Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-27 / 72. szám

6. OLDAL TOLNA MEGYE 20 0 2 N A G Y D 0 ROG 2002. Március 27., szerda Szeretik a focit! A Bozsik II. Program a 7-11 éves korosztály soraiban kutatja fel a jövő tehetséges focistáit a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség szer­vezésében és az Ifjúsági és Sport Minisztérium támogatásával. Jankovics László alpolgármes­ter, a Nagydorogi KSE elnöke el­mondta, ez a program játékos­ságra, a futball megszerettetésé­re helyezi a hangsúlyt, no és persze a jövendő nagy játéko­sainak a felkutatására. Nagy- dorog kistérségi központi szere­pet vállal a program lebonyolítá­sában. A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitója március 28-án lesz. Múlt és jelen Nagydorog már a római kor­ban lakott település volt, s megtalálták itt a honfoglaló magyarok emlékeit is. A török időkben sok más falu­hoz hasonlóan elnéptelenedett, újranépesedése az 1700-as évek elejére tehető. A település lako­sainak száma 1920-ban volt a legmagasabb, ekkor 3770-en él­tek itt. Azóta a lakosságszám fo­lyamatosan csökken. Nagydo­rog jeles emlékműve a Mária Te­rézia korában épült református templom, a szép, egyedi vízto­rony ipari műemlék jellegű épít­mény. A római katolikus temp­lom védőszentje Szent István, a búcsút ezért augusztus 20-án tartják Nagydorogon. A telepü­lés híres szülötte Benedek Mi­hály, aki 1775-ben debreceni re­formátus püspök lett és Kopré József költő. A Millennium al­kalmából alapított Nagydorog szolgálatáért kitüntetést eddig ketten kapták meg, dr. Rom Ru­dolf nyugalmazott orvos és Markó János nyugalmazott pe­dagógia __________________■ Ka lapok és sipkák Nagydorog egyik nevezetessége a Kalapmúzeum. Az itt látható több mint 100 fejfedőt Stockin- ger Antal gyűjtötte össze. Stockinger Antal 1974-től halálá­ig volt Nagydorog plébánosa. A kiállításon az általa a világ min­den tájáról összegyűjtött kala­pok és sipkák tekinthetők meg, emellett számos jellegzetes öltö­zék, például skót férfiviselet, vagy török öltözet. A magyar kalapviseletet péládul egyebek között hortobágyi csikóskalap, pörgekalap, somogyi ünnepi juhászkalap, kucsma és süveg képviseli. A magyar népviselet­ben a kalap az európai polgársá­got követve már a 18. század­ban megjelent a mezővárosi lakosság körében. A parasztság soraiban a süveg rovására csak a 19. század elején terjedt el országosan. A fejfedőknek ket­tős funkciójuk van, védik a fejet széltől-naptól-hidegtől, ugyanakkor díszítik is azt. A kalap nagysága, színe, minősége gyakran utal vielője társadalmi helyzetére, rangjára vagy foglalkozására. A gyűjtemény nem tudomá­nyos szemléletű, hanem a világ­ra nyitott ember és a jó érzékű amatőr gyűjtő érdeklődését tük­rözi. A gyűjtés pedig nem fejeződött be, a kiállítás folya­matosan újabb darabokkal gaz­dagodik, amelyeket Stockinger Antal örökösei - a Riedel család - tagjai gyűjtenek, ___________■ Vi sszafogott, átgondolt működés Amire kellett, tellett Nagydorogon A takarékos gazdálkodás kicsiben is és nagyban is célraveze­tő. Ez az ésszerű beosztás hatotta át az elmúlt években a nagydorogi önkormányzat munkáját is. Erről beszélgettünk Pinczési László polgármesterrel.- Mi jellemezte az elmúlt esztendők fejlődését, gazdálkodását?- Az elmúlt négy évben olyan dolgokhoz kel­lett hozzászokni, ami azelőtt nem volt jellemző: mint például a forráshiányhoz, de ezzel együtt elégedett vagyok az eltelt időszakkal. A műkö­désben a visszafogottság, az erősen kézben tar­tott, szoros gazdálkodás volt a jellemző, s úgy érzem, ennek segítségével sikerült talpon ma­radnunk. Az átgondolt, talán úgy is mondhatjuk, szigorú gazdálkodásnak köszönhető, hogy így is BERUHÁZÁSOK, FEJLESZTÉSEK Év Összeg E Ft Ároktisztítás, útépítés- és karbantartás, vízrendezési terv 1999 13 645 Vízrendezés, útépítés, sziréna felújítás, lakossági kifizetés 2000 19 431 Iskolafelújítás, útépítés, tűzbltószertár felújítás, szerszámvásárlás 2001 26.374 volt pénz mindenre, amire kellett. Az önkor­mányzati testület mindig a lehető legtöbbet akar­ja elérni, s a lehetőségekhez mérten mi is próbál­koztunk. •- Mi az, ami leginkább hiányzik?- Ami nagy probléma, s ebben nem sikerült át­törést elérni, az a szennyvízhálózat kiépítése. Több ízben is pályáztunk, mindeddig sikertele­nül. Pedig a korszerű szennyvízelvezetésre mu­száj megoldást találni, hiszen a 21. században megengedhetetlen, hogy árkokban csordogáljon a szennylé, arról nem is beszélve, hogy most nagyságrendekkel több vizet használnak a ház­tartások, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt. A szennyvízberuházást kistérségi társulás kereté­ben szándékoztuk megvalósítani, s itt, Nagydorogon kapott volna he­lyet a tisztítómű is. A beruházás költsége körülbelül 3 milliárd fo­rint, s abból nekünk 180 millió forint saját erőt kellene felmu­tatni. Szintén kistérségi társu­lás formájában kell megoldást találni a szeméttárolásra is, mert ebben a tekintetben áldat­lan állapotok uralkodnak. Úgy gondolon az elkövetkező négy esztendőnek ezek lesz­nek a legfontosabb megoldan­dó feladatai.- Mit könyvelhetnek el sikerként?- Amit sikeresnek nevezhetünk, s erre az el­múlt esztendőkben mindig töreked­I tünk: az önkormányzati intézmé­nyek külsejének és felszereltségének folyamatos javítása. Az idén a két is­kolaépület külső tatarozása van so­ron. A településen két utca nélkülözi még a szilárd burkolatot, ha ebben az évben nem is, jövőre minden bi­zonnyal megszületik erre a megol­dás. Folytatnunk kell az út- és járda- hálózat felújítását, mivel az állaguk romlik.- Tervek, elképzelések?- A településen az infrastruktúra színvonala megfelelő, folyamatban van a közvilágítás kor­szerűsítése, aki akar, az csatlakozhat a vezetékes gázra és a telefonhálózatra. Az atomerőművel megállapodást kötöttünk, sikeres pályázataink érdekében szükség esetén biztosítja a saját erőt. Szintén együttműködés keretében valósul meg terveink szerint a posta előtti korszerű buszmeg­álló kialakítása, amelyhez a Tolna Megyei Közút­kezelő Kht-tól remélünk támogatást. Mint a fenti­ekből is látszik, vannak még tennivalók, s ehhez elég szűkös lehetőségek, ám ha lassabban és kis lépésekben is, de továbbra is igyekszünk előre­jutni a lakosság kényelmének és Nagydorog fejlő­désének érdekében. ■ Tavaszi tennivalók Feithné Sánta Sarolta az Ál­talános Műve­lődési Köz­pont (ÁMK) igazgatója. Az AMK-hoz tar­tozik az óvo­da; az általá­nos iskola és a községi könyvtár.