Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-20 / 92. szám

12. OLDAL S P ŐRT 2002. Április 20., Szombat MLSZ: újabb átszervezés Elmaradt az MLSZ elnökségének legutóbbi ülése, mert a hivatásos csapatokat tömörítő Magyar Lab­darúgó Liga nem készült el a jövő évi bajnoki kiírás tervezetével, így két hetet csúszik az elnökségi ülés, melynek legfontosabb napi­rendje a bajnoki kiírás elfogadá­sa. Az MLL nem azért nem ké­szült el a tervezettel, mert bárki is lustálkodott volna a javaslatté­telre jogosultak közül. A csúszást az okozta, hogy kénytelenek vol­tak megállapodni számos kérdés­ben. Végül csütörtökön megszü­letett az a változat, mely jóváha­gyásra vagy elutasításra kerül az MLSZ elnökségének következő ülésén. Ha most megkérdezik, hogy mint egy szavazattal rendelkező miként voksolok, akkor vála­szom két szó: nem tudom. A ter­vezetet olvasván egyes pontjaira azt mondom, hogy érdekes, egyes pontja viszont pillanatnyi­lag érthetetlenek számomra. Az élvonal legjobb csapatainak ráját­szását elfogadhatónak tartom. Ha lefelé haladunk - NB I. B és NB II. -, akkor viszont aggályaim van­nak. Az NB 1-esek lejátsszák az alapszakaszt és ez huszonkét for­dulót jelent. Ezután a legjobb nyolc együttes újból találkozik egymással és magával viszi az addig szerzett pontjait. Ezután a tizennégy forduló után alakul ki az élen a végső sorrend, eldől ki a bajnok, kik a dobogósok és kik indulhatnak a nemzetközi ku­pákban. Ez lesz az úgynevezett felsőház. Az alsóházat az NB I. alapsza­kaszainak 9-12. helyezettjei, va­lamint az NB I. B két csoportjá­nak első és második helyezettjei alkotják. Mivel ez egy vegyes cso­port, a csapatok nem vihetik ma­gukkal korábbi eredményeiket. Itt az dől el, hogy kik lesznek 2003 nyarán a kiesők, szám sze­rint négyen. Az első négy ebből a csoportból 2003 őszén az NB I- ben szerepelhet, míg az utolsó négy az NB I. B-ben folytatja. Ha az erősorrendet nézzük, akkor valószínűleg ez a lebonyolítási forma az igazságosabb, de elve­szik a bajnokságoknak az az iz­galma, hogy az első helyezett fel­jutó lehet. Ebben a formában az NB I. B. bajnoka csak az átmene­ti rájátszás szakaszában vallhatja magát biztosan NB I-esnek. Hasonlót mondhat el magáról az NB II. három bajnoka is, ezek a csapatok a legjobb másodikkal kiegészülve csak néhány hóna­pot tölthetnek garantáltan az NB I. B-s mezőnyben. Tudom, ha jól szerepelnek, akkor maradhatnak ősszel is az NB I. B-ben, de kérdés, hogy a gyors váltás nem okoz-e szakmai nehézséget. Más egy nyári felké­szülési és átigazolási időszak után nekivágni a magasabb osz­tálynak, mint egyik napról a má­sikra. És itt van még az NB II. A második helyezettel lefelé csak az a cél a rájátszásban, hogy elke­rüljék az utolsó két helyet, mert ez lesz a kieső. Aki jó pozícióba kerül néhány forduló után, an­nak számára már nincs tét, s minden bántó szándék nélkül mondom, akár el is adhat már néhány meccset. LÁZÁR LAJOS Üres a kassza a Laziónál Az olasz futball számos klubja a csőd szélére került ? Az olasz labdarú­gás klubjainak je- ________________ lentős része a pénz­e/ ső a sportban “f* csőd,^élé" r all. A megdöbbentő hírt a minap közölte a Milánóban megje­lenő La Gazzetta dello Sport, amelyet nem véletlenül tartanak a világ legszín­vonalasabb sportnapilapjának és amely szinte sohasem ad hírt később „kacsá­nak” bizonyuló információról. A lap a napokban kétoldalas összeállítást ké­szített, amelyből kiderült, hogy a legnagyobb baj nem is a Fiorentinánál van, amely mate­matikailag már ki is esett a másodosztályba (így legalább nem sok prémiumot kell fizetnie a futballistáknak), hanem a Laziónál, amely­nek a játékosai még mindig nem kapták meg a decemberi fizetésüket. A római kékek ráadásul nem csak a saját „alkalmazottaiknak” tartoznak, hanem né­hány klubnak is, amelyeknek „elfelejtették” kifizetni a megvásárolt játékosok vételárát. A Manchester United például már fel is jelentet­te a Laziót az UEFA-nál, mert a vörös ördögök a holland Jaap Stamért járó átigazolási díjnak még csak a negyedét kapták meg. A SPORT1 televízió képernyőjén hetente feltűnő Lazio összes adóssága eléri a 100 mil­lió eurót, ami az olasz szövetség illetékesei szerint jelentős aggodalomra ad okot, ám Ser­gio Cragnotti klubelnök úgy véli, hogy azért még nem kell kétségbeesni. Az Olaszország legnagyobb élelmiszeripari vállalkozójaként is ismert üzletember szerint „egy kis tőke­emeléssel és némi kölcsön felvételével” gyor­san helyre lehet rázni az ügyeket. A játékosok egyelőre tényleg nem aggód­nak, mert a helyzet állítólag rendkívüli mó- ! dón hasonlít a tavalyihoz: a Lazio akkor is ; több hónapos késésben volt a fizetésekkel, í ám Cragnotti elnök a szavát adta, hogy níá­A portugál válogatott csatára, Nuno Gomes is biztosan távozik a szezon végén a Fiorentina együttesétől jus végére behozza a lemaradást, és így is történt. Nem biztos, hogy ugyanilyen optimisták le­hetnek a Fiorentina futballistái, akik decem­ber óta nem kaptak pénzt a firenzei klubtól. A lila mezes játékosok közül néhánynál be is telt a pohár, és szerződésszegés címén feljelentet­ték a klubot, aminek az a következménye, hogy ha az egyesület az idény végéig nem tud­ja rendezni a tartozásait, akkor a futballisták a nyáron ingyen igazolhatnak bárhová. Nem vé­letlen, hogy Vittorio Cecchi Gori, a Fiorentina tulajdonosa mindent megtesz azért, hogy né­mi banki kölcsönhöz jusson: viszonylag kis befektetéssel (az elmaradt bérek összege 20- 25 millió euróra rúg) biztosíthatja magának, hogy a nyáron jelentős összeget (akár 100 mil­lió eurónál is többet) „kaszáljon” a másodosz­tályba zuhanó klubot mindenképpen elhagyó sztárok - Nuno Gomes, Di Livio, Chiesa stb. - eladása jóvoltából. A pénzügyi válság okait egyébként a szakér­tők négy nagy csoportra osztják: az eladósodás, a felelőtlenül megkötött, túl drága szerződések, az elhibázott játékospiaci taktika (drágán ve­szünk és olcsón adunk el) és az egyéb pénz­ügyi baklövések. Egyes felmérések szerint az olasz labdarúgás az, elmúlt három évben - pon­tosabban 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben - összesen több mint 700 millió euró adósságot halmozott fel és görget azóta is maga előtt. Zárszóként mégis egy optimista embert, Franco Sensit, a Roma elnökét idézzük: „Az apám arra tanított, hogy sohase azzal foglal­kozzak, hogy időben fizessek, hanem azzal, hogy elhiggyék rólam: ha akarnék, akkor tud­nék időben fizetni.” M.T. Pofonmentesen a ringben Flórián Béla, a legjobb honi profi bunyóbíró Erdeitől és Kótaitól kiugró szereplést vár Annak idején Flórián Béla tíz éven át csak az ökölvivásnak élt, I. osz­tályú versenyző volt Tatabányán. Amikor 1981-ben abbahagyta az aktív bunyót, edzősködött a Tata­bányai SC-nél. 1983-ban váltott, és 1991-ig a magyar első vonalban bí­ráskodott. Röviddel ezután átpár­tolt a profi bunyósok táborába, in­nen kezdve egyre feljebb került a ranglétrán. 1993-ban bemutatko­zott a World Box Consil-nél (WBC - ez a tradicionális világ-boksz- szervezet), majd 1995-ben az Eu­rópai Box Unióban (EBU) is. Ő az egyedüli magyar, aki a profik kö­zött világbajnoki címvédő mérkő­zést vezetett.- Az amatőr és a profi ökölví­vás között csak a boksz szó azo­nos, terjedelmében, súlycsopor­tokban, a menetek számában, a menetidőkben is nagy a különb­ség - mondta Flórián Béla. - 1991- ben egyik alapító tagja voltam a magyar profi szövetségnek, és ak­kor elhatároztam, hogy ennél a szervezetnél fogok bíráskodni. Magam elé tűztem: ha negyven­éves koromig nem leszek nemzet­közi profi bíró, akkor abbaha­gyom.- Melyik volt eddigi 36 címvédő vb és Eb-mérkőzése közül a legem­lékezetesebb?- 1998-ban, amikor az Univer­sum Box Federation világbajnoki címvédő meccsét vezettem a klasszikus nehézsúlyban. A jugo­szláv Aske Vojnovics győzött egy amerikai ellen, és érdekesség, hogy előzőnek én vezettem élete első profi mérkőzését is.- Úgy volt, hogy Kovács „Kokó” István budapesti, Európa-bajnoki címvédő meccsén is szerepet kap.- Engem is meglepett 2000- ben, hogy először arra a mérkő­zésre jelöltek pontozóbírónak, aztán nagyon bölcsen változtatott az EBU, és levettek a listáról. Egyébként a WBC-nél is, amely a világ profi bunyója szabályzatát megalapította, nagyon ügyelnek arra, hogy az elfogultságot kizár­ják.- Kokóra azt mondják, hogy a profiknál a közönség nemigen volt vevő a technikai tudására. Ott inkább a nagy ütésváltásokat szeretik.- Én nem osztom ezt a véleményt. Ko­kó rendkívül látványosan bu­nyózik, impro- vizatív, és ké­pes olyan váltá­sokra, amire kevesen a világon. Az viszont igaz, hogy a profiknál az ütőerő nagyon lényeges dolog.- És Erdei Zsolt?- Nagyon jó úton halad, és las­san már címmeccset kell vívnia. Szerintem az idén vb-címért bok­szolhat. De ott van Kótai Mihály is, aki az év végére kisvilágbajno- ki vagy Európa-bajnoki cím köze­lébe kerülhet. Nagyon kemény és erős, aki pokolian sokat dolgozik a sikerért.- Legközelebb mikor lesz mécs­esé?- Általában a címvédő mécs­esek előtt néhány nappal kapjuk meg az értesítést. Április végén viszont lesz egy „nagy mérkőzé­sem”, mégpedig Madridban, ahol meg kell védenem nemzet­közi licencemet.- Meddig lehet profi bíró?- Hatvan év a korhatár, de vannak kivételek. Jelenleg két hatvanöt éven felüli bíró műkö­dik. Nekem szerencsém volt, mert 40 éves koromban már profi bíró lehettem, pedig nagyon ne­héz ebbe a körbe bekerülni. De ha már ott vagyok, az a célom, hogy minél tovább közreműköd­hessek a profi mérkőzésekén. _______ PÉNTEK SÁNDOR Fo rma-1: búcsú, mint a cigarettától Imolában ünnepelte a Minardi csapat a 275. nagydíját. Az is­tálló már több mint egy éve nem az alapító, Gian Carlo Minar­di tulajdona, de természetesen az elmúlt 17 évről csak vele le­hetett elkészíteni az alábbi interjút.- 1985, az első évad. Miképp em­lékszik rá vissza?- Te jó ég, mintha a történelem előtti időkről lenne Szó! Tudja, hány ember volt ott Rióban? 13! Ma 60 csapattag utazik a verse­nyekre. Ez persze csak egy apró jele a fejlődésnek. Ennyi idő alatt temérdek minden történt, rossz és jó dolgok egyaránt, órákig me­sélhetnék róluk.- Legalább a jókról néhány szót...- Például, hogy 1991-ben a Ferrari motorjait használhattuk. Ez nagyon nagy szó volt. Pont itt, Imolában Martini 4. lett. A Ferra­ri Olaszországban külön intéz­mény, sohasem gondoltam, hogy vetélytársak lehetnénk, de el kell mondjam, világszerte nekünk is rengeteg szurkolónk van. Aztán jó volt az is, hogy azok a pilóták, akik a Minardinál mutatkoztak be, például Nannini, Trulli, Fisi- chella és még sokan, meg tudták vetni a lábukat a Forma-l-ben. .- A csapat története a túl­élés története is egyben. Nem volt ez túl fá­rasztó?- Voltak ke­mény idősza­kok, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben is. De úgy vélem, azzal, hogy Paul Stod- dart kezébe került az irányítás, a jövő megoldódott. Ami engem il­let, ügyvezető igazgatóként dol­gozom tovább. A Minardi mindig is olyan marad számomra, mint a családom, ugyanúgy érzek a csa­pat iránt, mint korábban bármi­kor. A fiam is nálunk dolgozik, bár nem hiszem, hogy neki ez lenne az élete, és igazság szerint a lelkesedés nem is olyan dolog, amit egyik generáció csak úgy át tud adni a következőnek. A lehe­tőségeinket illetően: nekünk nem a Ferrarival vagy Williamsszel kell összemérni magunkat. Az élen álló két-három csapat egy más kategória. De ehhez hozzá vagyunk szokva, nálunk a nehéz idők nem számítanak újdonság­nak, mint mondjuk a BAR-nál vagy a Jaguárnál. És ez a mi esé­lyünk is, azaz, megpróbálunk a hátrányunkból erényt kovácsolni.- De, gondolom, valaha azt az álmot dédelgette, hogy győzni jön a Forma-l-be, vagy nem?- Mindenki győzni akar, aki ki meri jelenteni, hogy nem akar győzni, az őrült. De nekünk min­dig is az volt a fő célunk, hogy pontokat gyűjtsünk, és ha lehet, felkapaszkodhassunk a dobogó­ra is.- Egyszer megtörtént, hogy egy Minardi vezette a mezőnyt.-Szép emlék?- Ó, igen! 1989-ben történt, Martini egy körön át állt az élen a spanyol futamon. Persze, hogy örültem, de olyan hamar véget ért, mintha álom lett volna az egész.- És vajon meddig még? Gon­dolkodott már ezen?- Valaha olyan erős dohányos voltam, hogy naponta öt pakli ci­garettát is elszívtam. Aztán az 1985-ös osztrák futam előtt el­nyomtam az utolsó csikket, és az­óta kezemben sem volt cigaretta, így lesz a Forma-1-gyei is: az egyik versenyre egyszer csak nem megyek el, és többé az F-l- ben nem látnak majd. MÉHES KÁROLY A fővárosba került a serleg Teremfoci Az ORFK gárdájának győzel­mével zárult tegnap a palánki sportcsarnokban a hat csapat részvételével megrendezett Kormos Mihály emléktorna. A néhány éve elhunyt egykori ki­váló szekszárdi labdarúgó emlé­kének adózva a belügyi szervek és a Dózsa öregfiúk csapata mér­te össze erejét. Az A-csoportban a Szekszárd Városi Rendőr-főka­pitányság végzett ez élen a Tolna Megyei RK és a megyei Kataszt­rófavédelem csapatai előtt. A B­jelű trióban az Országos Rendőr­főkapitányság gárdája diadal­maskodott a Dózsa öregfiúk és a Nemzetbiztonsági Hivatal együt­tese előtt. A harmadik helyért az öregifúk 4-3-ra győztek a megyei RK ellen, a döntőben - gólnélkü­li rendes játékidő után - az ORFK hetesekkel 3-1-re nyert a városi kapitányság csapata ellen. A torna legjobb kapusának Rikkers Pétert (Szekszárdi RK), legjobb mezőnyjátékosának Sza­bó Tamást (Szekszárdi Dózsa öregfiúk) választották, a gólkirá­lyi címet pedig Weitner János (Tolna Megyei RK) érdemelte ki. A csíkos mezes Szekszárdi RK csapata másodikként zárt fotós bakó jenő Fiatalok a küzdőtéren Diáksport KARATE. A Magyar Karate Szö­vetség a hétvégén rendezte a kor- és súlycsoportos országos baj­nokságot, melyen jól szerepeltek a Faddi Karate Szakosztály spor­tolói is. A hat fős küldöttségből a tavalyi bajnok Berta Dániel első két küzdelmében ugyan még visszafogottabban dolgozott, ám a következő három mérkőzésén már esélyt sem hagyott ellenfele­inek, s így megvédte címét. Ér­met szerzett Sebestyén Kinga is, aki katában (formagyakorlat) a dobogó harmadik fokára állha­tott. Kitűnően szerepelt katában Novotni Adél is, aki a harmadik helyért esett ki. (A faddiak Stier György tolnai vállalkozó buszával jutottak el a versenyre.) SAKK. Budapesten a hétvégén befejeződött diákolimpiái orszá­gos döntőn két Tolna megyei sak­kozó is megvédte bajnoki címét. A bátaszéki Rudolf Anna a 14 éves lányok, míg a decsi Pap Gyula a 12 éves fiúk versenyében győzött. A kétnapos viadalon ki­élezett és szoros. küzdelemben születtek meg a decsi sakkiskola újabb sikerét jelentő érmek, hi­szen a nyolc forduló során mind­kettőjüknek 7-7 pontot kellett gyűjteniük az elsőséghez. A két arany mellett még egy bronzéremnek is örülhettek a decsiek, hiszen a bonyhádi Se­bestyén Balázs utolsó fordulóbeli győzelmével a 14 év alatti fiúk versenyében, 6 ponttal szintén felkapaszkodott a dobogóra. A rapid verseny - 30-30 perces gon­dolkodási idővel lebonyolított egyéni bajnokság - néhány hét múlva, azonos helyszínen a csa­patversennyel folytatódik majd. ________________________________(MOLNÁRI I I < 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom