Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-30 / 75. szám

12. OLDAL ÜNNEPI MAGAZIN 2002. Március 30., Szombat Nem lovat, tojást patkói Nyáron házat épít, télen díszes tojást készít A hímestojás készítése jobbá­ra asszonymunka, nem úgy a tojáspatkolás. Az bizony óva­tos és biztos férfikezet, nagy türelmet és nem utolsósorban jó ízlést kíván. A hőgyészi Banai László mind­ezen tulajdonságok birtokában van, ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy kőműves mester lé­tére tojásokat patkói. Az ügyes kezű férfi keze alól a hagyomá­nyos patkóit tojásokon kívül ki­került már földgömb, a magyar királyi korona hasonmása, sőt vadászoknak való szarvastrófeás tojás is.- Honnan jött az ötlet, hogy to­jást patkoljon?- Évekig dolgoztam Németor­szágban, a szabadidőmben szíve­sen jártam kiállításokra, a kölni vásáron láttam gyönyörű, patkóit tojásokat. Úgy megtetszettek, hogy rögtön elhatároztam, én is megpróbálkozom ezzel. Egyik té­len aztán, amikor nem volt mun­kám leültem és nekifogtam, meg­próbáltam megpatkolni a tojást.- Mikor készítette az első pat­kóit tojást?- Tizenöt éve, 1987-ben, nehéz lenne összeszámlálni, hogy az­óta hányat készítettem.- Kitől leste el ezt a nem min­dennapi tudományt?- Mindenre magamtól jöttem rá, nem tanított senki. Érdeklőd­tem ugyan Kölnben, de a német mesterek nem árulták el a tojás­Földgömböt mutató patkóit tojás patkolás trükkjeit, ezért magam kísérleteztem ki otthon a ráérő időmben, hogyan lehet patkókat és egyéb ólomból készült díszíté­seket a törékeny tojáshéjra rakni, a kifújt tojást úgy szegecselni, hogy ne roppanjon össze. Jó pár tojás összetört, mire rájötten mit, hogyan kell csinálni.- Gondolom ez a munka speci­ális szerszámokat igényel.- így van, nélkülözhetetlen a mini fúró, a satu, az üllő, a kala­pács. A tojások héjába a lyukat másfél milliméteres fúróval ké­szítem, az ólomdíszítéseket is magam gyártom, ehhez a lemezt kis üllőn kalapálom vékonyra. Sablonok segítségével gyártom a díszítéseket, ha valamilyen kü­lönleges kívánság van, vagy más elképzelésem akad, akkor kéz­zel.- Valamennyi mintát szegeli?- Nem, csak a nagyobb dísze­ket, a patkókat szegelem, a vi­rágmintás tojásoknál a szirmo­kat, leveleket pillanatragasztóval rögzítem.- Milyen tojásokat használ?- Elsősorban lúdtojásokat pat­kotok, mert azok nagyobbak, ke­ményebb a héjuk, könnyebb dol­gozni velük. De patkotok tyúkto­jást, sőt galambtojást is, bár ez utóbbival tényleg nagyon nehéz dolgozni.- Mennyi ideig tart egy patkóit tojás elkészítése?- A díszesebb munkaideje 24- 30 óra.- Melyikre a legbüszkébb?-Talán a Földgömbre, aminek a tartóját is magam csináltam.- A patkóit tojáson kívül készít- e másféléket?- Legutóbb csipkés, áttört to­jás készítésével próbálkoztam.- Azt mondják a kőművesek el­foglalt emberek, sok a munkájuk, mikor jut ideje mind erre ?- Telente, amikor a hideg a szobába kényszerít. Szeretném most is csinálni, de nincs rá időm, vállalkozó vagyok. Hívtak Szekszárdról többször, hogy ve­gyek részt húsvét előtt kiállításo­kon, de tavasztól őszig nem érek rá ilyesmire. Dolgoznom kell a szakmámban, ha meg akarunk élni. F. KOVATS ÉVA Elfelejtett húsvéti szokások és hiedelmek A juhászok fogukkal herélték ki a bárányokat A húsvéti hagyomá­nyok és szokások kö­zül szinte csak az egy­házi ünnepeken való részvétel, a locsolás, a tojásfestés és a tradici­onális étkek elfo­gyasztása maradt meg napjainkra. Néhány gondolat erejéig eleve­nítsünk íel az elfelej­tett szokásokat és hie­delmeket, melyek ma már valószínűleg mo­solyt csalogatnak .ar­cunkra! Nagypéntek a legszigo­rúbb böjt ideje, Jézus ke­reszthalálának emléknap­ja. A lelki megtisztulás mellett a testi tisztálkodás különfé­le formái is jellemzőek voltak erre a napra. Úgy vélték elődeink, aki napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség. Az álla­tok fürösztését is sokan ekkor csi­nálták egészségvarázsló célzattal. A pásztorok kultikus okokból nagypénteken végezték el a fiatal állatokon a herélést és a nőstény­bárányok farkát is ekkor kurtítot­ták meg. A juhászok a kosbárány heréit a fogukkal húzták ki a fel­metszett zacskóból. Ez a nagy szakértelmet igénylő eljárás a múlt század derekáig gyakorlatban volt. A pásztorok a kivágott heréket to­jással megsütve elfogyasztották. Nagyszombathoz a tűzszente- lés szokása kapcsolódik. A temp­lom előtt égették a szentelendő tü­zet, ebből gyújtotta meg a pap is a húsvéti gyertyát. Sok helyen nem raktak otthon tüzet már nagycsü­törtöktől, s templomtól hozott szentelt parázzsal gyújtottak be újra. A parázsból tettek a jószág itatóvizébe, de még a szőlőbe és a szántóra is vittek belőle, hogy a jégverés elkerülje a termést. FOTÓI BAKÓ JENŐ tűzre. Volt, ahol a sonka csontját gyümölcsfára akasztották, hogy bőséges termés legyen, a szentelt kalács morzsáját pedig a tyúkok­nak adták a bőséges tojásmennyi­ség reményében. Húsvét vasár­napjához tartozott a hajnali határ­járás is. Legtöbbször a férfiak vet­tek részt benne, gyalog, valamint lóháton nagy zajjal és lármával haladtak. A mágikus körbefogla­lás, a megszentelt bekerítés, a go­nosz és a veszedelmek távol tartá­sa volt a határjárás célja. Napjainkban nagy felháborodást váltott ki a közvéleményből az újra „felmelegített” szokás, a kakasütés. Húshagyó kedden a legények egy kakast kötöttek cölöphöz a kocsma udvarán. Az állattól húsz lépésnyire bekötötték a legény szemét, a kezé­be csépet adtak, mellyel sokadik próbálkozásra a végrehajtó agyon­ütötte az állatot. Erdélyben a gyere­kek hizlalt kakast és tyúkot kötöttek karóhoz. A fiúk a kakast agyonlőt­ték, míg a lányok a tyúkot bottal agyonütötték. A kimúlt állatokat el­készítették, majd közösen elfo­gyasztották ______________o. J. P. A tojásdobálás ezen a vidéken volt szokásban Egy régi locsolkodás a Sárközben Húsvét vasárnapján szentelték meg a hagyományos ünnepi étele­ket is a templomban. Számos he­lyen volt a szokás, hogy a szente­lésről futottak hazafelé az embe­rek, mert a hiedelem szerint az a család, mely elsőnek ért haza, el­ső lesz az aratásban. A szentelt ételek maradékát legfeljebb a tűz­be vethették. Nagy vihar esetén, hogy a villám ne csapjon a házba, a szentelt sonka csontját dobták a A franciák bárányt, az olaszok szalámit esznek Húsvétkora mi a keresztény világban mindenütt közös, az a tojás, ami a vallásos szimbo­lika szerint a sírjából feltáma­dó Krisztust jelképezi. A tojást csaknem mindenütt dí­szítik. A legrégibb hímzett tojás­lelet Magyarországon az avarkor­ba nyúlik vissza. A hímzett tojás főként Kelet- és Közép-Európá- ban dívik a mai napig is, másutt festéssel, karcolással, batikolás­sal teszik ünnepivé, különlegessé ezt a mindennapi ételt.Az ola­szok főtt tojást a szombati vacso­rán esznek, de nem füstölt sonka, hanem egy speciális, csak ekkor fogyasztott szalámi, a Corallina mellé tálalják fel. Az ünnep el­maradhatatlan süteménye Itáliá­ban a panettone, amely tulajdon­képpen kuglóf, százféle változat­ban sütik az egyszerű, mazsolás­tól kezdve a likőrrel töltöttig, a csokoládémázzal bevont, habos- cukorgyöngyös csodákig, Fran­ciaországban a gyenge bárány­húst kedvelik ilyentájt, a sonka- tojás-torma triumvirátusát nem ismerik. A bárányhoz könnyű vö­rösbort isznak. Nagy-Britanniában sincs az ünnephez kötődő menü, a bá­rányt egész évben kedvelik. Ta­vasszal többnyire mentamártás­sal szolgálják fel. Németország­ban tájanként eltérőek a szoká­sok. Csütörtökön leginkább pa­rajt esznek, míg a péntek 'méz- nyalogatással kezdődik. Ebédre lencsét, vacsorára halat fogyasz­tanak. Szombaton kalácsot süt­nek, a kelt tésztából sokhelyütt nyulat, csibét, bárányt formáz­nak. A kalács sem a megszokott: koszorú alakban sütik meg, hogy közepébe festett tojásokat ültet­hessenek. Az ünnepi étkezés ko­ronája a vasárnapi ebéd, amikor tormás sonka, kolbász, főtt tojás és pácolt, főtt csülök kerül az asz­talra. Aki igazán megadja a mód­ját, bárány- vagy borjúsülttel teté­zi meg az ebédet. A bőséges étek­hez jól csúszik a német sör. PIROS CHRISTA Tolna megyei ANEKDOTATÁR 106. Pörbölyi örömök Az utóbbi időben nagyon is szo­morú hírre vergődött helységre alighanem ráfér egy kis szelíd ne­vetés a múltból. Meg is érdemli, hiszen Bátaszék, majd Alsónyék kültelkéből szorgalma és összetar­tása révén fejlődött önálló község­gé, ami igen derék teljesítmény. Történelmi idővel mérve tény­leg tegnap volt még 1906., amikor 15 pályázóból nyerte el egy a baja-bátaszéki híd építési jogát, aztán december 3-án megkezd­ték a vasút építését is. Ekkor tű­nik föl Pörböly, amely eddig csendes major volt, de miután 200 méter szélesen erdőirtást vé­geztek a szentesi, vásárhelyi ku­bikusok, valahol enniük és lakni­uk is kellett. Ezért aztán három barakkot állítottak fel a majorban: veit háló, kantin, de még orvos is. S még valami, amit önérzetnek, lokálpatriotizmusnak hívhatunk. Erről szól Kenedi Géza története Száz eset az életből című könyvé­ből. Az író-újságíró éppen vadá­szatra indul egy kísérővel - talán épp a Nászló felé. „Az gondolom, az ilyen ember mind poétának született. Csak a fa­lu az oka, hogy orvvadász lett eb­ből is. Aminthogy minden orvvá-, dászatban meg lehet találni a ter­mészetlátó és imádó poétát. Ép­pen a patakról van szó, amelyik ott kanyarog alattunk... - No, Palkó - mondom - van-e hal ebben a ma­guk patakjában? Büszkén vág visz- sza: - Hogyne volna. Van ebben mindenféle. Akkora is van, mint ez a Cézár kutya itt. - Hm! Harcsa is van? - Harcsa? Dögibe - Hát csu­ka? - Csuka? Minden harmadik nap azt eszünk. (No, megfoglak, gondolom.) - Hát pisztráng? - Pisztráng? Csak úgy hemzseg. - Pöttyös pisztráng is? - Pöttyös is, amolyan is. Mindenféle. No ez már mégiscsak sok a lo­kálpatriotizmusból! Baktattunk tovább és másról beszélgettünk. Mellette azon járt az eszem, hogy ez a Palkó bizonyosan nem is hallotta soha, hogy mi a pisztráng. Egyszerre csak, mie­lőtt a lesbe elállanánk, visszaka­pál Palkó a halakhoz: - Az elébb valami istráng nevű halról tet­szett kérdezni. - Pisztrángról, Palkó, pisztrángról. - Nono! Hát kérem, mit is tetszik gondolni ak­kor, amikor azt mondja a nagysá­gos úr, hogy pisztráng? Azt gon­dolom, hogy többé-kevésbé min­den lokálpatriotizmus ilyen.” Az egykori erdei makkoltatás emlékét idézi egy másik humor 1898-ból. „A kanász bejött a ta­nyáról. Midőn bekopogtatott gaz­dájához, az éppen az ebédnél ült. - Nos, mi újság, Marci? - Ma haj­nalban a kajlafülű disznó kilenc malacot vetett, de csak nyolc tud szopni. - S mit csinál a küence- dik? - Hát annak is úgy kell tenni, mint most nekem: nézni, hogyan eszik más...”' DR. TÖTTÖS GÁBOR Húsvét van „Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. És íme, nagy földrengés volt, az ÚR angyala leszállt a men­nyből, odament, elhengerítette a követ és leült rá. Tekintete olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó. Az őrök a tőle való félelem miatt megrettentek, és szinte holtra váltak. Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: „Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust kere­sitek. Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt. És men­jetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt. íme megmondtam nektek!”Máté evangéliu­ma 28. rész, 1-8. versek A Názáreti Jézus, a mi Urunk, Jé­zus Krisztus feltámadt a hatottak közül, mint az elhunytak zsengé­je! Őbenne pedig Isten nekünk is adja a feltámadás reménységét: Van feltámadás! Ez a hit a keresz­tyén tánítás alaptétele. Mert „ha csak ebben az életben reményke­dünk a Krisztusban, minden em­bernél nyomorultabbak va­gyunk.” (lKor 15:19). Keresztyén hitünk többről szól, mint csak föl­di életünkről. Örök, mennyei le­hetőséget nyit mindazoknak, akik a Feltámadottban, Jézus Krisztusban keresik életüket! hiszünk. Sokan elhisszük, hogy amit a Biblia ír, igaz. Jézus valóban itt élt, itt járt,, tanított közöttünk; hogy meghalt, és feltámadt a halálból. Elhisszük a húsvét ünnepének üzenetét. E hit arról szól, hogy majd egyszer, földi életünk befejeztével,^ Isten színe elé kell állni, és Ő, aki meghalt és feltámadt, pártfogónk .lesz. Azonban ha van feltámadás, az nem lehet közömbös mindennapi életünk idején sem. Nem élhetjük napjainkat úgy, hogy a feltá­madás hitét, vagy magát a Feltámadottat, Jézus Krisztust kizárjuk életünkből; vagy_ bezár­juk őt a templomokba. Ő él, és uralkodik! Ha hiszünk feltá­madásában, természetes dolog, hogy e hitünk szerint, tanítására figyelve éljük az életünket. Ne legyünk egymással szemben ellenségesek, vagy közömbösek, hanem szeressük embertár­sunkat - ahogyan Ő is szeret ben­nünket. Hogy „senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is”. (Fii 2:4). Húsvét van: a feltámadás ünnepe. Istentől kapott kegyelmi lehetőség arra, hogy hitünkben megerősödve, az ünnep elmúltá­val is meglátsszon rajtunk, hogy Jézus Krisztus a mi urunk és üdvösségünk, mert tetteink, beszédünk és gondolkodásunk olyan, mint ha ő járna közöttünk; s ha így teszünk, észrevesszük majd, hogy Jézus Krisztus tény­leg köztünk jár. urbán gedeon BAPTISTA LELKIPÁSZTOR Egyetemi lelkészség alakulhat SZEKSZÁRD-PÉCS A Pécsi Tudományegyetem szenátusa legutóbbi ülésén többek között döntött az egyetemi lelkészség megala­kításáról. A lelkészség alapötletét egy ko­rábbi megbeszélésen Mayer Mi­hály katolikus megyéspüspök ve­tette fel; Tóth József rektor és a PTE vezetői értekezlete szintén támogatandónak tartotta a dol­got, kiegészítve azzal, hogy meg­valósíthatónak akkor tartják, ha a lelkészi szolgálat az ökumené szellemében működne. Az egyetem vezetése konzul­tált a Pécs-Baranyai Ökumenikus Lelkészi Szövetséggel, mellyel egyetértésben számos felekezet - a jelenlegi állás szerint a római és görög katolikus, a református, az evangélikus, a baptista és a meto­dista egyházak - vállalta az egye­temi munkát. A részletekről szól­va a rektor kitért arra, hogy a lel­készség a Természettudományi Kar által felajánlott helyiségben kap majd helyet, az egyetem a feladatok teljesítéséhez az alap­infrastruktúra nyújtásával járul hozzá. A felekezeteknek pedig egymás között kell megállapod­niuk arról, hogy melyik mikor tart ügyeletet. Mint azt lapunk­nak dr. Nagy Ferencné, a rektori hivatal vezetője az ülés után el­mondta, a szükséges előkészüle­tek miatt előreláthatóan csak szeptembertől kezdi meg műkö­dését az egyetemi lelkészség, melyhez hasonló már az ország több helyén, így például Sopron­ban, Szegeden, Debrecenben és több budapesti intézményben is működik. ■ i < I l A tojáspatkolás aprólékos munka fotó: gottvald károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom