Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-30 / 100. szám

6. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 2 M U C S I 2002. Április 30., kedd STmucsiK Mucsi címere A pajzs alakú címer alsó zöld mezejében a három domb a község domborzati adottságait jeleníti mg. A mező közepén lé­vő ezüst színű ekevas egyrészt a településre jellemző mezőgaz­dasági kultúrára, másrészt a leg­régibb, ismert községi címerre utal. A középső kék mezőben a barna színű szarvas a falura jel­lemző vadállományt szimboli­zálja. A felső mező baloldali ezüst mezejében a szőlőfürt jel­képe annak, hogy Mucsiban vi­rágzott a borkultúra. A felső me­ző jobb oldali vörös mezőjében a félhold az éltető erőt mutatja. A képviselőtestület tagjai Binder Kornél polgármester, Lacza Zoltánná, Dallos Imréné, Toller Gáborné, Kelemen Zol­tán. A falu jegyzője: Fazekas Már­ton. ■ A vértanút rejtő templom Mucsi templomát 250 évvel ez­előtt emelték, s Szent Istvánnak ajánlva szenetelték fel. Szobra Szűz Mária szobrával együtt a templom homlokzati fülkéjében áll. A barokk templom berende­zése rokokó és copf stílusú. Az oltár alatt helyezték el Szent Valérius Felician vértanú holt­testét a vérét tartalmazó edény­kével együtt. A vértanút XIII. Leó pápa megbízásából kivették Veranus földjéből, s gróf Apponyi Antalnak, a szent szék rendkívüli követének, Mucsi község kegyurának ajándékoz­ták a következő írás kíséreté­ben: „Holtteste a római katonák tisztjeinek viselete szerint, ele­gánsan felöltöztetve sisakjával, pajzsával és kardjával, fa kopor­sóban jól elzárva, mely dúsan aranyozva van, pecsétünkkel el­látva, átadjuk neki, azon enge­déllyel, hogy a vértanú holttest­ét magánál tarthatja, másnak adományozhatja, Rómán kívül viheti...”. Gróf Apponyi Antal 1833-ban továbbajándékozta a mucsi templomnak, melyet elő­ször a a bejárattól jobbra lévő Mária oltárnál, majd 1849-ben a mostani főoltárnál helyeztek el. Akikre büszkék Sok mucsi származású orvos, jo­gász, közgazdász és még számos pályán szép eredményeket fel­mutató szakember révén ismer­hetik a kis település nevét ország- ban-vüágban. Itt született Ham­buch Géza és Vendel, a magyar- országi németség jeles képvise­lői, Bodnár Károly építész, Müller Péter és Imre vezető agrárszak­emberek. Innen származott az USA volt labdarúgó szövetségi kapitánya, Bob Gansler. ■ Apró település a Völgység határán A történeti Völgység legszélső települése Mucsi. A község eredendően német nemzeti­ségű lakossága az 1720-as években érkezett Dél-Németországból. A második világháború után csaknem teljes németségét kitelepítették. Ezután nagyarányú népességvándorlás indult meg a faluban. Jelenleg 561 lakosa van. Binder Kornél polgármester na­ponta átéli.az apró települések minden örömét és nehézségét. A képviselőtestülettel és a polgár- mesteri hivatal dolgozóival együtt igyekszik megteremteni a falu életéhez az anyagi és emberi erőforrásokat.- Sokáig zsáktelepülés volt a miénk, csak Hőgyész felöl volt megközelíthető. Ma már két úton lehet Mucsiba bejönni. Pályáza­ton nyert pénzből és ötmillió forintos saját erővel megépítettük a Bonyhád felé vezető utat. Ez vala­melyest segített elszigeteltségünk feloldásában. Az itt élők életkörülményeit igyekszünk javí­tani. Vezetékes ivóvíz- és telefonhálózatunk ki­építettsége 100, a gázhálózaté megközelítőleg 60- 70 százalékos. Sajnos útjainknak csak a fele szi­lárd burkolatú. Ezen a gondon szeretnénk gyors megoldással segíteni, de kistelepülési létünk meghatározza lehetőségeinket. Három boltunk és három italboltunk van. Mucsiban érdekes a lakosság összetétele. Aránylag sok a gyermek a faluban. Száznyolcvan körül mozog a 18 év alattiak száma, s nagyjából ugyanennyi nyugdíjasunk van. Óvodánkban 35 gyermekkel foglalkoznak, általános iskolánkban összevont alsó tagozat működik. Felső tagozato­saink iskolatársulási megállapodás alapján Hőgyészen tanulnak. Orvosunk, gyermekorvo­sunk, védőnőnk is innen jár ki. A munkaképes korú lakosság rétege véko­nyabb. A munkanélküliség sajnos 30-40 százalék körül mozog. A munkát vállalók egy része a len- gyeli szőlészetben dolgozik, egy részüknek a he­lyi vállalkozók adnak kenyérkereseti lehetőséget. Mucsi temploma Sok a közhasznú munkás, ők tartják rendben a falut. Keressük azokat a kitörési pontokat, amelyek­kel lendületesebbé tudnánk tenni településünk fejlődését. A vállalkozások mozdultak elsőként. Fellendülőben van a falusi turizmus, vendéglá­tás. Itt a vadászat, a lovaglás, a horgászat kedve­lői is hódolhatnak szenvedélyüknek. Nevezetes a papdi Mária kápolnánk, forrásának rituális gyógyerőt tulajdonítottak. Ha környezetét, a hoz­zá vezető utat sikerülne rendbe tenni, talán pezs­gést adhatna a falunak. A faluból kitelepített né­metek is egyre szívesebben járnak haza. 1996- ban ők építettették a templom előtt álló második világháborús emlékművünket. Tenni valónk bőven akad. Legközelebbi terve­ink között szerepel az iskola tornatermében a parketta cseréje, az orvosi rendelőbe és a polgár- mesteri hivatalba a gáz bekötése, a vízelvezető árkok rendbetétele. Mindez apró-cseprő dolog­nak tűnhet, de egy Mucsi léptékű településnek nagy feladatokat jelent. _________________________■ Évtiz edek a falu szolgálatában több éve nyugdíjasok, most sem tudnak és nem is akarnak szaba­dulni attól a sok élménytől, ame­lyet a pedagógus pálya, a mucsi gyerkek adtak számukra. Név szerint emlékeznek szinte vala­mennyi tanít- ványukra, örömeikre, gondjaikra. Nevetve idéz­nek fel egy- egy csínyte­vést, s köny- nyes szem­mel mesél­nek szomorú sorsokról.- Volt idő, amikor tizen­egyen tanítot­tunk Mucsi­A Csöglei házaspár ban, a nyolc osztályos iskolában. Nagyszerű nevelőtestület volt a miénk. Aztán 1975-ben, a körze­tesítéskor négy évfolyamunk ma­radt, s igazi kicsi iskola lettünk. Imre szeretetteljes szigorával, én engedékenységemmel családias légkört igyekeztünk teremteni az ott tanuló gyerekeknek - mondja Csöglei Imréné.- Nem néztük hány óra. Taní­tottunk, amíg úgy láttuk szükség van rá. Tudtuk, hogy értük va­gyunk és nagyon szerettük, for­máltuk, mint a gyümölcsfáról a vadhajtásokat, nyesegettük őket. Mindig jó kapcsolatunk volt a szülőkkel, együtt igyekeztünk emberré formálni gyermekeinket. Úgy gondoljuk sikerült. Nem megy el mellettünk köszönés nél­kül egyikük sem. Szép évtizede­ket tudhatunk a hátunk mögött. Évek óta nyugdíjban vagyunk, de most is hiányzik a gyermekzsivaj - teszi hozzá Csöglei Imre, aki majd negyven évig az iskola igaz- gatója volt. ___________■ It thon vagyunk, jó itt élni A most 84 esztendős Bern­hardt József 14 éves korában ment el Amerikába édesapja után. Néhány évvel ezelőtt tért vissza szülőfalujába, Mucsiba második feleségével, Erzsébet asszonnyal együtt, aki Budapestről indult el 1956 karácsonyán. Odakint, ha­zájuktól messze találtak egymás­ra.- Amikor megálltam férjem szülőfalujában a templom domb­ján, csak úgy kiszakadt belőlem, hogy itt szeretnék élni - mondja Bernhardt Józsefné. - A sóhajtás­ból valóság lett. A gyermekeink, unokáink, dédunokáink Ameri­kában élnek, időközönként meg­látogatnak minket. Úgy gondo­lom ez így van jól, így ismerhetik meg igazán a gyökereiket.- Ma már nincs távolság - teszi hozzá Bernhardt József. - A szá­mítógép és a telefon segítségünk­re van abban, hogy pillanatok alatt kapcsolatot teremtsünk gyermekeinkkel. Innen el lehet jutni bárhová, és vissza lehet jönni. Nem baj, hogy nincsenek körülöttünk zajos munkahelyek. Itt tiszta levegő, csend és béke van. Nagyon szere­tem a szülőfalumat. A házaspár takaros házat épí­tett Mucsiban. Mellette eredeti ál­lapotában felújítottak egy portát, négy szobát, négy fürdőszobát alakítottak ki, s azt tervezik, hogy bekapcsolódnak a falusi vendéglátásba. Bernhardt József és Bernhardt Józsefné Egyénre szabott bánásmód a mucsi iskolában A dombtetőre épült iskolának különleges hangulata van. Kisgyermekekre szabott pad­jai, fatüzelésű kályhái mel­lett ott vannak a számítógé­pek és a gázkonvektorok. Az udvaron apróságok körjáté­kot játszanak, csokorba sze­dik a százszorszépet, amivel a váratlan látogatótól búcsúz­nak. Lacza Zoltánná az általános isko­la igazgatója: Intézmé­nyünk közös irá­nyítású az óvodá­val és a napközi otthon konyhájá­val. Az iskolában hárman tanítunk összevont osztályokban elsőtől negyedik osztályig. Alacsony ta­nulólétszámunk lehetővé teszi, hogy valamennyien egyéni bá­násmódban részesüljenek. Fej­lesztő foglalkozásokat tartunk, a jó képességű tanulók tehetség- gondozására is módunk van. Tagjai vagyunk a Kisiskolák Szö­vetségének, minden általuk meg­hirdetett vetélkedőn részt ve­szünk. Legutóbb a Mázán meg­tartott versmondó versenyen egyik tanulónk, Gombos Renáta különdíjas lett. A levelező tanul­mányi versenyekre is benevez­zük gyermekeinket. Németet tanítunk heti két órá­ban. Hittan oktatás van iskolánk­ban. Diákjainknak lehetősége van a számítógép használatra. Néptánccsoportunk már máso­dik alkalommal jó minősítést ka­pott a szakemberektől. Hat éve ingyen visszük táborozni tanuló­inkat. Egy évben kétszer min­dig kirándulunk. Sikeres pá­lyázatainkkal tudjuk előte­remteni ezek anyagi fedeze­tét. A falu ünnepeit az iskola szervezi. Már hagyományos rendezvényünk az idősek napja, a falukarácsony, a jel­mez- és jótékonysági bál, az anyák napi műsor és a min­den május végén sorra kerülő, egyre népszerűbb falunap. Az önkormányzat minden tő­le telhetőt megtesz, hogy jó felté­telek mellett tudjuk ellátni mun­kánkat. Tanulóink évek óta in­gyen kapják a tankönyveket, a füzetcsomagot és az íróeszközö­ket. Tavaly óta vezetékes gáz szolgálja a kényelmünket, az idén a tornaszoba parkettáját fog­ják felújítani. A szülőkre is szá­míthatunk, jó kapcsolatot sike­rült kialakítanunk velük. ■ A falugondnok Inotai Lajos a polgármesteri hivatal alkal- mazottja. Ő az, aki figyel a falu minden rezdülésére.- A falu- gondnoki ál­lást három pályázó közül nyer­tem el. Sokáig erőgépkezelőként dolgoztam, majd megkóstoltam a munkanélküliek kenyerét, így tudom, hogy a legcsekélyebb se­gítség is sokat jelent. A közhasz­nú munkások irányítása mellett feliratom, kiváltom, házhoz vi­szem a falubeliek gyógyszereit, mikrobuszra ülök, ha az iskolá­soknak, betegeknek arra van szükségük. Bárki bármivel for­dulhat hozzám. Úgy gondolom, ez bizalmi állás. Most kezdik a mucsiak az ebben rejlő lehető- ségeket felfedezni. _____________■ A vállalkozó Bodnár János 10 éve az épí­tőiparban vál­lalkozik. Mu­csiban szüle­tett, azóta is itt él.- Ipari léte­sítményektől kezdve családi házakig minden építkezési munkához adottak a vállalkozásom tárgyi és szemé­lyi feltételei. Tolna, Somogy, Ba­ranya és Fejér megyében dolgo­zunk elérhető áron. Tizenöt-ti­zenhat embert foglalkoztatok, akik elsősorban mucsiak. Szor­galmas emberek, 8-10 éve ná­lam vannak alkalmazásban. Én itt születtem, azóta is itt élek. Ez a falu számomra nagyon szép, az itt élő közösséget szoktam meg. Mindent ezért a települé­sért teszek, no meg Petráért, a kis unokámért. ■ A volt polgármester Keidl Vilmos 1990-től 1996- ig Mucsi pol­gármestere volt.- Hat évig voltam a falu polgármeste­re. Sok min­dent megteremtettünk ez idő alatt. Életre hívtuk a polgármes­teri hivatalt, kiépítettük a veze­tékes ivóvíz- és telefon hálóza­tot, felújítottuk a művelődési há­zat, orvosi rendelőt, a napközit, az óvodát, rendbe tettük a teme­tőt. Megromlott egészségi álla­potom miatt kellett abbahagy­nom ezt nehéz, de szép mun­kát. Itt születtem, nagyon szere­tem a falut. Ma is érdekel mi tör­ténik. Ha elindulok valahová, az egyik utcán megyek, a másikon jövök, hogy lássam, változik-e valami. ■ Náncsi néni Kimmel Já- nosné, ahogy a faluban min­denki ismeri, Náncsi néni a település leg­idősebb lakó­ja. Százegy esztendővel ezelőtt Mucsiban látta meg a napvilágot. Itt nevelkedett, itt járt iskolába. A mélyen vallásos asszony egész életében kemé­nyen dolgozott, gondoskodott családjáról. Szorgalma és hite segítette át a sokszor nehéz esz­tendőkön. Korához képest ma is fürge, s ha már nem is a régi len­dülettel, de még most is ellátja magát. Mucsi millenniumi zász­lójának átvételekor ő kötötte fel a lobogóra az emlékszalagot, őt érte az a megtiszteltetés, hogy zászlóanya lehetett. A közgazdász Rózsa Andrea Mucsiban ne­velkedett, Köz­gazdaságtudo­mányi Egyete­met végzett, s most itt él csa­ládjával. Szek- szárdon, a Kolping Katolikus Székképző Is­kolában gazdasági tárgyakat ok­tat, a faluban a Rózsa élelmi­szerboltot irányítja. Férjével kö­zösen alapított vállalkozásuk, a sertéstelep állatállománya bár­melyik nyugat-európai ország­ban megállná a helyét. Rózsa Andrea igazi manager típusú vál­lalkozó, akinek, mint mondja so­sem jutott eszébe máshol élni.- Bárhol vagyok, ide mindig jó hazajönni. Úgy gondolom, két lányomnak, Johannának és Platinának is szép gyermekkora van itt. ■ K Egy olyan kicsi település életében, mint Mucsi, meghatározó szerepe van az iskolának, az ott dolgozó pedagógusoknak. A Csöglei házaspár - a falu szó szoros értelmében vett tanítói - közel négy évtizeden át oktatták, nevelték a gyermekeket, s általuk Mucsi minden lakóját. Csöglei Imre Mucsiban született. Feleségével, Margitkával a tanító­képzőben ismerkedett meg. A fia­tal tanító nem tudta máshol el­képzelni az életét, így ebben a kis faluban építették fel életüket. Bár

Next

/
Oldalképek
Tartalom