Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-12 / 85. szám

2. OLDAL VILÁG TŰKOR 2002. ÁPRILIS 12., PÉNTEK Hírek GUNTER VERHEUGEN meg nyugtatta a cseheket, hogy a második világháború után ki­adott Benes-dekrétumok nem képezik részét az európai uniós csatlakozási tárgyalásoknak, s azok menetét semmiképpen sem fogják befolyásolni. „Benes elnök dekrétumai már a múlté”- jelentette ki Verheugen azt kö­vetően, hogy Milos Zeman cseh kormányfővel találkozott. - „A vagyoni kárpótlás nem az Euró­pai Unió dolga, hanem a Cseh Köztársaságé” - tette hozzá, mti AZ OLASZ PARLAMENT kép viselőháza is igent mondott arra a javaslatra, hogy az egykori uralkodóház férfitagjai vissza­térhessenek Olaszországba. Az olasz szenátus február 5-én már megszavazta ugyanezt az indít­ványt, amely - az eljárás végén kétharmados többséget igénylő- alkotmánymódosítást helyez kilátásba. Ha ezt nem sikerül el­érni, csak népszavazás dönthet a kérdésben. A Savoyai-dinasz- tia két férfitagját, a hatvanöt éves Vittorio Emmanuele herce­get és fiát, a harmincesztendős Emmanuele Filiberto herceget érinti az ügy. mti A VARSÓI Magyar Kulturális Intézetben nagy érdeklődés mellett szerda este megnyílt a magyar állam ezer évét szem­léltető kiállítás. A 60 tablóból álló, kétnyelvű magyarázatok­kal ellátott tárlatot Csongrád megye önkormányzata készítet­te a millennium tiszteletére a Csongrád Megyei Levéltár gondozásában, a forgatókönyv Blazovich László nevéhez fűző­dik. A kiállítás szemléletesen ábrázolja Magyarország ezer­éves történetét, a térképeken láthatók az ennek folyamán bekövetkezett területi és állam­forma-változások, az egyes kor­szakokban az országot vezető államférfiak, mti • SZADDÁM HÚSZÉIN meg .gyilkolását tervezi az Egyesült Államok - állítja Benjamin Netanjahu volt izraeli minisz­terelnök. A kérdés tehát nem a tény megléte, hanem a végre­hajtás pontos időpontja - tette hozzá amerikai kormányhiva­talnokokkal és képviselőkkel folytatott megbeszéléseit köve­tően a politikus, europress ERZSÉBET anyakirályné elte­metése után néhány nappal máris szobrot szándékoznak emelni tiszteletére Londonban. Az emlékmű tervezett helye a Trafalgar Square lesz, ahol IV. György király, valamint két 19. századi tábornok szobra társaságában egy 161 esztendeje üres talapzat áll, s eredetileg IV. Vilmos király­nak szánták, europress A KOMMUNISTA PÁRT el nökségének szerdai felszólítása ellenére sem mond le posztjá­ról Gennagyij Szeleznyov, az • orosz törvényhozás alsóháza, az Állami Duma kommunista elnöke. A kommunisták a múlt héten, tiltakozásként mondtak le összes parlamenti tisztségük­ről, miután a Kreml-párti több­ség nyolc bizottsági elnöki poszttól fosztotta meg őket a tízből. A kommunista párt moszkvai szervezete Szeleznyov kizárását helyezte kilátásba a politikus engedet­lensége miatt, mti A JUGOSZLÁV parlament csü­törtökön elfogadta a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésről szóló törvényt. A törvény lehetővé teszi a háborús bűncselekmé­nyekkel vádolt szerbek kiadását a hágai törvényszéknek. A törvényszék régóta követeli Szlobodan Milosevics bukott rendszere több vezető képvise­lőjének átadását, mti Segítséget kémek a szerzetesek Négy német áldozata is van egy zsinagógarobbantásnak Közel-Kelet Palesztin fiatalok menekülnek Rámalláhban az izraeli katonák lövései elől Külföldi áldozatokat követelt egy robbanás egy tunéziai zsi­nagóga előtt; Hebronban idő előtt lépett működésbe egy ön­gyilkos merénylő pokolgépe; a Születés Templomában rekedt szerzetesek a világ segítségét kérik - a közel-keleti helyzet legfrissebb fejleményei néhány mondatban. el magukat. A dzseníni palesztin menekülttáborban izraeli kato­nák tömegsírt ástak 300 megölt palesztin számára. A tömegsírról Jasszer Arafat palesztin elnök Fatah szervezetének egyik tagja telefonon számolt be. Életét vesztette csütörtökön Hebronban egy öngyilkos me­rényletre készülő palesztin, ami­kor váratlanul működésbe lépett a testére erősített robbanószer- kezet. Csütörtökön két erős robba­nás reszkette meg a levegőt a betlehemi Születés Templomá­nak közelében. A szent hely ut­cájának egyik épületében tűz ütött ki, és szemtanúk látták, hogy a környéket erős füst borít­Merénylet volt a tunéziai Griba zsinagógája előtt történt csütörtö­ki robbanás - közölte Emmáiméi Nachshon, az izraeli külügy­minisztérium szóvivője. Az öt ember - köztük négy német turis­ta - életét kioltó robbanást egy gázszállító kamion okozta. Az izraeli hatóságok a cisz- jordániai Túl-Karmban letartóz­tattak egy öngyilkos merényletre készülő palesztint. Dzsenínben mintegy harminc palesztin fegy­veres adta meg magát az izraeli hatóságoknak. A menekülttábor az elmúlt napokban heves har­cok színhelye volt, a táborban fegyveresek százai barikádozták FOTÓ: EUROPRESS/EPA ja be. Előzőleg automatafegyve­rek sorozatlövései hallatszottak. Április 2. óta a bazilikában 200 fegyveres palesztin tartózkodik, rajtuk kívül szerzetesek, főleg ferencesek és apácák is vannak a templomhoz csatlakozó rend­házakban. Képviselőjük csütör­tökön kétségbeesett felhívásban kért nemzetközi humanitárius segítséget az Európai Bizottság elnökétől. Colin Powell amerikai külügy­miniszter csütörtökön telefonon tárgyalt Ariel Sáron izraeli kor­mányfővel. Powell kijelentette: a palesztinok elleni izraeli hadjá­rat nem fogja megszüntetni a ter­roristafenyegetést. Powell Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel tanácskozott Madridban a nukle­áris fegyverek számának csök­kentéséről tárgyalt, majd Saron- nal is, Jasszer Arafat palesztin elnökkel is találkozni akar. Tiltakozó román diákok „Etnikai tisztogatásról” cikkeznek a lapok Etnikai tisztogatásról, a román-magyar ellentétek kiéleződé­séről írt csütörtökön a román sajtó egy része azzal kapcsolat­ban, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban tanuló román diákok tiltakozásba kezdtek tervbe vett ki- költöztetésük miatt. Marosvásárhely A román diákok tiltakozása azt követően kezdődött el, hogy a kormányon lévő román Szociál­demokrata Párt (PSD) és a Romá­niai Magyar Demokrata Szövet­ség parlamenti együttműködési megállapodása keretében helyi szinten megegyezés született: a gimnázium a jövő tanévtől kezd­ve ismét kizárólag magyar nyelvű oktatási intézmény lesz. A megegyezés szerint a jövő tanévtől kezdve a Bolyai Farkas Gimnáziumban működő 12 ro­mán tannyelvű osztály átmegy a város másik két gimnáziumába, ahonnét összesen 9 magyar tan­nyelvű osztály a Bolyaiba kerül. A tervbe vett költöztetés miatt a gimnázium mintegy száz diákja kezdett tiltakozó akciót: román nemzeti színű karszalagot, haj­pántot vettek fel, és román zász­lók alatt az iskola udvarára vonul­tak az egyik szünetben. A Cotidianul című lap tudósí­tása szerint a marosvásárhelyi gimnáziumban napok óta két­száz román diák barikádozta el magát a tantermekben. Az újság arról írt, hogy a helyzet egyre sú­lyosabb, bármikor ellenőrizhetet­lenné válhat. ÁLLÁSPONT Hazatérhetnek a műkincsek Eredményesen zárult az orosz elnök németországi látogatása - nemcsak Moszkva örökölt tartozásának tárgyában: el­mozdulás történt a második világháború során zsákmányolt műkincsek kölcsönös visszaszolgáltatásának ügyében is. Moszkva - Berlin Az orosz törvényhozás alsó háza, a duma helyteleníti a Vörös Had­sereg által elhurcolt értékek felté­tel nélküli visszaadását, ám az 1999-ben elfogadott törvénnyel ellentétben most mégis „megcsil­lant a remény” - írja a Die Welt. Weimarban ugyanis Putyin elnök kilátásba helyezte a zsákmányolt kincsek egy részének visszaadá­sát. Moszkvában a felsőház idő­közben máris jóváhagyta, hogy szolgáltassák vissza az Odera menti Frankfurtból elszármazta­tott, középkori üvegtáblákat. Vá­laszul - az oroszok további jó­indulatának reményében - Berlin hét festményt ad vissza Oroszor­szágnak. A műalkotásokat, ame­lyek egy kivételével cári portrék, a németek szintén a második világháború alatt vitték ki az országból. Hatvan évvel a harcok lezáru­lása után orosz levéltárakban és múzeumokban még mindig több millió műkincset őriznek, ame­lyeket a Németországba bevonu­ló Vörös Hadsereg - úgymond - jóvátételként szállított a Szovjet­unióba. Hivatalosan a szövetségi köztársaság 300 ezer különböző zsákmányolt tárgyat és egymillió könyvet követel vissza. Szakér­tők szerint azonban a múzeumi raktárakban és magángyűjtemé­nyekben ennél jóval több, össze­sen mintegy ötmillió könyv és három kilométernyi levéltári anyag lehet. Mihail Svidkoj\ kulturális mi­niszter a Weimarban tartott né­met-orosz csúcson azt mondta: „visszaadunk mindent, amit csak törvényesen lehetséges”. A jóin­dulatú kijelentést Berlin azzal vi­szonozza, hogy támogatást nyújt a szentpétervári katedrális orgo­nájának helyreállításához is. Az oroszok viszont - miként ezt Vla­gyimir Putyin is hangsúlyozta - a zsákmányolt kincsek visszaszol­gáltatását kölcsönösségi alapon képzelik el. A Die Welt című napi­lap ezzel kapcsolatban megjegy­zi, hogy a kicserélhető állomá­nyok nagyságrendileg igencsak eltérőek. A német újság egész oldalas át­tekintésben veszi számba a legér­tékesebb német kincseket: ezek között van a teljes gothai könyvtár (400 ezer kötet), a lipcsei Guten­BAN JANOS Lövészárkok Az a baj a lövészárkokkal, hogy mélyükben erősen beszűkül az ember látómezeje. Csak kuksol benne, időnként kipörköl az ellenségre, és persze egyre jobban utálja a szemközti lö­vészárokban szorongókat. Ez most azért jutott eszembe, mert az ország kezd szögesdrótokkal teleültetett csatamező­vé válni, amelynek szélein lövészárok húzódik. Gyermekkori barátok vesznek össze, családok békéje zilálódik szét, mi­közben egyre többen helyezkednek el a fedezékekben. Jog­gal merül fel a kérdés: itt tényleg mindenki megőrült? Azt még elfogadom, hogy az egyik lövészárokból csak a szemben állók torkolattüzei látszanak, de azért ne legyünk annyira naivak, hogy ne lássuk: most is kettőn áll a vásár. A másik visszalőtt. Hát persze. Viszont a kiegyensúlyozott han­gokból eddig is kevés volt, most meg azok is eltünedeznek a közéletből. Hétfő óta rohamosan megnőtt az ellenállók és partizánok száma, akik ugye már eddig is megmondták ke­ményen, csak bizonyára magukban beszéltek, mert nem iga­zán hallatszottak a kifogásaik. Ezt nyilván a valódi ellenállók sem értik. De hogy ne csak rébuszokban fogalmazzak: nyug­talanít a jobb- és a baloldalról egyaránt hallatszó kardcsörte- tés. Tudom, hogy a választások tétje óriási, de éppen ezek­ben a napokban volna szükség a szokásosnál is több higgadt­ságra, kiegyensúlyozottságra. Ennek azonban egyre keve­sebb nyomát látjuk a közéletben. Mindkét oldalon túlsúlyba kerülnek az agresszív hangok, csak érdekes módon a lövész­árokban kuksolók észre sem veszik a saját hadmozdulatai­kat. A másik visszalőtt. Persze. Mint mindig. A politikusok megszállott hadvezérként szólítják csatába híve­iket, ezt már megszokhattuk. Azt is, hogy mint mindig, ezút­tal is válogathatnak a szócsövek közül, az illetékesek alig győzik harsogni a vezérek szavait. Igaz, bizonyos szócsövek évek óta ugyanazt harsogják, ami legalább tiszteletet érde­mel, míg másoknak valamilyen furcsa okból kifolyólag csak hétfőre virradóra jött meg a hangjuk. Hadd emlékeztessem azonban mindkét nagyra becsült fél hithű katonáit, hogy a két lövészárok között nem kihalt pusztaság húzódik. Hanem az ország. EGYETÉRTEK: 06-90-330^03 MAS A VELEMENYEM: 06-90-330-304 CZENE ATTILA Költőnek lenni nehéz Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk és nem is kevés - idézte tegnap József Attila gondolatait Balatonszár- ' szón a versmondó, s a szavak különös értelmet nyertek a dur­vuló választási kampányban. Bár nem kellene így lennie, ez most sajnos a vádak, a magyarázkodások ideje. A kérdésekre a válaszok nem rímelnek. Árra persze nem emlékszik majd senki évtized múlva, hogy ki volt az államtitkár, s mit mon­dott az adott pillanatban a pártvezér. Az csak a másnapnak szól, nem az örök időnek, mint József Attila. Igaz: a mostani történések is elgondolkoztatók, de másképp, mint egy jó vers. A poézisnél erősebb most a pénz és a politika hatalma. Mégis, nincs napjuk az államtitkároknak és a pártvezérek­nek, nincs napjuk a vállalatvezetőknek és más nagy embe­reknek, nincs napjuk a percemberkéknek. Van viszont nap­juk az anyáknak, s van napja a költészetnek. Április 11. Ami­kor József Attila született. Évszázadokkal korábban egyéb­ként éppen ezen a napon rohanták le Magyarországot a ta­tár hordák; mondhatni vigasznak látta meg a napvilágot a költőóriás a földgolyóbisnak épp ezen a szegletén. Jó, hogy ide született, nekünk. Ő csak igazat közölt. S bár hatvanöt éve távozott közülünk, szavai ma is érvényesek; eligazíta­nak, érteni segítenek. A versírás nem tiltott dolog, de a versírókat nem támogatja sem a pénzember, sem a politikus. Van, aki szerint egyéb­ként nem nagy dolog költőnek lenni; annyit tesz ez, mint rá­csodálkozni a világra, megismerni benne magunkat, egymást s örülni minden pillanatnak. Szóval mégis csak nagy dolog költőnek lenni. EGYETÉRTEK: 0690430422 MAS A VELEMENYEM: 0690-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az Itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Schröder és Putyin Goethe weimari házának ablakában FOTÓ: EUROPRESS/EPA berg-biblia, a wartburgi fegyver- gyűjtemény és a brémai műcsar­nok több száz világhírű alkotása. Nida-Rümelin német kulturális miniszter most többek között fő­ként Ferdinand Lassalle hagyaté­kának, a gothai könyvtárnak és a brémai gyűjteménynek a vissza­szolgáltatását szorgalmazza. TORONYI ATTILA á * «

Next

/
Oldalképek
Tartalom