- A tavasz pezsgést hoz az ÁMK életébe. Most lesz az óvo­dai és az iskola beíratás, sajnos, nálunk is az jellemző, hogy egyre kevesebb a gyerek, de így is két első osztályt tudunk indítani az iskolában. Készülünk a sport- és tanulmányi versenyekre, ame­lyeken diákjaink szép sikereket szoktak elérni. Nagyban szervez­zük a hagyományos Nyárkö­szöntőt is. A könyvtárba pályázat útján hat számítógépet nyertünk, telepítésük most van folyamat­ban. ■ Városiból vidéki lett Veresegyházi- né dr. Gábriel Ibolya közel három évtize­de látja el a gyermekorvo­si teendőket Nagydorogon. Bár nem itt született és nevelkedett, minden ide köti.- Városi lányként kerültem Nagydorogra 1975-ben. Megis­mertem és megszerettem a köz­séget. Itt ismertem meg a férje­met, a helyiek kedvesen fogadtak és hamar beilleszkedtünk, na­gyon megkedveltük a vidéki élet­módot. Nem is jutott soha eszünkbe, hogy máshová költöz­zünk, nagydorogiak lettünk. Sze­retjük ezt a községet és az itteni életet. Ha még nagyobb nyuga­lomra vágyunk, azt hétvégi házunkban találjuk meg. . ■ Megszerette Dorogot Dr. Ahmad Nasir nagyon messziről, Af­ganisztánból érkezett Nagy­dorogra. A te­lepülés életé­nek fontos sze­replőjévé vált, két esztendeje a felnőtt házior­vosi teendőket látja el körzeté­ben.- Nagyon kedvesen fogadtak itt az emberek és úgy érzem, si­került beilleszkednem a község életébe. A visszajelzések alapján úgy gondolom, a munkámmal is elégedettek a nagydorogi lako­sok. Az önkormányzat biztosítja a hivatásom ellátásához a feltéte­leket, jól együtt tudunk működni. Az elmúlt két esztendő alatt azt tapasztaltam, hogy Nagydorog olyan' település, ahol szívesen élek és dolgozom. ___ ■ Fi lmpremierre készülnek Helytörténeti munka, mozgóképen Dobri István helytörténész „civilben” az általános iskola tanára. Tavaly jelent meg az általa összeállított nagydoro­gi monográfia, az idén pedig Hahn Róbert technikai segéd­letével újdonságnak számító helytörténeti munkát: filmet készített.- Mi a film címe és miről szól? ™- Filmünknek A :.p; nagydorogi temetők - mesél a múlt címet ad­tuk. A dolog úgy kezdő­dött, hogy a helyi refor­mátus presbitérium megbízott azzal, hogy kutassam fel és örökítsem meg a református temető szép régi sírjait, amelyek között 200 esztendős is akad. El­kezdtük a munkát, ami nagyon érdekes volt, hiszen a régi sírem­lékeken sokkal több információt közöltek az elhunytakról, mint az manapság szokás, elhunyt nagy­dorogi lelkészek, kántortanítók, régi neves családok sírjait vettük filmre. Az értékes dokumentumo­kon felbuzdulva kiterjesztettük a kutatást, hogy ne csak a reformá­tus, hanem a katolikus temető je­lentős sírhelyeit is számba ve­gyük.- Hogyan dolgozták fel a nyers­anyagot?- Valódi filmet igye­keztünk készíteni, zenei aláfestéssel, versbetétek­kel, narrátori szöveggel. Már a készültség utolsó fázisában vagyunk, a közel egy órás filmet _ várhatóan április köze­pén mutatjuk be ünne­pélyes keretek között a község la­kóinak a református parókián. Bí­zunk benne, hogy sokan megné­zik és minden nézőnek mond va­lamit, hiszen azokról szól, akik egykor itt éltek és munkálkodtak Nagydorogon. Reményeink sze­rint arra is lesz lehetőség, hogy azok, akik kérik, díjmentesen má­solatot kaphassanak róla. ■ Háncsszatyor és csikótűzhely Húsz éve gyűlik a Tájház anyaga Markó János nyugalmazott pedagógust mindig érdekelte a múlt, Nagydorog és környé­kének régi élete. Húsz eszten­dővel ezelőtt azért kezdett ré­gi tárgyakat gyűjteni, hogy az iskolásoknak még szemlélete­sebben tudja bemutatni a haj­danvolt emberek életét.- Hogyan kezdődött ez az egyedül­álló gyűjtőmunka?- Itt Nagydorogon és a környe­ző községekben kezdtem a gyűj­tést, főként az idős emberektől szereztem be az első tárgyakat. Je­lenleg a leltár szerint 600 darabból áll a gyűjtemény. Az idők ­folyamán az anyag fo­lyamatosan gyarapo- dott, a végén már alig fért el a házamban. Az iskolában is előkerül­tek a tanítás során a gyűjtemény darabjai, de szerepeltek, mint kellék, példá­ul vetélkedőkön is. Egyre népsze­rűbb lett az anyag, ezért gondol­tam, hogy bemutatókat, honisme­reti órákat kellene a segítségével tartani és a gyerekek nagyon sze­rették ezeket az órákat.- Hogyan létesült a tájház?- Egyre nagyobb szükség volt egy állandó bemutatóteremre, ahol az érdeklődők megtekinthe- ük a gyűjteményt. Erre a célra pe­dig egy régi falusi ház felelt volna meg, ahol valódi helyén és formá­jában állíthatók ki a tárgyak. Pinczési polgármester úr és a tes­tület partnernek bizonyult ebben az ügyben és felépült a nagydoro­gi tájház, mégpedig a hagyomá­nyokat követve vályogtéglából, zsúptetővel, fa tartópilléres gang­~ gal, szobával, konyhával, L, Í kamrával. Itt a falusi élet­formát, annak használati tárgyait és az emberek vi­seletét valósághűen mu­tathatom be a látogatók­nak. Szívesen tartok tárlat- vezetést, s még az sem idegen tőlem, hogy ma­gam is viseletbe öltözzek a látogatók kedvéért s a gangon ül­ve, a kajdacsi kastélyból idekerült félméteres szipkával pöfékelve várjam a kíváncsi vendégeket. A látogatóknak nagy élményt nyújt a tájház, hiszen az idősebbek gyer­mekkorukra, szüleikre emlé- kezh^nek, a gyerekek pedig egy számukra ma már ismeret­len világba pil­lanthatnak be, ami segíti őket abban, hogy job­ban megértsék és megbecsüljék A hagyományos bőgatya bemutatása mindig nagy siker a jelent. ■ JL1 Munkát teremtenek Csonka Imre a Nagydorogi Roma Kisebb­ségi Önkor­mányzat elnö­ke.- Nagydo­rogon 7 és fél éve van roma kisebbségi önkormányzat. A ki­sebbségi önkormányzat és a tele­pülési önkormányzat kapcsolata nagyon jónak mondható, kiváló­an tudunk együtt dolgozni. Jelen­leg az Országos Foglalkoztatási Alap egyik programjának utolsó fázisánál tartunk, amelynek kö­szönhetően 10 tartósan munka- nélküü roma lakos jut munkához, nyulakat fognak tenyészteni. Az önkormányzattól 10 hektár ter­mőföldet kaptunk, ahol kiegészí­tő tevékenységként növényt ter­meszthetünk. A terv szerint ápri­lisban már indulunk. ■ Dr. Arbanász Zoltán Sikeres sakkpalánták Dr. Arbanász Zoltán fogor­vos a nagy­dorogi sakk­szakkör veze­tője, aki min­denkinek a- jánlja ezt az izgalmas szel­lemi játékot.- Jelenleg tíz főt számlál a gyerekcsapatunk A nemrégiben Tamásiban rendezett megyei di­ákolimpián két második, két harmadik, egy negyedik és egy ötödik helyet szereztek. Ez an­nál inkább is elismerésre méltó, mert kivétel nélkül kezdők, akikkel tavaly ősszel kezdtük a munkát. A gyerekek nagyon lel­kesek, bízom abban, hogy ez a lelkesedés és a sakk szeretete to­vábbra is megmarad, s még sok szép eredményt érnek el a ver­senyekéin _________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom