Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-17 / 89. szám

2002. Április 17., Szerda TOLNA MEGYE 2 0 0 2 GYŐRÉ 7. OLDAL A templom iskolája, az iskola temploma Nem mindennapi környezet­ben várja tanulóit Győré álta­lános iskolája. Az iskola igaz­gatója, Czárth Hermann Já­nos édesapja emlékét is őrzi, amikor a magas színvonalú oktatásról, nevelésről gon­doskodik.- Á romos evangéli­kus templomot Európa- szerte híres, gyönyörű iskolává varázsolta az önkormányzat. El­hunyt édesapám, volt evangélikus egyház­gondnok örökébe lépve őrzöm, vigyázom és tartom meg az utókornak egykori templo­munkat. Intézményünk Általános Mű­velődési Központként működik. Felelősek vagyunk huszonnyolc óvodásért és hetvenhét általános iskolai tanulóért. Nyolcosztályos iskolánkban a kis osztálylét­számok lehetőséget adnak a sze­mélyre szóló foglalkozásokra. Angol és német nyelv tanulására van lehetősége diákjainknak. In­formatikát a felső tagozatban ta­nítunk. Intézményünkben gyer­mekközpontú nevelés folyik, ki­tűnő pedagógusokkal. Felké­szültségüket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy minden ta­nulónk felvételt nyer középisko­lába. Minden évben felmérést ké­szítünk előmenetelükről. Ezek alapján kiderült, hogy minden negyedik, nálunk vég­zett diák középiskola után felsőfokú oktatási intézményben folytatja tanulmányait. Valamennyi tanu­lónk évek óta ingyen jut tankönyvekhez, a fenn­tartó minden gyermeket 50 százalékos étkezési térítésidíj kedvezményben része­sít. A szülői munkaközösséggel közösen rendszeresen kirándulá­sokat szervezünk számukra. Pécsre, Bonyhádra színházba jár­nak tanulóink, valamint Bonyhá- don úszásoktatásban részesül­nek. Intézményünkhöz tartozik a művelődési ház, amely otthont ad az ifjúsági klubnak, a nyugdí­jas és gyermekénekkarnak, a színjátszóknak. Iskolánk a falu minden rendezvényén ott van, kulturális programokkal színesíti az ünnepségeket. Utazó nyugdíjasok A nyugdíjas klub 1996- ban alakult. Vezetője, Pintér Imre a szép alkal­mak között tartja számon kirándulásaikat.- Sok történelmi emlék­helyen, nevezetes magyar tájon megfordultunk fenn­állásunk öt esztendeje alatt. Eljutottunk Budapes­ten a Parlamentbe, az ópuszta­szeri emlékparkba, Szegedre a sza­badtéri játékokra, körülnéztünk a Balaton-felvidéken, megcsodáltuk az aggteleki cseppkőbarlangot és Eger várát. Az idén a Dunakanyarba készü­lünk. Ezen kívül éven­te 7-8 alkalommal gyógyfürdőbe is elme­gyünk. Utazásainkat támogatja az önkor­mányzat, általában el­kísér bennünket a pol­gármester úr. Más programjaink között egészségügyi előadásokat hallgatunk. Nyugdíjas énekkarunk a falu számos rendez­vényén fellép. Összetartó, vidám közösség a miénk. ___________■ A képviselőtestület tagjai: Csorna József polgármester, dr. Csimma Miklós, Czárth Hermann János, Golubár Ildikó, Filamellá Tibor, Zímányi Pál, Égető Zsolt. A fafaragó Baksics Tibor István tizen­nyolc éve él a faluban. Külö­nös foglalatos­sága van, fafara­gással tölti sza­bad idejét.- Régi szere­lem ez, katona koromban kezdődött. Ott talál­koztam egy iparművésszel, aki fá­val dolgozott. Én is megpróbál­tam, s egy életre szóló jegyesség lett belőle. Alkotóközösségekbe jártam, folyamatosan képeztem magam, de mindig a saját utamat tapostam. Kedvenc témám a hon­foglalás előtti magyar mitológia. Győrének millenniumi emlékmű­vet készítettem. Mielőtt munká­hoz látok, alaposan felkészülök a megjelenítendő témára. Számom­ra két szent és sérthetetlen dolog ■ -m: a családi béke és a fa. b Az elkötelezett Filamella Tibor vállalkozó, ere­deti szakmáját tekintve férfi­szabó, önkor­mányzati kép­viselő, a Tolnai Népújság helyi terjesztője, az iskolaszék és a sportegyesület vezetőségének tag­ja. Mindenhol ott van, ahol a falu­ért tenni lehet. Tíz embernek munkahelyet teremtett, egy kis varroda munkáját irányítja. Görög exportra dolgoznak, fürdőköpe­nyeket, felsőruházati cikkeket gyártanak. Házassága révén került Győrébe, itt építette fel otthonát. - Rendezett utcáink, szép épülete­ink és parkjaink, iskolánk, orvosi rendelőnk, mindenünk van, ami a harmonikus élethez kell - mondja a közélet aktív szereplője. ■ Rendet szerető, igényes györeiek Rendezettek és szépek a györei porták. A falu lakói régi ma­gyarok, magyarországi németek és bukovinai székelyek. Itt többségében lakóhelyüket szerető, szorgalmas, a település fejlődését elősegítő, békességet és nyugalmat kereső embe­rek élnek - mondja a település polgármestere, Csorna Jó­zsef. Csorna József 20 esztendeje első emberként gon­doskodik szülőfalujáról. Györe-Izmény Közös Ta­nácsának elnökeként dolgozott 1982-től 1990-ig. Ezután mint polgármester kapott bizalmat a köz­ség lakóitól.- Településünket érzékenyen érintették a bá­nyák és az azokat kiszolgáló üzemek 1991-es bezárásai, ugyanis az itt élő családok nagy ré­szének ezek jelentették a megélhetést. A mun­kanélküliségi mutató - addig ismeretlen volt Győrében - rövid időn belül 70 százalékosra ug­Névjegy Csorna József, 52 éves. Középfokú áruforgal­mi és kereskedelmi végzettségű. 1982-től a Györe-lzményi Közös Tanács Elnöke, 1990-től polgármester. Két felnőtt lánya van. Kedvenc időtöltése a számyasállatok tenyésztése, a termé­szetjárás és a horgászat rótt. Ezen a gondon munkahelyek teremtésével igyekezett segíteni az önkormányzat. Szerződést kötött az akkori Glória Kft-vel, s így éveken át egy cipőfelsőrész-készítő üzemben 50 főnek sikerült munkát biztosítani. Rehabilitációs munkahelyet teremtettünk 20 fő részére, majd egy varrodát lé­tesítettünk, amely 10-12 embernek ad kenyeret, és van egy szörpüzemünk is. Minden munkahely önkormányzati épületben, önkormányzati segít­séggel létesült. A munkáltatók részére települé­sünk vezetése adómentességet biztosított. A cipő­gyártó üzemet néhány hónapja a tulajdonos fel­számolta, de újabb tárgyalásokat kezdtünk mun­kahelyek teremtésére, az épület hasznosítására. Bízom benne, hogy ezek sikeresek lesznek. Húsz év egy település életében nem számít nagy időnek. A fejlődés azonban, amelyet a két évtized hozott, nagy lépésnek mondható. Napja­inkra a vezetékes ivóvízhálózat 100 százalékos kiépítettségű, a lakások 70 százalékában csörög a telefon, 90 százalékában kábeltelevíziós rendsze­ren kapnak információt települé­sükről a falu lakói, 1996-tól veze­tékes gáz szolgálja kényelmüket, útjaink szilárd burkolattal ellátot­tak. 2001-re elkészült a szennyvíz­elvezető csatornarendszerünk, melynek kihasználtsága már eléri a 78 százalékot. Ösztönzésképpen a szolgáltatást igénybe vevők hat hónapig ingyen használhatták a vezetékrendszert. Az új környezetvédelmi tör­vény előírásainak megfelelően 2002. január 1-jé- től bevezettük az intézményes szilárdhulladék szállítást. Elmondhatjuk, hogy az inf­rastrukturális kiépítettségünk 100 százalékos. A lakosság ter­heit úgy próbáltuk enyhíteni, hogy nem vetettünk ki helyi adókat. Úgy gondoljuk, hogy az infrastrukturális beruházások­hoz való hozzájárulás egyféle adónak is beszámítható. Önkormányzatunk mindig fontos feladatának tekintette az intézmények működési feltét­eleinek biztosítását. Általános Művelődési Központunk van, amelyhez hozzátartozik az el­hagyott evangélikus templom­ból kialakított „templomiskolánk”, óvodánk, 7 ezer kötetet számláló könyvtárunk, művelődési házunk. Önálló orvosi és védőnői körzet biztosít­ja a beteg- és a csecsemőellátást. Győré lakosságának többsége faluját szerető, fejlődéséért sokat tevő, békességet, nyugalmat kereső ember. A felsorolt eredményeket csak az ő segítségükkel érhettük el. Rendszeretetüket, igé­nyességüket mi Sem bizonyítja jobban, mint a szépen rendben tartott porták, a házak előtti gon­dozott közterületek. A mi falunkban szerencsé­sen találkoztak az önkormányzat községfejleszté­si elképzelései a lakosság elvárásaival. A képvise­lőtestület, a hivatal dolgozói és a magam nevében ez úton is köszönetemet fejezem ki Győré min­den egyes lakójának. Bízom abban, hogy a két év­tizede tartó fejlődés tovább folytatódik, hogy to­vábbra is segítséget kapunk polgárainktól és együtt dolgozva településünk épülésén értékes életteret adhatunk át gyermekeinknek. fiammal A gazdálkodó Zimányi Pál családi gazdál­kodó. Nagysal- lóban, a Felvi­déken a föld szeretetében nőtt fel, s ezt nem tudja, és nem is akarja levetkőzni.- Gazdaságunkat a együtt megpróbáltuk több lábra ál­lítani és igyekszünk talpon tartani. Győrében vannak a földjeink. Negyven hektár szántón gabonát, takarmányt termesztünk, van rét, legelő és erdő. Állatokat tartunk, művelünk egy kicsi gyümölcsöst is. Dolgozunk virradattól sötétedé­sig. Azt mondják, megszállottak vagyunk. Sajnos ez olyan ágazat, ami egyenlőre kiszámíthatatlan, és nemcsak az időjárás miatt. De nem panasz ez, így éltem le idáig az éle­temet, nem is tudnám másképp. ■ A doktor Harminc éve a györeiek dokto­ra dr. Csimma Miklós házior­vos.- Az itt élők törődnek az egészségükkel, sokan megje­lennek a szűrő­programokon. Sajnos a falura jel­lemzőek a keringési, a szív- és ér­rendszeri megbetegedések. Sok az idős bányász, akik reumatikus és légzőszervi panaszokkal élnek együtt. Segítségképpen megszer­veztük, hogy a felírt recepteket el­juttatjuk a nagymányoki gyógy­szertárba, innen házhoz szállítják a beteg embereknek az orvossá­got, s mindezt egy fillér szolgálta­tási díj nélkül teszik. Csimma dok­tor Győrében épített, itt él, együtt lélegzik a faluval, gyógyítva gyere­ket, időset és fiatalt. ■ Akiben megbíznak Kovács Gábor Bonyhádon született, de eredendően györei. Soha nem volt a köz­élet hangos sztárja. Mégis számít rá a fa­lu. 1990 óta az országgyűlési és helyi választások szavazatszámláló bizottságának munkájában vesz részt. Ezt a fel­adatot csak olyan embernek adják egy település lakói, akiben feltétel nélkül megbíznak.- Csendesen, de mindig figye­lemmel kísérem a falu életét. Ked­vemre van minden jó irányú válto­zás. Választások alkalmával szinte minden györeivel találkozom, vál­tunk néhány szót, s ebből leszűr­hető, mennyire elégedettek az em­berek. Legutóbb úgy láttam örül­nek a fejlődésnek. ___________■ VÁ LLALKOZÓK A fennmaradás titka Kis vállalkozás a mienk, min­dent magunk csinálunk. Kényszer hozta, nulláról indultunk, de megtaláltuk a számításunkat - mondja Golubár Ildikó, a Cro-mavit Bt. egyik tulajdonosa.- Györei szü­letésű vagyok. Horvátország­ba mentem férjhez, a há­ború elöl tér­tünk haza. A férjem köz­gazdász, én gyógyszertári szakasszisztens vagyok. 1995-ben indítottuk a vállalkozásunkat, itt Győrében. Kényszer szülte, de ma már elé­gedett vagyok. Üzemünkben harmincnégyféle szörpöt gyár­tunk, csökkentett energiatartal­mút is, mert a piac így kívánja. Az igényekre kell építeni. A mai világban - amikor a multinacionális cégek nehéz helyzetbe hozzák a kisvállalko­zókat - a fennmaradás titka a jó gazdálkodás és a partnerekkel való jó kapcsolat. Évente'leg­alább egyszer minden üzlettár­sunkat felkeressük, hogy megis­merjük elvárásaikat, szót vált­hassunk együttműködésünkről. Ezek a visszajelzések nagyon fontosak, ezek viszik előre beté­ti társaságunkat. Szövődé Szerencsések, akik a szövő­dében dolgozhatnak. Sokan vállalnának itt munkát, de minden ál­láshely fo­lyamatosan betöltött. A tolnai szék­helyű Lux- Tex Kft. Györei Üzem­egysége reha- bilitáciős munkahely. Megváltozott munkaképességűek foglalkoz­tatására hozták létre a szövődét az önkormányzat segítségével - mutatja be a munkahelyet Vargáné Ledneczky Anna, az egység vezetője. - Huszonegy fő dolgozik itt, akik 40-től 100 százalékig terjedően csökkent munkaképességűek. Az üzem indítását megelőzte egy nyolc- hónapos tanfolyam, amely szakmunkás vizsgával zárult, s a beiratkozottaknak az Orszá­gos Képzési Jegyzékben sze­replő szakmát adott. Munkatár­saink nagyrészt györeiek, néhá- nyan a közeli településekről járnak át dolgozni. A szövésről úgy tartják, női mesterség, de nálunk szép számmal ülnek a szövőszékek mellett férfiak is, s mondha­tom, hogy néhányan szebben szőnek, mint a nők. Mechani­kus, hagyományos szerkezete­ken megrendelésre általában futószőnyegeket, lábtörlőket, tarisznyákat készítünk. Kiszol­gálunk azonban különleges igé­nyeket is. Megrendelésre szé­kely festékes is kikerül a ke­zünk alól. Szövödénknek na­gyon jó híre van. Folyamatosan érdeklődnek a munkalehetőség iránt, de csak ritkán mondhat­juk, hogy helyet tudunk adni, létszámunk folyamatosan fel- töltött. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom