Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-13 / 86. szám

Tolnai Népújság 2002. ÁPRILIS 13., SZOMBAT Hétvégi Magazin 9. OLDAL Rajtolt a koraszülött-mentés Két mentőautóval már működik az éjjel-nappali ügyelet Bár a technikai háttér már rendelkezésekre áll, megfelelő for­rások hiányában egyelőre nem működik kielégítően az or­szágos koraszülött-mentő szolgálat. A Dél-Dunántúlon már létrejött, és le is vált az Országos Mentőszolgálatról a gyerme­kek szállítását végző alapítvány, de egyelőre igen szűkös anyagi keretek között tartja fenn magát. Dél-Dunántúl Bár papíron már létezik, egyelőre még nem működik kielégítően a koraszülött gyermekek szállítását végző, kilenc regionális központra épülő országos mentőszolgálat. Jelenleg a A babákkal óvatosan kell bánni megfelelő technikai eszközök beszerzésé­nek pályáztatása zaj­lik, és folynak az egyeztetések a több mint háromszázmilliós minisztériumi támoga­tás folyósításának érdekében is.- A koraszülött gyermekek ellátását végző Perinatális Intenzív Centrumokat (PIC) már a hetvenes években létrehozták, különböző ke­retek között és különböző színvonalon azóta működik a csecsemők szállítása is - mondta el lapunk érdeklődésére dr. Adamovich Kár­oly adjunktus, a pécsi PIC vezetője. - Csak­hogy míg harminc évvel ezelőtt a riasztás után átlagosan tíz-tizenhárom percen belül indult el a kocsi, addig a kilencvenes évek kö­zepére ez az átlag negyven perc fölé emelke­dett. A koraszülöttek ellátásának szempontjá­ból viszont rendkívül fontos az időtényező: a késedelem maradandó károsodáshoz, akár halálhoz is vezethet. A koraszülött gyerme­kek szállítását eddig a legtöbb területen az Or­szágos Mentőszolgálat végezte úgy, hogy a speciális technikai felszerelést, az inkubátort és a szakszemélyzetet az intenzív.centrumok biztosították. Mivel ez a feladatkör nem ka­pott elsőbbséget, olykor előfordult, hogy egy­két órát is kellett várakozni, míg a kocsi elin­dulhatott, még akut esetben is. - Tavaly kez­dődött meg az országos ellátórendszer kiala­kítása - ismertette a jelenlegi helyzetet az ad­junktus. - A Magyar Koraszülött Mentő Köz- alapítvány kilenc regionális központot hozott létre, ezek “végzik majd a szállítási feladato­kat. A területi központokban ugyancsak ala­pítványi keretek között folyik majd a munka, de jelentős állami támogatásra számítunk az Egészségügyi Minisztérium részéről is. Pé­csett egy-egy sofőrrel és ápolóval, illetve két mentőautóval már működik az éjjel-nappali ügyelet, amelynek kizárólagos feladata, hogy a Dél-Dunántúl három megyéjéből a városba szállítsa a koraszülött csecsemőket. A nővért, az orvost és a technikai felszereltséget a pécsi József Attila úti intenzív centrum biztosítja. Bár a szállítás már működik, a finanszírozás még mindig nem problémamentes. Az ad­junktus szerint legkésőbb júliusban megnyíl­nak az állami források, és ez nagy mértékben javít majd a jelenlegi helyzeten. A gyermekek szállítását végző, kiemelten közhasznú, pécsi Vita Humana Alapítvány folyamatosan keresi a civil- és a gazdasági szféra támogatását is - mindeddig nem sok sikerrel. s. g. Czencz János küldetése Emlékkiállítás a szekszárdi Művészetek Házában Szelíd, nyílt tekintetű, hullámos hajú fiatalember néz a fény­képezőgép lencséjébe az internetes honlap felvételén f www.terrasoft.hu/czenczj/MUVESZ.HTM ) - az egészen ifjú Czencz János, valamikor a XX. század legelején, pályája kez­detén. Fiirdőzők, 1942 Összeszorított ajkú, talán dacos, de a világot mindenképpen felül­ről, kívülről szemlélő férfi tekint ránk a szekszárdi Művészetek Há­zában egy hete nyílott kiállítás ön­arcképéről. A korosodó Czencz Já­nos, túl a sikereken, elismerése­ken, díjakon, túl a megpróbáltatá­sokon, 1951-ben, a legdélibb sár­közi faluban, Bátán festette meg saját portréját. Utána volt még tíz éve ezen a világon, amelyet a festő ecsetjére kívánkozó környezettel rendelkező, emberi értelemben menedéknek tekinthető Bátán töl­tött el. Mint Fertőszögi Béláné mondotta a megnyitón, „Ennek a zsugorba szorított magyar falunak lett a megörökítő, az új történe­lembe átívelő mestere Czencz Já­nos. Az emlékező kiállítás képei erről a gazdag küldetésről szól­nak. A bátai emberek életéről, szépségéről, mosolyáról, gyászá­ról, dalairól, a Duna hajnali párái­ról, a népviselet csodálatos jelen­tésrendszerérői, a gyerekekről, köztük mindig saját lányáról...” A művész a II. világháborút kö­vetően költözött végleg az addig nyaralónak használt házba az Al- szegbe, a Holt Duna partjára, mert budapesti műteremlakása belö- vést kapott, egyébként is szüksége volt rá másnak... Hazai és külföldi díjak, rangot jelentő elismerések, sikeres évtizedek után a falu csöndje vette körül, talán túlságo­san is... Csányi Lászlótól tudom, Czencz János a kor divatjának vagy inkább „elvárásának” megfe­lelni próbálván, egyszer-kétszer el­ment a Bétához közeli kender­gyárba munkásokat festeni.,De az nem az ő világa volt. Csodálatos aktjai, pazar csendéletei után és mellett viszont mind többször kí­nálkoztak témául a bátai emberek, a táj. Művészetében így találkozik, keveredik, ötvöződik a polgári hangulat a színes falusi világgal. Igaza van Fertőszögi Bélánénak, amikor azt mondja, hogy „kisebb helyen mint egy pici falu - minden erősebben szól, más az akusz­tika; de a kifeszített vászon ugyanaz - és a Duna bölcs üzene­te is az értől az óce­ánig.” Czencz János Báta festője, abban az értelemben, hogy élete utolsó szakaszában ott al­kotott. Ugyanakkor nem kétséges, hogy kvalitásai, művei alapján helyet bizto­sított magának az egyetemes magyar festészetben, neves kortársai között. Festményeinek nagy részét ma leánya, Huszákné Czencz Mariet­ta vigyázza, ő gondozza a gyűjte­ményt. Talán néhány hónap múl­va elkészül az a galéria is, amely­ben ott lesz a művész sok festmé­nye, rajza, néhány rá emlékeztető tárgy, hogy a mester ne csak mű­veivel, témaválasztásával, de egy galériával is gazdagítsa Bátát. (A kiállítás április 29-ig tekint­hető meg.) GYURICZA MIHÁLY „Korszerű főiskolát szeretnék vezetni” Új szakok és szervezeti struk­túra, szélesebb oktatási verti­kum, további nyitás a szű- kebb és tágabb társadalmi környezet felé felé: ekként foglalható össze dr. Horváth Béla régi-új főigazgató prog­ramja. Négy évre ismét dr. Horváth Bé­lát, az irodalomtudományok kan­didátusát, tanszékvezető főiskolai tanárt választotta meg főigazgató­nak a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Kari Ta­nácsa.- Sokat meditáltam azon, hogy szabad-e a mai viszonyok között harmadik ciklust vállalni. Aki egyetem, főiskola közelében volt az elmúlt 6-8 évben, az tudja, csak szlogen maradt, hogy a felsőokta­tás kiemelkedően támogatott ága­zat. Valójában nem kapott pénzt fejlesztésre, miközben a hallgatói létszám megtöbbszöröződött, az oktatók száma pedig csökkent, a létesítmények amortizálódtak. Kemény időszak volt, úgy is fogal­mazhatnék, hogy az itt töltött évek duplán számítanak. Saját szakmai jövőmet és egyéb érveket is végiggondolva, mégsem dönt­hettem másként, mint hogy pályá­zom a posztra. Kollégáim egy ré­sze hivatalosan és magánbeszél­getésben is kérte, vállaljam a főis­kolai kar további vezetését. A má­sik meggondolandó érvcsoport az volt, hogy olyan programokat in­dítottunk el, amelyek jelentős részt eddigi főigazgatói tevékeny­ségemhez köthetők. Az a tény, hogy a kari tanács ellenszavazat nélkül választott meg egy újabb ciklusra jelzi, hogy az előttünk ál­ló átalakítás nehéz folyamatában rendelkezem az oktatók, dolgo­zók támogatásával.- Már írtunk róla, de érdemes röviden összefoglalni ezeket a vál­tozásokat.- Meg akarjuk őrizni a pedagó­giai képzéseket, a szociális mun­kás szak mellé a kollégáim kidol­gozzák a szociális igazgatás szak programját, s ezt benyújtjuk akkreditációra. A harmadik, alap­vetően új terület a közgazdász szak, s ezen belül a terület- és te­lepülésfejlesztési szakirány, ame­lyet később szakká szeretnénk fej­leszteni. A főiskola jövőjét illetően az az elképzelésem, hogy a na­gyobb főiskolai szakok mellé két­éves, akkreditált felsőfokú képzé­seket indítunk. Ez a képzési for­ma kiterjed a pedagógia mellett a Dr. Horváth Béla gazdaság és - terveink szerint - az egészségügy területére is. Az in­formatikus gazdasági elemző sza­kot illetően egy szekszárdi közép­iskolával már tervezzük az együtt­működést. Ebben a képzésben az első két év után a hallgatóknak jo­guk van a felsőoktatásban folytat­ni tanulmányaikat, miután ebből már 30%-ot teljesítettek. Szeret­nénk tehát egy teljes vertikumot kialakítani a fél-felsőfokú, a főis­kolai és a továbbképzések sorával. Átalakítjuk az intézményi struk­túrát is, áttérünk az intézeti rend­szerre. A szakmailag, gazdasági­lag önálló intézeti vezetőket érde­keltté teszi ez a forma a fejlesztés­ben, s nagyobb innovációra kész­teti a kollégákat is.- Mikét foglalná össze főigazga­tói terveit?- Több területre képező, kor­szerű intézményt kívánok vezet­ni. Azt is fontosnak tartom, hogy a főiskola erősítse kapcsolatát a vá­rossal, a megyével, az itt működő gazdasági szervezetekkel. Úgy lá­tom, nincs ez másként a fejlődő városokban. Itt Tolna megyében mintha mindenki külön-külön akarna boldogulni. Szeretnénk megszólítani az önkormányzatok, a vállalatok, cégek vezetőit, hogy kialakítsuk annak formáit, hogy a humán tőke segítségével miként tudna a megye, a város tovább jut­ni. Elengedhetetlennek tartom, hogy a főiskola még inkább a tu­dományos, kutatási tevékenység középpontjába kerüljön. Megala­pítottuk a Tolna Megyei Tudomá­nyos Egyesületet. Nagyon fontos, hogy a különféle pályán kiváló eredménnyel működő értelmisé­giek, agrármérnökök, közgaz­dászok, orvosok, tanárok valami­képpen egyesítsék innovatív ener­giáikat, összefogva segítsék sző­kébb régiónk fejlődését, az itt élők érdekeit szolgálva, ihárosi ibolya Koncertező diákok Tavaszi hangverseny-sorozat a városban Bonyhád A rák (is) gyógyítható A daganatos lesoványodás kezelhető Világszerte emelkedik a daganatos megbetegedések száma, a WHO adatai szerint ez a szám évente a 6 milliót is eléri. A be­tegek kétharmadánál a daganatos lesoványodás is kialakul, ami pedig megelőzhető lenne. A témáról dr. Sziládi Erzsébet­tel, a szekszárdi megyei kórház IV. számú belgyógyászatán működő onko-hematológiai részleg adjunktusával beszélget­tünk. A Városi Zeneiskola évek óta tavasz idején hangversenyek sorozatával áll a város elé. A koncerteken nagyszámú kö­zönsége jelzi, hogy a bonyhá­diak szívesen vesznek részt ezeken a rendezvényeken. A Városi Zeneiskola igazgatója. Elmauer József fontosnak tartja a sorozat év- ről-évre való meg­rendezését a gyere­kek zenei nevelése, a zeneszerető kö­zönség igényeinek kielégítése érdeké­ben.- Sok hangver­senyt rendez intéz­ményük a városban,'s nem is akármilyen színvonalon.- Bonyhádon régebben igen hires művészek léptek fel. Kon­certezett itt Sebők György, Fischer Annie, Prunyi Ilona és még sorolhatnám. Ezek az alkal­mak hiányoznak a városból, aminek valószínű anyagi okai vannak, de egy jó minőségű zon­gora sem ártana, ami mellé oda lehetne ültetni az igazán nagy művészeket. Iskolánkban olyan együttese­ket sikerült életre hívnunk, ame­lyek bátran közönség elé állhat­nak, s pedagógusaink is folyama­tosan bemutatkoznak. A tavaszi sorozatot a márciusi tanári hang­versennyel nyitottuk. Szaxofon kvartettünk - április 12-én tartot­tuk a koncertjét - rit­kaság számba megy még országos viszony­latban is. Vezetője, Slava Seleljo maga is remek előadóművész. Öt éve alakult fúvós- zenekarunk - hang­versenyük április 19-én lesz - na­gyon magas színvonalon teljesít. Karnagyuk, Drága László neve el­ismert szakmai berkekben. A sort a júniusi tanévzáró hangver­senyünk fogja zárni, ahol taná­rok, diákok egyaránt színpadra lépnek._______________-pál­- Minden daganatos betegség fo­gyással jár?- A daganatos lesoványodás mértéke az egyes daganat-típusok­ban különböző, de a felmérések szerint a betegek 30 százalékánál már a diagnózis felállításakor jelen van, a betegek 50- 60 százalékánál pe­dig a betegség lefo­lyása során alakul Iti. A kóros fogyást a daganat által ter­melt anyagok indít­ják be, ennek követ­keztében megválto­zik az anyagcsere­folyamat és kellő mennyiségű táplá­lékfelvétel ellenére is a lebontó folya­matok jutnak túlsúlyra - mondta Sziládi főorvosnő.- Kinek és mikor kell aggódnia súlycsökkenés miatt, hiszen a ki­lók apadásának a túlsúlyos embe­rek akár még örülhetnek is.- A tumoros állapotromlás fő tünetei az étvágytalanság, kedély- telenség, fogyás, fáradékonyság, krónikus hányinger és az immun­funkciók gyengülése. A daganat miatt fokozódó anyagcserét ugyanis a szervezet saját izomtö­megének bontásából fedezi, en­nek következtében életfontossá­gú szervek, például a szívizom funkciói is csökkennek. Mind­ezek a tünetek rontják a betegek életkilátásait, és nemegyszer le­hetetlenné teszik az eredményes kezelést.- Lehet-e valamit tenni ez ellen?- A fenti tünetek kiküszöbölhe­tők, illetve csökkenthetők egy már régóta ismert, de ilyen célra eddig nem használt gyógyszerrel. Ezt a hormontartalmú gyógyszert az emlő- és méhtest daganatok keze­lésében már régóta használták és a kezelések során észlelték az anyagcsere folyamatokra gyako­rolt kedvező hatását. Már egy hé­ten belül javítja az étvágyat és a ke­délyállapotot, a maximális súly- gyarapodás 8 héten belül követke­zik be. Hazai vizsgálati eredmé­Dr. Sziládi Erzsébet nyék is alátámasztják a gyógyszer hatékonyságát, melyet valameny- nyi onkológus és sugárterápiás szakorvos felírhat, így természete­sen mi is Szekszárdon. Érdemes kiemelni, hogy ez a súlygyarapo­dás az izomtömeg megtartásával, illetve növelésével történik, ami­nek következtébefi a beteg képes megtartani önellátó és szociális funkcióit, visszatér az étkezés örö­me. Javul a betegék immunfunkci­ója, ami lehetővé teszi a hatékony kemo- és sugárterápiás kezelések optimális adagjának bevitelét, elvi­selhetőbbé teszi ezek mellékhatá­sait, ezáltal növeli a betegek túlélé­si esélyeit. f. kováts éva AZ ONKO- HEMATOLÓGIAI RÉSZLEGEN KEZELT BETEGEK SZÁMA 2000-ig csak emlőtumoros betegeket kezeltek, ezt követően vastagbél tumorosokat is Elmauer József i » S I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom