Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-13 / 86. szám
TOLNA MEGYE 2 0 0 2 S I Ó A G Á R D 11. OLDAL 2002. Április 13., Szombat gott virágként értékesítendő dísznövényeik is. Horváthék virágai a feleség, Csilla által vezetett boltjukon kívül szinte az egész megye területére eljutnak. Horváth János úgy tartja, hogy a munka mellett szükséges a kikapcsolódás, a feszültség levezetése is, amit ő a festésben talált meg. Igaz, 19 éves korában azért kezdett festeni, hogy egy neki fontos személynek bebizonyítsa tudását. Néhány éve, 8 esztendőnyi szünet után, régi alkotótársai iiispirálá- sára újra elkezdte a tájképek, csendéletek és portrék festését. Képeit eddig számos Bárka-kiállításon, egy önálló tárlaton és saját, valamint néhány barátja otthonának falain lehetett megnézni. Horváthék már 16 éve „virágoznak”, kezdetben csak árulták, 1990. óta pedig családi vállalkozásban (a családfő édesapja és két fiuk is besegít) nevelik is a dísznövényeket. Öt éve pályázati támogatással üvegházat építettek, azóta is folyamatosan „terjeszkedik” és korszerűsödik a kertészetük, ahol elsősorban egynyári virágpalántáljkal foglalkoznak, de vannak évelő és váA virágkertész egy tájképe FOTÓ: GOTTVALD Jó bornak is kell a hordó A kádárműhely turisztikai látványosság lehetne lyokkal a fahordókat, utóbbiak nagyon fontos szerepet játszanak abban, hogy igazán jó borok kerülhessenek a poharakba. A környék egyetlen főállású kádára 2-3 nap alatt készít el egy-egy hordót. Kapkodnia mostanában nem kell, a kereslet a hordók iránt a szürethez kötődik. Mint a sióagárdi kádár megjegyzi: a bortörvény miatt a termelők kivárnak, így aztán ő is kivár, de bízik benne, hogy van jövője a hordókészítésnek. Mint ahogy szerinte lenne jövője a falusi turizmusnak is, csak jobban ki kellene használni a községben levő lehetőségeket, mint például a kádárműhely bemutatását. Ifj. Szabadi Mihály egyébként fafaragással is foglalkozik, egyelőre csak felkérésre kanyarít népi motívumokat különböző tárgyakra. Nem nehéz kitalálni, hogy melyik az általa leggyakrabban díszítendő alkalmatosság: természetesen a hordók feneke. ■ Készül a hordó Több, mint ezer éve találták ki a boroshordót, de azóta sem találtak jobbat erre a célra - állapítja meg ifj. Szabadi Mihály, a sióagárdi kádárműhely tulajdonosa. Műszerésznek indult, de hamar rájött, hogy ez tévedés volt. Egy év múlva, 15 évesen már a kádár-tanulók között volt, 1989. óta pedig főállású iparos lett Sióagárdon ifj. Szabadi Mihály, aki azon kevesek közé tartozik, akik Tolna megyében még űzik ezt az ősi mesterséget. Űzik, mert szükség van rá. A mester azt mondja, hogy teljes mértékben nem lehet helyettesíteni műanyag, vagy fémtartáIfj. Szabadi Mihály Sióagárd: a falu, ahol jó élni- Örvendetes, hogy a falu lakosságszáma nem csökken, emelkedik a születések száma és egyre többen települnek a községbe, ami azt bizonyítja, hogy jó élni Sióagárdon - vélekedik a településről a falu polgármestere, Háry János. A NEPESSEG ALAKULASA A faluvezető saját élettörténete is erősíthette fenti meggyőződését, hiszen Háry János 1985-ben Szekszárdról költözött Sió- agárdra, mint mondja azért, mert megfogta a falu varázsa. A település egyrészt mindazzal a komforttal rendelkezik, ami a korszerű, kényelmes élethez kell, emellett az emberek Sióagárdon pluszként megkapják a csendet, a nyugalmat, a kellemes környezetet. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség a falu további fejlesztésére. A polgármester úgy ítéli meg, hogy a következő három év alatt az intézmények AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE 1990: 41 millió Ft 1994: 58 millió Ft 1998: 89 millió Ft 2002: 130 millió Ft (óvoda, községháza) állagmegóvása, korszerűsítése - pályázati támogatással - jelenti a legsürgetőbb feladatot. Ezután kezdődhet az utak, járdák átfogó felújítása. Az anyagi természetű fejlesztések mellett nagy gondot kívánnak fordítani a helyi köz- művelődés színvonalának emelésére is. A nemrég felújított művelődési házba még keresik a művelődés szervezőt, akitől azt várják, hogy a helyi kulturális élet mellett a falu mindennapjaiba is vigyen egy kis pezsgést. Sikeresnek bizonyult a házigondozó szolgálat "felállítása, amelynek -révén elsősorban az egyedülálló idős emberek kapnak olyan segítséget, mint a gyógyszerek kiváltáHáry János Sióagárd polgármestere 52 éves. Vízgazdálkodási mérnök, környezetvédelmi szakmérnök. Nős, felesége üzletkötő. Két fiuk van, János 25 éves kárpitos, Attila János 21 éves tanuló. Kedvenc időtöltés: vadászat, horgászat, utazás, a szőlő és a bor, zene. Étel: hal. Ital: jó bor író: Esterházy Péter Színész: Julia Roberts. Politikus: Winston Churchill sa, az ebéd házhoz szállítása, vagy néhány emberi szó. A falu vezetése szeretné, ha minél több sióagárdi diákot tudna megtartani az iskola. Az intézményt speciális képzés beindításával tervezik vonzóbbá tenni, akár a környékbeli iskolások számára is. A szűkös költségvetési lehetőségek miatt az önkormányzat egyelőre csak az elvárhatónál szerényebben tudja támogatni a szabadidősportot. A polgármester reméli, ezen is sikerül majd változtatni. A falunak tehát van jövője. Háry János megjegyzi, hogy ehhez hozzájárul a Leányvár is, amely nem csak munkát biztosít a sióagárdiaknak, hanem a pincefalu és a hozzá kapcsolódó, főként idegenforgalmi lehetőségek révén hírnevet is szerezhet a település és az itt élők számára. A legendás Leányvár Továbbfejlesztik a pincefalut Több régi legenda is fűződik a Leányvárhoz, amely valaha természetes erődítményként szolgált. Ez a terület ma a szekszárdi történelmi borvidék része. A leányvári pincefalu adottságai olyanok, hogy a jövőben ismét „legendássá” válhat. A pincefaluban kiváló borok érnek, melyeket zömmel Kékfrankosból, Kadarkából, Zweigeltből, Cabernet-ből, Olaszrizlingből és Rizlingszilvániból készítenek az itteni gazdák. Az őszi-téli időszakban ídváló kisüsti pálinkát kóstolhat az idelátogató Savanya Géza pálinkafőzdéjében. Faddi Varga János királyi főszakács a Leányvárban rendezte be fogadóját, a Margit pincét. A királyi főszakács felesége, Vargáné Kovács Veronika egyedülálló, mintegy 500 darabos sióagárdi hímzésgyűjtemény tulajdonosa. A Leányvárnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy a borturizmus egyik keresett célpontja legyen. Az önkormányzat ezért fontosnak tartja a terület fejlesztését. A közeljövőben tervezik a leányvári utak - amelyek egyúttal vízlevezető szerepet is betöltenek - korszerűsítését. A képviselőtestület a Leányvár természeti környezetének jó karba helyezését és fejlesztését is el szeretné érni, amely cél csak az ottani tulajdonosokkal összefogva valósítható meg. Mindezen feladatok megoldása mintegy 45 millió forintot igényel, ez azt jelenti, hogy pályázati pénzek felhasználásával is csak több évre ütemezve érhető el a cél.' ■ „Felnőtt” a cég Vidám vadászok A borrend tagja A fociedző Nagycsaládos gazda A legtöbb helyi adót fizeti a sióagárdi székhelyű Geotech- nika ’84 Kft, aiflelynek ügyvezetője Szűcs József.- Cégünk nevében a„84” az * alapítás dátumára vonatkozik. Éppen ezen a héten ünnepeltük 18 éves születésnapunkat, azaz felnőttek lettünk. Fő profilunk a közműépítés (víz-, szennyvíz-, csapadékcsatorna-, gázvezeték-építés). A Geotechnika ’84 Kft. volt a kivitelezője a sióagárdi szennyvíztelepnek, amely a Magyarországon még újdonságnak számító, energiát nem igénylő, gyökérzónás szennyvíztisztítási technológia alapján működik. Ezt a létesítményt a kör- A sióagárdi azon kevés vadásztársaság egyike, amelyben a törvény szellemének megfelelően azok vadásznak, akik földterülettel rendelkeznek - mondja Barsi Mihály, a vadásztársaság elnöke. - Apróvadas a terület, de előfordul itt szarvas és vaddisznó is. Az őzállomány kiváló minőségű. Rendkívül kiegyensúlyozottan működik a társaság, hiszen a legtöbben ebben a faluban is laknak, magam is sióagárdi származású vagyok. A 25 tag a társadalom szinte minden rétegét képviseli, ez a társa-<ig jókedvvel, családias légkörben működik,, rendezvényeink a falu közösségi, kulturális életében is üde színfoltot jelentenek, m V Barsi Mihály ' V Páli Mihály több, mint 50, éve foglalkozik a borral.- Kiváló minőségű borok, zömmel vörösek teremnek Sióagár-don. Én azon kevesek közé tartozom, akik fehérbort készítenek. 1200 négyszögöl saját telepítésű szőlőm van. Olaszrizlin- get termelek, boraim számos versenyen értek el aranyérmes és nagydíjas minősítést. Borrendi tag vagyok, szőlész-borász barátaim szívesen meghallgatják a véleményemet. Úgy látom, hogy a jelenlegi bortörvény a kistermelőkre nézve nem kedvező, végrehajtása bizonyos mértékben gondot jelent. Kíváncsian várom a választási programokban ígért kedvező váltoAmikor távaly januárban Fi- áth Tamás átvette a megye Il-ben küzdő sióagárdi futballcsapatot, a gárda kieső, 15. helyen állt. A sióagárdi kötődésű edző irányítása alatt a gárda csodálatos tavaszt produkálva a 7. helyen zárt. Jelenleg a 6. a csapat, de bíznak benne, hogy sikerül ' előrébb jutni.- Sióagárd a megye II. egyik legjobb csapata, az egyik legnagyobb szurkolótáborral és talán a legrosz- szabb pályával. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb lesz módja az önkormányzatnak az öltöző és a hozzá vezető út megcsináltatására. A gárdában benne van a megye I. lehetősége is, amihez szintén szükség lenne a község támogató Sára. § Simon László a mezőgazdaságban tévé- ‘ kenykedő sióagárdi gazdák egyike.- Szeretem az állatokat, lovakat is tartok. Nemrégiben megszűnt a helyi szövetkezetben a munkahelyem. Egyik barátommal vettünk egy telepet, ahol szarvas- marhákat tartunk. Mindkettőnknek van néhány hektár földje is, itt megtermeljük a szükséges takarmányt. Sajnos úgy tapasztalom, hogy inkább az kap támogatást, akinek van tőkéje, nem pedig az, akinek nincs. De muszáj csinálni, három gyerekünk van, most várjuk a í; egyediket. Ha sikerül megfelelő amú állattal benépesíteni a telepet, akkor abból mindkettőnk családja meg tud élni, _ ■ Ag árd és Sió A mai Sióagárd területe a régészeti leletek alapján már kb. 6000 évvel ezelőtt is lakott volt. Az első írásos emlék 1292-ből maradt fenn a település nevéről. A török időkben a falu elnéptelenedett, az újratelepülés során előbb rácok, végül magyarok és szlovákok találtak itt új otthont. Agárd korábban viszonylag szegény település volt, jómódúvá a szőlőtelepítés és a paprikakereskedés megindulásával vált, a XIX. századvégétől. A település 1913-ban kapta a „Sió” előtagot. A település címerének felső, kék mezőjében egy nagyobb és két kisebb arany kapubástya a bati, a janyai és a Leányvár sáncainak maradványait jelképezi. Az alatta levő két ezüst szalag a Sió és a Sárvíz folyókra utal. Az alsó, zöld mezőben az arany szőlőlevelek közötti vörös szőlőfürt az eredményes mezőgazdasági tevékenység kifejezője. A pajzson elhelyezett arany íeve- leákorona a község nagy múltú autonómiáját is jelképezi. Legek A legidősebb sióagárdi Sági Györgyné, aki 95 éves. A legifjabb helybéli Vörös Aliz, ő egy hónapos. A legtöbb gyermeke Szűcs Istvánnak és feleségének van, Enikőt, Lillát, Dánielt, Ádámot és Imolát nevelik. A legnagyobb pincefalunak számít a Szekszárdi Borvidéken a Leányvár, közel 400 pincével. A legnagyobb borkereskedő a Probus Kft. A legrégebben - 22 éve - dolgozik a közigazgatásban Málinger Jánosné. A legfiatalabb civil szervezet a 2000. őszén megalakult Lányok Asszonyok Klubja, Grénus Istvánná vezetésével. ■ Védőnői szolgálat A község a takarékosság jegyében eddig is törekedett arra, hogy bizonyos feladatokat más településekkel társulásban lásson el. Ilyen többek között a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő központ, a helyettes szülői hálózat, a körjegyzőség, az iskola felső tagozata, vagy az építésügyi hatóság feladatainak más településekkel közösen történő megoldása. A sor várhatóan kibővül a védőnői szolgálattal, az erről szóló szerződés elkészítése (Szekszárddal) már folyamatban van. A sióagárdiak számára a szervezeti változás semmiféle hátrányt nem jelent. ■ i t t k > Termeszti és festi a virágot Horváthék dísznövényeit az egész megyében ismerik- Nincs értelme a sok munkának, ha nem lehet egy kicsit a hobbinak is élni - vallja Horváth János virágkertész, aki emellett fest, a Tolnai Bárka Művészeti Szalon tagja.
