aulánk van. A kor követelménye­inek megfelelő felszereltséggel és «szemléltető eszközökkel rendel­kezünk. Könyvtárunkat a falu la­kói is használhatják. A kétszáz adagos konyhánk és az étkezőnk külön épületben található. Egy aszfaltos és egy füves pályán sportolhatnak a gyerekek. A fiúk szívesen fociznak, a lányok pedig gyakran kézilabdáznak. Népsze­rű a rajzszakkör is, melynek tag­jai nyaranta a nagyatádi művész­telepen töltenek el néhány napot. Szakcsi, lápafői, várongi és naki diákok járnak hozzánk, ezért iskolánkat az említett négy település önkor­mányzata által létreho­zott társulás tartja fenn. A képviselőtestületek lehetőségeikhez mérten támogatnak abban, hogy a színvonalas ok­tatáshoz megfelelő sze­mélyi és tárgyi feltétele­ket teremtsek. Szomorúsággal tölt el, hogy az elmúlt három évben hússzal csökkent a tanulóink lét­száma, most 143 gyerekkel foglal­kozik tizenöt pedagógus. Közöt­tük sok az olyan fiatal, akik a taní­tói, vagy tanári oklevelük meg­szerzése után hazatértek szülőfa­lujukba. Munkánkat kilenc, gaz­dasági és technikai feladatokat el­látó dolgozó segíti. Diákjaink többsége a nyolcadik évfolyam el­végzését követően Dombóváron folytatja tanulmányait, de Kapos­várra, Szekszárdra, Bonyhádra és Pécsre is szoktak néhányan je­lentkezni. Nemrégiben nyertünk 4,2 mil­lió forintot a Miniszterelnöki Hiva­tal pályázatán'egy számítógépes laboratórium kialakítására, ahol felnőttek képzésével is szeretnénk foglalkozni. Ugyan­csak tervezzük egy multimédiás nyelv­oktató terem létre­hozását is, ahol a német és az angol nyelvet az eddigiek­nél hatékonyabban sajátíthatnák el a di­ákjaink. Álmaink között egy termé­szettudományi elő­adó és egy torna- csarnok is szerepel. A szakcsi általános iskola Lovasok, ha összefognak... Az alakulófélben lévő helyi lovasegyesület vezetői - Var­ga István és Peitler Károly - azt tervezik, hogy több mint két évtizedes szünet után is­mét fogathajtó versenyt ren­deznek a faluban és annak környékén. A dombok között fekvő község nevét akkor ismerte meg a lovas társadalom, amikor 1975-ben so­kak nem kis meglepetésére Varga István kettesfogat-hajtásban or­szágos bajnoki címet szerzett. A szenzációs győzelmet követő év­ben négyes fogatra váltott és az­zal is számos hazai megmérette­tésen utasította maga mögé a tel­jes mezőnyt. A szakcsi termelő- szövetkezet sportkörének kitű­nősége remek eredményeinek köszönhetően meghívást kapott a magyar B-válogatottba és ott sem vallott szégyent. A sikerek­ben gazdag pályafutását 1982­ben hagyta abba, ám szeretett sportágától nem szakadt el, ugyanis egy helyi fiatalembert kezdett el tanítgatni a gyeplőke­zelésre. Peitler Károly tehetséges­nek bizonyult, amit az jelzett, hogy 1984 és 1997 között számos Tolna és Somogy megyei, vala­mint dél-dunántúli regionális versenyről vitte haza a nyertes­nek járó díszes serleget. Mestere- Varga István - is sokszor feltűnt a pályákon, melyeken haláláig bí­róként tevékenykedett. Fia és tanítványa nemrégiben úgy határozott, hogy 1977 és 1979 után az idén ismét rendez egy maratom, díj- és akadályhaj­tásból álló két napos versenyt Szakcson, melyre helyből és a környékbeli településekről közel húsz fogatot várnak. A falunap­pal egybekötött - augusztus 24- én és 25-én lebonyolításra kerülő- vetélkedő várhatóan több száz nézőt vonz majd a faluba. ■ Az elnök A horgász A körjegyző A borász A szurkoló László István, a cigány ki­sebbségi ön- kormányzat elnöke:- A telepü­lés lakóinak 12%-a roma származású, az ő érdekei­ket próbáljuk meg képviselni he­lyettesemmel, Pozsgai Sándorral együtt. Sajnálatunkra testületünk harmadik tagja, László János már régóta nem jár az ülésekre, pedig munka lenne számára is bőven. Jó a kapcsolatunk a polgármes­terrel és a képviselőkkel, kikérik a véleményünket a szociális segé­lyek elosztásakor. Pályázataink közül jónéhány bizonyult sike­resnek: pénzt szereztünk kultu­rális rendezvényeinkhez és har­minc cigány gyereket nyaralni is elvittünk a Balaton partjára. ■ Rankasz Rolf, a Szentkúti Horgászegye­sület elnöke:- Falunk és Lápafő között található az általunk hasz­nált 1,6 hektá­ros tó, melynek átlagos vízmély­sége egy méter. Egyesületünk húsz tagja, valamint az ideláto­gató hazai és külföldi vendég­horgászok kárászt, keszeget, süllőt, pontyot, busát, csukát és harcsát foghatnak. A járművel is könnyen megközelíthető tavat és annak környékét időről időre rendbe tesszük. Halat is gyakran telepítünk a vízbe. Májusban immáron ötödször rendezzük meg a „Szentkúti Maraton” elne­vezésű horgászversenyünket, halléfőzéssel egybekötve, mely nagy népszerűségnek örvend. ■ Horváth Sán­dor, körjegy­ző:- Huszon­egy éve veze­tem a hivatalt és azóta egy szakmailag jól felkészült csa­patot sikerült kialakítanom. Nyolc munkatársam folyamato­san tanul, többen felső fokú vég­zettséggel rendelkeznek. Azon dolgozunk, hogy a hozzánk be­térők kérdéseikre gyorsan vá­laszt kapjanak és ügyeiket is ha­mar elrendezzük. A körjegyző­ség épületét a megyei területfej­lesztési tanács támogatásával két éve 12 millió forintért teljesen fel­újíttattuk. Tavaly egy új fénymá­soló gépet nyertünk pályázaton és örömömre szolgál az is, hogy ma már valamennyi kollégám munkáját számítógép segíti. ■ Balogh József szőlősgazda és borász:- Az Öreg­hegyen lévő telkemen 1280 tőke sző­lőt művelek, melyeket hu­szonkét évvel ezelőtt magam telepítettem. A lugasokban rizlingszilváni, zöld veltelini, olaszrizling, kékfran­kos, zweigelt, merlot, oporto, blauburger és othello fajták talál­hatók. Nálunk három hétig tart a szüret. A 3500 liter bor kezelése sok munkával jár, ezért szinte minden nap ellátogatok a prés­házba, ahol gyakran keresnek fel a környékbeli gazdák egy kis kóstolóra. Büszke vágyók arra, hogy finom boraimmal számos aranyérmet nyertem a helyi és a dombóvári minősítéseken. ■ Bozsonyi Gyu­la, a focicsa­pat törzsszur­kolója:- Minden hazai mérkő­zésen buzdí­tom a fiúkat és a közeli fal­vakba is elkí­sérem a gárdát, melyben néhány idősebb játékos mellett sok a fia­tal, akiket az edző, ifjabb Őri Jó­zsef hamar bedobott a „mély vízbe”. Az együttes nagyon lel­kes, ám tagjainak többsége még kevés tapasztalattal rendelkezik. Rengeteg edzésre volna szükség ahhoz, hogy a focistáknak a mostaninál jobb legyen az erőn­létük és a taktikai képzettségük. Az utánpótlás-nevelés terén is lépni kellene, hogy a kisgyere­kek megszeressék a labdát és ezt a csodálatos sportágat. _____■ A barokk stílusú templom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom