Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-10 / 83. szám
6. OLDAL TOLNA MEGYE 2002 D U NASZENTGYÖRGY 2002. Április 10., Szerda Dunaszentgyörgy A Duna jobb partján fekszik, Pakstól 10 kilométerre délre, Szekszárdtól 25 kilométer távolságra, északra. A 6-os számú főút a település mellett halad el. A paksi atomerőmű mintegy három kilométerre van a községtől. Már az őskorban lakott hely volt. A római kor emlékét a várdomb őrzi, a Basa-halom lóváltó állomás lehetett. Az Árpád korban a tolnai várispánság Paksig húzódott. Az akkor még Tolnaszentgyörgy nevet viselő település nem a jelenlegi helyen volt, hanem Daróczy- és Je- | szenszky-puszták között, az | úgynevezett Faluhelyen. 1526- ban, a Mohács felé tartó II. Lajos innen írta egyik levelét a király- I nénak. A török hódoltság idején, hol a szekszárdi, hol a paksi bégnek fizettek adót a szentgyör- gyiek. A török kivonulással a falu elnéptelenedett, 1700-ban lakatlan volt. 1718-ban már 300-400 fő lakja, többségük nemesi rangú bérlő. A földművelés szempontjából nagy fejlődést hozott a környező lápos, mocsaras területek lecsapolása. A XVI1I-XIX. században a lakosság döntő része református volt, templomuk alapkövét 1781-ben rakták le. A népesség száma azóta jelentősen nem változott. A két világháborúban nagy veszteségeket szenvedett a falu, az I. világháborúban 51, a libán 107 a dunaszentgyörgyi elesettek, áldozatok száma. Neveiket emlékmű őrzi. A reformátusok mellett római katolikusok is élnek ma a faluban, templomuk 1995-ben épült. __________■ Tör ténelmi apróságok A római hadiút a mai Mátyás király utca vonalán haladt. A Várdombon római villa állt. A hagyomány szerint az 1718-as újratelepítés Szent György napjára esett, így kapta a település a Dunaszentgyörgy nevet. Csapó Vilmos ezredes, a Tolna megyei nemzetőrség parancsnoka az „ozorai győző” Dunaszent-györ- gyön született. 1798-ban, az ozorai győzelem után dobot ajándékozott szülőfalujának, ez a dob a Szekszárdi Múzeumban ma is látható. A falu szülöttje Dömötör János író, költő. A híres festőt, Csók Istvánt rokoni kapcsolatok kötötték Dunaszentgyörgyhöz. Dunaszentgyörgynek az erdélyi Gelence községgel 1995, a vajdasági Tornyossal 1999. óta van hivatalos testvértelepülési kapcsolata. ■ Civil szervezetek A községben 24 civil szervezet működik. Dunaszentgyörgyi Református Ifjúsági Közösség; Életreform Klub; Dunaszentgyörgyi Sportegyesület; Dunaszentgyörgyi Nyugdíjas Érdekszövetség; Kulturális és Sportalapítvány; Nagycsaládosok Dunaszentgyörgyi Egyesülete; Önkéntes Tűzoltó egyesület, Dunaszentgyörgy; Dunaszentgyörgyi Református Egyházközség; Dunaszentgyörgyért Egyesület; Polgárőrség; Vadrózsa Népi Együttes - Citerások; Kertbarát Kör; MÁS Ifjúsági Kör; Kerékpáros Kör; Testépítő Kör; Pingpong Kör; Zenebarát Kör; Nyugdíjas Kórus Szelídrózsa; Női Kórus; Aerobic Csoport; Szent- györgyi Hírhozó; Dunaszentgyörgyi Vadásztársaság; MÁS - Modellező Kör ■ Eredmények a jelenben, tervek a jövőre Az elmúlt hét óta végre egészséges ivóvize van a falunak, épül és az év végére kész lesz a szennyvízcsatorna, a közelmúltban megkezdődött a kábeltévé kiépítésnek előkészítése is. Tennivaló azonban akad még bőséggel a következő évekre, hogy a falu egyre komfortosabbá váljon. A NEPESSEG ALAKÚ LAS A 0U'° 2876 2699 3000 2000 Herman János polgármester előbb az eredményeket sorolja. A legfrissebb, hogy tiszta, egészséges ivóvíz folyik a csapokból. Á község évek óta várta az új ivóvízhálózat elkészültét, hiszen a régi kutak vize arzénos volt, a vezetékrendszer is elavult, emiatt a víz elszíneződött, ihatatlan volt. Tavaly ősszel kezdtek az új hálózat kiépítésébe, a 45 milliós beruházás nagyobb részét, 28 milliót az önkormányzat saját erőből fedezte, pályázatokon a megyei területfejlesztési tanácstól 8 milliót, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól közel 9 millió forintot nyertek. Az új kutat, amely egészséges ivóvizet ad, a szomszédos Tengelic- Szőlőhegy határában fúrták, innen 2,7 kilométer hosszú vezetéket építettek ki Dunaszentgyörgyig. Az év végéig elkészül a szennyvízhálózat is, a szomszédos községekkel, Faddal és Gerjennel közös beruházásban. A gerincvezeték, amely a tolnai tisztító telepre vezet, már kész, a faluban a hálózat több mint ötven százalékban megépült. A közelmúltban ajánlat érkezett egy budapesti cégtől, a kábeltévé kiépítésére felmérnék az igényeket, hogy annak alapján eldönthesse a község, megvalósítja-e az infrastruktúra újabb elemét. A nagy beruházások mellett természetesen „apróbbak” is voltak, négy Névjegy Herman János. Pakson született 1946. április 22-én. Budapesten, az Építéstudományi és Minőségellenőrző Intézet beton szakán szerzett képesítést. A Tolna Megyei Építöanyagipari Vállalat paksi betonüzemében volt üzemvezető, 1975-től Dunaszentgyörgy község tanácselnöke. 1990 és 1994 között vállalkozó, 1994-től polgármester. Nős. két felnőtt fia van. éven keresztült sorra bútorokat cseréltek az iskolában, felújították a világháborús emlékműveket, dísznövényeket, fákat, cserjéket ültettek a közterületeken, korszerűsítették a közvilágítást, gázfűtésre állítottak át intézményeket, folyamatosan javították, kátyúzták az utakat. Jutott pénz a ver1000 1949 Ilii 1990 2002 senysportra, a szabadidő sportra is. Teleház is ________________________ va n már a Faluházban, pályázaton nyert pénzből. Tennivaló akad azonban még bőven a következő esztendőkre is, hogy a falu még komfortosabb legyen. Megoldásra vár a belterületi csapadékvíz elvezetés, a már említett kábeltévé hálózatot meg kell valósítani és igazán nagy szükség lenne egy sportcsarnokra, ez utóbbi talán a legnagyobb falat a tervek között. Ráférne egy alapos felújítás az iskolaépületekre is. A játszóteret fejleszteni, bővíteni szándékoznak, elkelne mellette egy aszfaltozott sportpálya is. Utakat is kell még építeni, hogy minden utcában szilárd burkolat legyen és új bérlakásokra is szükség lenne. Helytörténeti múzeum létrehozását tervezik, az épületet már ki is szemelték, igaz nem lesz egyszerű „lakhatóvá” tenni, hiszen romos állapotban van. A pályázat már elkészült, be is adták, remélhetően hamarosan kedvező válasz érkezik. Tovább kell folytatni a közvilágítás korszerűsítését is, a temető új parcellájában utat szándékoznak építeni az egyházzal közösen. Természetesen nem csak ilyen programok szerepelnek a tervekben, gondolnak a szellemi értékekre is, a képviselő-testület elgondolásai között díszpolgári cím, Dunaszetgyörgyért emlékplakett alapítása is szerepel. Egy régi gondolatot melenget mostanában Herman János. A közelmúlt1 ban rábukkant egy huszonkét esztendős iratra, amelyben két horgásztó létrehozása szerepelt a falu északi határában, az atomerőmű alatt. Évekkel ezelőtt megépült az erőmű hűtővizét Domboriba vezető csatorna, így talán nem is irreális az elképzelés - mondja a polgármester - az atomerőmű közreműködésével, pályázatokon szerzett pénzekkel megvalósítható, a szabadidő eltöltését szolgáló, turistákat csalogató környezet alakulhatna ki. ■ Végveszély már nincs, a református templom belső tere gyantaillatot terjesztő állványokkal van tele, a födém beszakadásától így már nem kell félni, a felbecsülhetetlen értékű bútorzatot, az orgonát is deszkázás védi. A gyülekezet gondnoka úgy hét éve vette észre, hogy a mennyezet behajlott, folyamatosan jelezte, ám semmi nem történt. Rácz József 1999. végén került Szent- györgyre lelkésznek (korábban már töltött itt két évet segédlelkészként), ő megkérte a faluban élő nyugdíjas műemléki szakembert, Tóbiás Juditot a helyzet felmérésére, 4 megoldás kidolgozására. Kiderült, a helyzet valóban súlyos, a 12 és fél méter fesztávolságú csapolt fagerendás födém korhadt, ez okozta a behajlást. A helyreállítás összege nem kevés, hatvanötmillió forint. Az 1781 és 1783 között épült, majd jó száz A falu ünnepnapjai A hagyományos - és hosszú időre visszatekintő - Szent-György napi búcsú mellett, amelyet mindig a György naphoz legközelebbi vasárnapon tartanak, a Falunapok a legjelentősebb ünnepsorozat Dunaszentgyörgyön. Az idén július végére tervezik a három napos rendezvényt, amelyre meghívást kapnak a határokon túli testvértelepülések, a vajdasági Tornyos és az erdélyi Gelence is. A vendégség természetesen kölcsönös, a szentgyörgyi küldöttség is rendszeresen látogat a testvérek ünnepi eseményeire. A fazekas Kőművesné Győri Erzsi fazekas. Címfestőnek készült, ám abban az évben Szek- szárdon nem indult ilyen csoport, így lett fazekas - meséli pályája kezdetét. Szentgyörgyre házassága révén került a megyeszékhelyről. - Mit jelent a falu nekem, aki fazekas? Emellett a munka mellett a családomra is alig van időm. Az agyag nem olyan, hogy félreteszem, hogy majd holnap befejezem, ha este tizenegyig tart, akkor addig dolgozom. A nyáron az Alföldre megyünk, a legkisebb lányom ott tanul tovább, én tanítani fogok. Szentgyörgyre persze hazajárunk, hiszen a családom itt marad. ■ A jegyző Nagy Attila egy esztendeje a község jegyzője. - Meg kellett szoknom a falu légkörét, hiszen ez egész más, mint egy nagyobb településen. Az emberek jobban ismerik egymást, barátságosabbak, jobban kitárulkoznak. Várják a segítséget, sokan keresnek különféle problémákkal. Olyan gondokkal is jönnek, amelyek nem az önkormányzatra tartoznának, de természetesen ezekben is megoldást igyekszünk találni. Még a kisebb büntetéseket is elfogadják, igaz, nem ez az elsődleges célunk, sokkal inkább a figyelemfelhívás, amelyet azért is megértenek, mert közös érdekünk a rend. Egyszóval jól érzem itt magam. __■ Az e lnök Benedeczki György a Nyugdíjasok Érdekszövetségének elnöke: a nyugdíjasklub közössége összetartó. A szervezet 1994-ben alakult, én 1999. óta vagyok az elnöke, feleségem a főszervező, én a gyakorlati kivitelező. Idén százldlencven fő a létszámunk, a programok gazdagok, mint tavaly is, kirándulások, klubösszejövetelek, karácsonyi ünnepség szilveszteri előzetes. Az idén gyönyörű szépen sikerült nőnapot rendeztünk, előtte Valentin napi ünnepséget, hogy a férfiak se sértődhessenek meg. Egyetlen dologról, a politikáról nem esik szó az összejöveteleken, inkább táncolunk. A szervező Lisztmáj er Henrikné a Vadrózsa Néptánc Együttes szervezője: - Nekem új hazámat jelenti Dunaszentgyörgy, az ötödik lakóhelyünk a férjemmel, tizenhárom éve élünk itt. A Vadrózsa lehetőség, hogy foglalkozhas- sam a gyerekekkel. Kibonthatom a szervezőkészségemet, és hát valaha tanítónő szerettem volna lenni, ebben egy kicsit megtalálom az akkori vágyaimat, közelebb kerülhetek az egykori elképzeléseimhez. Hibák akadnak a faluban persze, zökkenők az együttműködésekben, de ezekkel együtt is megszerettem Dunaszentgyörgyöt. Hogy engem elfogadtak-e? Úgy érzem igen. ■ Az iskolaigazgató Szántó Péter az iskola igazgatója: - Olyan közösségbe kerültem immár tizenöt éve, ahol jól érzem magam, munkámat elismerik.Munkatársaimmal jól kijövök. A közéletben öt éven keresztül képviselőként vettem részt, ma is számít a testület a véleményemre, a beszámolóimra, hiszen a falu költségvetésének legnagyobb fogyasztója az iskola. Az elmúlt időszakban a képviselőtestület szinte mindent biztosított az iskolának ahhoz, hogy a kor színvonalán működhessen, annak ellenére, hogy a költségvetés évről-évre forráshiányos. Gond az épületek állapota, de ezt saját költségvetéséből egy kistele- pülés megoldani nem tudja. ■ á i Elmúlt a végveszély Helyreállításra vár a templom évvel később felújított templom egyelőre nincs műemlékként nyilvántartva. Az eljárás már elindult, remélhetően hamarosan hivatalosan is műemlék lesz a templom. Az állványozás, a bútorzat lefedése ez idáig hárommillió forintba került, ebből kétmilliót a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától pályázaton kaptak, a többi a gyülekezet tagjainak, a falu lakosságának adakozásából jött össze. Remény mindig van - vallja Rácz József tiszte- letes úr. Hiszek abban, hogy nem lesz több természeti katasztrófa az országban, amely sok pénzbe került, megértéssel fogadom, hogy a külhoni magyarokat támogatni kell. Örömmel láttam, hogy a kórógyi templomot, a szentlászlúi templomot helyreállították, egyszer majd a duna- szentgyörgyi templomra is sor kerül. Két év múlva, öt év múlva, nem tudom, de hiszem, hogy a mi templomunk is újjászületik.