Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-22 / 68. szám
6. OLDAL A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT BALASSA JÁNOS KÓRHÁZA 2002. Március 22., péntek fl|H| A sebészet csoda nélkül gyógyít Epe-, ér-, emlő-, vastagbél-, végbélsebészet Fennállásának 200. évfordulóját ünnepelte tavaly a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza. A jeles évforduló alkalmából lapunk bemutatja az egészségügyi intézmény osztályait - ezúttal a kórház sebészeti osztályát az ott folyó gyógyító munkát, korszerű műtéti eljárásokat. „A sebészet csoda nélkül gyógyít és szavak nélkül tesz csodát". (Goethe) A szekszárdi megyei kórház sebészeti osztályán 57 sebészeti (benne 4 szubintenzív) és 20 érsebészeti (2 szubintenzív) betegágy van. Az osztály élén 2000. június 1-től dr. Zoliéi István főorvos áll.- Ön igen képzett sebész hírében áll. Hol tett szert erre a tudásra?- A szakorvosképzés során, majd utána a későbbi pályafutásom szempontjából meghatározó jelleget adott a dr. Baradnay Gyula által vezetett munkacsoporthoz való kapcsolódásom, ahol az onkológiai betegek sebészeti és komplex kezelésének legmodernebb módszereit tanulhattam meg, illetve alkalmazhattam. De foglalkoztunk a vastagbél-sebészeti szövődmények csökkentésének lehetőségeivel is.- Ha jó tudom külföldi tanulmányutakon is járt.- Igen, 1986. január 15-től június 15-ig 5 hónapos tanulmányúton voltam Svédországban, a Lundi Egyetem Sebészeti Klinikáján. Három évvel később, 1989-ben Japánban 3 hónapot töltöttem az Asahikawai Egyetem 2. Sz. Sebészeti Klinikáján, ahol klinikai és állatkísérleti munkát egyaránt végeztem. 1995. márciusában újabb 1 hónapos tanulmányúton voltam Svédországban, a Linköpingi Egyetem Sebészeti Klinikáján, ahol a laparaszkópos vastagbél sebészeti technikát tanulmányoztam. A technikai kérdések mellett ebben az időben már a kórház-finanszírozási kérdéseket is elemeztem, vizsgáltam a Svédországban beindult egészNévjegy: ségügyi ésszerűsítő reform tulajdonságait. 1996. májusában 2 hetes tanulmányúton voltam Ausztriában, Bécsben a Rudolfstiftung Kórházban, ezen idő alatt kórházvezetési kérdések tanulmányozásával foglalkoztam.- Azt mondják, hogy mióta Ön Szekszárd- ra került, a vastagbél sebészet az osztály profiljává vált.- Kétségtelen, hogy a vastag- és végbél sebészetben a korábbihoz képest nagy fejlődés jött létre, mintegy profillá nőtte ki magát ez a sebészi tevékenység az osztályon, a műtétek során az országban és Európában is a legkorszerűbb varrógépeket használjuk. Az osztály ilyen irányú tevékenysége különösen 2001-ben volt kiemelkedő, az Országos Sebészeti Intézet által végzett felmérés és értékelés alapján a 150 hazai kórház közül a szekszárdi sebészeti osztály tevékenysége a 9. helyre került, megelőzve több más megyei kórházat, sőt egy-két egyetemi klinikát is ebben a profilban.-Mivel 'foglalkoznak ezen kívül a szekszárdi kórház sebészeti osztályán?- Mindenféle, sebészeti beavatkozást igénylő esettel. A leggyakoribb beavatkozások közé tartozik az epehólyag- kövesség műtéti megoldása, melynek terén napjainkban többféle kezelési mód létezik egy időben. Az egyik legkorszerűbb módszernek mondható, amikor az úgynevezett laparaszkópos technikával távolítjuk el a köves epehólyagot, ami azért jó, mert ezzel a technikával nem ron- iÉSBWy csoljuk- a hasfal m-: 1 izomzatát. Nagy elő- * f»f nye ennek a műtéti , "" * .V, Dr. Zoliéi István (51 éves) osztályvezető főorvos Szakképesítések:- Az orvostudományi egyetemet Szegeden végezte „summa cum laude” minősítéssel és Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem kitüntetéssel.- Általános sebészeti szakvizsgát 1979-ben tett.- Közgazdasági orvos-menedzser másoddiplomát a szegedi József Attila Tudomány- egyetem szerzett 1996-ban kitűnő minősítéssel. Nyelvtudás:- 1982. angol középfokú állami nyelvvizsga,- 2001. német Ph.D. vizsga Munkahelyek, beosztások:- SZOTE Női Klinika, központi gyakornok, 1975. október 1-től 1976. augusztus 14-ig- SZOTE Sebészeti Klinika, orvos 1976. augusztus 15-től. 1979-ben tanársegédi, 1989-ben klinikai adjunktusi kinevezést kapott, 1988-tól 2000. május 31-ig osztályvezető főorvos.- 2000. június 1-től Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórház sebészeti osztályának osztályvezető főorvosa. Egyéb funkciók, társasági tagságok:-Tolna megye sebész szakfelügyelő főorvosa- Számos neves hazai és külföldi orvosi szakmai társaság tagja, az International College of Surgeons magyar szekciójának titkára. Lakhely: Szekszárd Család: felesége dr. Varga Éva belgyógyász, gasztroenterológus, gerontológus főorvos, a Tolna Megyei Kórház krónikus belgyógyászati osztályának vezetője. Lilla lányuk az USA-ban szerzett egyetemi diplomát matematika-komputer szakon. Jelenleg Bostonban, a MIT Egyetem mesterséges intelligencia tanszékén dolgozik, Ph. D. tudományos fokozat megszerzésén fáradozik. István fiuk 3. éves Bostonban, a Harvard Egyetemen közgazdaságtudományokat tanul. Hobbi: kosárlabda, tenisz, szépirodalom hogy az operáció során a hasfalon ejtett parányi sebeken kívül más nem látszik és a beteg akár már 36-48 órával a műtét után elhagyhatja a kórházat, otthonába távozhat, és rövid időn belül munkába állhat. Természetesen az általános sebészet egyéb területei (gyomor- és endqkrin betegségek sebészete, hasfali sérvek rekonstrukciója, stb.) sincsenek háttérbe szorulva.- A laparaszkópiás beavatkozáson kívül milyen módszerek vannak még az epekő eltávolítására?- Osztályunkon a fenti műtéti megoldáson kívül - a kaposvári példát követve -, az úgynevezett mini-laparatómiás seben keresztül is történik epehólyag eltávolítás. Ez a hagyományos nagy hasfali sebekhez képest sokkal kisebb hasfali megnyitást jelent, de a gyógyulás szempontjából valamivel hosszadalmasabb, mint a laparaszkópiás technika,' de kedvezőbb a hagyományos nyitott műtétnél. Ugyan akkor vannak olyan gyulladásos kórképek az epehólyag kövesség miatt, amikor mégis a hagyományos műtéti technikára van szükség.- Gyomorműtéteket is végeznek?- A gyomor és hasnyálmirigy betegségek az előfordulásnak megfelelően kisebb számban jelentkeznek az osztály repertoárjában, annál több a lágyék- és hasfali sérvek kezelése.- A sérveknél milyen műtéti eljárásokat alkalmaznak?- Mind a két sérv típusnál a sebészeti osztályon rendelkezésre áll az úgynevezett hagyományos technika, amikor saját anyagból erősítjük meg a lágyéksérv területén lévő sérvkaput, zárjuk be hasfalnyílást vagy a hasfali sérvek esetében saját anyagból, izombőnyével zárjuk a sérvkaput. A hagyományos technika mellett műanyaghálóval történő hasfal megerősítésre is mód van a sebészeti osztályon. Ez mindkét sérvtípusnál sorra kerülhet.- Hajói tudom ezzel kapcsolatban egy országos tanulmányban is részt vesznek.- így van, a Tolna megyei kórház sebészeti osztályát felkérték egy országos tanulmányban való részvételre, melynek során azt vizsgáljuk, hogy a hasfali sérvek hálóval ellátása eredményesebb-e és mennyivel a hagyományos technikáknál.- Szomorú tény, de az emlősebészet is egyre inkább előtérbe kerül Önöknél, ahogy emelkedik bz emlődaganatok száma.- Az osztályon az emlősebészet évek óta intenzíven folyik a röntgen részleg mammográfiás irányú tevékenységének köszönhetően. A dr. Péntek Zoltán által vezetett Mamma Klinikával közösen a sebészeti osztály sikeresen pályázott és ennek köszönhetően a sebészeti osztály az emlőrák korai felismerésében és korai sebészeti kezelésében részt tud venni. A műtét utáni kezelésben a kórház onkológia részlege hatékonyan és intenzíven részt vesz, a műtét utáni eredményeket az ő kiegészítő kezelésük biztosítja.- További tervek?- Hamarosan indul a nemzeti rákszűrési program, a vastag- és végbélrákszűrés, a tervek elkészültek, a megvalósítás módozatain most dolgoznak. A programba előreláthatóan a szekszárdi kórház gasztroenterológiai osztálya is bekapcsolódik és ennek eredményeként további szám szerinti és minőségi fejlődés várható az osztály vastag és végbél- sebészeti profiljában is. _______ _____ F. KOVÁTS ÉVA Or vosok, nővérek A sebészeti osztályon 12 orvos dolgozik, többségük két szakképesítéssel. Három orvosnak van sebész-érsebész szakvizsgája, egy sebésznek aneszteziológia végzettsége, egynek plasztikai sebészeti szakvizsgája. Az orvosok munkáját a rendkívüli leterheltségük ellenére a nagyfokú szakmai igényesség, az új iránti fogékonyság jellemzi. Az osztályon a nővérek létszáma évek óta csökken. A megnövekedett műtéti beavatkozásokat csak az ő hősies munkájuk révén tudják az orvosok elvégezni. A sebészeti műtőkben nyolc szakképzett műtősnő dolgozik Bán Józsefné főműtősnő vezetésével. Az osztály és intenzív részleg nővérei - Gyöngyösi Sándomé főnővérrel az élen -, a megnövekedett betegforgalom miatt, amit a csaknem állandó létszámhiány is fokoz, szakmailag és emberileg kiváló munkát végeznek. A nővérek is kiváló munkát végeznek FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Magas betegforgalom A sebészeti osztály betegforgalma és a végzett műtétek száma jelentős mértékben emelkedett az utóbbi időben. A sebészeti osztályon kezelt betegek leadott adatlapjai (tehát nem a felvett betegszám), a kontrolling osztály kimutatása szerint a 2001-ben 2312 volt, (2000-ben 1983). További adatok a mellékelt táblázatban láthatók. A sztómaterápiás rendelés megindult, egyelőre csak heti 2 óra keretében, ennek bővítése valószínűleg szükséges lesz. A SEBÉSZETI ELLÁTÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Járóbeteg-rendelések A kórház sebészeti osztályán, illetve a rendelőintézetben folyó járóbeteg rendeléseken beutaló nélkül fogadják a betegeket. Általános sebészeti rendelés Rendelőintézetben: hétfőtől péntekig 8-15 óráig Kórházban: hétfőtől péntekig folyamatosan Érsebészeti rendelés Rendelőintézetben: hétfő, csütörtökön, 9-12 óráig Kórházban: kedden, szerdán, pénteken 9-12 óráig Plasztikai sebészeti rendelés Kórházban: kedden, 9-12 óráig Sztómaterápiás rendelés Kórházban: szerdán 9-12 óráig ■ A sebészeti osztály története A mai régi kórház területén 1801-ben épült, Ferenc Ispotálynak nevezett, két kórteremből álló intézményben a belgyógyászati betegek gyógyítása mellett sebészeti ellátás is folyt. Az orvoslást a mindenkori megyei főorvos végezte. Az első, sebészeti képesítéssel is rendelkező főorvos dr. Babits Mihály, a költő dédapja volt, aki 1801-ben telepedett le Szekszár- don. Megyei főorvosként a szekszárdi ispotálynak kórházi intézménnyé való fejlesztése érdekében 1817-1830. között páratlan értékű tevékenységet fejtett ki. 1832-ben a szekszárdi Ferenc Kórházba dr. Tormay (Kren- müller) Károlyt nevezték ki Tolna Vármegye tiszteletbeli főorvosává, rajta kívül még 25 sebész állt a megye egészségügyének szolgálatában. Tormay Károly, akinek a szakképesítése orvosdoktor, baromorvos és sebész- rúester volt, jó orvos, kiváló szervező volt, 1842-ig vezette a kórházat. Az 1848-49-es szabadságharc alatt a főtábori kórházak igazgató főorvosa lett. 1842- tői a sebészeti, szemészeti és szülészmesteri képesítéssel rendelkező dr.Traiber József lett a vezető főorvos, aki a kórházi ágyak számát 90-re bővítette. Őt dr. Gájási Lajos követte 1863-ban, akinek munkássága igen nagy befolyással volt az intézmény fejlődésére. A kórház bővítése 1872-ben befejeződött: öt új kórteremmel és egy műtőszobával egészült ki. 1892-től a kórház vezetője és egyben sebészorvosa dr. Tanárky Árpád lett. Négy év múlva megvalósult a kórház újabb bővítése, 1896-ban az emeleten lévő sebészeti osztály három kórteremből és egy kü- lönszobából állt, összesen 31 ággyal, a hozzátartozó műtővel. Az első világháború alatt a szekszárdi kórházban egyre több sebesült katonát kellett fogadni. A háború alatt és után a sebészeti osztály is tovább bővült: 1926-ra 87 sebészeti ágy várta a sebészeti ellátásra szorulókat. Dr. Tanárky Árpád 35 évi eredményekben gazdag munka után nyugalomba vonult, utóda a sebészeti osztály élén dr. Novák Miklós egyetemi magántanár volt 1926-tól. A sebészeti osztály felszerelését 1928-ban modernizálták. Az új kórház 1928 tavaszán kezdett épülni és 1929. október 19-én átadták, a 120 ágyas sebészeti osztály az újonnan épült kórház B- épületében kapott helyet. A kórtermekben kifüggesztett gépelt utasítások voltak a különböző betegségek kezelésére, ezek betartása kötelező volt orvosnak, nővérnek egyaránt. Az osztályon fekvő betegeket a Szent Vince- rend tagjai ápolták, nagy szakértelemmel és fáradságot nem ismerő szorgalommal. Dr. Benes Lajos 1950-ben vette át az osztály vezetését és folytatta a betegellátás korszerű követelményeinek megfelelő szervezeti változtatásokat, 1951-ben önállósodott az urológia, 1954-ben létrejött a mellkas-sebészeti osztály. Dr. Benes Lajos 1961-ben távozott Szekszárdról, az osztályt megbízott vezetőként dr. Sólyomvári Nándor irányította, dr. Kelemen Endre 1962 elején kapott kinevezést a sebészeti osztály élére. A sebészeti osztály és egyben a B-pavilon rekonstrukciója 1964-1965-ben történt, a traumatológia önálló osztállyá szerveződött. Az eredetileg 103 ágyból a modernizálás után 87 sebészeti ágy maradt, megszűnt a zsúfoltság, két aszeptikus és egy szeptikus műtőt átalakítottak, központi szívóval, oxigénnel, modern műtőasztalokkal, légkondicionálóval látták el. A műtők mellett hat ágyas, intenzív ellátást biztosító részlegeket létesítettek. Az osztály vezetését 1993-ban dr. Szarka József vette át, aki fő feladatának tekintette a Kelemen főorvos nevéhez fűződő magas szakmai szint tartását, a sebészet fejlődését követő módszerek bevezetését valamint a mennyiségi mutatók növelését. Ekkor történt a központi műtő és intenzív osztály létrehozása, majd a sebészeti osztály teljes rekonstrukciója. Az érsebészeti ambulanciát 1993-ban hozták létre, a részleg vezetője dr. Braun Sándor sebész és érsebész szakorvos. Az osztály vezetését 2000. június 1-jétől dr. Zoliéi István látja el. _____________________________________(466721
