Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-16 / 63. szám

10. OLDAL HÉTVÉG I MAGAZIN 2002. Március 16., szombat Akvarell és kerámia Két helyi alkotó a Téka Galériában A Solymár Imre Városi Könyvtár Téka Galériájában hónapról hónapra helyi alkotók, különleges dolgokkal foglalatoskodók - művészek, kézművesek, érdekes hobbit űzők - mutatkoz­nak be. Márciusban Stekly Zsuzsa akvarelljeivel és Herbst Helga kerámiáival találkozhatnak az érdeklődők. nálni, akkor miért tenném. Az így készült munkáim némelyikét tűz­zománc képeim vázlataként hasz­Bonyhád Stekly Zsuzsát tűzzománc alkotá­sairól ismerik országszerte. Most akvarelljeivel mutatkozik be a kö­zönségnek. Tájak, tornyok, város­részletek jelennek meg rajtuk.- Ezeknek a képeknek nagy ré­sze tavaly nyáron készült a Tamá­siban megtartott művésztáborban. Pihenésként szoktam eljátszani a vízfestékkel. Nem vagyok igazán tájképfestő, csak a játék kedvéért fordulok az akvarellhez. Minden technikának megvannak az óriási mesterei, mint akvarellben a moh­ácsi Kedves István, vagy pasztell- ben Pósa Ede. Nekem ők az etalo­nok. Náluk jobbat nem tudok csi­Stekly Zsuzsa nálom. Azért nagyon örülök, hogy a könyvtárban van le­hetőségem más oldalú be­mutatkozásra. Herbst Helga kerámiáin ízlésesen párosul a népi for­ma az iparművészetbe hajló díszítéssel.- Végzettségem szerint ke­rámiakészítő vagyok, de in­kább fazekas. Szívesen készí­tem korongomon a szilkéket, a tejes kö­csögöket, a fűszer­tartókat. Ezeknek a fórmáit a népművé­szetből merítem. A díszítésnél a mai la­káskultúrához illő, az iparművészethez közelebb álló motí­vumokat haszná­lom. A tárgyaimat Tolna megyei pártlisták Herbszt Helga minden évben zsűriztetem, maga­mat is megnyugtatva, hogy jó irányban dolgozom. Tagja vagyok a Tolna Megyei Népművészeti Egyesületnek, így van lehetősé­gem a kitekintésre, a szakmai ta­pasztalatszerzésre. A bonyhádiak ismerik a munkáimat, többször volt már lehetőségem a bemutat­kozásra. A mostani könyvtárbeli kiállítás újabb megtiszteltetés szá­momra. -PÁL­Ásó, kapa, nagyharang nélkül Nem mindenkinek hiányzik a papír Valamikor vadházasságnak nevezték, ma együttélésnek hív­ják azt, amikor a párok anélkül, hogy az anyakönyvvezetőhöz járulnának, összeköltöznek és együtt élnek. Na nem addig, amíg meg nem halnak, hanem míg meg nem unják egymást. A statisztikai adatok szerint évről- évre csökken a házasságkötések száma, a fiatal és kevésbé fiatal pá­rok a hivatalos kapcsolat helyett in­kább a kötetlenebb együttélést vá­lasztják. Mi lehet ennek az oka - bizalmatlanság, kötöttségektől va­ló menekülés, félelem az esetleges válástól, anyagi osztozkodástól -, erről beszélgettünk interjú alanya­inkkal, akik életük egy szakaszá­ban házasság helyett inkább az együttélés mellett döntöttek. A gyerek az összetartó erő A harmincadik évét éppenhogy be­töltő Gábor három éve él együtt csinos, fiatal 22 éves kedvesével, tavaly gyönyörű kislányuk szüle­tett, házasságot mégsem kötöttek. Párja már nem bánná, ha szoro­sabbra fűznék a köteléket, Gábor viszont még most is ódzkodik ki­mondani a holtomiglant.- Úgy gondolom, hogy az élet­társi kapcsolat talán jobban a fel­színen tartja a figyelmességet, a kedvességet, mivel bármikor fel le­het azt rúgni, könnyebb belőle ki­szállni. A folytonos bizonytalanság nem hagyja ellustulni az embert -, magyarázza a magas, jóképű férfi. - A környezetemben lévő párok­nál tapasztaltam -, amennyiben nincs közös gyermekük -, hogy a „papír” igenis megváltoztatja a kapcsolatukat, elkényelmesednek, „eltopisodnak”. A legtöbben azt gondolják, hogy már megszerez­ték maguknak a másikat, nem kell annyira küzdeniük a kedvesért, mint korábban. Barátomék hét évi együttélés után mondták ki a bol­dogító igent, majd két év után el­váltak. Véleményem szerint az iga­zi összetartozást a közös gyermek vállalása fejezi ki, akkor is ha van papír és ha nincs, az anyakönyve- zető előtt bárki kijelentheti, hogy jóban-rosszban kitart a párja mel­lett. Az igazi szövetség akkor kez­dődik, amikor a hölgy hazajön a nőgyógyásztól és azt mondja, hogy gyermeket vár és erre a férfi a magasba dobálja őt - persze óvato­san -, a boldogságtól. Tele kétségekkel Máriáéknál éppen fordított volt a helyzet, náluk ő volt az, aki elle­nezte a házasságot és az együttélés mellett kardoskodott.- Elváltam egy óvodás gyerek­kel, iszonyú rossz házasságot zár­tam le. Teljesen magam alatt vol­tam, a női mivoltomban megsért­ve, anyagiakban kisemmizve, ami­kor találkoztam Jánossal. Nem akartam szoros kapcsolatot, hi­szen épp hogy kilábaltam az érzel­mi hullámvölgyből, és örültem, hogy újra stabilizálódott a helyze­tünk. Lassan kezdtem jól érezni magamat, kialakítottuk a fiammal a kétszemélyes életünket. A mun­kám során ismerkedtünk meg, nem villámcsapásszerű szerelem volt, az első házasságom kudarca óvatossá tett, de tetszett nekem a férfiassága, a humora, a munka­szeretete. Találkozgattunk, aztán lassan egyre jobban elmélyült a kapcsolatunk, kiderült, hogy min­den téren nagyon ülünk egymás­hoz. Hétvégeken találkozgattunk, őt közben az ország másik részébe helyezték, alig vártuk a péntek es­tét, annyira hiányoztunk egymás­nak. János sürgette a házasságkö­tést, de én tele voltam kétségekkel. Nem akartam a függetlenségemet, a nehezen megszerzett egziszten­ciámat feladni, azt a helyzetet sze­rettem volna konzerválni, amiben akkor éltünk: a hétközbeni izgatott várakozást és a hétvégi fergeteges együtüéteket. Aztán meg féltettem a gyerekemet is, el tudják-e fogadni egymást Jánossal. így éltünk együtt két évig nagy boldogan, amikor a párom végül választás elé állított mondván, vagy hozzá me­gyek feleségül vagy vége, neki több kell, feleséget, családot akar. Egy ideig gondolkodtam mit tegyek, volt néhány álmaüan éjszakám, végül igent mondtam. A döntése­met azóta sem bántam meg, szé­pen, jól élünk, János a fiamat a sa­játjaként szereti és nagy boldogsá­gunkra született egy kislányunk is, akit az egész család imád. így utó­lag hálás vagyok a volt férjemnek, hogy megcsalt és elhagyott, mert vele soha nem lett volna üyen har­monikus családi életünk. Eltartónak kellett Judit egy kis faluból költözött a megyeszékhelyre. Közgazdász végzettséggel jól fizető állást ka­pott egy banknál, ügyfélként is­merte meg Tamást, aki helybeli­ként mindenkit ismert, sok haver­ja, ismerőse volt. Az addig magá­nyos Judit egyik pillanatról a má­sikra nagy társaság közepébe csöp­pent, aminek nagyon örült. Azt sem ellenezte, hogy fiú hamarosan hozzá költözött, bár neki is volt sa­ját lakása, de azt kiadta albérletbe. Attól kezdve a lánynál lakott, aki főzött, mosott, vasalt és takarított rá.- Még örültem is, hogy kiadta a lakását, mert arra gondoltam, mi­lyen takarékos, gondol a jövőnkre, gyűjti a pénzt a házasságra, emlé­kezik vissza Judit. - Nagyon naiv voltam és szerelmes, mindent jó­nak tartottam amit Tamás mondott vagy csinált. Pedig voltak figyel­meztető jelek, csakhogy én vak voltam és süket. Úgy éltünk, mint egy házaspár azzal a „csekély” kü­lönbséggel, hogy minden kiadást én fedeztem, még az esetenkénti vendéglői számlákat is. Tamás azt mondta, hogy a vállalkozására kell a pénz, fejleszteni szeretne. így az­tán amüyen gyakran jártunk elein­te szórakozni, később annál ritkáb­ban mozdultunk ki otthonról, de ha véletlenül mégis elmentünk va­lahová, a számlát mindig én fizet­tem. Ha szóba hoztam a házassá­got, a gyereket, Tamás mindig vala­mi viccel ütötte el a dolgot. Én meg beletörődtem ebbe és abba is, hogy ahogy telt az idő, egyre később járt haza. Zúgolódni akkor kezdtem, amikor már a hétvégeken is mun­kája akadt, de még ekkor sem gya­nakodtam. Ezért ért villámcsapás­ként, amikor öt és fél év együttélés után egyik este hazaérve Tamás helyett egy levél várt, amiben kö­zölte, hogy elköltözött tőlem, mert kiüresedett a kapcsolatunk, elvitte a ruháit és a nekem ajándékként a születésnapomra vett tévét, videót, CD-lejátszót. Később tudtam meg, hogy nem a saját lakásába költö­zött vissza, hanem ahhoz a lány­hoz, akivel már egy ideje esténként és hétvégeken találkozgatott. Most ő tartja el. ___________f. kováts éva Ig azi mese az Igazi mesékről Történetek Mirc-Morc kapitányról Bizonyára sokak véleménye egyezik a kajdacsi Burján Katalinéval: manapság sem a televízióban, sem a könyvki­adásban nem gondolnak az érzékeny lelkű gyermekekre. Nekik megfelelő mesék csak elvétve akadnak. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy háromgyermekes édesanya, akit elkeserített, hogy „igazi” meséket, gyerek-léleknek valót, már szinte sehol sem találni. A tévőből eltűntek a régi, kedves, szép szóval nevelő, minden ag­resszivitást nélkülöző rajz- és báb­filmek, helyüket lövöldöző ször­nyek és verekedő emberek foglal­ták el. Gondolt hát egy nagyot: nincs mese, hát majd ő ír mesét a gyerekeknek. Mivel saját csemetéi nagyon szerették azokat a mesé­ket, amelyeket ő talált ki nekik meghitt estéken, s amelyeknek a bátor és rettenthetetlen Mirc-Morc kapitány volt a főhőse. A család gazdálkodással foglalkozik, így a zord téli hónapokban még időt is talált arra, hogy eleget téve gyer­mekei biztatásának lejegyezze a szeretett családi meséket, amelye­ket elsősorban 6-12 éves gyerekek­nek szán. Nagy gonddal írta a tör­téneteket, s szívében virágzott a remény, hogy annak a gyereknek, akinek kezébe kerülnek az Igazi mesék sorozat első részeként Mirc-Morc kapitány kalandjai, kedve támad az olvasásra, talán nem ül annyit a televízió és a szá­mítógép előtt, s a konfliktusait is igyekszik ököl helyett szép szóval megoldani. A történetekhez Hos­szú György iregszemcsei illusztrá­tor készített szép képeket. Megszületett a mesekönyv, de a neheze csak ekkor következett: a könyvet ki is kellett adatni. S a me­seíró anyukának azt mondták a ki­adók: nem kell gyermekkönyv, nem „eladható”. De a mi főszerep­lőnk nem adta fel: gyermekei és férje tartotta benne a lelket, s nagy tettre szánták rá magukat: magán­kiadásban jelentették meg a köny­vet. Támogatóik is akadtak: a du­nakeszi műve­lődési ház és a kajdacsi polgár- mesteri hivatal. S most maguk vi­szik el a gyerekekhez a könyveket, szívesen látogatnak el könyvtárak­ba, művelődési házakba, hogy Mirc-Morc kapitányt bemutathas­sák, az olvasni szerető gyerekek nagy örömére. Aki hívni akarja őket, az a következő címre írhat: Kissné Burján Katalin, 7051 Kajdacs, Dózsa Gy. u. 537. Rend­hagyó mesénk ezzel véget is ért, nem úgy, mint az Igazi mesék, amelyeket tovább akar folytami a kajdacsi meseíró édesanya, Burján Katalin. venter MARIANNA Tolna megyében, a Belügymi­nisztérium Központi Adatfel­dolgozó, Nyilvántartó és Vá­lasztási Hivatala kimutatása szerint az alábbi pártok állítot­tak területi listát. A listákat abc-sorrendben közöljük. CENTRUM 1. Stocker Antal 2. Biczó Ernő 3. Szőke Géza 4. Szőke István 5. Dr. Kretz István 6. Peltzer Tibor 7. Vas­kó Sándor 8. Kokos László 9. Pusz­tai Károly 10. Kőműves István 11. Szabó Sándor 12. ifj. Stocker Antal FIDESZ-MDF 1. Dr. Dávid Ibolya (MDF) 2. Fehérvári Tamás (FIDESZ) 3. Koltai Tamás (FIDESZ) 4. Potápi Árpád (FIDESZ) 5. Herbst János (FIDESZ) 6. Tóth Ferenc (FIDESZ) 7. Dr. Braun Márton (FIDESZ) 8. Tímár László (MDF) 9. Dr. Puskás Imre (FIDESZ) 10. Szántó Zoltán (FIDESZ) 11. Barkóczi József (FI­DESZ) 12. Dr. Say István (MDF) FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT 1. Pálinkás István 2. P. Fújd László 3. Szintai László János 4. Wilhelm Ferenc 5. Baksa János 6. Kocsis Imre 7. Neidert Henrik 8. Fonai Márton Imre 9. Keresztes László Tibor 10. Taijáni Lászlóné 11. Bodor László 12. Cseke Jánosné MIEP 1. Dr. Tóth Csaba 2. Dr. Nemes Árpád 3. Koppánné Dr. Kertész Margit 4. Dr. Maróthy Géza 5. Dr. Kiss Albert 6. Dr. Németh Vadász Ferenc 7. Dr. Bokor Sándor 8. Ju­hász János 9. Dr. Zsednai József 10. Dr. Orbán Antalné 11. Ranga László 12. Simon Béla MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT 1. Szabó József 2. Halmai Gábomé 3. Dr. Radochay Imre 4. Dr. Kari Imre 5. Frankné Dr. Ko­vács Szilvia 6. Antal Ágnes 7. Bitner Gábor 8. Hajdics József 9. Balázs Attila 10. Erős András 11. Belina Lászlóné 12. Csáki Béla MUNKÁSPÁRT 1. Vajnai Attila 2. Bókáné Koller Margit 3. Béres János 4. Buda Péterné 5. Tusnovits Jenő 6. Valkó Magdolna 7. Deli Sándor 8. Szabó László 9. Theobald Márta 10. Ku­nos Ferenc 11. Máté József 12. K. Balog János SZABAD DEMOKRATÁK SZÖ­VETSÉGE 1. Kocsis Imre Antal 2. Bolbach János 3. Dr. Székely Attila 4. Dr. Albeck Zoltán 5. Haraszti Istvánná 6. Jobban Zoltán 7. Szekerczés Szi­lárd 8. Takács János 9. Deák Árpádné 10. Bauer Ferenc 11. Pili­si Istvánná 12. Fodor Miklós Tavaszi fesztivál Londonban A magyar zenei bemutató két hónapig tart Kortárs zene, reneszánsz ope­ra, képzőművészeti kiállítá­sok, Kossuth-konferencia, jazzkoncertek jelzik a vasár­nap Londonban megkezdődő magyar tavaszi fesztivál prog­ramját. A londoni Magyar Kulturális Köz­pont „Magyarország fókuszban” sorozatának részeként „Hunga­rian Spring” mottóval megrende­zésre kerülő kéthónapos rendez­vénysorozatot Mádl Ferenc köz- társasági elnök nyitja meg, aki a brit kormány meghívására vasár­nap érkezik háromnapos látoga­tásra az Egyesült Királyságba. A winchesteri székesegyházban megtartandó ünnepi istentisztelet után a köztársasági elnök meg­nyitja Kicsiny Balázs Angliában élő szobrászművész kiállítását. A londoni Covent Gardenben bemu­tatkozik a Budapesti Kamaraope­ra és a Tomkins énekegyüttes. A fesztivál megnyitójával veszi kez­detét a Kossuth-év Nagy-Britanni- ában, amelynek egyik fontos ren­dezvénye a londoni Egyetemen megtartandó Kossuth-konferen­cia lesz. A Duna táncegyüttes el­hozza a brit fővárosba a Kossuth születésének 200. évfordulójára készített táncjátékát. Áprilisban a Magyar Kulturális Központ Kurtág György fesztivált szervez. Kurtág György munkás­ságáról először tartanak ilyen át­fogó bemutatót az Egyesült Király­ságban. Nemcsak a kortárs ma­gyar zeneszerző darabjai kerülnek a programba a South Bank kon­certtermeiben, hanem azok - Schubert, Monteverdi, Sztravinsz­kij, Bartók - művei is, akik Kurtág alkotómunkájára hatással voltak. A fesztiválra a brit fővárosba érke­zik Kurtág György, aki mesterkur­zust tart majd a zeneakadémia di­ákjainak. ÚJVÁRI MARGIT ________Tolna megyei anekdotatár 104.________ Pá lfa páratlan híre Rég elporladt már az a Pál nevű birtokos, akiről az 1300-as évek de­rekán Pálfalva, a mai Pálfa kapta nevét, amely olyasmikkel dicseked­het, amikkel a megyében senki más. Két híres író szülötte is lett 1966. december 21-étől, mert akkor kapcsolták hozzá Felsőrácegrest, Alsórácegresen meg Lázár Ervin éppen harminc éve ért haza Buda­pestről, ahová édesanyja csak szülni ment. Már előttük hosszabb ideig élt itt Apponyi Geraldine, aki 1938-ban lett albán királyné, 400 év után az első magyar hölgy királynéi trónon. Előttük az 1848-as forradalom alatt gondoskodtak a helybeliek ar­ról, hogy nevüket följegyezze a történetírás. Ahogy azt Friedrich György kaszmár megírta, előbb az uradalmi rétet foglalták el, „De ez még nem volt elég! - hanem hogy a község egykori földesurának számos jótéteményéért hálaadóját tökéletesben lerója, - tegnap (má­jus 8-án) éjfélkor a birkaakol, kitől, kitől sem felgyújtatván, több is­tállók, magtár - mintegy 3000 birka, 1100 mérő rozs, s több effélék­nek porrá tételével feszámíthatatlan kárt is okozott. Ennyi sérelem mindig fájdalmasan hatott volna az érdeklett uradalomra; - most pe­dig, midőn a nemesi osztály a nép szabadságának úgyis annyi áldo­zatot hozott, - s ilyképpen a népet hála kötelékével vélte magához le­köthetni, - szinte elviselhetetlenné, lesújtóvá válik.” A rét visszaadá­sát és kártérítést igényelve kéri, hogy „azokat, kik erre a népnek vagy engedelmet adtak, vagy azt fellázították szoros felelet (felelősség) alá vonni, a gyújtásnak miképpen történte eránt a rögtöni vizsgálatot megrendelni” a szokott tisztelettel kérte Friedrich. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, az összetartó pápaiak­tól nem tudtak meg semmit. Ha itt a lanyha vizsgálat, máskor, 1884- ben a túlbuzgóság szedte áldozatát. Január 25-én Szekszárdon letar­tóztatták a mulatozó pálfai csizmadiát, akit a vasúton Savanyú Józsi futóbetyámak néztek, s egy napig Nagydorogon vallattak. Forster Benő plébánost 1911 februárjában azzal perelték, hogy pénz.felaján- lásával szaporította (volna) hitbéli nyája számát. Huszonöt év múlva a község ura, gróf Ápponyi Károly indított jótékony célú hajszát s keltett feltűnést a parlamentben, amikor kijelentette: „az álláshalmo­zás jelenlegi rendszerének megszüntetésével kell segítem az állásta­lan diplomás ifjúságon”. Akadt persze egyszerűbb, mégis híresebb eset: 1933 augusztusában egy pálfai gazda afeletti mérgében, hogy felesége déjre nem készült el az ebéddel, levente puskájával fejbe lőt- te magát. Ő így lett híres, de minek? ______________dr. töttös gabor í f * t \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom