Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-04 / 78. szám
10. OLDAL ÖT ÉVE T E S Z A TETT 2002. Április 4., Csütörtök A TETT legnagyobb tette A TETT ötödik évét is eredményesen zárta. Eddigi tevékenységük apropóján megkérdeztük a társulás munkájában részt vevő polgármestereket, hogy mit tartanak a fél évtized legnagyobb tettének? Krachun Szilárd (Bátaapáti- a TETT elnöke): - Legnagyobb tettnek tartom, hogy életrevalónak bizonyult a társulásunk. Beigazolódott, hogy a jó kommunikáció előnyökkel járhat. Sikerült megfelelő társadalmi kontrollt kialakítani a hulladéktároló tervezett létesítésével kapcsolatosan. Folyamatos tájékoztató munkánkkal elértük, hogy a lakosság befogadta a kutatásokat. Forray Gellért (Cikó):- Legnagyobb tettnek tartom, hogy munkánk eredményeként a lakosság nagy része kifejezetten egyetért a kutatások folytatásával, s megfelelő eredmény esetén a tároló megépítésével. Jó dolog, hogy hozzájárulhattunk a településen élők felvilágosításához. Sikerült elfogadtatnunk, hogy falvaink fejlődését szolgálhatja a beruházás, ami hozzájárulhat a TETT községeiben élők életminőségének javulásához. Bognár Jenő (Bátaszék): Legnagyobb tettnek azt tartom, hogy az öt éve elhatározott céljaink rendre megvalósulnak, a kijelölt úton haladnak az érintett települések. Nagy eredmény, hogy bátran nézhetünk választóink szemébe. Nem tudott bennünket megosztani a politika, változatlanul a szakmai érvekre alapozva, a lakosság érdekében végeztük munkánkat. Krachun Elemér (Mőcsény):- A lakosság tájékoztatását szolgáló rendszer kialakulását tartom a legnagyobb eredménynek. Minden őket érintő kérdésről, döntésről sikerül információt adni számukra. Ehhez hozzájárultak a különböző fórumok, a sajtó, a kialakított kábeltelevíziós rendszer. Ezen eszközökkel sikerült elérnünk, hogy a településeken élők elfogadják, támogassák a beruházást előkészítő kutatásokat. Tillmann János (Feked):- Nagy tett volt, hogy a kezdeti ellenállás ellenére a TETT egy országos jelentőségű probléma megoldását vállalta föl. Objektív tájékoztató munkával a szervezet elérte, hogy a kutatások elfogadása a lakosságnak településeik fejlődését hozhatja. Trábert András (Véménd):- Nagy eredménynek tartom, hogy a TETT tájékoztató munkája olyan meggyőző, hogy Véménd lakói is megértették a társuláshoz való csatlakozás előnyeit. A korrekt tájékoztatás nyomán megtudhatták, hogy veszélytelen a beruházás, ha annak megvalósíthatóságát a kutatások eredményei lehetővé teszik. Egyáltalán nem bántuk meg a csatlakozást. Garay János (Mórágy):- A legnagyobb dolog, hogy objektív tájékoztatást tudunk adni településeink lakóinak. A TETT megalakulása révén mi is információkhoz jutunk. Konzultációkon, tapasztalat- cseréken vehetünk részt. így saját személyes tapasztalatainkat átadva hitelesebben adhatjuk át ismereteinket, s az esetleges aggályokat is eredményesebben oszlathatjuk el. A TETT tájékoztató csatornái Mint az ismeretes, Bátaapáti körzetében több éve folyik a kutatás a kis- és közepes radioaktivitású hulladéktároló létrehozásának lehetőségeit vizsgálva. Az érintett településeken élők az Atomtörvény által is biztosított ellenőrzési, tájékozódási és tájékoztatási jogukkal kívántak élni, amikor Krachun Szilárd javaslatára létrehozták a Társadalmi Ellenőrző ás Tájékoztatási Társulást, a TETT-et. Bátaapáti polgármestere, Krachun Szilárd 1997 elején levélben fordult a település öt kilométeres közigazgatási körzetéhez tartozó községek ön- kormányzataihoz, s javasolta egy tájékoztató-ellenőrző társadalmi szervezet megalakítását. Ez a kistérségi társulás 1997. április 4-én, éppen öt éve alakult meg Bátaapáti, Mórágy, Mőcsény, Feked, Cikó és Bátaszék részvételével, majd 2000-ben Véménd is csatlakozott hozzá. Krachun Szilárd a Társulás öt éves munkáját értékelve elmondta, hogy széleskörű társadalmi konszenzust sikerült kialakítaniuk a fél évtized alatt.- A TETT megalakítását azért kezdeményeztem, mert polgár- mester kollégáimmal együtt úgy gondoltuk, hogy nem elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére elkülönített pénz a legfontosabb, hanem az, hogy a tudomány mondja ki, hogy a térség alkalmas-e vagy sem a kis- és közepes radioaktivitású anyagok tárolását szolgáló hulladékok elhelyezésére. Fontosnak tartottuk azt is, hogy a polgármesterek hűen és folyamatosan tudják tájékoztatni a lakosságot a kutatási és ellenőrzési eredményekről, hogy ha arra kerül a sor, az itt élők tények birtokában dönthessenek arról, hogy támogatják vagy elutasítják a létesítést. Mivel nem vagyunk a téma szakemberei, megalakulásunk után felvettük a kapcsolatot a Magyar Tudományos Akadémiával, s felkérésünkre a magyar atomfizika nemzetközileg is elismert szakemberei vannak segítségünkre. A lakosságot kábeltelevíziós rendszeren tájékoztató TETT Magazin kazettájának borítója Közreműködésük biztosítéka annak, hogy minden a legmagasabb szakmai színvonalon történik. Nagyon jó kapcsolatunk van a nukleáris hulladékelhelyezéssel és tárolással foglalkozó felelős állami szervezettel, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társasággal. Szakembereiket közösségi rendezvényeinkre, fórumainkra meghívjuk, s ők ezeknek a meghívásoknak eleget tesznek, megteremtve a tájékoztatás szakszerűségét.- Konkrétan milyen tevékenységet folytattak és folytatnak ma is az ellenőrzés, a tájékoztatás érdekében?- Úgy gondolom, változatos és összetett feladatokat oldottunk meg. Sokféle módszert alkalmaztunk. Rendszeresen üléséket, egyeztető megbeszéléseket hívtunk össze, amelyeken a kutatásokat végzőkkel folyamatosan konzultáltunk. Több alkalommal látogatást szerveztünk a Paksi Atomerőműbe, hogy a lakosság meggyőződhessen a nagyfokú biztonságról. A kutatási programokhoz kapcsolódóan tájékoztatók, falugyűlések, fórumok összehívását javasoltuk és általában meg is szerveztük azokat, a lakosság közmeghallgatásokon tehette fel kérdéseit. Kialakítottuk kommunikációs csatornáinkat, mint a települések kábeltelevíziós rendszerein sugárzott TETT-Híradót, amely havonta többször tájékoztat a hulladéktároló témaköréről. Tavaly megszerveztük a TETT-re Kész Napot, amelynek idén folytatása lesz. Úgy vélem, munkánk eredményes: a kutatók nyugodt körülmények között végezhetik munkájukat, településeink polgárai a sokszínű tájékoztatásnak köszön- hetően befogadták a kutatásokat. ___________■ A TETT-RE KÉSZ NAP résztvevői 2001. május 10-én Bátaapátiban TETT-történelem Öt esztendő telt el a Társadalmi Ellenőrző, Tájékoztatási társulás megalakulása óta. A folyamatos munkáról, a rendszeresen megtartott tanácskozásokról krónikát lehetne írni. Most, végigtekintve öt év eseményeit, csak egyet-egyet idézünk fel közülük. Mit is tesz a TETT? Alapvetően azt, hogy a nevében foglaltaknak megfelelően ellenőriz és tájékoztat a Magyar- országon keletkező atomerőműi kis és közepes radioaktivitású hulladékok biztonságos elhelyezéséhez szükséges kutatásokról, azok eredményeiről. Megvalósítja ezen a társadalmilag igen érzékeny területen a társadalmi ellenőrzést, valamint ennek eredményeit továbbítja a lakosságnak és a regionális és országos szereplőknek. 1997 A TETT születése. Bátaapáti polgármestere, Krachun Szilárd kezdeményezésére jött létre az a kistérségi társulás, amely a nemzeti célprogrammal és az atomerőművel folytatandó közvetlen párbeszéd lehetőségét kívánta megteremteni, illetve érvényesíteni akarja a kutatások lakossági ellenőrzésének jogát. A térség öt kilométeres közigazgatási körzetében lévő települések nagy részénél a kezdeményezés visszhangra talált. Mórágy, Mőcsény, Feked, Cikó és Bátaszék - önkormányzati képviselőtestületeik hozzájárulásával -1997. április 4- én Bátaapátival együtt megalakította a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztatási Társulást. 1998 Megjelent a Térségi Krónikás, amely havonta jut el a kistérség lakosaihoz. A lap rendszeresen információkat ad a TETT településeinek életéről, fejlődéséről, a tervezett hulladéktároló előkészítő munkáiról. A Krónikást az olvasók - akik közül sokan csak ebből a lapból értesülnek a környező települések életéről - kedvezően fogadták, megkedvelték, várják újabb és újabb megjelenését. 1999 Tanulmányút. A magyar polgármesterek - köztük a TETT településeinek vezetői is - és az atomenergetikai szakemberek egy csoportja szakmai látogatáson járt Skócia atomerőműveiben. Utazásuk célja volt, hogy tapasztalatokat szerezzenek, miként tudnak együttműködni az atomerőművek a környezetükben lévő településekkel. A TETT vezetője így összegezte a tapasztalatokat: „A látottak, hallottak alapján megbizonyosodhatunk arról, hogy felelőséggel kezelve, a nukleáris hulladék biztonsággal tárolható.” 2000 Tapasztalatcsere. TETT munkájában részt vevő polgármesterek kétnapos szakmai tanulmányúton vettek részt a szlováki-, ai bohunicei és mohi atomerőműben. A delegációt a legmagasabb szinten fogadták a létesítményekben, s átfogó tájékoztatást adtak az erőművek, valamint a hulladék-feldolgozók és tároló működtetéséről. Véménd csatlakozott a TETT- hez. A magyarországi kis és közepes aktivitású hulladékok tervezett tárolójával kapcsolatos lakossági kontrollt ellátó TETT október 19-i ülése egy hosszú, eredményes dialógus végére tett pontot, egyben nyitánya volt a társulás kibővülésének. A TETT Bátaapátiban megtartott ülésén, ünnepélyes keretek között írták alá a Baranya megyei Véménd csatlakozását rögzítő megállapodást. A dokumentumot Trábert András, Véménd polgármestere és Krachun Szilárd, a TETT elnöke látta el kézjegyével. 2001 TETT-re Kész Nap, Bátaapáti- Véménd. A május 10-én megrendezett egész napos program középpontjában az atomerőműi hulladékok kérdésköre állt, tudományos, ismeretterjesztő és tájékoztatási megközelítésben. A nap folyamán egymást követték a tájékoztatók, melyek előadói között köszönthettük Marx György és Köteles György professzorokat, Aszódi Attila egyetemi docenst és Buday Gábort, az Rhk Kht. műszaki igazgatóját. Nem hiányzott a rendezvények közül a hét TETT-es település iskolásai számra szervezett szellemi és sportvetélkedő sem. Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulást létrehozó települések polgármestereinek aláírása TETT a békés társadalmi környezetért A TETT ötéves tevékenysége értékes a lakosság tájékoztatásában A TETT csak úgy tudja hatékonyan végezni vállalt feladatait, ha munkakapcsolatot alakít ki azokkal a társaságokkal, szervezetekkel, amelyek a térségében folyó kutatásokat, munkálatokat végzik. Talán egyik legfontosabb partnere a végzett munka során a terület felelős állami szervezete, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság, az RHK Kht. Dr. Maróthy László, az RHK Kht. ügyvezetőjének távollétében Buday Gábort, az RHK Kht. műszaki és tudományos igazgatóját kértük a TETT és a Társaság közös munkájáról szóló tájékoztatásra. Mint Buday Gábor elmondta, az eltelt öt esztendőben az információáramlásban a TETT szerepe meghatározó jelentőségű volt.- Miért volt fontos a TETT-tel való jó kapcsolat kialakítása, hiszen a folyamatos társadalmi ellenőrzés, a nem szakemberek beleszólása a munkálatokba sokszor kellemetlenségekkel járhat.- Én pontosan az ellenkezőjéről adhatok számot. A TETT nagyon értékes segítséget adott és ad számunkra.Társaságunk 1998- ban jött létre, ezt megelőzően a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság látta el a kutatási programmal kapcsolatos feladatokat. Az RT és a mi Társaságunk is meghatározó kérdéskörnek tekintette a tervezett létesítménnyel és a kutatási munkákkal kapcsolatban, hogy a vonzás- körzetben lévő települések lakóinak befogadó szándékot mutassanak, s ez a szándék hivatalosan is megerősítést nyerjen, dokumentálva legyen. Tudjuk és a mindennapi munka során a saját bőrünkön érezzük, hogy az atomerőművi hulladéktárolóhoz kapcsolódó kutatások, és a későbbi létesítési folyamat, társadalmilag igen érzékeny téma. Ezért is élvezett elsőbbséget, és kiemelt figyelmet a lakosság tájékoztatása, és ebben a TETT immáron ötéves tevékenysége nagyon értékes hozzájárulás volt. Abban, hogy a kutatások alapvétőéit támogató társadalmi környezetben folyhattak az elmúlt években, és folyhatnak napjainkban is, a TETT szerepe meghatározó jelentőségű. A TETT törekedett arra, hogy szakmai vonalról a legrangosabb együttműködési partnereket megtalálja, s jó kapcsolatot építsen ki velük. Ezért juttatta el a társulás a felkérését a Magyar Tudományos Akadémiához. Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke segítő szándéka nyilvánult meg abban, hogy a magyar atomfizika nemzetközileg elismert személyiségeit, Marx György akadémikust, dr. Gadó Jánost, az MTA Atommagkutató Intézete igazgatóját, valamint dr. Nagy Bélát, az MTA Földtudományok Osztálya tudományos titkárát kérte fel a TETT munkájának segítésére. Ők azóta is jelen vannak a TETT életében, folyamatosan segítik a annak tevékenységét. Mint látszik, a Társulás sokoldalú kapcsolatok kialakítására törekszik. Megteremti a tudománynak, a kutatásnak azokat a társadalmi feltételeket, amelyeknek eredményei a jövőt szolgálják. _______________________________(X) r í
