Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-20 / 92. szám

6. OLDAL TOLNA MEGYE 2 0 0 2 N A K 2002. Április 20., Szombat Nak története Az egykor Nok-nak nevezett köz­ség Árpád-kori település. A falu a XIV. században a regölyi főespere- si kerületbe tartozott, a pápai ti- zedszedőknek 1333-ban Miklós naki pap 35 báni dénárt fizetett. Ez azt mutatja, hogy fontos egyházas hely volt. A falu a törökök uralma idején a koppányi szandzsákhoz tartozott, ám a X\TI. század végére teljesen kihalt. Azután a területet a környék többi településéhez ha­sonlóan a herceg Esterházy család szerezte meg és római katolikus vallású magyarokkal telepítette be. Fényes Elek 1851-ben megje­lent Magyarország Geographiai Szótára című művében a követke­zőket írta: „Nak magyar falu Tol­na megyében, 780 katholikus és 4 zsidó lakja. Határa igen termé­keny, bort termeszt, erdeje és vízi­malma van.” A község mai temp­loma 1902 és 1906 között épült különböző stílusok ötvözésével a falu akkori ura, herceg Esterházy Miklós elképzelése alapján. A II. vüágháborút követően kezdődött meg a településről az elvándorlás. 1970-től Szakccsal közös tanácsa volt. Nak az önállóságát a rend- szerváltáskor nyerte vissza. ■ A falucsinosítók A helyi Faluszépítő Egyesü­let, Hagyományőrző és Nyug­díjas Klub 1999 tavaszán ala­kult, közel hatvan taggal. .A civil szervezet elnökét arról kérdeztük, hogy milyennek értékeli tevékenységüket.- Sikeresnek, ugyanis a kez­deti lépések után nagyon aktív lett a csa­patunk mondta Ko­vács Lajosné. Örömünkre szolgál, hogy sikerült megmozdí­tani a falu lakosságának azt a ré­szét, amely úgy érezte, hogy a te­lepülés fejlesztése érdekében nemcsak az önkormányzatnak, hanem a civü szférának iS tennie kell. Remek közösség jött össze, mely a hagyományok őrzése mel­lett a község szépítését, az idős emberekkel való rendszeres fog­lalkozást, valamint különböző ün­nepségek szervezését tűzte ki cé­lul. Az elmúlt három évben renge­teg társadalmi munkát végeztünk, ám megérte a fáradozás. Amellett, hogy jól „öszszekovácsolódtunk”, tevékenységünkkel sok helybeli­nek sikerült egy kis boldogságot szerezni. Képviselőtestületi támo­gatásából, tagdíjakból és pályáza­tokon nyert pénzekből finanszí­rozzuk működésünket. A Zsiga Zoltánná által vezetett Őszirózsa népdalkörünk leggyakrabban he­lyi rendezvényeken, valamint a dombóvári térség más települése­in tartott hagyományőrző fesztivá­lokon lépett színpadra és műsorát a közönség mindenütt nagy taps­sal jutalmazta. Kórusunk hamaro­san a Baranya megyei Tékesen fog vendégszerepelni. Bár a Naki Mezőgazdasági Rt. által összejöveteleinkre térítés- mentesen rendelkezésünkre bo­csátott helyiségben is nagyon jól érezzük magunkat, mégis egy önálló épületre vágyunk, mely­ben a helytörténeti gyűjtemény mellett a klubfoglalkozásaink megrendezésére alkalmas termet szeretnénk kialakítani. Remél­jük, hogy a faluházról szőtt ter­vünk nem marad álom - zárta tá- jékoztatóját az elnök. _______■ Ki s lépésekkel, de biztosan haladnak előre Nak Tolna megye délnyugati részén, a dombóvári kistérség­ben található hétszáz fős község. A közúton Alsóhetény és Lápafő felől egyaránt megközelíthető falu polgármesterét, Kovácsné Gruber Mariannt arra kértük, hogy beszéljen az ál­tala irányított településről.- Hol dolgoz­nak a nakiak?- A legna­gyobb foglal­koztató a mező- gazdasági rész­vénytársaság. Az önkormány­zat tizenöt főt alkalmaz az in­tézményeiben, valamint idősza­kosan jópár embert közhasznú, vagy közcélú munkásként. A fa­luban néhány őstermelő gazdál­kodik, egy vágóhíd működik és magánkézben van a község ha­tárában lévő tó, ahol haltenyész­tés folyik. Ipari jellegű vállalko­zás nincs a településen és a la­kossági szolgáltatások nagy ré­széért is máshová kell utazniuk a helybelieknek. Többen Dom­bóváron és Kaposváron találtak A naki templom maguknak állást, ők naponta in­gáznak a kistérség központja, vagy a somogyi megyeszékhely, ületve Nak között.- A keresőképes lakosság hány százaléka nem dolgozik?- Nálunk a munkanélküliségi ráta jelenleg 12%-os.- Minek köszönhető, hogy néhány év alatt je­lentősen megszépült a falu arculata?- Polgármesteri programom talán legfontosabb pontja az volt, hogy Nakot a képviselőtestület többi tagjával és az itt lakókkal összefogva elin­dítsuk a fejlődés útján. Első lépésként megszün­tettük a község közelében lévő - illegálisan mű­ködő - szeméttelepet, majd a közterületek csino­sítását kezdtük meg. A közigazgatásilag a telepü­léshez tartozó Nosztánypusztán kitisztítottuk a világháborús emlékmű környékét, millenniumi parkot hoztunk létre a faluban, parkosítottunk, virágokat ültettünk, a vendégeinket köszöntő táb­lákat helyeztünk ki, a temetőben bozótot irtot­tunk és a sporttelepen is rendet tettünk. Ebben a munkában az önkormányzat közhasznú és köz­célú dolgozói mellett a falu nagyon sok lakója vett részt, akik a képviselőtestület, valamint a Faluszé­pítő Egyesület, Hagyományőrző és Nyugdíjas Klub hívó szavára szívesen áldozták fel számos alkalommal szabadidejüket a nemes cél érdeké­ben.- Honnan szereztek pénzt arra, hogy az önkor­mányzati intézmények renoválása is megkezdőd­hessen?- Az iskola rossz állapotban lévő nagytermét - melyet az oktatási intézménybe járó gyerekek tor­Névjegy: Kovácsné Gruber Mariann Bonyhádon született 1961 november 17-én. Általános iskolába Lengyelen és Kurdon járt, majd a dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban tett sikeres érettségi vizs­gát. 1986-ban kerül Nakra. Férje Kovács Gyula, a víz­mű kútkezelője. Két lánya közül Barbara 21 éves és pultosként dolgozik a helyi presszóban, Dalma 14 esz­tendős és a dombóvári Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Általános Iskola 7. osztályos diákja. Korábban ott­hon állattartással foglalkozott, majd falugazdászként te­vékenykedett. A munka mellett a Kaposvári Pannon Ag­rártudományi Egyetemen tanult, ahol okleveles agrár­mérnöki diplomát szerzett. A falu lakói 1998-ban vá­lasztották a község tiszteletdíjas polgármesterévé. naszobaként, a község lakói pe­dig kultúrotthonként is használ­nak -, valamint az épület tető- szerkezetét közel 14 millió forin­tért újíttattuk fel. Az óvoda rekonst­rukciója jelenleg folyik, ehhez ösz- szesen 5,2 millió forintot sikerült szereznie a képvi­selőtestületnek a Széchenyi Terv-pá­lyázaton és a me­gyei területfejlesz­tési tanácstól. Az Ifjúsági és Sport Minisztérium se­gítségével a foci­csapat öltözőit is modernizáltuk. A polgármesteri hiva­tal csinosításához eddig azért nem fogtunk hozzá, mert úgy gondol­juk, hogy előbb a többi intézmény renoválását kell be­fejeznünk.- Milyen a község infrastruktúrája?- A 310 lakás mindegyike rá van kötve a villa­mos energiahálózatra, 240 ingatlan rendelkezik közüzemi vízellátással, közel 200 vezetékes táv­beszélő működik a faluban és 140 gépkocsit tarta­nak üzemben gazdáik. A buszközlekedés jónak mondható. Mintegy 2,5 kilométernyi járdát már sikerült felújítani és ezt a munkát folytatni kíván­juk. A Petőfi utcában elvégeztettük az aszfaltos út karbantartását. A szennyvíz-csatornahálózat és a földgázvezeték kiépítését a kistérség más telepü­léseivel közösen néhány éven belül szeretnénk megoldani. Reményeim szerint a Kapospulától Nakig vezető, ám a sok kátyútól szinte már járha­tatlan utat állami támogatással a megyei közútke­zelő kht. hamarosan újra aszfaltozza.- Milyen terveket szőnek mostanában?- Az önkormányzat költségvetésében a beru: húzásokra rendelkezésre álló szerény összeget okosan felhasználva kis lépésekkel ugyan, de si­került megkezdenünk a felzárkózást. Az itt lakók többsége szerencsére partner volt fejlesztési el­képzeléseink megvalósításában. Hosszú idő után az óvoda, az iskola, az önkormányzat és a falu­szépítő egyesület ismét közösen rendez ünnepsé­geket, melyekre egyre többen kíváncsiak. Terve­ink között szerepel az iskola nyílászáróinak a cse­réje, a központifűtés és a csapadékvíz-el­vezetőrendszer megépítése, valamint az épület külső vakolása. Az óvodába új bútorokat kellene vásárolni, a gyermekintézmény udvarán pedig egy aszfaltos sportpályát kívánunk létesíteni. A közvilágítás korszerűsítésére és szabadtéri szín­padra is próbálunk támogatást sze­rezni. A községháza melletti terüle­ten egy parkot alakítanánk ki és a közterületeken is van még mit tenni ahhoz, hogy egyre szebb legyen a te­lepülés arculata. A LAKOSSÁG SZAMANAK ALAKULÁSA Az óvónő Király Gabri­ella, óvónő: Nálunk más települé­sekkel ellentét­ben az utóbbi években folya­matosan emel­kedik az óvo­dások létszá­ma, most huszonegy fiú és lány jár hozzánk. A képviselőtestület gyermekbarát tagokból áll, amit az jelez, hogy intézményünket fo­lyamatosan fejlesztik. Helyisége­inket gázzal fűtjük, az utóbbi idő­ben sok játékot vásárolhattunk és két éve tornaszobánk is van. Nemrégiben azért költöztünk át az iskola nagytermébe, mert az óvoda régi nyílászáróit az önkor­mányzat megbízásából újakra cseréli egy dombóvári vállalkozó, aki a falak hőszigetelését és festé- sét is elvégzi május végéig. ■ A klubvezető Dr. Radulescu Radvan Doru, a sportkör ve­zetője:- A megyei harmadosztá­lyú labdarúgó bajnokságban remekül szere­pel felnőtt csa­patunk, melynek helyi és kör­nyékbeli focisták a tagjai. Hartung Vilmos edző jól megérti magát a gárdával, mely lelkes és eredményes játékával az eggyel magasabb osztályba való feljutást is kiharcolhatja a szezon hátralé­vő mérkőzésein. Hazai találkozó­inkra 150-200 szurkoló látogat ki vasárnap délutánonként. Az ön- kormányzat értékeli az együttes sikereit: felújíttatta az öltözőépü­letet és a pálya környékének rendbetételére is a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordít. . ■ A körzeti megbízott Vörös András törzszászlós, a rendőrség kör­zeti megbízott­ja:- Nyolc éve dolgozom azon, hogy az itt lakók bizton­ságban érezzék magukat. Annak ellenére, hogy nincs mezőőri szolgálat és a pol­gárőrség is működhetne a jelenle­ginél hatékonyabban, az idén még egyetlen bűncselekmény sem tör­tént a faluban. Munkámat az itt la­kók és a képviselőtestület is haté­konyan segíti, az irodámat az ön- kormányzat bérli. Kevés szabad­időmben azzal foglalatoskodom, hogy a helybeliektől és levéltárak­ból megpróbálom összegyűjteni a falu történetéről szóló dokumen­tumokat. 2006-ig szeretném meg- ími a község monográfiáját. ■ A jó döntés „kamatozik” A falu legtöbb dolgozót foglal­koztató vállalkozását, a helyi termelőszövetkezet jogutód­jaként alapított és 83 mun­kást alkalmazó Naki Mező- gazdasági Rt-t alig egy hónap­ja jegyezte be a cégbíróság. A társaság nemrégiben megvá­lasztott igazgatótanácsának elnökével, Kiss Józseffel a múltról, a jelenről és a jövő­ről beszélgettünk. A hosszú időn keresz­tül jól működő tsz ve­zetői a tagsággal egyetértésben 1993- ban úgy határoztak, hogy a biztos jövő megalapozása érdeké­ben szisztematikus fejlesztésbe kezdenek. A követ­kező évben a növénytermesztés­hez korszerű erő- és munkagépe­ket vásároltak, majd terményszá­rítót, valamint tápkeverőt helyez­tek üzembe. Időközben moderni­zálták a sertéstenyésztést is: a tenyésztelepen battériás utóne­velést valósítottak meg, a hízóte­lepen pedig szalmás tartástech­nológiát vezettek be, illetve szá­mítógéppel vezérelt etető- és ita­tórendszert szereztek be.- Ma már érzékelhető, hogy jó döntést hoztunk nyolc évvel ez­előtt, amikor „az aranytojást adó tyúkot nem vágtuk le”. A külön­böző beruházások után a cégünk vagyona a korábbiakhoz képest megnégyszereződött és a több lá­bon állásnak köszönhetően a mezőgazdaság jelenlegi nehéz helyzetében is talpon tud marad­ni, sőt eredményesen képes gaz­dálkodni a hatvanöt tulajdonos kezében lévő részvénytársasá­gunk - emelté ki Kiss József. Jelenleg 2150 hektárnyi terüle­tet bériünk, melyből 1994 hektár a szántó. Annak közel felén ku­koricát termesztünk, 386 hektá­ron napraforgót, 330 hektáron ár­pát, 302 hektáron búzát és 4 hek­táron lucernát vetettünk. A ter­mény körülbelül egyharmadá- ból, valamint az ahhoz kevert premixből és fehérjehordozókból készítünk jó minőségű tápot a sertésállományunk számára, a többit pedig értékesítjük. Hétszázötven kocánk van, melyek évente átlagban 20-21 ezer malacot hoznak a világra. Tavaly 1800 tonnányi élősúlyú disznót adtunk el gyöngyösi, gógánfai és Vas megyei húsipari cé­geknek, melyek korrekt partnereink. Az elmúlt esztendő végén 32 millió forintért készült el az az 520 állat elhelyezésére szolgáló új épület, ami­nek kialakításakor saját tapaszta­latainkat is felhasználtuk. Most folyik még egy ugyanilyen ól épí­tése, melyet májusban ad át ne­künk a kivitelező cég. Az 1994 óta íródó sikertörté­netben büszkék lehetnek arra, hogy évek óta tagjai a kétszáz legeredményesebben gazdálko­dó hazai cég által alkotott elit tár­saságnak. Tavalyelőtt, például a rangsor 158. helyén végeztek. A Naki Mezőgazdasági Rt. 83 alkalmazottja között nagvon sok olyan több szakmával rendelkező is van, akiket oda tudnak átcso­portosítani, ahol rájuk éppen a legnagyobb szükség van. A szor­galmas munkát a Soltész Gyula vezérigazgató által irányított cég­nél teljesítményarányos bérrel dí­jazzák: a dolgozók 2001-ben át­lagban havi bruttó 129 ezer forin­tot kerestek. A fizetés az idén mintegy 11%-kal növekedett. Az igazgatótanács elnöke azt reméli, hogy hamarosan emel­kedni fog az élősertés és az álta­luk termesztett gabonák ára, va­lamint az eddigieknél több támo­gatást, vagy kedvezményt vehet­nek igénybe. A részvénytársaság korszerű gépeket vásárolt Az önkormányzati képviselők: Polecsák Ernő alpolgármester, Kelemen Lászlóné, Nagy Jó­zsef, dr. Radulescu Radvan Dóm, Szíjártó Mikiósné, dr. Tóth Lajos, Mészáros József A horgászelnök A jegyző Jakab János, a Dózsa Hor­gászegyesület elnöke:- A mester­ségesen kiala­kított, hat hek­táros Nosztá- nyi-tavat hasz-, nálja az 1989- ben alapított egyesületünk. Az átla­gosan egy méter mélységű vízből 60 társammal és a gazdag zsák­mány reményében az ország min­den részéből idelátogató vendég- pecásokkal pontyokat, süllőket, amurokat, kárászokat és törpehar­csákat fogunk ki. Nemrégiben húsz mázsa halat telepítettünk a csodálatos környezetben lévő, ám esős időben nehezen megközelít­hető tóba. Jó volna pénzt szerezni annak a négy kilométeres földesút- nak a lekövezésére, mely a „hor- gászparadicsomunkba” vezet. ■ Kovács Tün­de, az önkor­mányzat jegy­zője:- A polgár- mesteri hivatal­ba 1993 nyarán kerültem igaz­gatási ügyinté­zőnek. Tavaly szociális munkás diplomát szerez­tem és beiratkoztam a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Államigazgatási Főiskolai Karára. Két hete több pályázó közül el­nyertem az önkormányzat jegyzői állását, azóta én irányítom a köz- tisztviselők munkáját. A képvise­lőtestületnek köszönhetően négy kollégámmal együtt jó körülmé­nyek között dolgozunk, minden­kinek van számítógépe és az Internet-hozzáférés is biztosított, ám egy digitális fénymásoló beren- dezésre még szükségünk volna. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom