Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-30 / 75. szám
12. OLDAL ÜNNEPI MAGAZIN 2002. Március 30., Szombat Nem lovat, tojást patkói Nyáron házat épít, télen díszes tojást készít A hímestojás készítése jobbára asszonymunka, nem úgy a tojáspatkolás. Az bizony óvatos és biztos férfikezet, nagy türelmet és nem utolsósorban jó ízlést kíván. A hőgyészi Banai László mindezen tulajdonságok birtokában van, ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy kőműves mester létére tojásokat patkói. Az ügyes kezű férfi keze alól a hagyományos patkóit tojásokon kívül kikerült már földgömb, a magyar királyi korona hasonmása, sőt vadászoknak való szarvastrófeás tojás is.- Honnan jött az ötlet, hogy tojást patkoljon?- Évekig dolgoztam Németországban, a szabadidőmben szívesen jártam kiállításokra, a kölni vásáron láttam gyönyörű, patkóit tojásokat. Úgy megtetszettek, hogy rögtön elhatároztam, én is megpróbálkozom ezzel. Egyik télen aztán, amikor nem volt munkám leültem és nekifogtam, megpróbáltam megpatkolni a tojást.- Mikor készítette az első patkóit tojást?- Tizenöt éve, 1987-ben, nehéz lenne összeszámlálni, hogy azóta hányat készítettem.- Kitől leste el ezt a nem mindennapi tudományt?- Mindenre magamtól jöttem rá, nem tanított senki. Érdeklődtem ugyan Kölnben, de a német mesterek nem árulták el a tojásFöldgömböt mutató patkóit tojás patkolás trükkjeit, ezért magam kísérleteztem ki otthon a ráérő időmben, hogyan lehet patkókat és egyéb ólomból készült díszítéseket a törékeny tojáshéjra rakni, a kifújt tojást úgy szegecselni, hogy ne roppanjon össze. Jó pár tojás összetört, mire rájötten mit, hogyan kell csinálni.- Gondolom ez a munka speciális szerszámokat igényel.- így van, nélkülözhetetlen a mini fúró, a satu, az üllő, a kalapács. A tojások héjába a lyukat másfél milliméteres fúróval készítem, az ólomdíszítéseket is magam gyártom, ehhez a lemezt kis üllőn kalapálom vékonyra. Sablonok segítségével gyártom a díszítéseket, ha valamilyen különleges kívánság van, vagy más elképzelésem akad, akkor kézzel.- Valamennyi mintát szegeli?- Nem, csak a nagyobb díszeket, a patkókat szegelem, a virágmintás tojásoknál a szirmokat, leveleket pillanatragasztóval rögzítem.- Milyen tojásokat használ?- Elsősorban lúdtojásokat patkotok, mert azok nagyobbak, keményebb a héjuk, könnyebb dolgozni velük. De patkotok tyúktojást, sőt galambtojást is, bár ez utóbbival tényleg nagyon nehéz dolgozni.- Mennyi ideig tart egy patkóit tojás elkészítése?- A díszesebb munkaideje 24- 30 óra.- Melyikre a legbüszkébb?-Talán a Földgömbre, aminek a tartóját is magam csináltam.- A patkóit tojáson kívül készít- e másféléket?- Legutóbb csipkés, áttört tojás készítésével próbálkoztam.- Azt mondják a kőművesek elfoglalt emberek, sok a munkájuk, mikor jut ideje mind erre ?- Telente, amikor a hideg a szobába kényszerít. Szeretném most is csinálni, de nincs rá időm, vállalkozó vagyok. Hívtak Szekszárdról többször, hogy vegyek részt húsvét előtt kiállításokon, de tavasztól őszig nem érek rá ilyesmire. Dolgoznom kell a szakmámban, ha meg akarunk élni. F. KOVATS ÉVA Elfelejtett húsvéti szokások és hiedelmek A juhászok fogukkal herélték ki a bárányokat A húsvéti hagyományok és szokások közül szinte csak az egyházi ünnepeken való részvétel, a locsolás, a tojásfestés és a tradicionális étkek elfogyasztása maradt meg napjainkra. Néhány gondolat erejéig elevenítsünk íel az elfelejtett szokásokat és hiedelmeket, melyek ma már valószínűleg mosolyt csalogatnak .arcunkra! Nagypéntek a legszigorúbb böjt ideje, Jézus kereszthalálának emléknapja. A lelki megtisztulás mellett a testi tisztálkodás különféle formái is jellemzőek voltak erre a napra. Úgy vélték elődeink, aki napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség. Az állatok fürösztését is sokan ekkor csinálták egészségvarázsló célzattal. A pásztorok kultikus okokból nagypénteken végezték el a fiatal állatokon a herélést és a nősténybárányok farkát is ekkor kurtították meg. A juhászok a kosbárány heréit a fogukkal húzták ki a felmetszett zacskóból. Ez a nagy szakértelmet igénylő eljárás a múlt század derekáig gyakorlatban volt. A pásztorok a kivágott heréket tojással megsütve elfogyasztották. Nagyszombathoz a tűzszente- lés szokása kapcsolódik. A templom előtt égették a szentelendő tüzet, ebből gyújtotta meg a pap is a húsvéti gyertyát. Sok helyen nem raktak otthon tüzet már nagycsütörtöktől, s templomtól hozott szentelt parázzsal gyújtottak be újra. A parázsból tettek a jószág itatóvizébe, de még a szőlőbe és a szántóra is vittek belőle, hogy a jégverés elkerülje a termést. FOTÓI BAKÓ JENŐ tűzre. Volt, ahol a sonka csontját gyümölcsfára akasztották, hogy bőséges termés legyen, a szentelt kalács morzsáját pedig a tyúkoknak adták a bőséges tojásmennyiség reményében. Húsvét vasárnapjához tartozott a hajnali határjárás is. Legtöbbször a férfiak vettek részt benne, gyalog, valamint lóháton nagy zajjal és lármával haladtak. A mágikus körbefoglalás, a megszentelt bekerítés, a gonosz és a veszedelmek távol tartása volt a határjárás célja. Napjainkban nagy felháborodást váltott ki a közvéleményből az újra „felmelegített” szokás, a kakasütés. Húshagyó kedden a legények egy kakast kötöttek cölöphöz a kocsma udvarán. Az állattól húsz lépésnyire bekötötték a legény szemét, a kezébe csépet adtak, mellyel sokadik próbálkozásra a végrehajtó agyonütötte az állatot. Erdélyben a gyerekek hizlalt kakast és tyúkot kötöttek karóhoz. A fiúk a kakast agyonlőtték, míg a lányok a tyúkot bottal agyonütötték. A kimúlt állatokat elkészítették, majd közösen elfogyasztották ______________o. J. P. A tojásdobálás ezen a vidéken volt szokásban Egy régi locsolkodás a Sárközben Húsvét vasárnapján szentelték meg a hagyományos ünnepi ételeket is a templomban. Számos helyen volt a szokás, hogy a szentelésről futottak hazafelé az emberek, mert a hiedelem szerint az a család, mely elsőnek ért haza, első lesz az aratásban. A szentelt ételek maradékát legfeljebb a tűzbe vethették. Nagy vihar esetén, hogy a villám ne csapjon a házba, a szentelt sonka csontját dobták a A franciák bárányt, az olaszok szalámit esznek Húsvétkora mi a keresztény világban mindenütt közös, az a tojás, ami a vallásos szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A tojást csaknem mindenütt díszítik. A legrégibb hímzett tojáslelet Magyarországon az avarkorba nyúlik vissza. A hímzett tojás főként Kelet- és Közép-Európá- ban dívik a mai napig is, másutt festéssel, karcolással, batikolással teszik ünnepivé, különlegessé ezt a mindennapi ételt.Az olaszok főtt tojást a szombati vacsorán esznek, de nem füstölt sonka, hanem egy speciális, csak ekkor fogyasztott szalámi, a Corallina mellé tálalják fel. Az ünnep elmaradhatatlan süteménye Itáliában a panettone, amely tulajdonképpen kuglóf, százféle változatban sütik az egyszerű, mazsolástól kezdve a likőrrel töltöttig, a csokoládémázzal bevont, habos- cukorgyöngyös csodákig, Franciaországban a gyenge bárányhúst kedvelik ilyentájt, a sonka- tojás-torma triumvirátusát nem ismerik. A bárányhoz könnyű vörösbort isznak. Nagy-Britanniában sincs az ünnephez kötődő menü, a bárányt egész évben kedvelik. Tavasszal többnyire mentamártással szolgálják fel. Németországban tájanként eltérőek a szokások. Csütörtökön leginkább parajt esznek, míg a péntek 'méz- nyalogatással kezdődik. Ebédre lencsét, vacsorára halat fogyasztanak. Szombaton kalácsot sütnek, a kelt tésztából sokhelyütt nyulat, csibét, bárányt formáznak. A kalács sem a megszokott: koszorú alakban sütik meg, hogy közepébe festett tojásokat ültethessenek. Az ünnepi étkezés koronája a vasárnapi ebéd, amikor tormás sonka, kolbász, főtt tojás és pácolt, főtt csülök kerül az asztalra. Aki igazán megadja a módját, bárány- vagy borjúsülttel tetézi meg az ebédet. A bőséges étekhez jól csúszik a német sör. PIROS CHRISTA Tolna megyei ANEKDOTATÁR 106. Pörbölyi örömök Az utóbbi időben nagyon is szomorú hírre vergődött helységre alighanem ráfér egy kis szelíd nevetés a múltból. Meg is érdemli, hiszen Bátaszék, majd Alsónyék kültelkéből szorgalma és összetartása révén fejlődött önálló községgé, ami igen derék teljesítmény. Történelmi idővel mérve tényleg tegnap volt még 1906., amikor 15 pályázóból nyerte el egy a baja-bátaszéki híd építési jogát, aztán december 3-án megkezdték a vasút építését is. Ekkor tűnik föl Pörböly, amely eddig csendes major volt, de miután 200 méter szélesen erdőirtást végeztek a szentesi, vásárhelyi kubikusok, valahol enniük és lakniuk is kellett. Ezért aztán három barakkot állítottak fel a majorban: veit háló, kantin, de még orvos is. S még valami, amit önérzetnek, lokálpatriotizmusnak hívhatunk. Erről szól Kenedi Géza története Száz eset az életből című könyvéből. Az író-újságíró éppen vadászatra indul egy kísérővel - talán épp a Nászló felé. „Az gondolom, az ilyen ember mind poétának született. Csak a falu az oka, hogy orvvadász lett ebből is. Aminthogy minden orvvá-, dászatban meg lehet találni a természetlátó és imádó poétát. Éppen a patakról van szó, amelyik ott kanyarog alattunk... - No, Palkó - mondom - van-e hal ebben a maguk patakjában? Büszkén vág visz- sza: - Hogyne volna. Van ebben mindenféle. Akkora is van, mint ez a Cézár kutya itt. - Hm! Harcsa is van? - Harcsa? Dögibe - Hát csuka? - Csuka? Minden harmadik nap azt eszünk. (No, megfoglak, gondolom.) - Hát pisztráng? - Pisztráng? Csak úgy hemzseg. - Pöttyös pisztráng is? - Pöttyös is, amolyan is. Mindenféle. No ez már mégiscsak sok a lokálpatriotizmusból! Baktattunk tovább és másról beszélgettünk. Mellette azon járt az eszem, hogy ez a Palkó bizonyosan nem is hallotta soha, hogy mi a pisztráng. Egyszerre csak, mielőtt a lesbe elállanánk, visszakapál Palkó a halakhoz: - Az elébb valami istráng nevű halról tetszett kérdezni. - Pisztrángról, Palkó, pisztrángról. - Nono! Hát kérem, mit is tetszik gondolni akkor, amikor azt mondja a nagyságos úr, hogy pisztráng? Azt gondolom, hogy többé-kevésbé minden lokálpatriotizmus ilyen.” Az egykori erdei makkoltatás emlékét idézi egy másik humor 1898-ból. „A kanász bejött a tanyáról. Midőn bekopogtatott gazdájához, az éppen az ebédnél ült. - Nos, mi újság, Marci? - Ma hajnalban a kajlafülű disznó kilenc malacot vetett, de csak nyolc tud szopni. - S mit csinál a küence- dik? - Hát annak is úgy kell tenni, mint most nekem: nézni, hogyan eszik más...”' DR. TÖTTÖS GÁBOR Húsvét van „Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. És íme, nagy földrengés volt, az ÚR angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ és leült rá. Tekintete olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó. Az őrök a tőle való félelem miatt megrettentek, és szinte holtra váltak. Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: „Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt. És menjetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt. íme megmondtam nektek!”Máté evangéliuma 28. rész, 1-8. versek A Názáreti Jézus, a mi Urunk, Jézus Krisztus feltámadt a hatottak közül, mint az elhunytak zsengéje! Őbenne pedig Isten nekünk is adja a feltámadás reménységét: Van feltámadás! Ez a hit a keresztyén tánítás alaptétele. Mert „ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.” (lKor 15:19). Keresztyén hitünk többről szól, mint csak földi életünkről. Örök, mennyei lehetőséget nyit mindazoknak, akik a Feltámadottban, Jézus Krisztusban keresik életüket! hiszünk. Sokan elhisszük, hogy amit a Biblia ír, igaz. Jézus valóban itt élt, itt járt,, tanított közöttünk; hogy meghalt, és feltámadt a halálból. Elhisszük a húsvét ünnepének üzenetét. E hit arról szól, hogy majd egyszer, földi életünk befejeztével,^ Isten színe elé kell állni, és Ő, aki meghalt és feltámadt, pártfogónk .lesz. Azonban ha van feltámadás, az nem lehet közömbös mindennapi életünk idején sem. Nem élhetjük napjainkat úgy, hogy a feltámadás hitét, vagy magát a Feltámadottat, Jézus Krisztust kizárjuk életünkből; vagy_ bezárjuk őt a templomokba. Ő él, és uralkodik! Ha hiszünk feltámadásában, természetes dolog, hogy e hitünk szerint, tanítására figyelve éljük az életünket. Ne legyünk egymással szemben ellenségesek, vagy közömbösek, hanem szeressük embertársunkat - ahogyan Ő is szeret bennünket. Hogy „senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is”. (Fii 2:4). Húsvét van: a feltámadás ünnepe. Istentől kapott kegyelmi lehetőség arra, hogy hitünkben megerősödve, az ünnep elmúltával is meglátsszon rajtunk, hogy Jézus Krisztus a mi urunk és üdvösségünk, mert tetteink, beszédünk és gondolkodásunk olyan, mint ha ő járna közöttünk; s ha így teszünk, észrevesszük majd, hogy Jézus Krisztus tényleg köztünk jár. urbán gedeon BAPTISTA LELKIPÁSZTOR Egyetemi lelkészség alakulhat SZEKSZÁRD-PÉCS A Pécsi Tudományegyetem szenátusa legutóbbi ülésén többek között döntött az egyetemi lelkészség megalakításáról. A lelkészség alapötletét egy korábbi megbeszélésen Mayer Mihály katolikus megyéspüspök vetette fel; Tóth József rektor és a PTE vezetői értekezlete szintén támogatandónak tartotta a dolgot, kiegészítve azzal, hogy megvalósíthatónak akkor tartják, ha a lelkészi szolgálat az ökumené szellemében működne. Az egyetem vezetése konzultált a Pécs-Baranyai Ökumenikus Lelkészi Szövetséggel, mellyel egyetértésben számos felekezet - a jelenlegi állás szerint a római és görög katolikus, a református, az evangélikus, a baptista és a metodista egyházak - vállalta az egyetemi munkát. A részletekről szólva a rektor kitért arra, hogy a lelkészség a Természettudományi Kar által felajánlott helyiségben kap majd helyet, az egyetem a feladatok teljesítéséhez az alapinfrastruktúra nyújtásával járul hozzá. A felekezeteknek pedig egymás között kell megállapodniuk arról, hogy melyik mikor tart ügyeletet. Mint azt lapunknak dr. Nagy Ferencné, a rektori hivatal vezetője az ülés után elmondta, a szükséges előkészületek miatt előreláthatóan csak szeptembertől kezdi meg működését az egyetemi lelkészség, melyhez hasonló már az ország több helyén, így például Sopronban, Szegeden, Debrecenben és több budapesti intézményben is működik. ■ i < I l A tojáspatkolás aprólékos munka fotó: gottvald károly
